Fővárosi Lapok 1884. március (52-77. szám)

1884-03-01 / 52. szám

Stefánia, Altmann Róza és Irén, Follmann Irma, Garlathy Olga, Hauszmann Nina, Szőke Mariska és Anna, Hatsek Józsa, Schmitt Mariska kisasszonyok; továbbá: Békey Istvánná, Raischl Károlyné, Hauszmann Károlyné, Telkessyné, Altmanné, Huberné, Garlathyné, dr. Doktorné asszonyok, sat. * Hangverseny lesz e bő 12-dikén a redoute kistermében, a józsefvárosi második tankerület szegény tanulóit segítő egylet javára. A rendező bizottság élén Cserhalmay Ferencné úrnő és Hegedűs Sándor képviselő állanak. Közre fognak működni: báró Splényi Ödönné, Helvey Laura k. a., Zerdahelyi Olga k. a., Bignio és Siposs Antal. * A csángó-magyar egyesület igazgatósága tegnap délután Somssich Pál elnöklete alatt tartott ülést. Több csángó családnak, utólag beszállított családtagok útiköltségére, száz forintot szavaztak meg. Negyven család, mely a maga jószántából s az egylet intése ellenére vándorolt be s családonként száz frtot kért az útiköltség megtérítésére, ezt nem kapta ugyan meg, de segélykép az egylet 1140 forintot ad nekik. Ez után az egylet jövőbeli működésére vonatkozó tervet tárgyalták és fogadták el. E szerint, az egylet működése attól függ, hogy a nemzet áldozatkészsége mily eszközöket bocsát rendelkezésére. Ha a nemzet elegendő összeget áldoz, akkor az egylet nagyobb mérvű betelepítést indít meg állami vagy társulati és magánbirtokon , ha azonban az adakozások ezt nem tennék lehetővé, akkor az egylet arra fog szorítkozni, hogy a hazánkon kívül élő véreinket támogassa magyar voltuk megőrzésében és lehetőleg segélyezze a maguk erejéből haza költözőket. Az igazgatóság megbízta a bizottságot, hogy az elv kivitelének módjairól készítsen javaslatot. A programmot elő fogják terjeszteni a közgyűlésnek, melyet március 29-én tartanak meg az új városháza termében. * A villamos vasút tervét, melyet az Egger és Kemenczky-féle cég nyújtott be, a főváros középítési bizottsága elvben elfogadta. A vasút az országos kiállítás idejére épülne s a sugárút végétől a kiállítás helyéig vezetne, ezerkétszáz méter hosszúságban. A huszonöt személyre való kocsik három perc alatt tehetik meg az utat s kettős vágányon óránként ezer ember lesz ide-oda szállítható. * Szomorú jelentések. Budán nagy részvéttel temették el Sauer Annát, Sauer Jenő déli vasúti felügyelő 17 éves, szép, kedves leányát, kinek koporsójára az ismerősök igen sok koszorút küldtek, mély részvétük jeleüt. A helyőrségi kórházban pedig Geduly János honvédhadnagy hunyt el, az a szerencsétlen ifjú, ki huzamos idő előtt tévedésnek, becsületi érzékenységnek esett áldozatul. Ezer forint közpénzt nem talált a fiókjában s azt hitte: ellopták s őt fogják gyanúsítani. Ez aggodalmában mellbe lőtte magát. Pár nap múlva az ezer forintot megtalálták fiókjában. De akkor már késő volt. Életereje sokáig ellenállt a halálos seb elpusztító hatásának, de végre is meg kellett halnia, oly fájdalmak közt, melyeket nézni is alig bírtak. * Temetés. Néhai Szigligeti Ede Arad megyében elhunyt fiát, Szigligeti Mórt tegnap délelőtt temették el a Kerepes úti temető halottas házából. Az egyházi szertartást Dégen Titusz plébános végzi. Hogy a korán elhunyt ifjút mennyire szerették a József főherceg uradalmi tisztjei, kiknek körében működött, bizonyitá a sok koszorú, melyet koporsójára helyeztek. Az uradalmi igazgatóság a margitszigeti virágházakból köttető fehér atlasz szalagos nagy koszorúját. A kisjenői uradalom tisztjei, kisjenői barátai, közvetlen főnöke Szkalla Antal tiszttartó is küldtek koszorúkat. A fővárosból szintén többen, köztük Jókainé asszony s Tóth József tanfelügyelő, ki első tanítója volt. A család ismerősei közül sokan jelentek meg a végtisztességen, nők is számosan, a nemzeti színházból Feleki, az irodalom köréből Szilágyi Sándor, a képviselők közül