Fővárosi Lapok, 1864. október (1. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-01 / 224. szám

*** Az olasz zenészek első összejövetele Ná­polyban. A m. hó 15-én megnyilt összejövetelre más városokból százan felül érkeztek tagok, kik közt Mercadante, az olasz zenészek vak nestora is meg­jelent. A gyűlés megnyitása után, Taglioni az olasz zene­ jelen állásáról s a művészet emelésének eszkö­zeiről irt értekezését olvasta föl s a gyűlés elé követ­kező javaslatokat terjesztő : Tehetséges zeneszerzők pártolása; zenedék állítása s átalakítása; átalános zene­ s művészeti kölcsönösen gyámolitó egylet ala­pítása. Szintén Tagliol­i indítványára, tiszteletbeli el­nökül Mercadantét választották meg. Valóságos el­nök lett Taglioni, al­elnök Beretta. A nagy nyilvános zene-akadémia m. hó 80-án volt. Nemzeti színház. * Sept. 29. „A szevillai borbély “ Rossinitól. Egy francia szó szerint : Rossini a régi — csu­­l­pán művészetnek élő — Olaszország utósó sóhaja. Ha ez írónak a „Szevillai borbély“ eszébe jut, bizo­nyosan azt is hozzá teszi : „és egyszersmind utósó mosolya.“ Valóban e műben minden oly friss, von­zó, örömteljes, mint egy édes mosoly. A mai olasz­­ zeneszerzők nem bírnak többé a kedély e tiszta vi­­­dámságával, a képzelem e játszi és természetes röp­tével. Hányszor hallottuk már, s ma is azon friss benyo­mást teszi ránk, mintha egészen új volna. Ez a láng­elme örök­ ifjúságától ragyog. Előadása jó volt. A címszerepet Simon ját­szó, s fényes tanúbizonyságát adta, hogy egy jól képzett énekes még oly téren is nyerhet koszorút, mely sajátképen nem az ő szakmaköre. Simon in­kább a komoly, mint a vidám zenére van hivatva, már csak azért is, mert hangja reszketeg, s nem igen bírja kifejezni a játszi, röpke, futó hangok pikánt finom éleit, melyek gyakran elszélesednek, mintegy megsúlyosodnak ajkain.Mindamellett igyekezett jól ki­fejezni mindazt, a­mi csak hatalmában állott. Legjob­ban sikerült a „Mert a­ki sok bort ivott“ ária, miu­tán ez komolyabb hangmenetű dallam. Játéka sok­­ helyen inkább sikerült kísérletnek látszik, mint illu­­ziót keltő játéknak. Ezért van, hogy néha nem is a „szevillai borbélyt“ tapsoltuk benne, hanem egy ne­hézkesebb szabású művészt, ki — dicséretére legyen mondva — tud könnyűden is mozogni, habár ez sok­­ mesterségébe kerül. Rozinát N. Huber Ida asszony igen kelleme­sen ábrázolta, s néhány dala és egész előadása a kö­zönség átalános tetszésével találkozott. Paulinak legjobban sikerült a legelső szerel­mi szerenád , melynél szebbet e nemben alig szer­zett még zeneköltő. Egyszerű és érzelemteljes, s a­ki ily jól elő tudja adni, annak mindenesetre bírnia kell Ízlés és bensőséggel. Kár, hogy ez Ízlés nem ve­zette álkodó jeleneteiben is. Mint katona, igen ízetle­nül túlzott a tettetett mámor ábrázolásában, s mint zenetanító, örök hajlongásában nem tartott mértéket. Ormai elég ügyesen játszó doktor Bar­­tolot, valamint Köszeghy is Basiliot. A nagy együttesek kedvvel és öszhangzással folytak, s némely ügyesen beszőtt tréfás apróság előnyére vált a játék vidámságának. A zenekar, mely nálunk oly ritkán eshetik kifo­gás alá, ezúttal a nyitány egy pár gyöngéd szép he­lyét túl erősen játsza. A finom színek helyett vastago­kat használt. A kiállítás nem volt elég csinos. Az első felvo­nás utcai és szobai diszítményei oly kopottak, hogy már túl kellene adni rajtuk. Az utóbbi kiállítások disze után ily rondává lett festvények kétszeresen botránkoztatják a szemet. Nemzeti Színház. 