Fővárosi Lapok 1879. november (252-276. szám)

1879-11-09 / 258. szám

* Börze-regény. Az alkuszok is foglalkoznak néha egy-egy regénynyel, de csak olyannal, melyet az élet csinál. Ilyen az is, melyről most nagyban be­szélnek a börzén. Egy terménykereskedő, noha már hatvan éves, nős és hat gyermek atyja, beleszeretett egy kávéházi királynőbe, kinek trónja a pénztár széke. Udvarolt neki nagyban. Két hét előtt e lány a kis­­celli kávéházba szerződött s a kereskedő — utána ment. Felajánlotta ott kezét, hitét a lánynak, mond­ván, hogy elvál feleségétől s őt veszi nőül. Huszonhét éves fia meghallván az elutazás okát, sietett Kis-Cellbe s azóta tán befejezte a regényt, észretérítve a vén szerelm­est. * Rövid hírek. A „Tizkereszt“ harmadik előadása is teljesen megtörte a nemzeti színház néző­terét; gr. Andrássy Gyula is megnézte. — A köz­munkatanács már megadta az engedélyt a Kálvin tér szökőkútjának felállítására. — Dr. Czobor Béla érte­kezése : »Az egyházi művészetek hazánkban«, melyet a Szent­ László-társulat közgyűlésén olvasott fel, az Athenaeum nyomdájában külön­ füzetben is megje­lent. — Tarda Jánostól »Október-novemberi vadá­szat« című dolgozat jelent meg a »Pester Lloyd« teg­napi tárcájában. — A népszínház népszínműi pályá­zatára egy németül irt darab is érkezett Szabadkáról. — S­ovásznay Gizela k. a. szép selyem kályha-ellen­zője, mely a székesfehérvári kiállításon igen feltűnt s kisorsoltatott, a nőképző-egylet javára 158 forintot jövedelmezett. — A rudas-fürdő kiépítéséhez még ez évben hozzá akarnak fogni. — A közúti gőzmoz­­donynyal pénteken próbát tettek a városligettől Kő­bányáig s onnan a népszínházig, igen kielégítő ered­ménynyel. — A mérnök-egylet körében Ney Béla tegnap olvasta fel azt a jelentését, melyet a tavalyi párisi közkiállításról építészeti szempontból a közle­kedési miniszternek nyújtott be. — Budapesten okt. 26-tól nov. 1-ig 260 gyermek született s 85-tel keve­sebb személy, vagyis 175 halt meg. — Az István té­­ren lévő keményítő-gyárban pénteken víradatkor tűz ütött ki, de a tűzőrség gyors segélye hamar elnyomta. — Táborszky és Parschnál megjelent ifj. Farbach Fülöp katonai karmester »Les belles Pari­­siennes« című keringője, zongorára , ára 80 kr. — „Favart asszonyából, Offenbach legújabb operette­­jéből, már folynak a próbák a népszínházban. — A filhar­moniku­sk szerdai hangversenyének műsorát még megtoldották a Bach »Toccata«-jával. — A községi választások a fővárosban tegnap kezdődtek, de csak a Terézvárosban volt nagyobb élénkség s itt annyi jelölt-lajstrom keringett »az igazi,« »a hivata­los,« »az önállók« lajstroma címmel, hogy a szegény szavazók szinte belezavarodtak. — A fenyitő tör­vényszék tegnapelőtt és tegnap öt »hírlapíró« bűn­ügyét tárgyalta; mind az öt revolv-journalista és izraelita.­ ­ A Lauka-lakoma. Az írók és művészek társasága által Lauka negyven­éves írói jubileumára tegnap d. u. két órakor rendezett lakoma igen kedélyes és látogatott volt. Körülbelül kétszáz vendég vett benne részt, köztük Türr tábornok, Pásztély munkácsi püspök (Lauka tanulótársa és jó barátja,) sok kitűnő író, miniszteri tanácsosok, (köztük Jekelfalussy La­jos, a két Ribáry,) a kúriától számosan, művészek és höl­gyek. Ez utóbbiak közt voltak : Prielle Kornélia, Jászay Mari, dr. Grosz Lajosné, Albrechtné­ Lorenz Jozefina, (ki­től a »Fővárosi Lapok«-ban már több érdekes tárca jelent meg Hygéa név alatt.) Szerdahelyi Antónia, Rákosi Szi­dónia sat. urhölgyek. Két órakor jelent meg a jubiláris iró, a társaság él­jenzése közt. Vele jöttek : édes­anyja, a ki ez ünnepélyre jött fel,) neje s unokahúga Kafka Mariska k. a. (Miskolc­ról) s több rokona. A társaság elnöke, Éjszaky Károly üdvözlő