Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-06-19 / 25. szám

minden egyes esetben, még a munka megkezdése előtt kell az általuk kiadott igazoló levéllel és a biztosítási díj kifizetését igazoló nyugtával a biztosítás megkötését a számvevőségnél igazolni. Ezért kell a polgármesteri XIII. ügyosztálynak a számvevőséget előzetesen értesíteni arról, hogy milyen munkát milyen vállalkozónak adott vállalatba és ebben az értesítésben a vállalkozó nevét, pontos lakcímét és a vállalati összeget is meg kell jelölni. A Községi Takarékpénztár Rt. biztosító osztályának jelentése szerint azok a díjtételek, amelyek mellett a munka­vállalók kötik meg a tűzkár elleni biztosítást, a következők: Épületekre, kőműves munkánál földszintes épületnél: 0-500/00­0 díjtétel, plusz 100% mellékszolgáltatás, plusz 10% tűzoltó járulék. Példával megvilágítva: 100.000 forint értékű épület évi díja 50 forint, plusz 100% mellékszolgáltatás 50 forint . 100 forint plusz 10% tűzoltó járulék, összesen fizetendő évi díj 110 forint. Egyemeletes épületeknél a díjtétel 0-35% plusz 100% mellék­szolgáltatás plusz 10% tűzoltójárulék. Kétemeletes és ennél több emeletes épületeknél a díjtétel 0-30% plusz 100% mellékszolgáltatás plusz 10% tűzoltó­járulék. Egyéb munkáknál az építkezés színhelyén és az ott levő kész és félig kész áruk, szerszámok, eszközök díjtétele 1%0 plusz 100% mellékszolgáltatás plusz 10% tűzoltójárulék díj. Pl. 100.000 forint értékű ablak és ajtótokok évi biztosítási díja 100 forint plusz 100 forint mellékszolgáltatás plusz 20 forint tűzoltójárulék, azaz­­ összesen évi 220 forint. Ha az épületfelszerelési cikkeket a vállalkozó nem az építkezés színhelyén, hanem üzemében készíti el, a biztosí­tásokat elegendő az elkészítés idejére megkötni. Amennyiben a telepen, üzemben, vagy a telepen és az építkezés színhelyén biztosítandók a kész, félig kész és nyers áruk, akkor mindig a tarifális díjtételek az irányadók. Úgy­szintén a tarifális díjtételek az irányadók az ingóságok betö­réses­ lopás és rablás károk elleni biztosításainál is. A székesfőváros testi munkát végző dolgozóinak ruhaellátása. A polgármester f. évi június hó 2-án 239.781/1948—XII. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A székesfőváros testi munkát végző dolgozóinak ruha­ellátását 238.303/1948—XII. sz., valamint a rendelet kiegészí­tése tárgyában kiadott 238.726/1948—XII. sz. rendeletemben szabályoztam. E rendeleteim végrehajtásáról a következőkben intézkedem. 1. Felhívom a székesfőváros hivatalainak,, intézeteinek, intézményeinek és üzemeinek vezetőit, hogy a hivatkozott rendeleteim hatálya alá eső tényleges szolgálatot teljesítő összes alkalmazottakat a 238.303/1948—XII. sz. rendeletem mellék­leteként kiadott I—IX. táblázat alapján szolgálati beosztásuk­nak megfelelő ruhaellátási csoportokba osszák be. Ezt akként kell végrehajtani, hogy minden alkalmazottra vonatkozólag a hivatal, intézet, intézmény és üzem vezetője az üzemi bizott­ságok bevonásával megállapítja azt, hogy az illető dolgozó ruhaigény szempontjából az említett táblázat melyik csoport­jába esik. Az alkalmazottakat név szerint kell felsorolni és nevük mellett munkakörüket is fel kell tüntetni. Az ily módon készült kimutatásokat egy összesítő kimutatás kíséretében 2 példány­ban, legkésőbben folyó évi július hó 8. napjáig, a polgármesteri XII. ügyosztályba, e rendeletem számára való hivatkozással kell beküldeni. 2. A hivatalok, intézetek, intézmények és üzemek veze­tőinek az alkalmazottak részére kiadott ruházatról pontos nyilvántartást kell készíteniök és vezetniök. E nyilvántartásnak az alkalmazott nevét, a részére legutóbb kiadott ruházati cikkek megnevezését és mennyiségét, valamint a ruházat kiadásának időpontját kell tartalmaznia. Az alkalmazottaknak kiadott ruházatot az alkalmazott személyi nyilvántartólapján is fel kell jegyezni. A közigazgatási altisztek ruházatára vonatkozólag ezt a kimutatást a polgármesteri I. (Elnöki) ügyosztály és az Anyag­gazdasági Intézet vezeti. 3. Altiszteknek ruhajárandóság szempontjából csak a köz­igazgatási altiszteket lehet tekinteni. Az üzemeknél az altiszti teendőket ellátó alkalmazottak a rendelet mellékletét képező kimutatás IX. táblázatában körülírt belső munkás részére járó ruhajuttatásban részesülnek. 4. A legutóbb kiadott ruházati cikkek elhordási idejét a 238.303/1948—XII. sz. határozatom mellékleteként kiadott táblázatban foglalt elhordási idő figyelembevételével kell meg-­ állapítani és e kihordási idő alapján azt is meg kell állapítani, hogy a folyó évi költségvetés hátralevő időszakában az egyes alkalmazottaknak még milyen ruházati cikkekre van igényük. Az erről szóló kimutatást ugyancsak a folyó év július hónap­jának 8. napjáig a polgármesteri XII. ügyosztálynak be kell küldeni. Meg kell jegyeznem, hogy a 238.303/1948—XII. sz. rendeletemben foglaltak keretein belül is csak olyan ruházati cikk kiszolgáltatására lehet igényt tartani, amelynek beszerzésére a költségvetési előirányzat fedezetet nyújt. Az ezenfelül mutat­kozó jogos igények kielégítése céljából a jövő gazdasági év költségvetésében kell megfelelő fedezetet előirányozni. 