12. Bérlet Szünet Pest, szombaton, október, jé­n, 1864. Ördög Róbert. Opera 5 felv. Irta Seribe és Delavigne. Forditotta Asztalos Károly. Zenéjét szerzette Meyerbeer. 3 ik felvonásban előfordulandó táncokat szerzette Campisli; előadják Rotter Irma és az összes balletszemélyzet. Karmester : Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv. Róbert „ördög“ névvel, Normandia hercege Ceresa. .. — Bertram, barátja Köszeghy. — Raimbeaud, normandi per Pauli. — Albert a siciliai király udvarmestere Kacvinszky — Regnault, Robert cancellárja Perron. — Izabella, siciliai hercegnő N. Huberid­a. — Ilona Rotter Irma. — Alice, Raimbeaud márkája, párleány, Normandiából Carina Anna. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Epen most jelent meg JIJMEICM NAGY KÉPES NAPTÁRA JLSCA-re. Szerkesztők: VADNAI KÁROLY és SZOKOLY VICTOR Hatodik évfolyam, 30 fametszvénynyel, Rusz K. műintézetéből. Ára, tartósan fűzve és körülvágva, 1. frt 40 kr. E naptár, mely egyszersmind a legváltozatosabb tartalmú szépirodalmi és ismeretterjesztő évkönyv is egyszersmind, jelen hatodik évi folyamában is ta­núskodik róla, hogy ismert nevű lelkiismeretes szerkesztői mindenkép rajta voltak, hogy annak irodalmi becsét évről évre fokozzák, mi az alább közlött tartalomjegyzékben felsorolt művekből és íróik nevéből is kitűnik; másrészt pedig oda is törekedtek, hogy e naptár képei, milyek a pesti bazár. — Bor­nemisza Anna egy órai uralma, — Kazinczy Gábor, — Hajnik Pál, — Koós Ferenc s a bukaresti magyar templom, — Shakespeare arcképe, születési háza s birtoka, — Thiers s Meyerbeer arcképei, — Lenau három cigánya, — A munkácsi vár haj­dan, —­ A Balaton zsilipjének megnyitása, — A várnai csata, — Eger ostroma,— Egy alföldi szérű, — Hajtóvadászat farkasokra, — Tiszai halászat, — Miramare, — Nizza S Garibaldi születési láza, — Kiel stb. stb. nemcsak tárgyuknál fogva legyenek közérdekűek, de hogy azok mint magyarországi fametszvények is versenyezhessenek más e nemű külföldi művekkel. A­mi e naptár tartalmát illeti, az következő: A naptár címe és jegyei. Bé­lyegjárulékot mutató tábla. Névnapok jegyzéke. Hónapok. Aztán jön a szépiro­dalmi­­ ismeretterjesztő csarnok, következő tartalommal : „Egy kosár tojás“, költem., (képpel) Hiadortól. — „A Kompolthy kisasszony,“ történ, beszély, P. Szat­­máry Kár­olytól. — „Ország Gergely nótája,“ költ., SZÁSZ KÁ­­rolytól. — „Nagy esemény kis városban“, beszély, Hegré Alajostól. — „Hopp uram,“ költ. Lévay Józseftől. — „A tétényi lány,“ beszély, Abonyi Lajostól. — „Kegyetlen­ szándék“, költ. Szem­ere Miklóstól. — „Egy kamarás a spejzban“, freskó, Bei­llát Gás­pártól. — „A légyott“, költ., Tóth Endrétől. — „Mai divatok“, beszély, Udvar­dy Vincétől. — „Bálint gazda“, költ. Nyilas Samutól. — „Dárius, a dámák lovagja“, hu­­morosek, Lanka Gusztávtól. — „A nők frakkdivatja“, gúnyvers, Csalód­ljaitól. — „Földöntözés az alföldön“, (közgazdászati cikk) Elekö­ytől. — „Báthori Gábor udvará­ról.“ Szilágyi Sándortól. — „Juh-bajok“, Tormay B.-től. — „Bornemisza Anna egy órai uralma“, (képpel) Bennellay G. — „Mária Terézia mint anya. — Kazinczy Gábor, (képp.). „Hajnik Pál,(képp.) „A bukareszti magyar templom“, (2 k.). Szokoly Viktortól. — „Shakespeare (3 k.) Vadk­ai Károlytól. — „Thiers“, (képpel.)