Fővárosi Lapok 1888. február (32-60. szám)
1888-02-26 / 57. szám
á gyaik, örömeik, bánatuk oly élénk színezésben domborodnak ki, úgy elfoglalnak, hogy mire a kötetet kiteszszük kezünkből, mint jó ismerősöktől válunk el tőlük. Nem az unalomig elcsépelt talajon mozog a szerző, sokkal szűkebb kört szabott magának, de abban aztán otthonos és sajátos elbeszélői hangja még azokat a szomorú történeteket is (pedig a legtöbbje az) oly vonzóvá tudja tenni. Mint legsikerültebbeket »A nagyasszonyát, »Sötét napok«-at, a vigabb »A bundá«-t, »A postá«-t, »Házaságom«-at sat. emeljük ki. Olvasóink ismerik közülök a legjobbat, elegendő tehát a többire figyelmeztetni őket. A kötet kiállítása gondosabb is lehetne. Ara fzt. * Szent István szobra. Magyarország első apostoli királyának tudvalevőleg szobrot állít Székesfehérvár. A szobor készítésével Szász Gyula budapesti szobrászt bízták meg, ki a napokban el is készítette a szobor agyagmintáját. A mű álló alakban , dushimzésű magyar öltözetben tünteti föl Szent Istvánt, vállán palásttal, melyhez az ősi koronázási köpeny szolgált minta gyanánt. Jobb kezében az ország almáját, baljában a királyi pálcát tartja. Az életnagyságú szobrot erdélyi fehér márványból faragják. Az egészhez öt láb magas barokszilű vörös márvány talapzat készül. * A holnapi hangverseny,mely Tisza Kálmánné úrnő védnöksége alatt lesz a kisdedóvóegylet javára, esti fél nyolckor kezdődik a redouteban. Tisza Kálmánné úrnő tegnap értesítést kapott a főudvarmesteri hivatal részéről, hogy valószínűleg az udvar is meg fog jelenni a hangversenyen. Coburg Fülöp herceg és neje biztosan megígérték jövetelüket. A már közölt műsor kiegészítéséül megemlítjük, hogy Jókai Mór felolvasása a negyedik számot foglalja el. Az orsz. zeneakadémia »a capella« énekkara 16-dik századbeli egyházi énekekkel, német dalokkal és népdalokkal, köztük Arany János két dalával működik közre. De Seresné úrnő négy magándarabbal és Hubay Jenő és Popper Dávid társaságában Godard egy zongorahármasával vesz részt a hangversenyben. A Hubay-Popper quartett Volkmann e-moll négyesét játsza. Jegyek kaphatók Rózsavölgyi és társaés a »Harmonia« zenemű-kereskedésében. * Az operaházban tegnap nagyszámú közönség nézte »La kmé« előadását. Pedig vendég sem énekelt, a rendes személyzet működött közre. Maleczkyné aszszony a címszereppel szép hatást ért el, dalait mind megtapsolták, különösen a pária leányáról szóló ballada koloratúráját hallatta bravourral. Osztozott az elismerésben Broulik is, ki jó magyarsággal, tiszta hanggal énekelt, úgy szintén Ney. Közöttük e dalmű rendes ensemble-je működött szabatosan. A balletjelenetekben Müller Kati kisasszony jellemzetes táncát tapsolták sokat. * A „Két pisztoly“ márc. 14-iki népszínházi előadásában, mely a hírlapírók nyugdíjintézete javára lesz, a nemzeti színház részéről részt vesznek: Helvey Laura, P. Márkus Emilia asszonyok,Gabányi, Nádai, Gyenes, Horváth, Mihályi, Szacsvay, Szigeti Imre, Újházi és Vizvári. A népszínház részéről Blaha Lujza, F. Hegyi Aranka, Pálmai Ilka asszonyok, Hunyadi, Szirmai és Vidor. E névsor még nem teljes, egyes kisebb szerepeket még nem osztottak ki, de ezek is elsőrendű színészek kezében lesznek. A népszínmű keretében az utolsó felvonás bálján előforduló hangversenyben az operaháztól közreműködnek : Bellincioni Gemma, Bianchi Bianka és Hensler Helén kisasszonyok; Bignio Lajos, Broulik Ferenc, Ney Dávid, Odry Lehel, Perotti Gyula és Szendrői Lajos. Az előadás fölemelt helyárak mellett lesz. * A népszínházban a »Kalózkirály«-nak, Planquette új operette-jének főpróbája holnap délelőtt lesz. Most