5. A 238.303/1948—XII. sz. rendeletem mellékletében a lábbeli igények megállapításánál a »cipőtalp«-igény megjelölésnél minden esetben cipőtalpalást kell érteni. 6. A rendelet mellékletét jelentő I. táblázatban a tűzoltóság tiszti ruhaellátásánál a vászonzubbony, a vászonpantalló, a vászoncsizmanadrág és a vászontányérsapka, a boxcsizma és a félcipő kihordási idejét 1 évről 2 évre, a selyemderékőv elhor­dási idejét pedig 2 évről 4 évre emelem fel. Ugyanitt a tűzoltóság legénységi ellátásánál a vászonzubbony, a vászonnadrág, vászontányérsapka és csizma kihordási idejét 1 évről 2 évre emelem fel. 7. A javadalmi őrség tisztjeinek a II. táblázatban fel­sorolt ruhaellátásából a csizmát, a nyári kesztyűt és a térd­nadrágot töröltem, a köpeny kihordási idejét 4 évről 5 évre emelem fel. Cipőjavításból és vászoningből a javadalmi őrség tiszti személyzetét évenként 2 illeti meg. A javadalmi őrség legénységének ruhaellátásából a nyári kesztyűt töröltem. Ezzel szemben a megengedhető cipőjavítások számát évenként 1-ről 2-re, a vászoning darabszámát évenként 1-ről 2-re emelem fel. Egyébként a javadalmi őrség ruhaellátási igényének megváltoztatása ügyében előterjesztett kérelmet az Anyag­gazdasági Bizottság meghallgatása után ez alkalommal nem találtam teljesíthetőnek, mert a székesfőváros pénzügyi érdekei a javasolt módosításokat ezidő szerint nem teszik lehetővé. 8. Az altiszteknek a III. táblázat szerint megállapított ruhajuttatásából a köpeny kihordási idejét 6 évről 5 évre szállítom le, ezzel szemben az esőköpenyek igénylését csak kézbesítő altiszteknek engedélyezem. 9. A IV. táblázat szerint az erdő- és mezőőri szakaltisz­teket megillető ruhajuttatásban, a megengedhető cipőtalpalás évenként 2 pár. Az esőköpeny kihordási idejét pedig 4 évről 6 évre emelem fel. 10. Az útkaparók V. táblázatbeli ruhajárandóságában az évi cipőtalpalások számát 1-ről 2-re emelem fel. Az utcaseprők, köztisztasági kocsisok, csengősök és lehúzok ruhajárandóságát szintén az V. táblázat szerint állapítom meg. 11. A temetőőrök VI. táblázat szerinti járandóságában a nyári ruha kihordási idejét 1 évről 2 évre, az esőköpeny kihordási idejét pedig 4 évről 6 évre, az évenként engedélyez­hető cipőtalpalások számát 1-ről 2-re emelem fel. A cipőjáran­dóság helyett bakancsjárandóságot kell adni. Szükség esetén a télikabát helyett rövid »Mikádó«-kabát adható. 12. A VII. táblázat szerint a sírásók részére járó ruha­juttatásnál az évenként engedélyezhető cipőtalpalások számát ugyancsak 1-ről 2-re emelem fel. A cipőjárandóságot bakancsra kell javítani. Szükség esetén télikabát helyett rövid »Mikádó«­kabát adható. 13. A VIII. táblázat szerint az altisztnőknek és a dajkáknak évenként 1 cipőtalpalás helyett ugyancsak 2-őt engedélyezek. 14. Az erdő- és mezőgazdasági órabéres alkalmazottak a IX. táblázat szerint a belső munkásokat megillető ruhajuttatás­ban részesülnek. A belső- és külső szak- és segédmunkások­ részére évenként 1 pár bakancstalpalás helyett 2 pár bakancs­talpalást engedélyezek. 15. A pénzbeszedőknek évi 2 pár cipőtalpalás helyett 3 pár cipőtalpalást engedélyezek. 16. Az üzemi szociális gondozónőknek évenként 1 pár cipőt és 1 pár cipőtalpalást is engedélyezek a ruhavédőköpenyen felül. 17. Az ápolónők és diétásnővérek évenként 1 pár cipő­talpalás helyett 2 pár cipőtalpalásban részesülnek. 18. A laboratóriumoknak, irattáraknak, iskolai szertárak­nak munkaeszközként legfeljebb a személyzet létszámának megfelelő mennyiségű munkaköpeny igényelhető. 19. A védőnők részére a rendi nővéreknek megállapított ruhajárandóságot kell kiszolgáltatni. 20. Új ruha kiadásánál a régi ruhaanyagot vissza kell szolgáltatni. Ez a visszaszolgáltatási kötelezettség csak a 238.303/1948—XII. pm. számú rendelet életbelépése után, vagyis 1948 március 27-e után kiszolgáltatott ruházati cikkekre vonatkozik. 21. Ott, ahol a rendelet szerint évenként 1 darab gyakori mosást igénylő fehér ruhadarab (például ingjárandóság) álla­píttatott meg, első alkalommal mindig 2 darabot kell kiadni. A további járandóság évenként csak 1 darab. 22. Sem a férfi-, sem a női alkalmazottak egyenruhájának, illetve munkaruhájának elkészítésével kapcsolatosan az elkészí­tési költség kézhezfizetését nem engedélyezem. Az egyenruha­ és a munkaruha konfekcionálását az Anyaggazdasági Intézet szabályszerű vállalatbaadás útján végezteti el.

Next