meleg szavakkal, átnyújtva neki az arany tollat. Lauka meghatva és szerényen köszönte meg, elmondva, hogy e kitüntetést a hosszas munkálkodás, nem pedig az eredmény jutalmának tekinti. Majd Péchy Jenő képviselő adta át a »Szatmár­­megyei Közlöny« szerkesztőségének és olvasóinak ajándé­­kát: szép ezüst tintatartót. Ott voltak egy asztalon : a csongrádiak kék-fehér szalagos koszorúja, a szegedi höl­gyek ezüst bográcsa s más emlékajándékok. A lakoma vigan folyt, sok toaszttal. Először is Fe­leki, a társaság alelnöke, éltette a »legelső magyar ember­«t, a királyt. Aztán Jókai, a múltak sok érdekes emlékét idézve, köszönte fel Lankát, ki a változó idők sok kormányát tré­fálta ki, de mert humorában mindig szív volt, ezért hang­zik most feléje egy szívvel az »éljen.« Balázs Sándor azt értette, a­ki ez ünnepélyen a legboldogabb: veteránunk anyját, B. Horváth Miklós pedig az ő jó nejét. Komócsy József egy kedélyes episztolával járult a lakoma fűszereihez s annak felolvasása is emelte a közde­­rültséget. Lauka ifjú­ öregsége, házi boldogsága és írói te­vékenysége van ebben kedélyesen megénekelve s egyszers­mind kiválóbb munkáinak címei a szövegbe szőve. A vége igy hangzik : »Maradj, maradj még sokáig közöttünk A te kedé­sed olyan ifjú még, 8 oly gazdagon bugyog ki az szivedből, Mint negyven év előtt, midőn E­őször érzéd múzsád tiszta csókját, És te nevettél a világ fölött! 1243 Nevess tovább is! jól esik szivünknek , Nevetésed még soká hallani! A nagy, hideg elméknek lényét, Mint északi fényt bámulja eszünk : Tége­d nem bámulunk, barátom ! Teled nevetve, téged szeretünk ! Vadnai Károly azt említé föl toasztjában, a­mit ked­­­vesen tudnak, hogy Lauka egykor gazdasági író is volt, a­­ »Juhászat­ról szóló füzet szerzője. Mondottak toasztot Hatala Péter és Szász Károly is ; ez utóbbi megemlítő, hogy­­ a magyar irodalom egyik legszebb néprománcát: »Meghalt az ifjú lány virágvasárnapján«, Lauka írta. Szóltak Pász­tély püspök és Erődi Béla is, ki a jelenlevő Feridun bej török főkonzulhoz intézte pohárköszöntését. Végül a társaság titkára, Szana Tamás olvasta föl az üdvözölő iratokat és sürgönyöket. Torontálmegye tisz­teletbeli főjegyzőjének nevezte ki a jubiláris írót; küldtek táviratokat : az ungvári központi papság, a szatmári tár­saskör, a m.-szigeti lyceum magyar irodalmi társulata és a kaszinó, a »Debrecen« és »Bihar« szerkesztőségei, a szatmári katholikus főgymnázium Kazinczy-köre, a sze­gedi nők, a nagybányai olvasókör száz aláírással, Her­­telendy főispán, Nogáll Janka írónő, Abonyi Lajos, Fran­kenburg, Vértesi Arnold, Mihálka László mármarosi alispán a megyei közönség nevében, Vácról a Serédy-nyomda, Nagy­ Károly polgármestere, Arad város elöljárói, Szász Gerő és még sokan. Öt óráig maradt együtt a kedélyes társaság, mely a barátság és rokonszenv lakomáját legkedélyesebben ülte meg. Vil­é­k. ** A miskolci nőipar-tanműhelyt múlt vasár­nap nyitották meg s ezt megelőzőleg a házi ipart ter­jesztő borsod-miskolci egyesület közgyűlést tartott, melyen Soltész Nagy Kálmán polgármester magvas beszédben vázolta az egylet nemes célját, aztán meg­választották a tisztviselőket. Elnök lett Melczer Gyula, alelnökök Soltész Nagy Kálmán és Rad­vány István, titkár Diószeghy György, pénztárnok dr. Csáthi Szabó István. Ezután Jágócsi Péterffy József olvasott fel értekezést­­a női munkálkodás közgazda­­sági értékéről.