Fővárosi Lapok 1883. december (281-305. szám)
1883-12-01 / 281. szám
des és rendkívüli kiadások megkülönböztetését, a beruházások csak vagyonátalakítást képeznek még akkor is, mikor hitellel fedeztetnek. Végül előadta, hogy a pénzügyi bizottság milyen módosításokat tett a javaslaton, részint hogy világosabbá tegye, részint, hogy a kisebb jövedelmű adófizetőket kímélje, ezeknek adóját tetemesen le is szállította. Helfi Ignác szólt ezután, élénken megtámadva a javaslatot, a kormányt és a kormánypártot. Kiemelte, hogy alig pár évvel ezelőtt a kormánypárt mondta, hogy az egyenes adókat többé emelni nem lehet s ezzel nyugtatták meg lelkiismeretüket, mikor a fogyasztási adókat emelték fel. Országszerte komoly emberek azzal foglalkoznak, mikép lehetne a pusztuló földbirtokot megmenteni s a pénzügyminiszter a földadó emelésével lép elő. Vázolta a szónok a minden téren uralkodó nehéz viszonyokat, az elszegényedést, melynek okát aztán mindenfélében keresik s igy támadt az antiszemita mozgalom is. Az ország adóképessége ki van meritve, de a pénzügyminiszter, mint minap a takarékpénztári betétek megadóztatásáról szóló kimutás beterjesztésénél említé, azt látszik hinni, hogy az adó csak akkor elviselhetetlen, ha az adózók fél esztendő alatt elpusztulnak bele. A többség könnyű szívvel szavaz meg új adókat, deficitünk pedig ma is 42—45 millió, mint volt nyolc évvel ezelőtt, mikor az adósságteher sokkal kevesebb volt. A most kívánt három millió a népre roppant sok, a deficit megszüntetésére elenyésző csekélység s ezért kéri a javaslat elvetését. A szélsőbal élénken megéljenezte Helfi beszédét, melyre gróf Szapáry pénzügyminiszter azonnal hosszabban felelt. Mindenek előtt fejtegette, hogy a képviselőház előre is megszavazhatja e törvényt, mint máskor megszavazott olyan törvényt, melyre a költségvetésnél aztán reflektálni kellett. Aztán cáfolta Helfi számításait, kiemelve, hogy a három millió forintnyi adóemelésből a földbirtokra csak 800.000 frt esik. A rendes és rendkívüli kiadások elválasztása helyes és a ház határozatán alapszik. Helfi negyven milliónak mondja a deficitet, csakhogy ebben huszonnégy millió frtnyi beruházás van ám. Ha a tíz milliónyi államjószág eladását a deficitbe számítjuk, szembe kell vele állítani a 15,600,000 htot, melyen vasút épül; ez vagyoncsere, mégpedig államgazdaságilag helyes csere. A nyolc év előtti és mostani deficitek közt nagy a különbség; akkor a 40 millióból csak hat-hét millió jutott befektetésekre, tavaly pedig harminc millió, az idén huszonnégy millió. Ezután arra felelt a miniszter, hogy a kiadások apasztásával mért nem törekszik az egyensúlyt helyreállítani; előadta, fölsorolta az egyes tárcákat, hogy a kiadásokat csökkenteni nem lehet, sőt a belügyi igazgatásnál, közoktatásnál, közgazdaságnál elkerülhetetlen volt a kiadások szaporítása. A három milliónyi új adóbevétel nem olyan csekélység, ha a törvényhozás az előbbi években is ezt mondta volna, nem jutottunk volna el oda, ahol vagyunk. 1881-ben húsz millió volt a hiány, tavaly hat millió, ez évben kilencedfél millió, esztendőre pedig el fog tűnni a rendes háztartásból. Az államadósságok kétségkívül szaporodtak s ezt okozta a boszniai okkupáció, a vasúti kamatbiztosítás, mely már 134 milliót nyelt el; vasútépítésre tavalyig 308 milliót, adósságtörlesztésre 87 milliót fordítottunk. Az adóemelés elkerülhetetlen, az adósságok kamatait nem fedezhetjük újabb adóssággal, mert elvégre ezt is csak meg kell fizetni. Kiemelte a miniszter, hogy az egyenes adók 90 millió ftnyi összegéhez képest a most kívánt emelés 3.63°/0, a földadónál pedig a ráeső 800.000 ft. 1.8°/0 emelkedést képvisel, ami nem valami óriási összeg. Az egyensúly helyreállításának