Fővárosi Lapok 1877. február (25-47. szám)
1877-02-25 / 45. szám
teni. A nyári meleg ellen egésségesb az ablakvedő, mint a függöny, melyet mindig káros az ablakon belől helyezni el. Sok ily jó tanács volt a dr. Fodor előadásában, melyet a jövő pénteken is fog még folytatni. * „Petaud király udvara/* Delibes finomzenéjű, ügyes szövegű operetteje tegnapelőtt került szinre a népszínházban nagyszámú közönség előtt, mely mindvégig jól mulatott előadásán. Ez az operette nem újdonság a fővárosi közönség előtt, mert a budai színkörben már két év előtt gyakran adták, hanem a rendezés ügyessége, a fordítás szabatossága s az egész ízléses kiállítás mégis az újság ingerével hathatott. A darab szövege sikerült paródiája a nagyra törő hadi terveknek, fonák kormányzásnak, udvaronckodásnak s az udvarok többféle kinövésének. Petaud király, a gyámoltalan uralkodó, ki minden neszre úgy reszket, mint a nyárfalevél; Alexibus a hősködő ellenséges fejedelem, ki mint vihar tör elő s adóexekucióval fenyegetőzik, de majd szégyenteljesen meghátrál; Girandola, a naivságban nevelt leányka, ki tizenhétéves korában is bábukkal játszik ; a fiatal Alexius Leo herceg, a szerelemért lángoló ifjú, ki Girandolát pásztor-öltözetben is fölkeresi, hogy lángra gyulaszsza szívét s végre Volteface, dicsőségért, kitüntetésért szomjazó, a hatalom változásai szerint jobbra-balra forduló udvaronc, mind mulatságos alakok. Delibes zenéje a legkellemesebb operettezenék közé tartozik; mindig finom, jellemző, nincs benne semmi utánzás, semmi mesterkéltség; választékosságára nézve különbözik az Offenbach, Lecocq vagy Genée és Suppé itt-ott triviális, felületes, néhol igenis kapellmaiszteres szerzeményeitől. A második felvonásban Leo és Girandola kettőse, az éji őrök kara s a harmadik felvonás éji zenéje, midőn Leó pásztorfiú alakjában dalol a szerelemről oly édesen, fénypontjai az operettének. Petaud királyt Együd ábrázolta, mindvégig mulatságosan. Alexius herceg király szerepét Szabó Bandi játszta, énekében kevesebb sikerrel, mint a játékban. Solymosi Voktefaceot mindvégig kedélylyel, apró vonásokra is kiterjedő figyelemmel mutatta be. Leo herceg szerepében Szabó Karolina kisasszonynak — ki már megjelenésével, fényes öltözékeivel is hatott — szerencsés estéje volt, sok tapsot kapott; szabatos énekével és játékával felül is múlta eddigi működését. Girandolát Vidmár Erzsi kisasszony minden ízében eltalálta; már gyermekes megjelenése is oly természetes volt, hogy a közönség azonnal megtapsolta; kedvvel játszott és énekelt. Karok és zenekar összevágóan működtek közre. A szövegből, különösen midőn Girandolát a szerelemre oktatják, egy pár erősebb »deskripciót« bátran elhagyhatnának. A »komoly kettős,« melyet Genée és Ács Antónia kisasszony sejtettek, tetszésben részesült. Hihető, hogy a kellemes zenéjű operette nem egyhamar fog kiesni a közönség gráciájából. * Hymen: Dancz Nina k. a., a népszínház tehetséges színésznője, a jövő csütörtökön lép föl utóször a népszínházban, a »Pünkösdi királynő«-ben. Aztán végkép visszavonul a színpadtól. Hymen ragadja el a múzsától. Március 3-dikán d. u. négy órakor lesz esküvője a helybeli ref. templomban, Herczeg Bertalan hontmegyei szolgabiróval. Násznagyok Rákosi Jenő és Soldos Sándor lesznek, nyoszolyóasszony pedig Soldosné asszony. * A nőipar-egylet március 3-án tartandó batyubálján Rácz Pali zenekara fog működni. Néhány jegy még kapható Halász Dezsőné úrhölgynél, (kertész-utca, 168/7. sz. a.) és Banovics Kajetánné úrnőnél (vas-utca, 17. sz. a.) A bál alkalmával belépti jegyek egyátalán nem szerezhetők. * Milton: »Többen« aláírással levelet kaptunk, melyben az az óhajtás foglaltatik, hogy a nemzeti színház igazgatósága adassa ismét elő Jókai »Milton«-ját, melyet sokan szeretnének