« ** Jászberényben csütörtökön volt a Huber Jenő és Aggházy Károly hangversenye. Igen szép számú, distingvált közönségük volt, mely sokat élve­zett, tapsolt s a két fiatal művészt nagyon megsze­rette. Hangverseny után Riszner József, a leányne­­velő-intézet derék tulajdonosa, hívta meg a művésze­ket házához, valamint a dal­egylet tagjait s a hangversenyen közreműködött két szavaiét is. Kü­lönben a hangversenyt is ő rendezte s és ez volt az ötvenedik műestély, melyet ő jó célra rendezett Jász­berényben. Tehát az estély némi jubiláris szint is kapott. A törvényszék elnöke ékes felkö­szöntőkkel fűszerezte az együttlétet, a dalegylet Palotásitól több dalt adott elő, a két művész is több szép darabot játszott, a házigazda kedves leánykája pedig a zon­gorán mutatta be szép képességét. ** Hymen: F­é­l­e­gy há­z­á­n dr. Bossits Fe­renc városi orvos eljegyezte Fazekas Ida kisasszonyt, néhai Fazekas Lajos volt orsz. képviselő leányát. — Gyöngyösön Künsztler Jozefina kisasszony, ot­tani kereskedő leánya, jegyet váltott dr. Altman I. budapesti egyetemi segédtanárral. ** Egy magyar hegymászó nő, ki mellett sok férfi is szégyent vallana, lakik Pozsonyban ; ez dr. Tauscher Béla pozsonyi városi orvos neje, ki férje társaságában eddig már fönn járt az Ortler, Ceve­­dale, Monte Pelmo, Tofana, Monte Rosa, Matter­horn, Trifthorn, Zinnal-Rothorn, Marmolata és még több más magas orom csúcsán, mindig teljes sikerrel és kitartással. Tauscherné úrhölgy a múlt héten Bécs­­ben előadást is tartott hegymászásáról s a bécsi aka­démia termében egybegyűlt közönség élénken meg­éljenezte, mert a bátor hölgy megmászott oly csúcso­kat is, melyekre a legedzettebb hegymászók is csak bajjal tudnak följutni. ** Az egri sorsjáték húzása e hó első napján igen nagy közönség jelenlétében ment végbe az egri városház tanácstermében s reggeli kilenc órától dél­után kettőig tartott. Hat fiatal nő, fehérbe öltözve, húzta a számokat, úgymint a Fülöp nővérek, Sír Mariska, Siposs Ilona, Eötvös Gabriella és Mészáros Szidónia; a három szerencsekereket hat fiatalember forgatta s minden keréknél bizalmi férfiú állott. Az első nyeremény Eger városának, a második egy ma­kói polgárnak, a harmadik egy budapesti ékszerész­nek jutott. A sorsolást este táncmulatság követte, mely éjfélutánig tartott. ** „Magyarország nem volt, hanem lesz“ című regény első kötete jelent meg Gyöngyösön Privigyei Pál távirdai állomásfőnöktől. Inkább csak furcsasága miatt lehet róla megemlékezni, mert ez a »regény« tulajdonképen valami fantazmagória, mely úgy látszik, a Jókai »Jövő század regénye« ha­tása alatt született. A jövő század végén játszik a mese, de csak napjaink eszméinek körében, unalma­san, legtöbbször ízetlenül, a pápa Budán lakik, van önmozgó kocsi, kormányozható léghajó, beszélnek a zsidó uzsorásokról, vannak kommunisták sat. A gyönge tartalommal versenyez a gyarló előadás s a nyelv lapossága. A kötet ára egy forint és még két további kötet következik hasonló tarka tartalommal. ** Vidéki hírek. Marosvásárhelytt a Ke­mény Zsigmond emlékezetét ma fogják ünnepelni, a nevét viselő irodalmi társaság első ünnepélyes köz­ülésén. — Temesvárit a »Történelmi és régészeti Értesítő« 4-dik füzete megjelent s benne van többi közt Pesty Frigyes becses értekezése is: »A történeti földrajz kérdései Torontálban.« — Orczyfalván 22-dikén lesz a képviselőválasztás s alkalmasint me­gint csak a lemondott Gorove Istvánt választják meg. — Egerben Dominkovics Mária k. a. (néhai Palóczy László unokája) »Heves­ vármegye« című, hetenkint kétszer megjelenő szépirodalmi s vegyes tartalmú lapot indít meg. — Szeged főpénztárába e hó 3­dikáig 208,934 ft, 45 krnyi segélypénz gyűlt be. — Molnár György, hir szerint, Kolozsvárit beadta lemondását a művezetőségről; okai, hogy az őszi idény bevételei nem felelnek meg várakozásának, az igazgatóság pedig nem hagyta helybe az általa megállapított játékrendet és szereposztást. — A sövényházi véd­vonal, Szeged külvédelmi védmunkálatainak legfon­tosabbika, pár nap alatt