— „Meyerbeer“, (k.). — „Három cigány“, (képpel) Lenau után Zilah­y Imre. — „A munkácsi fegyház“, (képpel). — „A Balaton zsilipje megnyitása,“ (képpel). — „A várnai csata“, (képpel). — „Eger ostroma“, (képpel). — „Az alföldi szérű“, (képpel) — „Hajtóvadászat farka, sokra“, (képpel) — „Tiszai halászok“ (képpel), Szokoly V. — „A helység kocsmája“, (képpel). — „Az amerikai dió“, (képpel). — „A mexikói küldöttség“ Miramareban, (képpel). — „Nizza­s Garibaldi születése háza“ (képpel). — „Kiel“, Holstein városa, (képpel.) — „Az ezer éves orosz birodalom emléke“, (képpel). — „Az óriási bombavető mozsár“ (képpel.) — „A londoni rendőrség“, (képpel). — „A török nőkről“, (képpel). — „A tengeri kígyóról“, (2 képpel). — „Tápszereink“, egészségi tekintetben, dr. Pólya JÓZSef. — „Hasznos tanácsadó“, (28 kisebb cikk.) — „Az első m. át. bizt. társulat.“ — „Boszorkánypörök“ a 17 – 18. században, BerecZ Károly­tól. — „A heti napok ne­veinek eredete. “ Petricő Dénestől. — „Olvasó asztal.“ — „Az inkák utóda.“ Nemes Alberttól. — „Az oláh nép babonái.“ — „A nők hivatása“, az egészségi élet szempont­­ jából. — „A kávé mint reggeli“, P. Zs. — „A magyar sz. korona 1440-ben“, RÓZSA. — „Két állam statistikája: 1. Mexico, 2. Dánia.“ — „Ausztrália őslakói.“ —• „Egy delejkóros i­ó mint rendkívüli honi természeti ritkaság.“ H. L. — „Napraforgó-terme­lés“, Zihermann J. A teljes tiszti címtár tartalma: „Magyarország királya és családja.“ — „Magyarország egyh. főrendei“ : a) katholi­­kus ; b) helvét; e) ágostai; d) görög n. egyesült. „Magy. kir. udvari kancellária.“ — „Magy. kir. helytartótanács.“ — „Magy. kir. földteherment. pénzalap igazg.“ —­ „Magy. kir. hétszemélyes tábla.“ — „Magy. kir. itélő-tábla.“ — „Váltó feltörvény­szék.“ — „Kir. kerületi táblák“: a) nagyszombati; b) kőszegi; c) eperjesi; d) debre­ceni. — „Első kir. váltótörvényszékek : a) pesti; b) pozsoni; c) soproni; d) aradi ; e) debreceni; f) eperjesi. — „Vármegyék“: Dunáninneni kerület 13 várm. — Dunántúli ker. 11. várm. — Tiszáninneni kerület 9 várm. — Tiszántúli kerület 13 várm. — — Visszakapcsolt részek, jászok, kunok, hajdúk kerülete. — „Erdély kormányzója.“ — „Egyházi főméltóságok“ : a) katholica; b) görög kath. c) görög n. e. d) helvét, e) ágostai, f) unitárius. — „Erdélyi udv. korlátnokság.“ — „Érd. kir. főkormányszék.“ — „Érd. kir. itélő­tábla.“ — „Vármegyék.“ — „Székely székek.“ — „Szász székek“. — „Budapesti ügyvédek.“ — „Budapesti orvosok“. — „Országos vásárok.“ — „Hir­detések.“ FŐ- S KERESKEDELMI ISKOLÁM- S­I NEVELŐ INTÉZETEMBEN! (Pesten, országút 4-ik szára alatt) f «■ ‡ 0 ̋‡«•««» H»«- ,K- K^. ■■ kezdődik a 12-ik iskolai év, s a beiratások már is történhetnek. BÖSER MIKLÓS,­ tulajdonos és igazgató. I­II ^ ~ ' ' kedveltségben részesül­nek. — A két kövü malmon óránkint 5 pozsonyi mérő gabonát lehet lisztté őrölni, s szerkezete akként van alkotva, hogy ha kell csak egy kővel lehes­sen őrölni. Az árak következők : a) két kövü malom finom kova­kővel — — — 1600 frt. b) egy kövü „ „ „ — — — 700 frt. c) két kövü „ szürke malomkővel — — — 1500 frt. d) egy kövü „ „ „ — — — 600 frt. e) kisebb féle darálómalom 3—4 lóerőre — —• 350 frt. Van szerencsénk továbbá ez alkalommal Láczay Szabó Károly urnak Sárospataki malomkő-gyárát is felemliteni, melynek a legjobbféle kova-anyagból készült malomkövei a­ |leghiresebb francia kövekkel is kiállják a versenyt, s már a londoni világ-I| *­s kiállításon is kitüntetésben részesültek. — Ezen kövekből folytonosan kész-éj­eletet tartunk, s mind a belvárosi (szervita-tér gr. Teleky-ház,­ mind a gyárig­­(2 nyúl utca 10. szám) raktárainkban megtekinthetők. Tulajdonos és felelős szerkesztő TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1864. —­932 —

Next