Fővárosi Lapok 1883. február (27-49. szám)

1883-02-01 / 27. szám

előadás, melyet Coquelin tervezett felléptei miatt minap elhalasztottak. Az előadást bérleten kívül, de a rendes árak mellett tartják meg, elővételi díj mel­lett azonban jegyek már pénteken is kaphatók lesznek a rendes pénztárnál. * Hymen: Ifj. Rosenbach Ferenc fővárosi táv­­irótiszt és honvédhadnagy, lapunk munkatársa, teg­nap váltott jegyet Vukovics Lári kisasszonynyal, öz­vegy Vukovics Lajosné született Milassin Ilka sza­badkai földbirtokosnő kedves és szeretetreméltó leá­nyával. * Farsang. Ma lesz az utolsó nagy élite-bál a redoute-ban:az athleták bálja, melyre vidékről is jöttek föl családok. József főherceg és a Coburg hercegi pár szintén kilátásba helyezték megjele­nésüket.­­ A tisztviselők február 3-diki bál­jára, mely a Hungáriában lesz, Nicolich Sándor »Lobogó, borszéki emlék« című csárdást írt a bizott­ság fölkérésére, Rácz Pál zenekara fogja bemu­tatni. — A nógrádi bál farsang­ hétfőn (e hó 5-dikén) lesz az Európában, a védnök főispán, a házi­asszony (gr. Zichy Nándorné) s a bizottság buzgón fáradoznak sikerén. — A kirá­l­y-utcai kaszi­nóban táncestély lesz e hó 5-dikén. — A fehér­me­gye­i tá­r­s­as k­ör már a böjtben (febr. 10-di­­kén) tartja meg jótékony célú táncestélyét, a Hungá­riában, másfél forintos személyi s három forintos csa­ládi jegygyel. * Bucsuzás volt tegnap a magyar északkeleti vasút pályafentartási szakosztályában. E vasút mér­nöki karának Nesztora, Szacsvay Ágoston felügyelő (a vértanú öcscse) a vasúti szolgálatban eltöltött 38 évi kiváló működés után nyugalomba lépett. Pálya­társai tegnap gyűltek össze, hogy a köztiszteletben álló férfiútól elbúcsúzzanak s Polinszky vezérfelügyelő meghatottan tolmácsolta a mérnöki karnak a távozó iránt mindenkor érzett szeretetét. Egyúttal szép al­bumot nyújtottak át emlékül, a szakosztály tisztviselői­nek arcképeivel. Az ünnepelt a meghatottságtól csak nehezen tudott szóhoz jutni s melegen köszönte meg pályatársai szives megemlékezését. Ma a távozó tisz­teletére társas vacsorát rendeznek. * A magyar műipari minták terjesztése ügyé­ben az országos iparegyesület az iparügyi minisztérium felhívása következtében vegyes bizottságot küldött ki, melynek hivatása odahatni, hogy a két év múlva meg­nyitandó országos kiállításon már ily­en minták után készített ipartárgyak legyenek láthatók. A bizottság elnöke dr. Schnierer Gyula; tagjai: Mudrony Soma, Ráth­ Károly, Eöry-Farkas Kálmán, Thék Endre, Csepreghy János, Korompay Ágost, Jungfer Gyula, Vidéki János, Keleti Gusztáv, Ybl Miklós, Steindl Imre, Schickedanz Albert, Platzer Antal, Nadler Ró­bert, Muderlak Lajos, Fischer Ignác, Stöckel Antal és Kramer Sámuel, kik más-más iparág és szakma képviselői. * Deákünnepélyt rendeztek tegnap a dr. László Mihály nyilvános középiskoláj­ában és nevelőintézetében. A növendékek Szász Károly, Tóth Kálmán, Komócsy József alkalmi költeményeit és ódáit szavalták Deák­ról ; volt emlékbeszéd is s több zenedarabot adtak elő zongorán és hegedűn. A díszes ünnepélyen számosan voltak jelen, köztük Tanárky Gedeon államtitkár neje és leányai, Frölich képviselő családjával, Schwarz Gyula, Bibó Dénes, Szász Domokos, Péterffy Domo­kos királyi táblai biró, és Komócsy József, ki a növen­dékekhez lelkes beszédet intézett. * A függetlenségi párt klubjában kitört a válság, melylyel az antiszemita kérdés már jó ideje fenyegette e kört. A tapolcai kérvény alkalmából a kör tudvalevőleg elitélte az antiszemita mozgalmat s határozatkép kimondta a jogegyenlőség elvének sért­hetetlenségét ; több tag mindazáltal Istóczy Győző javaslatára szavazott, a­miért aztán Ugron Gábor a képviselőház vasárnapi ülésén éles szavakkal támadta meg őket. Ennek következtében a párt tizenöt tagja keddre pártgyűlés