Lukács Béla, nejével, sat. * Nyilatkozatot adott ki Feleki Miklós, s némely álhír megcáfolása mellett kijelenti, hogy igazgatása alatt a budavári színház műsora magyar jellegű lesz s az operette csak mellékesen fog helyet foglalni benne. Azt hibásan írták, hogy Felekiné asszony tagja lesz a budavári színháznak, minélfogva a jövő év őszén már a nemzeti színháznál nyugdíjba lép. Ez nem szándéka. Csak maga Feleki vál meg a nemzeti színháztól, ez évi szeptember végén. * Szerencsétlen aggastyán hunyt el e napokban a Rókus-kórházban. Wehlmann Frigyes volt a neve, egykor Brassó városa polgármestere volt s mint szász képviselő az erdélyi országgyűlésen is szerepelt. A forradalomban elvesztette vagyonát, nyomorba jutott s még csekély nyugdiját is lefoglalták hitelezői. A boldogtalan öreg folyvást küldötte kérvényeit a különböző hatóságokhoz, hogy pénzét újra megkapja, rögeszméjévé vált, hogy nagy összeget fog kapni a postán s huszonöt év óta minden reggel megjelent a postán, várva pénzes levelét. Sokan ismerték a főposta szegény öreg törzsvendégét, kit most végre a halál megszabadított ínségéből. * Zsarolók garázdálkodnak egy idő óta Budapesten is. Egy ízben herceg Eszterházy Pált fenyegették névtelen levélben halállal, ha tízezer fiót nem tesz le egy bizonyos helyen. Aztán gróf Andrássy Manónál próbáltak szerencsét, ki a levelet átadta a rendőrségnek, de a névtelen zsarolót kinyomozni nem sikerült. E napokban gróf Andrássy Manó újabb levelet kapott, melyben a névtelen zsaroló 1900 ftot követelt s azzal fenyegetőzik, hogy vitriolt önt a gróf leányainak arcába, plakátokon mint gyilkost, rablót, sat. fogja a grófot leleplezni, ha ez nem teszi a pénzt a kijelölt helyre. A rendőrség egyelőre még nem bírta kikutatni e jó madarakat. * Rövid hírek. A király ő felsége a budapest-tabáni kisdedóvó egylet részére, száz forintot adott magánpénztárából. — A közoktatásügyi miniszter köszönetét nyilvánította Ehrlich Mózes nagybirtokosnak, ki a kenderesi ev. iskola alapjának 100 forintot ajándékozott. — A nemzeti lovardában tegnapelőtt, mint minden csütörtökön, nagy úri caroussel volt. — Unitárius istentisztelet lesz vasárnap délelőtt 11 órakor, az evangélikusok Deák-téri imatermében. — A budai állami tanítónőképző-intézetben a bentlakó növendékek hangversenynyel egybekötött táncpróbát rendeztek, melyet vacsora követett ; jelen voltak Trefort miniszter, több miniszteri hivatalnok és tanügy-barát is. Az iparos-körben tegnapelőtt P. Szathmáry Károly »A legkisebb iparosokéról, azaz a kisdedóvókba járó gyermekekről s a gyermekkertről tartott tetszéssel fogadott felolvasást.. . Nyilatkozatot tett közzé Pázmándy Dénes, kiről egy lap azt állította, hogy a reáliskola utcai szétugrasztott játékbanknál pointeur volt. Pázmándy épp ama napon, melyen a rendőrség beavatkozott, Szombathelyen beszédet tartott választóihoz s igy nem lehetett azok között, kik az ablakon kiugráltak. — A budapesti kereskedelmi és iparkamara tegnap tárgyalta az ipartörvényjavaslatot és a képesítési kényszer mellett nyilatkozott. — A tanítói árvaház bizottsága holnap, vasárnap délelőtt tiz órakor a sugárúti tanítónőképző intézetben közgyűlést tart. — A vízvezetéki bajok fölött tegnap ismét hosszas és keserű vita folyt a középítési bizottságban, de most sem határoztak semmit.