Fővárosi Közlöny, 1928 (39. évfolyam, 20-38. szám)
1928-04-13 / 20. szám
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA 1928. április 13. XXXIX. évfolyam, 20. szám/ ^ MEGJELENIK KEDDEN VAGY PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 28 P, félévre 14 P, negyedévre 8 P, egyes szám ára ivenként 16 fülév. SZERKESZTŐSÉG: IV., Központi városház, lé/a emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: Központi városház, Városház utcai rész., I. em. 114. szám. Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő Tart alom. Oldal Tanácsi határozatok: A székesfőváros 1929. évi költségelőirányzatának összeállítása . • . . . . 923 Bizottsági ülések: A jogügyi és katonaügyi bizottság ülése április 3-án 927 A közigazgatási bizottság ülése április 10-én .... 944 Oldal Személyi ügyek: Áthelyezések a számvevőségi szakon 949 Áthelyezések a kezelői szakon 949 Új szakorvosok . . . . 949 Általános rész: A királyi tanfelügyelő körlevele 949 Ingatlanforgalom . 949 Hivatalos hirdetések 950 Tanácsi határozatok. 48.206/1928—VI. szám. A székesfőváros 1929. évi költségelőirányzatának összeállítása. Általános rendelkezések. A tanács a költségvetés megállapítására vonatkozó törvényes rendelkezéseknek érvényt szerzendő, elhatározta, hogy az 1929. évi költségvetést ez idén is az őszi ülésszak megindulásakor, lehetőleg az első rendes közgyűlésen tárgyalás alá bocsátja. Evégből és hogy a költségvetési adatszolgáltatásra kötelezett hivatalokat és intézményeket a bizottsági tárgyalásokkal kapcsolatos eshetőségektől — különös tekintettel a törvényhatóság nyári szünetére — mentesítse, elhatározta, hogy az 1929. évi költségvetés előkészítő munkálatait folyó évi április 1-ével megindítja és egyben a költségvetési adatszolgáltatás végső határidejét 1928. május 31 -ében állapítja meg. Eddig az időpontig tartoznak tehát a tanácsi ügyosztályok (hivatalok, intézmények, üzemek) és kerületi elüljáróságok a szükséges adatokat a szak- és házibizottságokkal, illetve a kerületi választmányokkal letárgyaltatni és azok javaslatával együtt a tanácsi VI. ügyosztálynak megküldeni. . Eddig a határidőig tehetnek az ügyosztályok is előterjesztést új tételnek az 1929. évi költségvetésbe való beállítására. E határidő után új tétel fölvételét — ha csak rendkívüli sürgősség, vagy halaszthatatlanság a soronkívüliséget nem indokolja — a következő költségvetési évre kell halasztani. Ugyanez alatt a határidő alatt tartozik a számvevőség a közigazgatási és a közoktatási személyzetre vonatkozó adatokat az egyes hivataloknak átadni. Mindaddig, amíg az adatszolgáltatásra köteles hivatalok a szükséges költségvetési adatokat — beleértve a kísérő jelentéseket is — a pénzügyi ügyosztálynak át nem adták, az illető ügyosztály (hivatal) személyzete rendes szabadságát nem kezdheti meg. Felkéri ezért a tanács a polgármester urat, legyen szíves ehhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni és ez ügyben rendeletileg intézkedni. A tanácsi pénzügyi ügyosztályt pedig utasítja a tanács, hogy folyó évi június 1-én közvetlenül a polgármester úrnak jelentse, mely ügyosztályok és hivatalok nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az előirányzásnál követendő szempontok. Az 1929. évi költségelőirányzat összeállításánál az alábbiakra kell különös figyelemmel lenni. A költségvetési egyensúlyt az 1929. évben is biztosítani kell és mint hogy a közszolgáltatásokból folyó bevételek további fokozására mód nincsen, új adókkal pedig a polgárság áldozatkészségét a tanács igénybe venni nem hajlandó, végül, mert egyes adónemeknél — az adóalapok természetes növekedéséből — a várható bevételi többlet, továbbá az ingatlanvagyon hozamának többlete éppen csak az illetményrendezésből eredő kiadási többlet fedezésére elegendő, ezért lehetőleg alkalmazkodni kell az 1928. évi keretekhez, illetve a netáni újabb kiadások, vagy kiadási többletek fedezhetése érdekében az előző évi szükségleteket kell szigorú felülvizsgálás alá vonni és a kellő mértékre mérsékelni, a rendkívüli előirányzásnál pedig csakis a feltétlenül szükséges és nem halasztható tételeket lehet beállítani. E bírálatnál ki kell terjedni arra, hogy az egyes szükségletek: a) feltétlenül a fővárost terhelik-e, b) a költségvetési évben tényleg és teljes összegükben fel fognak-e merülni.