összehívását kívánta. A gyűlésre, mely Mocsáry elnöklete alatt folyt le, negyvenkilenc tag jelent meg s mindenek előtt kimondták, hogy sze­mélyes jellegű kérdések lévén napi­renden, vita nél­kül, titkos szavazással fognak határozni. Első a Vido­­vics Ferenc javaslata volt, hogy a párt helytelenítse a vasárnapi ülésben történteket, a­midőn a párt bel­­ügyei hozattak nyilvános ülésben szőnyegre. Ugron Gábor, kinek személye ellen volt e javaslat intézve, nem szavazott, a többiek közül huszonhárman sza­vaztak a javaslat mellett, ugyanannyian ellen, hárman azt írták a szavazó­lapra: »nem szavazok.« Egyenlő lévén a szavazatok száma, a javaslat megbukott. Ez­után Ugron Gábor nyújtott be javaslatot, hogy a kör zárja ki Onody Gézát, Széll Györgyöt és Simonyi Ivánt, kik a párt határozatával ellenkező irányban beszéltek és szavaztak a házban, továbbá zárja ki Szalay Imrét is, ki a jogegyenlőséget megtámadó egylet szervezésé­ben vett részt s ellenpárti képviselők társaságában oly határozat hozatalára hatott közre, hogy csak antisze­mita képviselő választassák. Szalay Imre röviden ma­­gyarázgatta a kecskeméti expedícióban való részvéte­lét, aztán szavaztak, Ónody, Simonyi és Széll György kizárását 24 szóval 23 ellen, Szalay Imre kizárását 23 szóval 23 ellen megtagadták és így Ugron Gábor ja­vaslata megbukott. Erre felszólalt Herman Ottó és kijelenté, hogy olyan emberrel, ki pártfele ellen a képviselőház nyílt ülésén a miniszterhez szegődik s a miniszter kívánsága szerint támadást intéz pártfele ellen, olyan emberrel, ki a pártkörön kívül ellenpárti képviselőkkel tanácskozik és határozgat, aztán e ha­tározattal itt a pártban megjelenik, kenyértöréskor elhagyja szerzett társait, magyarázgatja aláírását, s ki végre a szóló ellen folyton áskálódik, mások kerü­letére tör, ilyen emberrel, Szalay Imrével egy körben nem marad; kijelenti tehát, hogy a pártkörből kilép. Erre Polonyi Géza kijelenti, hogy csatlakozik Her­man Ottó nyilatkozatához és szintén kilép. Ezzel az értekezlet véget ért, de alkalmasint még többen kilépnek a körből. Mintegy húsz függetlenségi párti képviselő a kör ülése után magánértekezletre gyűlt össze s a történtek megvitatása után héttagú bizottságot küldött ki a további teendők megállapítása végett. Hír, mint ilyenkor rendesen, sokféle szárnyal. Valószínűnek mondják, hogy nem csak új pártklub, hanem uj párt is alakul s a függetlenségi körből kilépők ez iránt a pár­­tonkivüliekkel is tanácskoznak. Szó van olyan párt alakításáról, mely a függetlenségi alapon állva, a bel­­reform kérdéseiben határozottan szabadelvű irányban haladna s esetleg hajlandó volna a delegációba is bemenni. * Paraszt-szoba úri házban. Báró Splényi Ödönné házában pár nap óta paraszt-szoba van, fa­lusi asztallal, pohárszékkel, sarokpaddal, tulipántos ládával s egyszerű szent képekkel. Ez eredeti bútor­zattal Gallé György, a népszínház gépésze, lepte meg a bárónét, voltakép Blaha Lujza asszonyt. * Uj zenemüvek. A Rózsavölgyi és társa cég­nél megjelent a »Lujza-gavotte« című szerzemény, melyet Merkler Andor irt. Az ízléssel kiállított füzet Coburg Lujza királyi hercegnőnek van ajánlva s a címlapot a hercegi korona ékíti. Ugyane cég kiadta Mihályi Ignác »Séta az erdőben« című »szalon-áb­ránd« -ját. Mindkét mű zongorára való s­ora egynek­­egynek nyolcvan krajcár. * Szomorú hírt kaptunk tegnap Görbersdorf­­ból egy a fővárosban sokak által ismert fiatal szép leányról, ki vagy három éven át a bál, jégpálya s egyébb társas életi ünnepély egyik legföltűnőbbb jelensége volt. Bogdán Margit k. a., ki már sok hónap óta tar­tózkodik Porosz­ Silézia e hires gyógyhelyén s egy idő­ben állapota lényegesen javult, újabban életveszélyes beteg lett, mert tüdőbajához mellhártyaleb járult. Be­tegsége igen kínos. Édes anyja