— Fővárosi fodrászok értekezletet tartottak és Mezey Péter elnök buzdítására elhatározták, hogy számosabban fognak részt venni az országos kiállításban. — Tiszta nyereménye az első magyar sertéshizlaló társulatnak, a múlt évben 100,996 ft 68 kr volt; egy részvényre 30 ft osztalék esik. — Táncestélyt tart márc. 15-én a gabnaüzleti megbízottak segélyegylete, a régi lövőház termében, Horváth Marci zenéje mellett. — Tetter tábornok örökösei a múzeumnak ajándékozták a díszoklevelet, mely a tábornok pozsonyi díszpolgárságáról szól. — Baromfi - tenyésztő szövetkezet alakítását tervezi Vékey Zsigmond, e sokáig külföldön élt hazánkfia. — A szeretetház választmánya hétfőn d. u. 4 órakor lesz, az uj városház társalgó termében, gr. Andrássy Gyuláné elnöklete alatt, fontos ügyekben ülést tart. — A Ferencváros függetlenségi pártja dr. Halász Gézát készül fölléptetni képviselő-jelöltnek. — A fővárosi egylet tagjai a közgyűlés után az »Angol királynő«-ben kedélyes lakomára gyűltek össze, melynél Rác Pál zenéje mellett éjfélig maradtak; az első felköszöntőt Weisz B. F. mondta az egyesület elnökére, Kamermayer Károlyra. Vizsgálatot indított Böck államügyész azok ellen, kik a Majláth György gyilkosainak kivégzéséhez, hamisított névaláírásával ellátott belépti jegyeket árusítottak el. — Az operától nem válik meg Spányi Irma k. a., mint hírlett. — Ab. Majthényi főispán és Ivánka Oszkár között fölmerült ügyben tévedés forgott fenn s Itz ügy békés elintézést nyert, miről a segédek: Gyürky Ábrahám, Üchtritz Zsigmond, Bánffy Béla és Elek Gusztáv tegnap nyilatkozatott tettek közzé. — Az „Egyetértés“ dalegylet ma hangversenynyel egybekötött táncvigalmat rendez, a régi lövőházban. — Bohóc-estélyt rendeztek tegnapelőtt a hordárok a hajós-utcai Danzinger-vendéglőben s reggelig mulattak vígan. — A budai protestáns bál az iskolaalap javára 101 forint 70 krajcárt jövedelmezett; a rendező bizottság hálás köszönetét nyilvánítja azoknak, kik ez összeghez felülfizetésekkel járultak. — A toloncnőt Ercsinél kiszabadító másik bérkocsist is (Szluka István nevűt) befogta a rendőrség. — A központi személypályaudvarban tegnapelőtt este egy homokvivő vonat három hátsó kocsija kisiklott s egy leugró napszámos (Török István) egyik lábát a felfordúlt kocsi összezúzta, egyben sok minden. Legjobb e munkákat »rhapszódiák«-nak nevezni, amint Liszt is nevezte az ő magyar dalokból írt remek átiratait, melyeknek nincs ismert formájuk, mert arra nincs is szükségük. Hatnak tartalmukkal, geniális ötleteikkel, eredeti vonásaikkal, így fognak hatni ezek a kisebb nagyobb betürhapszódiák is, melyek találó elmésség, törülmetszett eredetiség, meleg kedély s valami örök-fiatal jó kedv röpke, kedves termékei. A »Várady bácsi viselt dolgá«-ban egy érmelléki fukar belső és külső portrait-je van plasztikus, egymásba kunkorodó, eleven szinti vonásokkal leteremtve. Az »Ég és föld között« Szevilláról egy kis kép nehány vonásban s egy kaland léghajón. »Az orozva maró kutya« azért van írva, hogy megbélyegezze az anonym levelek íróit. A »Csepü-bankot Kendi- Lénán« igaz szeretettel irt idyll a gr. Teleki Miksa özvegyéről és leányairól, kik most is fentartják a népmulatságot, midőn a falusiak beszolgáltatják nekik a fonalat. A »Kérd meg a Feruccio lányát vigyen át« emlékirati részlet Garibaldi tábornokról és Capreráról. »Nagy Pista, a róka« igen élénk jellemrajza egy volt honvéd és szinésznek, kit a nyomor ölt meg. A »Hogyan terjed a babona«, a »Hogyan voltam én száraz dajka«, »Egy nobel finánc«, »Macska a nagy dobban«, »Az én bőröndöm története«, jóizű elmességgel, életteljesen megirt élmények, adomák. A »Szent Márton ludjai« nagyobb elbeszélés, melyben zsidó-kocsmárosi furfangok, vén asszony kocsmázása s a vásárra járó, életrevaló özvegy élénk festése mellett egy jellemző történet humorral van előadva. A »Pantheon-gyufák« (mely a »Főv. Lapok«-ban jelent meg először) eredeti képecskékben festi, hogy hol mindenütt van gyufa, ahol az ember nem is gondolná. »A kis tekergő« képecske az életből egy csavargó árva fiúról, akit nem lehet rendes élethez szoktatni. Valamennyit szívesen olvassuk el újra is, mert egytől egyig mind jóizűen van írva. „Tokucsicsillán“. Ez a címe egy 245 oldalra terjedő csinos kötetnek, melyet gróf Teleki Sándortól a Petőfi-társaság (illetőleg a Révai testvérek cége,) adott ki s másfél