nagy célja érdekében kéri a javaslat elfogadását. A kormánypárt helyesléssel kísérte a miniszter szavait. Hárman szóltak még, mind a javaslat ellen. A mérsékelt ellenzékről Gaál Jenő fejezte ki bizalmatlanságát a kormány iránt, mely 1875. óta a rendes bevételeket közel száz millióval emelte s a deficit még is egyre nagyobb. A szélsőbalról Lükő Géza és Krisztinkovics Ede, az ország nyomorát festve utasították el a javaslatot. Ma a vitát folytatni fogják s hir szerint gróf Apponyi Albert, Szilágyi Dezső és Eötvös Károly is fognak beszélni. A főrendi ház Szögyény-Marich László elnöklete alatt tartott ülést. Az elnök tudatta a királyné köszönetét a nevenapja alkalmából nyilvánított szerencsekivánatokért, aztán bemutatta Brennerberg Mór főispán és gróf Batthyány Iván királyi meghívó levelét. Ezután gróf Berchtold László letette az esküt, mint a legfelsőbb fegyelmi bíróság tagja. Gróf Pejacsevics Tivadar képviselőházi jegyző áthozván a keresztyén-zsidó házasságról szóló törvényjavaslatot, ezt a hármas bizottsághoz utasították s az e tárgyban a főrendekhez érkezett számos kérvényt is kiadták a bizottságnak megfontolás végett. Vidék. ** December hónapja országszerte igen élénk lesz a megyei választások miatt. Számos megyében e 1797 hó 17-dikén lesz a tisztújító ülés, sok helyen pedig 28-dikán, vagy az e két nap közé eső időben. Azoktól, kik a választási készületekről lapunkba értesítéseket küldtek, ezáltal elnézést kérünk, hogy soraikat félre kellett tennünk, főleg amelyek pártszínezettel bírtak. Szépirodalmi lap nem érezheti magát hivatva pártok érdekében irt cikkek közlésére. Mi majd csak a megtörtént választások főbb eredményeit közölhetjük. ** A fóti templomban tegnapelőtt gyászmise volt. Néhai Károlyi Erzsébet grófnőért Somhegyi József apát-plébános tartotta, teljes segédlettel. A grófi család tagjai közül többen jelentek meg gyászban, u. m. gróf Károlyi István özvegye, gr. Károlyi Sándor és neje, gr. Károlyi Gyuláné szül. Pálffy Geraldine grófnő, sat. ** Hymen. Egerben szerdán díszes esküvő volt: Mészáros Szidónia kisasszonyt, özv. Mészáros Istvánné úrnő bájos leányát, vezette oltárhoz dr. Végh Jenő egri fiatal földbirtokos. A nászasszonyi tisztet a menyasszony nővére férj, Yolf Károlyné úrnő teljesítette ; a nyoszolyóleány másik nővére Mészáros Kornélia k. a. volt. Násznagyok Póts Antal és Yolf Károly ügyvédek valának, vőfély pedig Dobrányi Lajos. Az esketést Ludányi Antal apát-kanonok végezte. A menyegző szoros családi körben tartatván, csupán a vőlegény barátai közül voltak néhányan hivatalosak. Ott voltak még: özv. Matékovics Józsefné, a menyasszony nagyanyja, Reintz Ferencné, Póts Antalné, Matékovics Mórné, özv. Matékovics Lőrincné, Végh Gerőné, Egedyné úrnők, Markovics Anna s Janka kisaszonyok. A templomból a násznép az örömanya lakására tért vissza, hol este 9 órakor lakoma volt Palócz Kálmán zenéje mellett. Ezt reggeli 3 óráig tartó tánc követte. — Aradon Páva Emil, a 101. sz. gyalog-ezred őrnagya, nőül vette özv. Kecskeméthy Ödönné szül. Wallfisch Aranka úrnőt, ki néhai Kecskeméthy Aurél, e jeles tollú írónk menye volt. — Nagyváradon Kolliner Szeréna kisasszonyt eljegyezte Löwinger Gyula, a szegedi kereskedelmi és iparbank főkönyvelője. ** Kisszállás egyik birtokosa, Deseffi Ottó kártérítési pert indított a kormány ellen, mivel a kormányrendelettel elzárt Csukásér az ő birtoka nagy részét elöntötte. A kecskeméti törvényszék helyet adott a kérelemnek, mit a kir. Ítélő tábla is megerősített. De a Kúria kimondá, hogy ez ügy elbírálására a közigazgatási hivatalok az illetékesek. Ennélfogva Deseffi Ottó most Pest megye főispánjához nyújtá be panaszát. ** Maros-Szentkirályon b. Splényi Ödön és