és vőlegénye, Stoll Jenő lovag vannak mellette. * A baptistákról a kormányelnök a pestme­gyei alispán egy megkeresésére azt jelente ki, hogy hitközség gyanánt nem szervezhetik magukat, mert a törvényhozás nem adta meg nekik a szabad vallásgya­korlatra szükséges jogosultságot. Azért csak magán­társulatot képezhetnek. Minthogy pedig hitszónokok, mint ilyenek, csak jogosult hitközségnél működhetnek, a hivatalos jellegű baptista szónokok működése nem engedhető meg. Magánfelolvasásokat azonban tart­hatnak, de csak a rendőri hatóság jóváhagyása mellett. * Nagy gyerekekről. Fejenkint két forint bír­ságra ítélte a műegyetem rektora az analyzis és ábrá­zoló geometria első éves hallgatóit. Ez ifjak ugyanis nagy buzgalmukban, mert hisz valamennyien még csak kezdők a műegyetemen, az analyzist késsel gyakorol­ták, még­pedig a tanterem padjain, mintha csak meg akartak volna győződni, vájjon igazán újdonat ujak-e vagy csak mázzal vannak bevonva e padok. Metszet­tek aztán rá furcsánál furcsább geometriai ábrá­kat, teljesen eléktelenítve az állami intézet drága bú­torait. A műegyetem rektora e diákos kihágás miatt panaszt emelt a minisztériumnál s ennek jóváhagyása mellett tudatta a faragcsáló ifjakat, hogy ő most a terem padjait az ő költségükre kijavíttatja, s lecke­könyveket előbb nem láttamoztatja, a m­ig fejenkint két forintot nem fizetnek be. * Rövid hírek. A pesti sakk-kör közelebb tartott évi közgyűlésén elhatározta, hogy az 1885-dik évi budapesti országos kiállítás alkalmával nemzet­közi sakkversenyt rendez, kellő nagysági é­ díjakkal, hogy a világ legjobb sakkozóit ide vonzza.­­ A fővá­ros tegnapelőtt befizette ez idei összes államadóját, 56,282 ftot, mely után 1318 ftnyi kamatmegtérítést kapott. — Angol istentisztelet lesz vasárnap dél­előtt fél tizenkét órakor a hold­ utcai református temp­lomban. — A tizennégy éves Bertha Klára lengyel zongoraművésznő, ki gyors hírre vergődött, Oroszor­szágból március hó elején Budapestre jön néhány hangversenyre. — »Ányos Pál élete és költészete« című tanulmány jelent meg, Koltai Virgil tanártól; a mű egyúttal bölcsészettudori értekezés. — A »Nem­zetgazdasági Szemle« ez évi első füzetébe Heltai Fe­renc, Pólya Jakab és Schwarz B. írtak nagyobb köz­leményeket. — Az Eötvös-alap gyűjtő bizottsága feb­ruár 2-án délelőtt tíz órakor a sugárúti tanítónő-képző intézet zenetermében ünnepélyes gyűlést tart, me­lyen az ügybarátokat szívesen látja. — A „Pesti Napló“ szerkesztőjének nevét felhasználva, egy csaló házról házra jár s a Szent István-szobor­­ra gyűjtöget; a »P. N.« szerkesztője kéri azokat, kikhez e csaló bekopogtatna, hogy fogassák el. — Sváb Lőrinc örökösei kétszáz fiőt küldtek a főváros polgármesteréhez, a helybeli szegények számára. — Az ev. főgimnáziumban egy ott lakó tanár gyermeke difteritiszben halt meg s ezért a polgármester egy hétre bezáratta mindama osztályokat, melyek arra az udvarra nyílnak.­­ A kereskedő ifjak társulatában tegnap este Schütz Miksa tartott érdekes felolvasást »Goethe Faustjáról a zenében« címmel s a nagyszá­mú hallgatóság élénken megtapsolta. — Az angol kisasszonyok pesti intézetében tegnap műkedvelői előadás volt, melyben a növendékek szerepeltek; a vendégek közt jelen volt Pauler miniszter is családjá­val. — Hangversenyt és táncvigalmat rendeznek február 17-én a régi polgári lövőház termében, az árvízkárosultak javára, a hangversenyben Pálmai Ilka asszony is közre fog működni.­­ A száz aranyra, melyet néhai Kaán Ágoston hagyott an­nak, ki állandó közlekedést létesít a föld és a hold közt, úgy látszik, pályázni akar Münchenből egy szolgálaton kívüli kapitány, ki levél útján kérdezőskö­dött a pályázat feltételeiről. — A Petőfi-szobor bi­zottságának Bánó József, mint a sárosmegyei magya­rosító egylet elnöke, nyilvánosan köszönetet mond az egylet számára megszavazott harmadfélszáz ftért.