újra látni. * A Dunaparton ma látvány lesz: Zubovics Fedor próba-usztatása a szabadalmazott úszó-tömlővel. Félegykor indul lovával a budai oldalról, az ördög-árok torkolatától s azt hiszi, hogy a vámháznál juthat ki a pesti partra. Külön gőzösről is fogják nézni e mutatványt, melyhez — a téli hús vízben — ugyancsak erős testalkat kell. Napok óta tesz ő ily próbákat, s közelebb — mint mondják — veszedelem fenyegette a Margit-hídnál, hol a főoszlopnál képződő örvény sodrába jutott. A forgó viz Zubovicsot le is kapta a lóról, de megfogódzott a ló lábába, majd kengyelébe s az alásodró viz ellenében fölvetette magát s a mentő kötelet is megragadva, a bajból szerencsésen kimenekült. * A lövöldéből, mely a városliget elején áll, meglehet, cirkus lesz. Legalább Renz alkudozik rá s ha megveszi, állandó cirkust fog oda építtetni. A lövész-egylet pedig, melynek a városon kívülre kell helyeznie lövöldéjét, a külső váci uton alkuszik egy telekre, mely a rajta levő épülettel nyolcezer forintért megvehető. * Török nyelvtan. Dr. Erődi Béla megrendelési felhívást tesz közzé »Gyakorlati török nyelvtan«-ra, mely biztos vezérfinalal ígérkezik a török társalgó nyelvnek harminchat leckében tanítósegélye nélkül való megtanulására. Erődi, ki teljesen járatos a török nyelvben, Törökországban is lakott s mint török tolmács a Balkán félsziget egy részét beutazta, Aha rendszerét követte művében. Arab betűk helyett a magyar átírást használta, mert e nyelvtan szerkesztésével csak gyakorlati cél lebeg előtte. Végül a műhöz egy táblázatban az arab betűk is mellékelve lesznek. A munka nyolc nyomott ív lesz s március közepéig elkészül. Előfizetési ára 80 kr, mely összeg Tettey Nándor és társa könyvkereskedésébe küldendő. A nyelvtan két részből áll s az első rész már a jövő hó elején kapható. * Életmentések. Egy nyughajós hivatalnok neje (B. Julia,) csütörtökön egy csavargőzösről beugrott a Dunába, de szerencsésen kimentették. A soroksári út egyik házában pedig Mohn Mari varrónő észrevette, hogy egy kőfaragó-legény (Wunder Antal) felkötötte magát s berohant a lakásába, elvágta a kötelet s a szerencsétlent visszaadta az életnek. * Népkonyha-ügy. A népkonyhai igazgatóság elhatározta, hogy a terézvárosi népkonyhát március végéig tartja nyitva. A ferencvárosi népkonyha eredményességéért az annak élén álló Ruprechtné Demidoff Kornélia urhölgynek köszönetet szavaztak. A vízivárosi népkonyhát részvéthiány miatt megszüntették. A Valeria-egyletnek, mely cselédmenhelyében népkonyhát is tart fen, száz forint segélyt szavaztak meg. Egyszermind elhatározták, hogy a fővárosi szeretetháznak őszig kölcsönképen átengedik a népkonyhái kívánt fölszerelvényeket. * A budai protestáns elemi iskola javára e hó 8-án, a vízivárosi »Fácán« termében tartott bál tiszta jövedelme 338 frt 21 krra ment. Felülfizettek: a háziasszony Rupp Zsigmondné 46 frtot, a pesti első hazai takarékpénztár 10 frtot, Tisza Kálmán, Walpole, dr. Andaházy, Weissenbacher Endre egyenkint 3 frtot, Hunfalvy János és egy ismeretlen egyenkint 2 frtot, Lux Ede és Szentgyörgyi Ottó egyenkint egy frtot, Frischgesell Frigyes Ágost, a »Fácán« tulajdonosa, a báli termeket, a budapesti légszesztársulat pedig a világítást adták ingyen. A nemeskeblű jótevőknek nyilvános köszönetet mond a rendezőség. * Rövid hírek. A budapesti tornaegylet március 6-kán eliebált rendez a »Fácán«-teremben. — A belügyminisztérium, hir szerint, Simonyi Sü gödi lakos bérajánlatát erősíté meg a császárfürdőre, tiz esztendőre. — Csengery Antal jeles emlékbeszéde Deákról már megjelent Lipcsében, dr. Heinrich Gusztáv fordításában, ki e német kiadáshoz előszót és magyarázó jegyzeteket is csatolt. — Nadányi Albertné urhölgy kétszáz forinttal az irói segélyegylet alapítói közé belépni jelentkezett. — A