Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)
1948-06-19 / 25. szám
minden egyes esetben, még a munka megkezdése előtt kell az általuk kiadott igazoló levéllel és a biztosítási díj kifizetését igazoló nyugtával a biztosítás megkötését a számvevőségnél igazolni. Ezért kell a polgármesteri XIII. ügyosztálynak a számvevőséget előzetesen értesíteni arról, hogy milyen munkát milyen vállalkozónak adott vállalatba és ebben az értesítésben a vállalkozó nevét, pontos lakcímét és a vállalati összeget is meg kell jelölni. A Községi Takarékpénztár Rt. biztosító osztályának jelentése szerint azok a díjtételek, amelyek mellett a munkavállalók kötik meg a tűzkár elleni biztosítást, a következők: Épületekre, kőműves munkánál földszintes épületnél: 0-500/000 díjtétel, plusz 100% mellékszolgáltatás, plusz 10% tűzoltó járulék. Példával megvilágítva: 100.000 forint értékű épület évi díja 50 forint, plusz 100% mellékszolgáltatás 50 forint . 100 forint plusz 10% tűzoltó járulék, összesen fizetendő évi díj 110 forint. Egyemeletes épületeknél a díjtétel 0-35% plusz 100% mellékszolgáltatás plusz 10% tűzoltójárulék. Kétemeletes és ennél több emeletes épületeknél a díjtétel 0-30% plusz 100% mellékszolgáltatás plusz 10% tűzoltójárulék. Egyéb munkáknál az építkezés színhelyén és az ott levő kész és félig kész áruk, szerszámok, eszközök díjtétele 1%0 plusz 100% mellékszolgáltatás plusz 10% tűzoltójárulék díj. Pl. 100.000 forint értékű ablak és ajtótokok évi biztosítási díja 100 forint plusz 100 forint mellékszolgáltatás plusz 20 forint tűzoltójárulék, azaz összesen évi 220 forint. Ha az épületfelszerelési cikkeket a vállalkozó nem az építkezés színhelyén, hanem üzemében készíti el, a biztosításokat elegendő az elkészítés idejére megkötni. Amennyiben a telepen, üzemben, vagy a telepen és az építkezés színhelyén biztosítandók a kész, félig kész és nyers áruk, akkor mindig a tarifális díjtételek az irányadók. Úgyszintén a tarifális díjtételek az irányadók az ingóságok betöréses lopás és rablás károk elleni biztosításainál is. A székesfőváros testi munkát végző dolgozóinak ruhaellátása. A polgármester f. évi június hó 2-án 239.781/1948—XII. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A székesfőváros testi munkát végző dolgozóinak ruhaellátását 238.303/1948—XII. sz., valamint a rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 238.726/1948—XII. sz. rendeletemben szabályoztam. E rendeleteim végrehajtásáról a következőkben intézkedem. 1. Felhívom a székesfőváros hivatalainak,, intézeteinek, intézményeinek és üzemeinek vezetőit, hogy a hivatkozott rendeleteim hatálya alá eső tényleges szolgálatot teljesítő összes alkalmazottakat a 238.303/1948—XII. sz. rendeletem mellékleteként kiadott I—IX. táblázat alapján szolgálati beosztásuknak megfelelő ruhaellátási csoportokba osszák be. Ezt akként kell végrehajtani, hogy minden alkalmazottra vonatkozólag a hivatal, intézet, intézmény és üzem vezetője az üzemi bizottságok bevonásával megállapítja azt, hogy az illető dolgozó ruhaigény szempontjából az említett táblázat melyik csoportjába esik. Az alkalmazottakat név szerint kell felsorolni és nevük mellett munkakörüket is fel kell tüntetni. Az ily módon készült kimutatásokat egy összesítő kimutatás kíséretében 2 példányban, legkésőbben folyó évi július hó 8. napjáig, a polgármesteri XII. ügyosztályba, e rendeletem számára való hivatkozással kell beküldeni. 2. A hivatalok, intézetek, intézmények és üzemek vezetőinek az alkalmazottak részére kiadott ruházatról pontos nyilvántartást kell készíteniök és vezetniök. E nyilvántartásnak az alkalmazott nevét, a részére legutóbb kiadott ruházati cikkek megnevezését és mennyiségét, valamint a ruházat kiadásának időpontját kell tartalmaznia. Az alkalmazottaknak kiadott ruházatot az alkalmazott személyi nyilvántartólapján is fel kell jegyezni. A közigazgatási altisztek ruházatára vonatkozólag ezt a kimutatást a polgármesteri I. (Elnöki) ügyosztály és az Anyaggazdasági Intézet vezeti. 3. Altiszteknek ruhajárandóság szempontjából csak a közigazgatási altiszteket lehet tekinteni. Az üzemeknél az altiszti teendőket ellátó alkalmazottak a rendelet mellékletét képező kimutatás IX. táblázatában körülírt belső munkás részére járó ruhajuttatásban részesülnek. 4. A legutóbb kiadott ruházati cikkek elhordási idejét a 238.303/1948—XII. sz. határozatom mellékleteként kiadott táblázatban foglalt elhordási idő figyelembevételével kell meg- állapítani és e kihordási idő alapján azt is meg kell állapítani, hogy a folyó évi költségvetés hátralevő időszakában az egyes alkalmazottaknak még milyen ruházati cikkekre van igényük. Az erről szóló kimutatást ugyancsak a folyó év július hónapjának 8. napjáig a polgármesteri XII. ügyosztálynak be kell küldeni. Meg kell jegyeznem, hogy a 238.303/1948—XII. sz. rendeletemben foglaltak keretein belül is csak olyan ruházati cikk kiszolgáltatására lehet igényt tartani, amelynek beszerzésére a költségvetési előirányzat fedezetet nyújt. Az ezenfelül mutatkozó jogos igények kielégítése céljából a jövő gazdasági év költségvetésében kell megfelelő fedezetet előirányozni. 