már teljesen helyre lesz állítva. — Cegléden az árvaszéki elnöki állomásra, Deli Bélát választák meg 69 szavazattal, Szűcs Gyula (a pátri) 57 szavazata ellenében. — Egerben egy keményítőgyár, melynek fölépítése tiz év előtt százezer forintba került, közelebb árverésen ezer fo­rinton adatott el. — Vág-Sellyén, mely tiszta tót­­ajkú község, mintaszerű magyar népiskola van, melyet a derék plébános, Mad­árt Sándor odaadó buzgó­­sággal vezet. — Wilt Mária és Osipow asszonyok december 8-án adnak hangversenyt Nagyváradon. Bécsi híre­k. *** Végzetes tévedés. A nagy­közönség köré­­­­ben nem ritkán nevetségesnek találják a túlzott pé­­l­dánsságot, melylyel a bíróságok eljárni szoktak, pe­dig még mindig történnek esetek, melyek azt­­ bizonyítják, hogy a legtúlzottabb óvatosság sem­­ mentheti meg a bírót a tévedéstől, az ártatlant az igazságtalan szenvedéstől. Egy ily eset épen most, nagy föltűnést okozott nemcsak a jogászok, hanem a a közönség köreiben is. Május hóban történt, hogy egy addig mocsoktalan életű, May Albert nevű fiatal­embert számos lopás miatt tizenöthavi fogságra ítél­tek. Két tanú esküdött meg arra, hogy csakugyan May volt a tolvaj; ráismertek és nem tévedhettek, mert nemcsak ragyás arca, hanem különösen egy seb­hely a balkezén könnyen felismerhetővé tették. Az elítélt makacsul állította még azután­ is, hogy ártat­lan, de a bizonyítékok teljes erejűek voltak. Már hét hónapot kiszenvedett fogságából, a­mikor megke­rült az igazi tolvaj, egy Mayhoz kissé hasonló, szin­tén ragyás arcú ember, kinek a balkezén szintén seb­hely volt s ki be is vallotta bűnét. Az ártatlanul el­ítéltet természetesen rögtön előhívatták s a tegnap­előtti tárgyalásnál az elnök ünnepélyesen elégtételt szolgáltatott neki, a tanúkat pedig, kiknek bizonysá­gára elitélték, igen keményen megdorgálta. Ha May ellen a vád főbenjáró bűnre szólt volna, annyi tanú esküjére talán kivégezték volna s a bíróság soha jóvá nem tehető gyilkosságot követett volna el. *** A színházi cenzúrát Bécsben is újra szi­gorúbban kezdik alkalmazni. A rendőrség azt tapasz­talta, hogy az első néhány előadásnál még csak ügyel­nek valahogy a rendőrség által megparancsolt módosításokra, de azután, mikor már azt hiszik, hogy a hatóság ébersége megszűnt, a színészek szépen f­elmondják mindazt, a­mit a cenzor a darabból kitö­rölt. Nem csekély fejtörésbe került azonban módot találni, hogy a bűnösöket rajtakapják, de végre mégis bölcsen kitalálták. Minden színházban egy-egy biztos ül, kezében egy ívvel, melyen jelenetről jele­netre pontosan föl van jegyezve minden veszedelmes szó és mondás, a­melyet a színészeknek kiejteni tilos, így aztán a biztos rögtön rajtakapja a vakmerőt s följelenti a rendőrfőnöknek. *** Bécsi hírek. Mária Krisztina főher­cegnő az osztrák állam-vaspályatársulat külön udvari vonatán fog kíséretével együtt Bécsből Madridba utazni. — A dán királyijai e napokban az orosz trónörökös is Bécsbe érkezik.*— A rendjelpárt teg­napelőtt tárgyalta a bécsi semmitőszék­i Sonnenberg ítéletét, mely nyolchavi súlyos börtönre szól, helyben­hagyta. — Tizenhárom cseh képviselő, kinek állása nem engedi meg, hogy a birodalmi tanács tárgyalá­saiban részt vegyen, karácsonykor lemondani készül. — A boszniai népszámlálás eredménye igen meg­lepő, mert a lakosság száma távolról sem éri el az ed­dig helyeseknek vélt számot, de a felekezetek egy­másközti számaránya keveset változik. — A bécsi műegyetemen e napokban nagy botrány volt: az ifjúság nagy zúgással, fütytyel kiüldözte dr. Pierre tanárt, ki nagy szigorúsága miatt igen népszerűtlen.­­ Egy prágai tanuló csupa tudományszomjból három tulipánt lopott, hogy herbáriumát gazdagítsa; a törvényszék fölmentette.

Next