gazdasszonyok egyletében levő kis árva Kasselek-leány zongorataníttatását Kasselek Ferencné asszony magára vállalni szíveskedett. — A közoktatási miniszter nyilvános köszönetet mond báró Jeszenákné Forgách Alojzia grófnőnek, ki a a férfiágon kihalt Jeszenák-család nagybecsű levéltárát letéteménykép a nemzeti múzeumnak adományozta. — Alter Jakab örökösei a Rókus-kórházra és szegény-alapra hagyott összegeket (külön-külön 1200 frtot) e napokban fizették le a városházán. — Táborszky és Parschnál megjelent: »Murmennde Quelle« polka-mazur, Fahrbach Fülöptől, ára 50 kr. — A fővárosi építkezésekről szóló statisztikai közlés szerint: Pesten 1871-ben tizenkét milliót, 1875- ben pedig már csak 5. 432.550 forintot adtak ki építésekre; 1875 végén Pesten 95,000 Budán pedig vagy 26,000 szoba volt. Az állatkert igazgatósága fölkéri az erdővel, faiskolával biró hazai birtokosokat, hogy ajándékozzanak az állatkertnek e tavaszszal nemesi fajú parkfákat, bokrokat, főleg fenyőt , gyümölcsfát az állatkertben nem használhatnak.— Lampel Róbertnál megjelentek: »Szavaló, köszöntő és levelező az ifjúság számára,« ára 12 kr. »Törvények és rendeletek gyűjteménye,« rendezte K. ügyvéd, I. füzet, ára egy forint. — A Schunda-féle javított hangfogás cimbalom és „iskolájáénak második kiadása. A cimbalom pár év óta egyre több hódítást tesz magán- és nyilvános zenei életünkben. Már nemcsak egyesek különösségből, de számosak tanulják passzióval e nemzeti hangszerünket. Szerepel továbbá az az újabban írt népszínmű-zenék csaknem mindegyikében. Eddig »Bánk bán« volt az egyedüli dalmű, melyben — bár szerényebben, inkább háttért képezve — alkalmazták, most már egy idegen zeneszerző is (Grossmann) kísérletet tett vele. Egy angol pláne több különbözőn hangolt cimbalom együttesét tervezi, s e hangszereket meg is rendelte Schund a hangszergyárosnál. Eddig a cimbalmot kizárólag népzenészeink kezelték, gyakran elismerésre méltó kézügyességgel, de álláspontjukhoz képest mindig egyoldalúan. Jelenleg már képzett zenészek is érdeklődnek iránta, csak a múlt napokban jelent meg a Schunda által kiadott »cimbalom-iskola« második kiadása, Állaga Géza átdolgozása szerint. Ez alkalommal nem lesz tán érdektelen e hangszert és az említett tankönyvet közelebbről szemügyre venni. Hogy mily kezdetleges állapotban tengett a cimbalom addig, míg naturalista muzsikusaink kizárólagos birtokában volt, eléggé jellemzi az a körülmény, hogy még a hangolási rendszert illetőleg sem tudtak megállapodásra jutni, s hogy még mai nap sem tud gyakran egyik a másiknak hangszerén játszani, többé-kevésbbé különbözvén azon a hangok beosztása az általa megszokottól. Két lényegesen eltérő mód van köztük (számos apróbb varriánssal) használatban s ezek egyike lett elfogadva — telhetőleg rendszeresítve, — az iskola alapjául. E rendszer szerint a mostani cimbalomnak négy egész nyolcadnyi khromatikus hangterjedelme van, a nagy E-től a háromszor vonalzott E-ig, melyek mindegyike biztosan hangoztatható, és kielégítően egyenletes. Eddig hiányzottak egyes félhangok s voltak idétlenek és nehezen érinthetők. Cigányaink az össze nem illő hangok zűrzavarát, ahol már ők is megsokalták, könyökkel igyekeztek elhallgattatni, mennyivel célszerűbben végzi ezt a most alkalmazott tompító (pedál) s mily tarthatatlan állítás az, hogy »a pedál nélküli cimbalom jobb az ilyennel bírónál!