5. A 238.303/1948—XII. sz. rendeletem mellékletében a lábbeli igények megállapításánál a »cipőtalp«-igény megjelölésnél minden esetben cipőtalpalást kell érteni. 6. A rendelet mellékletét jelentő I. táblázatban a tűzoltóság tiszti ruhaellátásánál a vászonzubbony, a vászonpantalló, a vászoncsizmanadrág és a vászontányérsapka, a boxcsizma és a félcipő kihordási idejét 1 évről 2 évre, a selyemderékőv elhordási idejét pedig 2 évről 4 évre emelem fel. Ugyanitt a tűzoltóság legénységi ellátásánál a vászonzubbony, a vászonnadrág, vászontányérsapka és csizma kihordási idejét 1 évről 2 évre emelem fel. 7. A javadalmi őrség tisztjeinek a II. táblázatban felsorolt ruhaellátásából a csizmát, a nyári kesztyűt és a térdnadrágot töröltem, a köpeny kihordási idejét 4 évről 5 évre emelem fel. Cipőjavításból és vászoningből a javadalmi őrség tiszti személyzetét évenként 2 illeti meg. A javadalmi őrség legénységének ruhaellátásából a nyári kesztyűt töröltem. Ezzel szemben a megengedhető cipőjavítások számát évenként 1-ről 2-re, a vászoning darabszámát évenként 1-ről 2-re emelem fel. Egyébként a javadalmi őrség ruhaellátási igényének megváltoztatása ügyében előterjesztett kérelmet az Anyaggazdasági Bizottság meghallgatása után ez alkalommal nem találtam teljesíthetőnek, mert a székesfőváros pénzügyi érdekei a javasolt módosításokat ezidő szerint nem teszik lehetővé. 8. Az altiszteknek a III. táblázat szerint megállapított ruhajuttatásából a köpeny kihordási idejét 6 évről 5 évre szállítom le, ezzel szemben az esőköpenyek igénylését csak kézbesítő altiszteknek engedélyezem. 9. A IV. táblázat szerint az erdő- és mezőőri szakaltiszteket megillető ruhajuttatásban, a megengedhető cipőtalpalás évenként 2 pár. Az esőköpeny kihordási idejét pedig 4 évről 6 évre emelem fel. 10. Az útkaparók V. táblázatbeli ruhajárandóságában az évi cipőtalpalások számát 1-ről 2-re emelem fel. Az utcaseprők, köztisztasági kocsisok, csengősök és lehúzok ruhajárandóságát szintén az V. táblázat szerint állapítom meg. 11. A temetőőrök VI. táblázat szerinti járandóságában a nyári ruha kihordási idejét 1 évről 2 évre, az esőköpeny kihordási idejét pedig 4 évről 6 évre, az évenként engedélyezhető cipőtalpalások számát 1-ről 2-re emelem fel. A cipőjárandóság helyett bakancsjárandóságot kell adni. Szükség esetén a télikabát helyett rövid »Mikádó«-kabát adható. 12. A VII. táblázat szerint a sírásók részére járó ruhajuttatásnál az évenként engedélyezhető cipőtalpalások számát ugyancsak 1-ről 2-re emelem fel. A cipőjárandóságot bakancsra kell javítani. Szükség esetén télikabát helyett rövid »Mikádó«kabát adható. 13. A VIII. táblázat szerint az altisztnőknek és a dajkáknak évenként 1 cipőtalpalás helyett ugyancsak 2-őt engedélyezek. 14. Az erdő- és mezőgazdasági órabéres alkalmazottak a IX. táblázat szerint a belső munkásokat megillető ruhajuttatásban részesülnek. A belső- és külső szak- és segédmunkások részére évenként 1 pár bakancstalpalás helyett 2 pár bakancstalpalást engedélyezek. 15. A pénzbeszedőknek évi 2 pár cipőtalpalás helyett 3 pár cipőtalpalást engedélyezek. 16. Az üzemi szociális gondozónőknek évenként 1 pár cipőt és 1 pár cipőtalpalást is engedélyezek a ruhavédőköpenyen felül. 17. Az ápolónők és diétásnővérek évenként 1 pár cipőtalpalás helyett 2 pár cipőtalpalásban részesülnek. 18. A laboratóriumoknak, irattáraknak, iskolai szertáraknak munkaeszközként legfeljebb a személyzet létszámának megfelelő mennyiségű munkaköpeny igényelhető. 19. A védőnők részére a rendi nővéreknek megállapított ruhajárandóságot kell kiszolgáltatni. 20. Új ruha kiadásánál a régi ruhaanyagot vissza kell szolgáltatni. Ez a visszaszolgáltatási kötelezettség csak a 238.303/1948—XII. pm. számú rendelet életbelépése után, vagyis 1948 március 27-e után kiszolgáltatott ruházati cikkekre vonatkozik. 21. Ott, ahol a rendelet szerint évenként 1 darab gyakori mosást igénylő fehér ruhadarab (például ingjárandóság) állapíttatott meg, első alkalommal mindig 2 darabot kell kiadni. A további járandóság évenként csak 1 darab. 22. Sem a férfi-, sem a női alkalmazottak egyenruhájának, illetve munkaruhájának elkészítésével kapcsolatosan az elkészítési költség kézhezfizetését nem engedélyezem. Az egyenruha és a munkaruha konfekcionálását az Anyaggazdasági Intézet szabályszerű vállalatbaadás útján végezteti el.