forinton kapható. A könyvet szerzője gr. Zichy Gézának ajánlotta, írván : »Mindenki olyan kalappal köszön, mint a milyenje van; én nem tudom irántad való nagyrabecsülésemet, bámulatomat s szeretetemet másképen nyilvánitani, mint hogy ezen igénytelen csekélységet neked ajánlom ; fogadd szokott jóságoddal«. A kötetben, melynek találó címe a »Természet után«, tizennégy cikk van, melyeknek válfajára bajos volna közös nevet találni, mert van bennök genrekép, sok subjectivitás, alkalmi cikk, scéna-rajz, adoma, jellemzés, tréfa, gúny, néha i Claire jelmezei. Elvünk ellen van, valamely színdarab bírálatában a művésznők öltözékeiről hosszasabban szólni, mert ábrázolás teszi a művésznőt, nem ruha. Ha most mégis helyt adunk a »Vasgyáros« Clair-je, Pulszkyné Márkus Emilia asszony tegnapi ruhái leírásának, oka az, hogy e színpadi ruhák egyszersmind megismertetik olvasónőinket a legfrisebb divat-újdonságokkal. Páné Márkus Emilia asszony Ohnet drámájában négyszer változtatja toilettejét. Mint leány, mint menyasszony, »en full dress« és pongyolában jelenik meg s valamennyi öltözéke a legfinomabb ízléssel van kiállítva és elrendezve. Mint gazdag emberek gyermeke, az első felvonásban gyöngyszin sarah-ruhát visel, sötétebb szinti bársony bandeokkal ékitve. Ez öltözék épp oly egyszerű, mint ízléses. A második felvonásban viselt menyasszonyi ruhája nehéz fehér atlaszból való s egészen be van vonva csipkekelmével, az alján pedig több helyen feltűzve narancsvirágbokrétácskákkal. A »piece de resistance« az estélyi öltözék a harmadik felvonásban. E ruha turquoise-féle bársonyból készült. A derék elől szivalakban mélyen ki van vágva s a vállon keskeny szalagok húzódnak át; a kivágáshoz világos kék atlaszszal aláhúzott himezés simul. A félhosszu átlátszó ujjak brüsszeli csipkeszövetből valók, hímzéssel. A bársony uszály szép szabású; felül két mély ráncba van rakva és meg nem tört vonalban omlik alá, lent szétterjeszkedve, sarokban végződik. A ruha előrészét kötényszerű tablier foglalja el brüszszeli alapon chenille- és gyöngyhímezéssel,közben nagy selyem rózsákkal antik szinekben s aláhúzva világos kék atlaszszal, lent pedig hosszú gyöngyös grelots-kkal beszegve. A jobb oldalon fehér és kék struc tollak vannak végig, a baloldalon pedig csipke-arangement lebegő szalagokkal. Az aszályos pongyola-ruha, a negyedik felvonásban, chairazina failltin-selyemből készült. Princesse-szabású előrésze fekete csipkeszövettől van bevonva, melybe festett virágok vannak alkalmazva; a két oldalon bordűré vonul végig, alól plissével és fodrokkal díszítve. Mind a négy ruha »Monaszterly és Kuzmik utódai« udvari szállítók készítménye, épp úgy mint Helvey Laura k. a. pompás ruhái is. Mindannyi tanúskodik e divatcég ízléséről. Vidék. ** Hontmegyének oly gyásza van, melyben országszerte mindenütt igen sokan osztoznak: Paco-lay János, a hazai közélet egyik ismert, tisztelt, erős eszű, tiszta jellemű veteránja meghalt deméndi birtokán, hol szélhűdéstől megbénítva, már csaknem élőhalottként feküdt. Ugyan a faluban született, 1818-ban s így 66 éves volt. Régi szabású nemes ember, fogas ügyvéd és konzervatív politikus volt, egyszersmind nagy katholikus, kit a megye már a negyvenes években Pozsonyba küldött követnek. Erős, izmos, kardforgatásban és szónoklatban jártas fiatal követ volt, ki a konzervatív nézeteket őszintén, hévvel védelmezte. Szembe szállt a diétán a népszerű Kossuthtal is. A szabadságharcban nem vett részt, csak otthon lett falusi bíró, arra ügyelve, hogy Deméndet ne rabolja ki se német, se magyar, se muszka. Mivel a váci ütközet után előnyomuló honvédsereg jöttével a Deménden lévő néhány szál osztrákot arra figyelmeztető, hogy jó lesz loholni : Kutassy Ignác huszárkapitány elfogatta. A nyakas ember előtt sem ijedt meg. Átalában senkitől sem félt. A szomorú évtized-