Fővárosi Lapok, 1866. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1866-10-02 / 224. szám

buzgalmon, melylyel e lap egy kis szikrából ily sok fekete füstöt tud fúni. Lapunkat soha senki nem mondhatá türelmetlennek, legkivált a német mű­veltséggel szemközt. Hivatkozhatunk számos közleményünkre, melyek által koronkint német kel­tök műveit ismertetjük s fordításokban adjuk; hivat­kozhatunk a német társadalomról írt korábbi tárca­cikkeinkre,­­ azon méltánylatra, melylyel a „Lloyd“­­öt — e derék lapot — folyvást említjük. Ha van va­lami a német műveltségben, melyet kevésre becsü­lünk, az nem más, mint azon apró német literátorok,­­egy nagy élőfa­j kis kinövései,a kik nem tudván boldogulni a nagy haza hatalmas irodalmi versenyé­ben, idegen földeken gyakran nem a legszebb módo­kon tengetik spekulatív szellemüket, s gyakran vet­nek kanócot a békességben élő testvérnépek jó ren­den levő szénájába. Kérjük a „Hungária“ tisztelt szerkesztőjét, hogy e pontot ne vegye magára, miután legkevésbé értettük az ő személyére; sajnáljuk azon­ban, hogy ily kárhoztatásra méltó s félreértésen ala­puló dühös cikknek lapjában ezúttal helyet engedett. Maga is nevetni fog, ha látja, hogy oly cikket vádol „németség elleni fanatizmus“­sal, mely épen a pesti német alsó rend erejére vonatkozik, a kisebb számú magyar kispolgársággal szemközt.11' * Brachfeld Hermann a kolera által ár­vaságra jutó szegény gyermekek részére a városi letét hivatalnak 700 frtot kézbesített, miből 400 frtot a keresztény, 300 frtot pedig az izr. árvák kapnak. Brachfeld Adolf ugyanily célra 1000 frtot ado­mányozott. Ez összegből 600 frtot szánt a keresztény, 400 frtot az izraelita árváknak. * Egressy Ákost, mint hallottuk, szer­ződtették a nemzeti színházhoz. * * Az Egress­y-szobor érdekében — mint már írtuk, — felsőbb helyre folyamodást ter­jesztettek a nemz.­színház első rendű tagjai. Az en­gedély már leérkezett, s most azonnal bizottmány fog alakulni, mely a szobor javára gyűjtéseket rendez. * L ö W i M ó r i C, egy tudós hazánkba, ki Párisban a csillagászat tanára, néhány nap óta a fő­városban időz. * A közép­­r (inai gőzhajótársaság a hajók szalonjait olajfestményekkel fogja diszesíteni. A fest­mények elkészítését ismert festészünk, Molnár Jó­zsefre bizta. Y i (I é k. ** Szegedről írja levelezőnk, hogy a m.hó 23-án műkedvelők által Egressy G. szobrára rende­zett műkedvelői előadás nem úgy ütött ki, mint re­mélték, mert csak kis számú közönség jelent meg, úgy hogy az előadás tiszta jövedelme (bele­számítva, hogy a színháztulajdonosok lemondtak járandóságaik­ról,) nem több, mint 5 frt 40 kr. Ez összeget a „Sz Hirapó“ szerkesztőjének adták át. — Az iparos ifjú­ság is akart rendezni sept. 30-án előadást, s Szigli­geti „Hontalanok“ czímű drámáját szorgalmasan is tanulták, de a kolera a műkedvelők pár tagjának szüleit elragadván, az előadás elmaradt. A kolera naponként 30—40—45 áldozatot visz el. A r a d b e g y a 1 j a, G y o r o k, szept. 26. (V. J.) Folyó hó 17-én kezdődött nálunk a szü­ret, hanem az előbbi napok alatt már egymást érte a sok fényesnél fényesebb fogat, miken úri családok robogtak jó barátaikhoz, ismerőseikhez. Mikor valami váratlan örömet szerezünk valaki­nek, azt mondjuk rá: „legyen neki is egyszer kará­­csonya!“ Gyoroknak ily értelembeli karácsonya a szüret. Olyan számos, olyan fényes közönsége van ilyenkor, akár egy kis Pestnek. Gyorok föl is hasz­nálta az alkalmat, hogy kitegyen magáért, nem tu­dom , a közönség vagy a maga jóvoltára; elég az hozzá, hogy ez alkalomból sietett Gyorok ünnepet­­ csinálni egy szép emberbaráti tettel. A környéken időző tanuló ifjúság s helybeli ifjú­­ hölgyek jótékony célú műkedvelői előadást rendez­­t­­ek, tűz által tönkre jutott helybeli becsületes család­apa , Lakatos Mihály fölsegélyezésére. Előadták Kisfaludy „Fösvény“ és „Mátyás deák“ című vígjátékait. A szereplőket, mint műkedvelőket m­iteszi szemmel néznünk nem szabad, s a közönség emberbaráti érzete is szívesen húzza ki a kritikus sorokat. Az előadás minden tekintetben sikerültnek mondható. Kiválóan játszott Kaufmann Cecilia k. a. (Judit),­­ s a férfiak közül Lóczy Lajos (Mike).