Rátkay László új népszínművének, a »Pünkösdi királyság«-nak próbái folynak. A darab premiere jét márc. 9-ére tűzték ki. A népszínház tagjaiból alakuló nyári társulattal Blaha Lujza és Pálmai Ilka asszonyok is menni fognak vendégszereplésre. Ligeti Irma k. a. győri vendégjátékait kedden kezdi meg. Onnan három estére Szabadkára rándul. * Krecsányi Ignác színtársulatánál Aradon a jövő héten Sz. Prielle Kornélia asszony fog vendégszerepelni. Öt estén játszik, fellépve az »Ahol unatkoznak,« »Julia,« »47-dik cikk,« »Buborékok« és »Fourchambolt család« című darabokban. Jövő szerdán az aradi jótékony nőegylet javára tartanak előadást a »Corneville-i harangok«-kal és Murai Károly »Virágfakadás«-ával. A színtársulat a nyarat a budai színkörben fogja tölteni, hol az előadásokat pünköd előtti szombaton kezdi meg. * A »Magyar Salon« márciusi füzete már megjelent Különösen illusztrációkban igen gazdag. Szana Tamás cikkéhez készültek, mely a »Müncheni magyar művész-kolóniá«-t ismerteti. Amit a szöveg írója mond arról, Déri Kálmán, Kéméndy Jenő, Eisenhut Ferenc, Baditz Ottó és más fiatalabb festőink ónja illusztrálja szépen. Költeményt Kiss Józseftől, Endrődi Sándortól, Ábrányi Emiltől, Rudnyánszky Gyulától, Szabó Sándortól, Révai Károlytól olvasunk a füzetben. Az elbeszélő irodalmat Jókai Mór, Bródy Sándor, Tolnai Lajos, Wohl Stefánia és Justh Zsigmond képviselik. Igen érdekes Holub Emilnek saját rajzaival ellátott cikke »Kutatásaim és élményeim Dél-Afrikában«, melyhez a Holub-pár magyar aláirásu arcképe is van csatolva. A füzet élén gróf Andrássy Gyuláról van nehány magasztaló sor. A füzetbe még gr. Zay Miklós »Hét angol«-ról jellemrajzot; Palágyi Menyhért aesthetiko-fiozófiai cikket irt »Faust lelké«-ről; Porzsolt Kálmán pedig a szoba-sportról, mely a szobában gyakorolható. A füzethez a nyolcadik kötet tartalomjegyzéke van csatolva, melynek elrendelése azonban nagyon önkényes: sem az abcéhez, sem a közlemények sorrendjéhez nem ragaszkodik. * Politikai irodalom-történet jelent meg a Franklin-társulat kiadásában. Ballagi Géza írta »A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig« cím alatt. Kilencedfélszáz lapra terjedő, vaskos kötet, melynek megírásával szerzője nagy munkát végezett. S hézagot is pótolt vele, mert politikai irodalmunknak eddig nem volt meg a maga monográfiája. A Ballagi Géza műve hosszas tanulmány, kiterjedt könyvtári buvárlat s nagy szorgalom terméke. Kulturális és politikai küzdelmeink egész történelmi menetét, az egyes korszakok mozgató eszméinek fejlődését, tisztulását ismerhetjük meg belőle. A hazai sajtó ama korszakok mozgató eszméinek fejlődését, tisztulását ismerhetjük meg belőle. A hazai sajtó ama korszakáról ír legnagyobb részletességgel, amelyben a sajtót nem nyűgözte a cenzúra, vagyis az 1780—1792-ig terjedő időről. Erről szól a vaskos kötetnek fele. De ismertetve, méltatva van a magyar sajtó kezdő korszaka is, valamint az 1792—1825-ig terjedő idő. S a kötet még adja a cenzúra történetét is, meg az ismertetett röpiratok s nyomtatványok teljes címjegyzékét. A magyar történetírás hasznot meríthet e kötetből, melynek kiállítása csinos, ára öt forint. * A Mátyás-szobor ügyére vonatkozó iratokat a belügyminisztérium levéltárában nem találták meg s igy nem tudnak intézkedni. A minisztérium egyszer mintegy ezer forintot küldött le a jelzett célra Pestváros hatóságához. A belügyminiszter most a végett fordult a fővároshoz, hogy tegyen jelentést, mely évben és mely szám alatt kell az erre vonatkozó miniszteri leirat, hogy ennek alapján az iratokra rá lehessen akadni. * Vidéki