dr. Cseh Károly pisztoly-párbajt vívtak szerdán. Az elsőnek segédei Dessewffy Kálmán és Arisztid voltak , a másik felé pedig Tisza László és Nagy Lajos. Az ok egy aSzékely Nemzetiben megindult polémia volt, melyet báró Splényi sérelmesnek talált személyére nézve. Huszonöt lépésről lőttek s egyik fél sem talált. ** Vidéki hírek. Kolozsvárit Szacsvayné Boér Emma asszony nagy tetszés közt játsza a » Fedora« címszerepét. — Székesfehérvárit tegnapelőtt hirdették ki a királyi tábla ítéletét a Wahrmann- Istóczy-féle párbaj ügyben. Istóczy személyesen jelent meg s úgy nyilatkozott, hogy ellenfele magatartásához szabja a magáét, ha Wahrmann felebbez, ő is megteszi. Wahrmann helyett ügyvéde jelent meg, de a törvényszék nem fogadta el a helyettesítést s újabb határidőre személyes megjelenésre idézte meg. — Fegyverneken e hó 27-én ment végbe az ipartársulat zászlószentelési ünnepélye, melynél Bodó Károly lelkész mondott szép alkalmi beszédet; a zászlóanyának, Lelovics Gyuláné szül. Falcsik Gizella úrnőnek szép emlékalbumot adtak át, este pedig sikerült táncmulatság volt az olvasókör helyiségeiben. — Győrött a törvényhatósági székházat a honvédliget mellett fogják épitni; a fogház 200 személyre van tervezve s ha az országgyűlés megszavazza rá a kellő összeget, három év alatt fölépül; az összes költség vagy kétszázezer forint. — M.-Szigeten a kaszinó kitiltá a »Közérdek« című helyi lapot, mely a megye kitűnőségeit sárral dobálgatta; főleg Mihálka Lászlót üldözte, kit kétségkívül újra megválasztanak alispánnak; egy töredék Várady Gábort akarta fölléptetni ellene, de ő nem fogadta el a jelöltséget. — A trencséni törvényszék megszüntette a csődöt gr. Pongrácz János ellen, a csődvagyon felosztása következtében ; e csődöt a fennállott trencsénmegyei törvényszék nyitotta a gróf ellen 1841. ápr. 2-án. — Nagyváradon e napokban meghalt Bárthel György építész, élete 44-dik évében. — Nagy-Becskereken a Rónay Jenő megyei főjegyző által vezetett vizsgálat eredménye szerint, mintegy tízezer fára rúg a városi pénztárból elsikkasztott összeg; az öngyilkossá lett pénztárnok kauciója s az alpénztárnok és ellenőr vagyona fedezik a hiányt. Siklóson a megyei számvevő tizenötezer ftnyispénztári hiányt konstatált, a községi pénztárban; Novák Péter biró és Deymek Frigyes pénztárnok még hivatalukban vannak. — Nagy-Kanizsán a börtönben Herzfeld rablógyilkos, a gelsei gyilkosság részese, kit a kúria élethossziglani fogságra ítélt, öngyilkossági kísérletet tett, de idején észre vették és megakadályozták. Ausztriai hírek. *** Egy népszerű férfiú vonult Bécsben viszsza hosszas tevékenysége színhelyéről: Hornbostel Tivadar, a hitelintézet igazgatója. Huszonhét évig állt ez intézet élén s épp oly befolyásos, mint népszerű férfiú volt. Népszerűsége azonban nem csak a hatalmas banknál elfoglalt állásából eredt. A forradalom előtti időkben egyike volt a szabadelvű, felvilágosodott és mérsékelt vezérférfiaknak, ki szilárd, tiszta jellemével mindenkinek becsülését megnyerte. 1848-ban a Boblhoff-kormányban kereskedelmi miniszter lett s jellemző eset volt, midőn Latour meggyilkolása után a képviselőházban így kezdte beszédét: »Szólni akarok, de nem mint miniszter; én is képviselő vagyok és Bécs fia . . .« Ekkor a szélsőbali Löhner képviselő közbekiáltott: »És becsületes ember.