­ A többi sze­replők : Varga Eszter (Orzsi), Király Mari (Piroska) és Király Józsika k. a. (Liza), Gazdik Béla (Baj­­szövő), Fekete Feri (Egyed), Gallér (fogadós), Nes­­­­­szer Ferencz (Fürgenc és Kántor) urak helyes föl-­­­fogással s jó előadással járultak a sikerhez.­­ A­mi pedig a jövedelmet illeti, azzal is teljesen­­ elégültek lehetnek az illetők, kik a szent ügyet szi­­r­vükön hordozták. Tiszta jövedelem a látszat után­­ 120—130 forint lehet, de sajnos, hogy az igen hiá­nyos nyilvános számadás szerint csak 56, mond ötvenhat lenne. Az egész szüret vígan folyt le. Sok bor nem lett, s­­ de jó, s igy csak eldúdoljuk­ valahogy a nótát: „Nem­­ sajnáltuk fáradságunk,“ habár a hasznából nem­­ is jutott épen olyan busásan. B-C s a b a, sept. 27. (K. K.) A kolera és aszályos időjárás által oko­­­­zott levertségünk közt — melyről sokat még beszéln­­­ni sem jó — Aradi Gerő kedvelt dráma és operette ■ színtársulata vidít föl. De eleintén kevesen látogat­­­­ták, mert kolera félelemből még a templom látoga­­gatói is megfogytak, átalános lévén itt a hit, hogy a tömeges megjelenés nem tanácsos ily időben.Azonban­­ Aradi színigazgató egy csinos színkört építtetett szép, 1­­ ember utójára a kellemes városligetben, mely mindi­g járt az első előadáson egészen megtelt közönséggel. s Aradi már a múlt évben méltó elismerést és di­­­­cséretet nyert nálunk, horván városunkba jól ezér­­t vezett operette társulatot egy jeles karmesterrel, s minden szerepre alkalmas egyéniséggel. Ez évben a a dráma színészei jobbak a tavalyinál; operetteje is erősbült,— mint mondják,—mert operetteket még nem­­­igen adhattak elő, miután a karmestert e héten vár­­­­ják csak. Különösen A­r­a­d­i­n­é a közönség kedvence­­ az operettekben és népszínművekben, ki több előkelő­­ városban már ismeretes. — Kömivesné a drá­­­­mai szakban hasznavehető tag, de nehezen tudja fe­­l­vetkőzni, a­mi a pesti Beleznay-kertben reá ragadt. A többi nő­tagok is átalában kielégítők. A férfiak közül Aradit a bohó sze­­­­repekben kedveli a közönség. — Gönczi Soma ■ régi elismert színész, s e társulat egyik nélkülözhe- ■ tetlen tagja. — Szirmai a fiatal szerelmesek és­­ hősök személyesítője, szép alak s ha kissé több tűz- í­z­zel adja elő szerepeit, még több sikert arat. He-­­g­y­e­­­s­i már régi színész s ez látszik is rajta. Ú­j , E­r­c­z­i, ki legközelebb érkezett, az operettek í­z­ben, K­ö­m­i­v­e­l a komikus szerepekben legjobb. A többi szereplő szorgalmas, és a küléletben külön­í­­­nösen jól viselik magukat. Átalában e társulat a­j , jobb vidéki társulatok közé tartozik, főkép ha a várt új tagok is megérkeznek. ** P. S Z e D t i V á D r ó 1 Bratyevatsky Ti usz­­ úr, mint a „Lengyel forradalom után“ című munka ú­j előfizetője, eg hozzánk küldött nyilatkozatban kije-­­­lenti, hogy M­a­n­d­e­l­­­o úr korántsem haldé el­­ „már régóta“ — mint h­a — e kérdésben állt min­ — 924 — Kezdete 7 órakor, vége 10 kor Bérlet ( 134. szám-JX »ne­m L 'Bn­ítis« Pest, kedd október 2-dikán, 1866. A fehér n­ő. Opera 3 felvonásban. Irta Seribe. Fordította Böhm Gusztáv. Zenéjét szerzette Boieldieu Adorján. A 3-dik felvonásbeli új diszitményt festette Horn Róbert. A harmadik felvonásban : „SCOT-TANC“ előadja a nő-táncszemélyzet. Karmes­ter : Erkel Gyula. Rendező : Böhm Gusztáv. Gaveston, az avaneli grófok volt udvarmestere — Köszeghy­ Anna, gyámleánya — — — — — — — Kocsis Irma. György, fiatal angol katonatiszt — — — — Pauli. Dikson, az avaneli grófok hasonbérlője — — — Ormay. Jenny, neje — — — — — — — — Pauliné. Margit, a hajdani avaneli grófok szolgálója — — Mányik Ern. Gábor, Dikson szolgája — — — — — — Hubenai. Mak-Irton, békebiró — — — — — — Kaczvinszky. Paraszt — — —— — — — — — — Morvai. Pórok, haszonbérlők, törvényszolgák sat. — Történik : Skóciában, 1759. Kezdete 7 órakor, vége 10 kor A hatóságilag engedményeztet zálogházi közvetitő-intézet, mindazon helybeli s vidéki t. c. féieknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok ma­guk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok, betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés altar a legnagyobb kényelem­mel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbizá­­sukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi Irodával"­ (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a­mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagság mellett az alább elősorolt feltétek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bízott tárgyakért jót áll, a t c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit el­végzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zá­logtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbizást a zálogházban néh­any­­ai krajcrárért elvégez ; 5 ) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatóján­ak személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért já­randó illető a következő: 1 - tól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól —1000 ftig ég fölebb minat­ fttól ’­, ujkray zár­­kát, s azt ő is csak szept. 25-dikén, tehát a szerző Jablonkay úr felszólalása után kapta meg. Enyit kí­ván kijelenteni az igazság érdekében. Bécsi hírek. *** Gr. Eszterházy Mór, mint némely bé­csi lap írja, most már maga kéri elbocsátását a mi­nisztériumból, s lemondó levelét legfelsőbb helyre be­nyújtotta. *** A „Nar. Listy“ szerint a königgrätziek a porosz királyhoz szándékoznának kárpótlásért fo­lyamodni a háborúban szenvedett károkért. *** A prágai,jezsuiták ellen mindig han­gosabban nyilvánul az ellenszenv. Sőt vasárnap tün­tetésekre is vezetett az Ignác-templomban. Egy je­zsuita délutáni szónoklata alatt egy ismeretlen két ol­tárnál oly folyadékot öntött ki, hogy illata miatt töb­ben voltak kénytelenek a templomot elhagyni. Egy főpásztori körlevél felolvasása alatt többen,nevezete­sen fiatal emberek, oly­anyira zörögtek botjaikkal, hogy a pap szavai alig voltak érthetők. 25-dikén esti 10 órakor gyermekek gyülekeztek a jezsuiták lakása elé, s az ablakokat­­kövekkel szándékoztak bedobálni, azonban a polgári őrség által szétüzettek. K­ülföld. ** * *** Dumas papa Patti Carlotta számára operaszöveget ír. A főszemély sántítani fog benne, miután az ezüst hangú Patti Carlotta sem dicseked­hetik a legegyenesebb járással. ** Pompeiusnak Avenue Montaignes palo­tája ismét új gazdát kap, ki nem a mint hirlett a ná­polyi király lesz, hanem a „Revue du dix neuvième siècle“ tulajdonosai, kik ó- és keleti szini előadásokat szándékoznak benne rendezni. Gautier Theophile irt is egy choreographicus művet ily cím alatt „A her­­culanumi táncosnők,“ melylyel az előadások sora megnyittatnék. Szerkesztői üzenetek: P. Sz. Károlynak. A pályázat meghiúsulása nem ró­ható föl egészen az illető szerkesztőségnek, hanem főkép annak, hogy a jobb elbeszélők nem vettek részt e verseny­ben. Egykét művel pedig csakugyan nem lehet pályázat. A „Mercur“ egyletnek Grácba. Lapunk megmaradó példányai fölött a kiadó és nem a szerkesztőség rendelke­zik. Megjegyezzük ezúttal, hogy a magyar szépirodalmi lapok korántsem állnak oly fényesen, hogy egyletek­­n­e­k is ajándék-példányt küldhetnének, kivált egy napi­lapból, melytől csak a posta és bélyegdíj példányonkint egy éven át hat forint. Heti lapok könnyebben tehetik, miután ezek egy példánytól ugyan ez időre 1 ftát fizetnek. Külön­ben is az egyletek, kik összeállva sok egyesből állnak, a lapokat könnyebben pártolhatják, mert egy-egy tagra kevés fizetni való esik. Ifj. Mandel úrnak Nyir Bátorban. A lapot megindí­tottuk, megjegyezve, hogy lapunk évnegyedes ára nem 3, hanem 4 forint. A hiányt tehát kérjük a kiadó hivatalba (Emich G. úr nyomdája, barátok tere 7. szám a.) be­küldeni. „Dédesvár 1566 ból“ nem közölhető. A kéziratot, hogy visszaadhassuk, egy hétig meg fogjuk tartani. Addig tehát szerkesztőségünkben átvehető. „A k­ikarnogjál“ közleni fogjuk. „Te is tudod“, (szerelmi vers ) vannak sikerült vers­­szakai, de egészben véve el van hibázva. A szerelmi duzzo­­gás, sőt, nem az a „fájdalom“, melyből nyerne a szív. Ezt humoristice kell leírni s nem sentimentálisan. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja EMICH GUSZTÁV magy. akad. nyomdász 1866.

Next