színpad. Kolozsvártt még e hó folyamán előadják Bartha Miklósnak »Melanie« című négy felvonásos színművét melynek szerepei mind első rendű kezekben vannak. Csiky G. »Vasember«-e március elején fog szinre kerülni, a címszerepben E. Kovács Gyulával. — Győrött »Szép Gyöngyösné« c. eredeti népszínműre készülnek, melyet Fekete Gábor fiatal fővárosi író irt s zenét ő maga és László Árpád orsz. zeneakadémiai növendék szerzett hozzá. — »Aradi Újság« címmel képes napilapot indított dr. Báttaszéki Lajos. — A miskolci színházért hatan pályáznak. Kövesy Albert bukott társulatának 500 frt segélyt gyűjtöttek és feloldták a foglalást. — Szabadkán is nagy bajban volt a színtársulat, mert a nyári veszteségek reá nehezültek; most 400 frt segély kapott a várostól. Ugyanott Berényi Gyula népszínmű-énekes, Szathmáry Árpád közreműködésével »A nagyapó«-ban üli meg színészkedése 25 évi jubileumát. * A zenetanárok egylete holnap, hétfőn este 7 órakor tanítvány-hangversenyt rendez az iparos körben. Tizenhat zongoraszám (!) van a programmon. Két és négy kézre Brauner Teréz, Kuppisch Natália, Forster Stefánia kisasszonyok, Telbisz Jenő, Ságh József, Schneller Lajos és Theer Frigyes tanítványait fogjuk hallani. Az estély rendezője, Berecz Ede, kissé nagyobb változatosságról is gondoskodhatnék. * Apróbb hírek. Az akadémiai értekezések köréből megjelent »Dante, mint politikai iró« Domanovszki Endrétől; ára 10 kr. — A »Monológok« című gyűjteményből, melyet Gabányi Árpád ad ki, újabb két füzetet kaptunk : »A level«-et Gabányitól és »A legy«-et Hevesi József fordításában; ára egynek-egynek 15 kr. — Jászai Mari asszony márc. 6-án Szegeden kezd vendégszereplést. — F. Hegyi Aranka asszony, ki már többször adta jelét drámai erejének és temperamentumának, legközelebb Viola Évi hatásos szerepét fogja játszani »Felhő Klári«-ban. — A »Petit Français« című budapesti francia gyermeklap legújabb száma Trefort miniszter arcképével díszítve jelent meg; a havonként kétszer megjelenő folyóirat, melyet L. C. Lefébvre szerkeszt, második évfolyamát éli s célja az, hogy a francia nyelvet tanuló gyermekeket e nyelvben gyakorolja, mely most olyan hírhedt választási pont mint a múlt országgyűlés alatt Szent-Endre volt. Van róla mit beszélni. Meszlényi Lajos be is jelente, hogy beszélni fog az ülés végén, de ezúttal elállt, gondolva, hogy néhány nap múlva több adattal fog szolgálhatni. Ekkor tegnap csupán kérvényeket tárgyaltak. Majáry Ödön, mint előadó, terjeszte elő az aradmegyei telepítvényes községek (Magyar- és Német- Fakert, Zimándköz és Zimándfalu) kérvényét a kincstári bérhátralékok elengedése végett, mely kérvény a bizottsági javaslat szerint a pénzügyminiszterhez utasítandó. Wittmann János (mérsékelt ellenzéki) ki gyakran érintkezett e községekkel, szót emelt érdekekben. Elmondá, hogy e szegény nép pontosan szokta fizetni tartozásait, de a hátralékos bérösszegeket leróni nem képes, mert a föld silány s a gazdasági válság őket is nyomja. Ha az eleki hitelegylet nem segített volna rajtuk ma már koldulni mehetnének. Ezért e négy község sorsáta kormány vegye a szívére. Széll Ákos (jobboldali) igen tüzetes beszédet mondott átalában a telepitvényes községek bajairól. Egyik baj, hogy egy telepitvényesnek csak öt hold földje van: kevés a megélésre, sok a meghalásra. A bérhátralék nagyon nyomja őket. Egyik nagy baj, hogy a megváltott föld sincs átírva a telepítvényesekre, amiből rájuk és a kincstárra sok kellemetlenség háramlik, amin tehát okvetetlenül segítni kellene. Tisza Kálmán elmondá, hogy a pénzügyi kormányzat a telepitvényes községek részére már sokszor tett