« Nagy ovációval erősíté ezt meg az egész ház. Eredeti, hogy formailag Hornbostel még ma is kereskedelmi miniszter, mert az októberi napok után beadta ugyan lemondását, de a fölmentést nem kapta meg. Mikor Windischgrätz leverte a bécsi forradalmat,Hornbostel persze éppen nem vágyott vissza a miniszterségre, ő is igyekezett megfeledkezni a múltakról, lemondott a politikáról és lett az osztrák főváros egyik legderekabb pénzembere. *** Spiritista vidék. Csehországban Trautenau környékén egész járványnyá lett a spiritista hóbort. Már tavaly merültek fel olyan jelenségek, hogy a hatóság szükségesnek találta a beavatkozást és utasítást kért a helytartótanácstól. Nyáron át kissé szünetelt a kór, de mióta a hosszú esték bekövetkeztek, megint mindenfelé megalakultak a spiritista körök és folyik a szellemidézés. Következménye pedig az, hogy megint egymást érik az őrülési esetek. Majdnem kizárólag nők esnek áldozatul s e napokban egy fiatal gyármunkásnőt szállítottak az őrültek házába. Szellemekről, médiumokról beszél, tombol s csak nagy bajbal bírták megkötözni. A helytartóság most már alkalmasint alaposan véget vet az elmezavaró szellemidézgetésnek. *** Ausztriai hírek. A királyné ő felsége és Mária Valéria főhercegnő tegnapelőtt meglátogatták herceg Auersperg Adolfnét és leányát Aglae hercegkisasszonyt, ki, mint tudva van, Mária Valéria főhercegnő kedves barátnője. — Báró Rothschild Albert, hír szerint, az osztrák urak házának tagjává fog kineveztetni. — A bécsi csillagvizsgáló intézet asszisztense, Palisa, új bolygót fedezett föl, mely a 235 dik számot nyerte; ezzel együtt Palisa már negyven bolygót fedezett föl.—Galicia városaiban tegnapelőtt mindenütt megülték a lengyel felkelés ötvenharmadik évforduló napját, istentisztelettel, zártkörű gyűlésekkel; az ünnepélyek csöndben, tüntetés nélkül folytak le. Triesztben csütörtökön este a »Triester Tagblatt« nyomdájának udvarán petárda robbant fel, de senki sem sérült meg; a tettes ismeretlen. Prágában Jancsek volt képviselőt s a máltai rend perjelét, mikor csütörtökön miséről visszatért a kolostorba, megtébolyodott szolgája a lépcsőn fejszével le akarta sújtani, de egy véletlenül arra ment másik szolga megakadályozta; a szolgát bekísérték az őrültek házába. — A derventi vasúti állomáson, Boszniában, a mozdony e napokban elgázolt egy nyolc éves leányt, úgy hogy a szerencsétlennek csak egyes szétszaggatott testrészeit szedhették össze. Külföld. *** Schliemann új könyve Trójáról e napokban került ki sajtó alól. Tíz évi fáradozásának, anyagi nagy áldzatainak végeredményét adja elő benne s műve, miként a négy évvel ezelőtt kiadott, »Ilios«, nagy mértékben foglalkoztatja a tudományos világot. Schliemann most még határozottabban állítja, hogy az őskori romok, melyeket ő Hissarliknál kiásott, a Homer által megénekelt Troja maradványai s most már nevezetes tudósok sorakoztak melléje. Könyvéhez Sayce oxfordi tanár, a hírneves orientalista s a wani ékirások megfejtője írt bevezetést, egyes részletekről pedig Vírchov, Blind Károly, Mahaffy írtak értekezéseket, mindnyájan arra az eredményre jutva, hogy a homéri Troja nem költői képzelet szüleménye, hanem valósággal létezett és pedig azon a helyen állott, melyet Schliemann kiásott, az őskori történelemnek egyik mythikus részlete nyert megvilágítást. Mikor Schliemann első művét Trójáról kiadta, nagy tudományos harc indult meg és maga Schliemann is gondolkodóba esett egy fontos ellenvetés fölött: amit ő 1880-ig kiásott, az csak egy kicsike hegyi vár volt, nem képzelhető, hogy míg Kis-Ázsia partjain annyi nagy város létezett, az őskori néphagyomány és aztán a költő a kis fészekhez fűzte volna a nagy is hatalmas Diós városának emlékét. A kicsi vár nem is felelt meg a homéri leírásnak Trója nagyságáról. Schliemann tehát újra munkához látott és 1882-ben keresni kezdte a vár tövében a várost. És megtalálta. Öt hónapon át tartott ásatásai bebizonyították, hogy a hissarliki dombon csak a fellegvár, az akropolis állott a templomokkal, királyi palotával s még néhány középülettel, alatta pedig keletre, délre és nyugatra nagy város