—­A Kálvin-téri szökőkutat csak augusztusban állíthat­ják föl, mert a medencét tartó három alak közül eddig csak egy készült el teljesen.—Pest megye főispánja az első közigazgatási gyakornokokat szám szerint tizen­hármat már kinevezte. — Az üllői-uti új nagy kór­ház pavillonjait már tető alá hozták, a főépület alapfalait most építik. — Az országos iparegyesület körlevélben felszólíta az összes hazai ipartársulatokat, hogy a Győrött és Győrszigeten az árvíz miatt tönkre jutott iparos családokat műszerrel és pénzzel segít­sék. — A „Bűvös vadász“ operára készülnek most a nemzeti színházban; Agatha szerepét Beermann Stefánia k. a. fogja énekelni. — Várnai (Böhm) Sándor ivtartóinak kérelmére »Ez a mi Budapes­tünk« című munkájára az előfizetési határidőt feb­ruár hó 15-dikéig hosszabbítja meg. — A fenyítő törvényszéknél február 3-dikán lesz a végtárgyalás Deutsch Miksa ellen, ki a siket-néma intézet igaz­­gatója ellen gyilkossági merényletet követett el. — A „Függetlenség“ ellen Dudás-Szabó György duna­­földvári őrkáplár sajtópert indított, rágalmazás és becsületsértés miatt. — Az egyetemi ifjaknak a fő­kapitány ellen rendezett tüntetése ügyében e hó 5-én s a rákövetkező napon lesz a kihallgatás. — Torna­­tanítónők számára a fővárosi iskolaszék tanfolyamot szándékozik nyitni, mert a gyermekeknek ezentúl az óra­körökben testgyakorlatokat kell végezniük. — Jegyzői szigorlatokat tart Pestmegye holnapután s e hó 10 én; eddig összesen tizen jelentkeztek. — A Kazincy­ utcában levő ismétlő iskolába járó iparos inasok tegnapelőtt verekedést rendeztek; az iskolaszék kérelmére ezentúl rendőr fog állani az illető helyen. — Az első magyar iparbank tiszta nyeresége ta­valy 70,242 ft volt s a tegnap délután tartott közgyű­lés részvényenként 13 ft. osztalék kifizetését hatá­rozta el. 170 - K­isfalu­­ly -Társusiig. Arany dallamainak meghallgatása oly nagy­számú közönséget vonzott tegnap este az akadémia kisebb termébe, hogy ennyi a díszteremben is elég nagy lett volna. Helyes intézkedés volt, hogy csak jegyekkel lehetett bejutni. A széksorokat sűrűn fog­lalták el a hölgyek, a férfi­ közönség nagyobbára állva szorongott. Az emelvényen egy oldalt a Lukács Móric arc­képe állott, melyet a Kisfaludy-terem számára Szé­kely Bertalan igen sikerülten festett le, a másik olda­lon pedig egy nyitott zongora, Gyulai Pál elnökölt , vagy huszonnégy tag volt jelen. A tagok sorában érdekes vendégek is ültek: Fraknói Vilmos, Szász Domokos, Szilágyi Sándor, sat. Először is a titkár mutatta be a Lukács Móric arcképét, Cassone József levelező tag köszönő iratát és Ziska Julia úrnő ajánlatát, melylyel alapítványt kívánt tenni oly célból, hogy annak kamatait, száz forintot, három évenként bizonyos jutalomra tűzze ki a társaság. Az ajánlat pénzügyi oldalának megvizsgá­lásával a társaság gazdasági bizottságát bízták meg. Első felolvasó Szász Károly volt, ki Schiller­­fordításokat mutatott be, saját fordításában a »Wür­­tembergi Eberhardt gróf« című balladát és a »Dithy­ramb «-ot, (mely utóbbit a »Főv. Lapok« fogja közleni), s a Varga Gyula fordításában a »Titok«, a »Vára­kozó« és »A kezesség« című költeményeket, melyek új bizonyságai annak, hogy a fiatal dalköltő igen szeren­csés fordítója Schillernek. Mivel a felolvasás elején Szász Károly kilátásba helyezte, hogy egy év alatt alkalmasint egész kötet Schiller-fordítást nyújt be a társaságnak, a tetszéssel fogadott felolvasás után Csiky Gergely felszólalt, a tagok helyeslése közt kérve föl Szász Károlyt, hogy az ígért kötetet min­den esetre nyújtsa be. A második felolvasó Bartalus István volt, ki »Arany János dallamai«-ról mutatta be amaz érde­kes, ismertető dolgozatát, melyet mai számunkban

Next