nagyobb engedményeket, így 1880-ban is százezer forintot engedett el a bérösszegből. Határozott ígéretet most nem tehet, de utána fog nézni, hogy lehet-e könnyíteni a telepitvényesek sorsán ? Madarász Józsefet megnyugtató e nyilatkozat, de kijelenté egyszersmind ama nézetét, hogy a hátralékok behajtását csak az esetben szabad foganatosítani, ha ezzel a telepítvényes községek sorsa nincs kockára téve. A többi kérvényt Hagara Viktor terjeszte elő. Egy makói lakos visszatérülni kérte a gyermekének iskolamulasztása miatt rárótt nagy bírságot. Madarász József hibáztatta, hogy a népoktatási hatóság már előbb nem járt el szigorún, míg a bírság nagyra nem szaporodott. Egy tanító, Grád Mihály harminchat évi szolgálat után 365 frt nyugdíjat kér. E kérvényeket a közoktatásügyi miniszterhez utasíták. Ezután végül Justh Gyula intézett interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez a végett, hogy Neumann testvérek aradi szeszgyárának szarvasmarhái közt ragadós tüdővész ütött ki, mit először is a pozsonyi marhavásáron vettek észre, s továbbá e szeszgyártól a ragályos hús kimérésének megakadályozására mi sem történt. Ezek miatt szigorú büntető eljárást kíván. Végül az elnök jelenti, hogy hétfőn nem lesz ülés. Kedden pedig a Romániával kötött határrendezési egyezményt fogják tárgyalni. 414 Képviselőház. (Február 25-diki ülés.) (M.) A karzaton jóval többen voltak, mint a tizenkét órakor kezdődő üléseken szoktak lenni. E nagyobb érdeklődésben része lehetett a hírnek, hogy interpelláció lesz a dunaszerdahelyi kerületben állítólag elkövetett vesztegetések ügyében. Mert Duna-Szerda Fővárosi hírek. * Beiktató ünnep. A pesti evang. magyar egyházgyülekezet tegnap délután Sárkány József elnöklete alatt közgyűlést tartott, tárgyát az uj felügyelő, Fabiny Gyula, beiktatása képezte. Mindenekelőtt az eddigi felügyelő, Sárkány József kir. táblai alelnök, mondott köszönetet a közgyűlésnek és tiszttársainak eddigi támogatásukért, meggyőződésének adva kifejezést, hogy teljes megnyugvással adhatja át a felügyelői tisztséget ama férfiúnak, kit a közgyűlés osztatlan bizalmával megtisztelt. Visszapillantást vetett tizenegy évi működésére és megjegyzi, hogy ez idő alatt az egyház tekintélye nemcsak gyarapodott, de iránta a rokonszenv is minden oldalról növekedett. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Horváth Sándor lelkész, majd Busbach Péter búcsúzott el az érdemekben gazdag felügyelőtől, mire Földváry Mihály, Zsigmondy Pál és Cséry Lajos tagokból álló küldöttség ment Fabiny Gyuláért, kit a terembe léptekor nagy éljenzéssel fogadtak. Sárkány József üdvözlő beszéde után Fabiny Gyula letette az esküt, majd köszönetet mondott a közgyűlésnek a beléje helyezett bizalomért és ígérte, hogy minden törekvése oda fog irányulni, mikép működésével az egyház megelégedését kiérdemelje. * Trefort miniszter a lefolyt évét nyugodtan töltötte el, csaknem reggelig egyfolytában aludt. Tegnap délelőtt olyan jól érezte magát, mint még betegsége alatt egyszer sem. Ha a javulás ily mértékben tart, a miniszter csakhamar újra átveheti ügyeinek vezetését. A részvét a beteg iránt általános. Tegnap délelőtt a tudakozódók közt voltak: Tisza Kálmánná, gr. Tisza Lajos, Bedekovich horvát miniszter, gr. Szapáry Géza és neje, Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, Fraknói Vilmos akadémiai főtitkár, stb. * Sport. A magyarországi legnagyobb, 40 ezer forintos Szt. István, lóversenydíjra a nevezések határideje március hó 1-jén jár le. A nevezés Budapesten kívül London, Paks és Rómába történhetik a Jokey-klubok igazgatóságánál. Sportkörökben