« Ezt egy lábmozdulattal lehet — a tompítót fölemelve — a másikhoz mindenben hasonlóvá tenni, míg ellenkezőleg amaz addig zúg, míg neki — s nem a játszónak — tetszik. E tagadhatatlan javításon kívül sikerült Schundának, sok költséges kísérlet után, a régi cimbalom egy másik gyöngéjén is lényegesen segítni. Hangszerei ugyanis úgy alkotják, hogy a hangolást, az előbbieknél sokkal jobban és tovább tartják. Túlzás volna állítani, hogy a cimbalom már elérte javíthatásának netovábbját , de elismerés illeti Schundát, hogy pár év alatt annyira tökéletesbíté e hangszerünket, hogy az méltán kelt egyre nagyobb figyelmet maga iránt. Ugyanő vállalkozott jelentékeny áldozatokkal a cimbalom-iskola kiadására is. A mostani második kiadás a kezdetleges elsőnél sokkal sikerültebb és tartalmasabb. Állaga sok gonddal egészen újjá alakította azt. A fokozatosan összeállított előkészítő gyakorlatok valamennyi hanglejtő s a főbb tört akkordok után van e tankönyvben nyolc nagyobb etűde, melyeket zenei tartalom tekintetében bármely más rég kultivált hangszereivel bátran párhuzamba lehet tenni. Ezeket számos népdal, operarész s egyebek átirata követi. E transscriptiókon meglátszik a szakértő kéz nyoma, mindegyik, habár kis keretben is, de egészet nyújt, itt-ott egyszerűbb, de mindig tiszta öszhangosítással, kerülve a túlságos cifrázatokat, e tekintetben is előnyösen eltérve az eddigi naturlisztikus cifraságoktól. Bárki meggyőződhetett ugyanis már számtalanszor, hogy cigány cimbalmosaink, ha például egy népdalt játszanak, különösen ha egyedül, azt úgy agyonkacskaringózzák mindenféle oda nem illő cikornyákkal, hogy ugyancsak fül legyen, mely ez össze-vissza kuszált hangtömegből az egészen háttérbe szorult fődolgot, magát a dalt kiismerje; az eközben használt öszhangok alaphangjait (a dallam mellett a főszólamot minden zenében) egyedül a véletlen határozza meg; amely hang ugyanis épen kézügyekbe esik, az lesz a bassus. Sokszor már magában hiú vállalatuk kiindulási pontja is hibás. Nem bizonyos-e már előre, hogy ha valaki egy nagy zenekari művet, például a »Teil« nyitányt két szál verővel akarja végesvégig kalapálni egy cimbalmon, hogy csak karrikatúrát nyújthat ? Mit lehet aztán ily »műviz«-ek (egyik híres cimbalmosunk saját szerény aláírásának betűszerinti másolata) tanításától várni ? Amit ők tanítás alatt értenek, nem egyéb szajkózásnál. A mellékelt magyarázat is egészen méltó e rendszerhez, nincs ugyan se füle se farka, de minden harmadik szó »technika« moduláció sat., melyeknek értelmét maguk sem sejtik; megtanítják a tanulót a »gramatikus skálára,« — közbe sűrűn és »állítólagosan állítják,« hogy őket Páris és Londonban jártukkor fölkérték, hogy »zenéljenek egy közreműködést,« mit is negyvenezer ember előtt, szívesen meg is tettek, sőt. E szédelgések érintése után visszatérve az iskolára, ajánljuk azt mindazoknak figyelmébe, kiket az imént jellemzett »tanmód« nem elégít ki. Végszámos e tankönyvben még egy klasszikus mű is föl van véve: Beethoven Cismoll szonátájának adagiója, mely minden kihagyás nélkül játszható a cimbalmon. Ajánlja ez iskolát még az a körülmény is, hogy annak időnkint kedvelt zenerészek átiratait és eredeti cimbalom-szerzeményeket tartalmazó folytatása is lesz s igy a nyomán haladóknak nem lesz hiánya játszandó darabokban. 226 Vidék. ** Aradról. A korcsolya-egylet, mely az idén jég nélkül maradt, igen sikerült álarcos bállal végezte be a farsangot a színházban, s még nagyobb szellemi sikerrel nyitotta meg ugyanott Remmert Mártha k. a. a böjtöt. Liszt e kiváló tehetségű tanítványa két hangversenyt rendezett telt házban szép közönség előtt, s fényes technikája s egy férfi erejével vetélkedő erőteljes játékával igazolta nálunk is jó hírnevét. A jövő héten Menter Zsófia és férje Popper látogatását várjuk. A színháznak jelenleg Molnár György a vendége. Kedden lépett föl először »Lear király «-ban, gyér, de lelkesülő közönség előtt. Csütörtökön volt a második vendégjátéka »III. Richárd«-ban telt ház előtt, s a vendég sok kitüntetésben részesült. Még kétszer játszik. Szombatra (tegnap) a Dóczi Lajos »Utósó prófétá«-ra volt kitűzve s a jövő héten a »Misantrop«