Fővárosi Lapok 1883. október (230-255. szám)

1883-10-31 / 255. szám

naton vitte a készletet és személyzeti­t Pozsonyból Zsolnára, hatvan pincér szolgált, a négyszáz teríték mindegyikére egy-egy palack pezsgő volt szánva a sok jó más boron fölül, a Bécsből hozott cukorfélék ezer forintba kerültek s minden vendég csinos tárcát ka­pott, megtöltve finom havanna-szivarokkal. Hogy a lakomát oly hamar félbe kellett szakítani, annak oka az volt, hogy a megnyitó vonat egy órai késéssel érke­zett Zsolnára, a lakomára szánt két órából csak egy óra maradt, a visszatérésre kitűzött időt pedig ponto­san meg kellett tartani. A lakoma alatt katonai és cigányzenekarok játszottak. Délután öt órakor a vendégek megindultak ha­zafelé, Budapestre és Bécsbe, báró Kemény minisz­­ter és Baross államtitkár azonban még ott maradtak, megtekintették a szomszédos budatini várromot, aztán este a nap örömére csinosan kivilágított Zsolna váro­sán keresztül Bánovára kocsiztak, hol Pongrácz Géza vendégei voltak. Hétfőn báró Kemény miniszter, Baross állam­titkár és Hieronymi Károly a kassa-oderbergi vasút külön vonalán a zsolna-poprádi hadászati út megte­kintésére a sztrecsnoi szorosba rándultak. Az útépí­tési munkálatok megszemlélése után visszatértek Zsol­nára, megtekintették az osztrák-magyar államvasút állomási épületeit és déli tizenkét órakor indultak el Trencsén felé. Illaván kiszálltak és Klobositz kas­télyba, Beckers grófnőnek, Baross államtitkár anyó­sának látogatására rándultak. Trencsinbe esti hat órakor érkeztek s itt a tisztikar és nagy közönség élén Kubicza főispán üdvözölte a vendégeket. Este szűkebb körű lakoma volt a főispánnál, mig a polgár­ság fényes fáklyásmenetet rendezett a miniszter tisz­teletére. A város nevében Ocsnay főjegyző üdvözölte báró Kemény Gábort, ki válaszában megjegyzé,hogy a kormány mindent megtesz e vidék érdekében s örülni fog, ha ez felhasználja a nyújtott eszközöket,erő­ben és polgárosodásban gyarapodni fog. A miniszter tegnap tért vissza Budapestre. Ez új vasút méltó rá, hogy a főváros lakosai és általában mindazok, kik szórakozás végett utaznak, meglátogassák. A vágvölgyi pálya megnyitása által olyan tourista út nyílt meg, mely szépségekben verse­nyez a külföld sokat látogatott híres tájaival. A gyö­nyörű Vág-völgy festői tájaival, egymást érő regényes várromjaival, szép fürdőhelyeivel ritkítja párját. Zsol­nától fogva, egy ideig még mindig a Vág mentén, a kassa-oderbergi vasút vezet a Kárpátok fenséges vi­dékére Tátrafüredig, Ruttkától pedig a magyar állam­­vasút a bányavárosok nem kevésbbé szép vidékeire. A magyar felvidék vágvölgyi része rövid idő alatt bizony­nyal épp oly kedvenc helye lesz a tourista világnak, mint a Szepesség már most is. Ennek is bevezetése volt a vasárnapi megnyitó ünnepély. V­i­d­é­k. ** Fehértemplom kis város, de sok tekintet­ben derék város. Ebben a »legmegengesztelhetetle­­nebbnek« csúfolt címerfeliratos világban is jól élnek ott egymással a különböző ajkú (német, szerb, román magyar) honpolgárok. Mindeniknek megvan a maga anyanyelvének emelt oltára: Beseda, Liedertafel, Chor­vocal, »Társaskör« s kölcsönösen el-ellátogatnak egymáshoz. A magyarok »Társaskör«-e múlt szomba­ton rendezett előadását is nagyszámú közönség nézte, noha ugyanaz este tartották a román ajkúak is a ma­guk »c­or-vocal«-ját. A magyar színpadon két vígjá­ték került színre : »A nyolcadik pont« és »Als Ver­lobte empfehlen sich.« Júliát Tornya Endréné úr­­hölgy, a szobaleányt Dömötör Ilona k. a. (Bácskából) játszották. A német darabban a nők közül Schindel­­man Lujza k. a., Christen Friderika k. a. s Huzsikné úrnő működtek. A csinosan sikerült előadás után tánc következett; kezdődött csárdással s végződött csárdás­sal. Ez maga is nem mindennapi adat egy volt határ­őrvidéki pontról. ** A kolozsvári temetőben vasárnap délután kegyelettel és nagy részvéttel ment végbe a fiatal ko­rában elhunyt Kéler Ilona tehetséges színésznő közadakozásból emelt szép sírkövének átadása. A me­net a színház elől indult ki. Koszorúkat vittek s beszé­­eket tartottak. Az ünnepélyt a színházi énnekkar kezdő gyászdallal s végezé zárénekkel. Közben az em­lékbeszédet Szacsvay Imre tartotta a színház részéről, az átadó beszédet pedig Hegedűs István tanár és költő, ki az emlékkövet emelő bizottságnak is élén állt. Jelen voltak — bánattal szivükben, könynyel sze­mükben — az elhunyt fiatal színésznőnek Budapest­ről megérkezett édes­anyja és nővére is, kiknek fáj­dalmában Kolozsvár műszerető, nemesszivű értelmi­sége őszintén osztozott. ** Hymen. Miskolcon Ujházy Kálmán gyógyszerész jegyet váltott Marikovszky Margit kis­asszonynyal. — Vukovárt, Hevessy Jolánta kisasz­­szonyt, néhai Hevessy Károly mérnök leányát, nőül vette Kelecsényi Hugo kir.mérnök. — Ugocsában Török Ilona urhölgy, Török Kajetán földbirtokos ked­ves lányának kézfogója közelebb volt leleszi Kovács Kálmán állami hivatalnokkal s heves megyei földbir­tokossal.­­ Debrecenben Roós Piroska kisasz­szonyt, Roós Károly leányát, szombaton vezette oltár­hoz Czájlik István, a keszthelyi gazdasági intézet mintagazdaságának intézője s tartalékos huszárhad­nagy. — Als­ó-D­a­b­a­s­o­n Hermann Lajos buda­pesti nagykereskedő jegyet váltott Blau Szidónia kis­­aszonynyal, Blau Illés földbirtokos leányával.—S­z­eg­sz­á­r­d­o­n Orosz Lajos fürgedi gazdatiszt a múlt héten tartotta esküvőjét Fejős Margit kisasszonynyal. — C­s­a­b-R­e­n­d­e­k­e­n Tóth Lajos mihályfai főtanitó s a zalamegyei tanítótestület főjegyzője, e napokban vezette oltárhoz Joós Anna kisasszonyt, állami iskolai tanítónőt. — Nagy Iklódon Hirsch Mayer föld­­birtokos jegyet váltott Mayer Berta kisasszonynyal, özv. Mayer Eszter asszony leányával. — Pan­csó­ván Wigand Lajos reál-gimnáziumi tanár eljegyezte Hoffmann Mari kisasszonyt; ugyanott Beck Imre lapkiadó, özv. Bohna Emilia asszonyt. — Székes­fehérvárit Medvei Zsigmond budapesti kereskedő nov. 11-én tartja esküvőjét Ehrlich Teréz kisasszony­nyal, Ehrlich Albert kedves leányával. — Kovács­házán Szabó János földbirtokos nőül vette Kiss Szóra kisasszonyt, Kiss Bálint kisjenői főhercegi ura­dalmi tiszt leányát. — Szürtén, Ungmegyében, dr. Nyeviczkey Antal jegyet váltott Kovács Zelma kisasz­­szonynyal, Kovács Károly földbirtokos leányával. ** Esküdtszéki tárgyalás volt Kolozsvártt me­gint, még pedig ismét Bartha Miklós, az »Ellenzék« szerkesztője ellen. Szász Domokos, a város hírneves ref. lelkipásztora vádolta rágalmazással, becsületsér­­­­téssel, mivel azt irta róla, hogy a tulajdonjog ellen­­ lázitja a népet s annak hiszékenységét kortes célokra használja. Nagy érdeklődést keltett e tárgyalás, mely­ben Eötvös Károly védte a vádlottat, ki egy ízben maga­­ is élt a szólás jogával, mig Szász Domokos kétszer be-­s­szélt. Az esküdtek vádlottat a rágalmazásban (7 szó­val 5 ellen), a becsületsértésben (10 szóval 2 ellen)­­ vétkesnek találták s a bíróság Batha Miklóst hat heti­­ fogházra, 200 frt pénzbüntetésre s 67 frt 50 kr költ­ségre ítélte. A védő­ügyvéd semmiségi panaszt je­lentett be. A független pártiak este fáklyás zenét ren­deztek Eötvös Károly tiszteletére. A »nemzeti szál­loda« előtt, hol Eötvös szállva volt, az ottani függet­lenségi párt elnöke, Bénes Ferenc ügyvéd tartott szó­noklatot. Üdvözlé benne többi közt a kitűnő jogászt, ki csak nem rég a magyar igazságszolgáltatásnak vi­lágra hangzó dicsőséget szerzett, férfias erélyű jelle­mével győztesen küzdve egy divatra kapott előítélet áradatával. Eötvös a vendéglő ablakából melegen mondta el köszönő válaszát. ** Zala megye hétfőn közgyűlést tartott, me­lyen Glavina főispán jelenté, hogy a nyugalom helyre állt, a kir. biztosság megszűnt s a katonaság számát megcsökkenték. Novák Lajos szólalt föl, mély sajnál­kozással említve a gyalázatot, mely a zavargások ál­tal a megyét érte, s egyszersmind dicsérve az alispánt, erélyes föllépéséért, bizalom és köszönet megszavazá­sát indítványozva részére. Zajos éljenzés hangzott e szavakra. Majd Csertán Károly emelt szót, megtá­madva az alispánt ki, —­ szerinte — azt tette, a­mit nem kellett volna, s a­mit kellett volna, azt elmulasztó. A szónok bizalmatlanságot indítványozott. Vadnay Andor (zánkai fiatal földbirtokos,) még tovább ment, nem csak az alispánt, hanem a királyi ügyészséget is megtámadva s szerinte, mindennek, a zsidók voltak okai. Az ilyen ifjúi túlságot persze nem volt nehéz megdönteni. Az alispán elmondá, hogy mi lenne a megyéből, ha ily állításokat figyelembe vennének s miután tekintélyes férfiak szólaltak föl az alispán mellett, ki kötelességét lelkiismeretesen teljesítés bi­zalmi szavazatra szüksége nincs, az ügyön átestek minden bizalmi vagy bizalmatlansági szavazat nélkül. ** Halálozások. Nyitrán október 26-án el­hunyt Gyurcsek János nyitrai olvasó kanonok és ma­­docsai apát, a hittani és bölcseleti tanfolyam igazga­tója, élete 70-ik évében. A Kolozsvártt Heszler Nándor alispánt nagy díszszel és részvéttel temették el. Be­szterce-Naszód megyéből nagy küldöttség volt élen Lányi alispán vezetése alatt; megjelent Kolos­­megye és Kolozsvár városának tisztikara is, gróf Esterházy Kálmán főispánnal, továbbá a polgári és katonai hatóságok tagjai s az elhunytnak igen sok tisztelője. — Győrött a múlt héten meghalt Serényi Ignácné szül. Bugly Kreszcencia aszszony, a nádor városi hadnagy neje, ötvenkét éves ko­rában. — Kölesden Kálmán Dániel nyugalmazott ref. lelkész, élete 71-dik évében. — Beregben Gro­­milovics Nándor plébános temetési szertartás köze­pett a temetőben összerogyott és rögtön meghalt. — C­e­­­n­á­n Albert Elek gazdatiszt szélhűdés következ­tében hirtelen kimúlt. — Vácott e napokban hunyt el Pankratz Ignác, az osztrák-magyar állam­vasut buzgó hivatalnoka, huszonnégy éves korában, nagy részvét közt temették el. — Jablonicon Zaicz Ferenc plébános október közepén elhunyt. ** Nagykőrösi hírek. A nőegylet szomba­ton hangversenyt rendez felolvasással, zongorajáték­kal, szavalattal s a »Szellemdús hölgy« előadásával, melyben a címszerepet Békéssi Irma k. a., a nemzeti színház tagja fogja játszani, végül pedig tableau-val. Rendezésében az egylet buzgó alelnöke, dr. Ulrichné úrnő fáradozik, többekkel együtt. — A világtalan 1631 zongoravirtuóz s jeles zeneszerző: Horváth Attila Bécsbe megy, hol fél vagy egész évet fog töl­teni, nagyobb méltánylást keresve, mint a minőben itthonn részesült. — A gyanú, mely egy színésznőt ért, hogy t. i. egy háztól ő vitt volna el hatszáz forin­tot s egy betéti könyvet, újabb hir szerint, alaptalan volt. A színésznő ugyanis kimutatta alibijét s a vizs­gálóbíró szabad lábra is helyezte. S ha így van, váj­jon mi elégtétele lesz e becsületében, pályafutásában oly érzékenyen megkárosított nőnek ? ** Elmésség. Kolozsvártt valaki évődött Szent­­györgyi István kedvelt színészszel: »De a király előtt nem játszott soha?« »Dehogynem.« »Mikor?« »Ő felsége első körútja alkalmával, 1851-ben.« »Ne be­széljen, hisz annak 32 éve­s ön­maga sincs tán több éves! S hol játszott volna?« »Debrecenben, a Csapó­­utcában — a porban..« ** Brassóban vasárnap meleg érdeklődés közt ülték meg Möller Ede apát és esperes-plébános n­e­­gyedszázados l­elkészi jubileumát. Meg­előző este a főgimnáziumi ifjúság és a polgárság fák­lyás­ zenével lepte meg az ünnepeltet, vasárnap pedig az ünnepélyes istentisztelet után az egyletek, egyházi, katonai és polgári küldöttségek fejezték ki szerencse­­kívonataikat. Délután két órakor díszlakoma volt, mely­ben a város összes kitűnőségei részt vettek. Miután Pánczél törvényszéki biró elmondta az első felköszön­tést a királyra, Schneider egyházi gondnok emelt po­harat és a jelen voltak éljenzése közt köszönte fel az ün­nepelt egyházi férfiút. Volt még azután számos toaszt, a kormányra, Bethlen Gábor főispánra, a hadseregre és honvédségre, sat. Az egyházközségi képviselőtestü­let díszes albumot, a jótékony nőegylet szép kézimun­kát nyújtott át emlékül a jubiláris lelkésznek. ** Vidéki hírek. Esztergomban a vasár­napi ünnepély alkalmából rendezett történelmi kiál­lításon egyik érdekes tárgy volt a lánc, melylyel Kis-­­­faludy László főhadnagy az esztergomi várban le volt bilincselve ; látható volt az 1599-ki esztergomi szerb milicia zászlója is, továbbá a vár utolsó parancsnokának vértje és sisakja s érdekes fegy­verek, melyeket a katonatiszti kar engedett át. — Zágráb városa nagy kölcsönt akar fölvenni, de a hétfőn tartott ajánlati tárgyalásnál egyetlen egy komoly ajánlattevő sem jelentkezett. — Bras­sóban dr. Weisz Ignác ügyvéd »Brassó« címmel po­litikai és társadalmi lapot indít meg, mely egyelőre hetenkint háromszor fog megjelenni s ára egész évre nyolc forint lesz. — Temesvárról a szerencsétlen gróf Batthyány Istvánról azt a szép vonást jegyezték fel, hogy mikor atyja elvált nejétől, szül. Erdődy gróf­nőtől, hét gyermek közül ő volt az egyetlen egy, ki atyját követte a szegénységbe. — Ötvenezer ftát nyert Makay Lajos Béla vidéki színész az oszt­rák földhiteljegyek legutóbbi húzásánál s most szintársulatot készül szervezni. — Betléren a gróf Andrássyaknál tartott vadászatoknál e napokban régi szokás szerint, vadász­késsel ünnepélyesen föl­avatták medvevadásznak gróf Kaunitz Vilmost, ki ezúttal először lőtt medvét. — Egerben a törvény­szék Visontay Henriket és Lövy Mórt párbaj vétsége miatt egy-egy negyedévi államfogságra és a költségek viselésére ítélte. — Veszprémből illetékes helyről megcáfolják azt a hírt, mintha ott fekete himlő pusz­títana ; közönséges himlő is csak szórványosan fordul elő.­— Hönigshofban, Temesmegyében, Bohacsek Lajos urasági kertész vadászat alkalmával oly szeren­csétlenül lőtte meg segédjét, Reitz Lajost, hogy ez holtan rogyott össze; a vizsgálatot megindították. — Az eszéki posta­rablás és gyilkosság miatt halálra ítélt három gonosztevő egyike, az ítélet kihirdetésekor, így kiálta föl: »Megérdemeljük, készek vagyunk a halálra«. Ausztriai hírek. *** Jean Hoven ismert és kedvelt név volt a régibb évtizedek zenebarátai előtt, főkép Heine dalai­nak zenésítése tette népszerűvé. E most már elfelej­tett zeneköltő, igazi nevén báró Vesque-Püttlingen Já­nos, külügyi osztályfőnök és belső titkos tanácsos és az osztrák urak házának tagja, tegnapelőtt hunyt el Bécsben, nyolcvanegy éves korában. Belga eredetű volt, atyja e század elején a francia invázió elől külföldre menekült s Bécsben kapott alkalmazást; itt növeke­­dett és futotta meg hivatalos pályáját a most elhunyt férfiú. Neje magyar nő volt: eőri Márkus Ignác kan­celláriai referens leánya, kitől négy leánya és négy fia született; legidősb fia külügyminisztériumi tanácsos. Az elhunyt nagy tudományos képzettségű férfiú volt, több művet irt, e mellett pedig szerencsés volt mint dalszerző is. Heine dalai közül nyolcvannyolcra szerzett dallamot s ezek egy része maradandó értékű; szerzett több operát is, melyek színre kerültek Bécsben, Drez­dában és Berlinben, de nem voltak hosszú életűek. A múlt évtized közepén az urak házának tagja lett s a szabadelvű párthoz csatlakozott; agg kora miatt azon­ban már rég nem vett tettleg részt sem a politikai, sem a művészeti mozgalmakban. Ma délután temetik. *** A magyar delegátusok hétfőn este láto­gatták meg a villamossági kiállítást. Haynald bíbor-

Next