Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)

1888-11-16 / 317. szám

lyet az akadémia múlt havi ülésén »A védő­oltás újabb eredményeiről« tartott. Harmadiknak pedig Szily Jenő közöl »A csillagászat a mesék világánál« cím alatt érdekes részletet egy belga csillagászati munkából. Ezek után tanulságos és érdekes aprósá­gok bő rovata következik. Megemlítjük belőle, hogy egy orosz földön leesett meteorkőben gyémántot ta­láltak ; s hogy Gallilei összes műveinek kiadása, me­lyet Humbert király nemzeti ügynek nyilvánított, százezer lírát utalványozván rá, husz kötetre van tervezve. A kiadás gondjai Favaro páduai egyetemi tanárra nehezednek. * Megcsappant érdeklődés. Temesvárit Krecsányi Ignác színtársulata iránt nagyon meg­csappant az érdeklődés. A pártfogás alig pár hétig tartott, s a közönség néhány előadás s az új villám­­világítás megtekintése után leróni vélte a magyar színészet iránti érdeklődését. A legújabb, bármily válfajú darabok negyven-ötven forint bruttó bevéte­lek mellett adatnak, a­mi alig fedezi a napiköltség felét. Ily körülmények közt Kr­ecsányit­ és tár­sulata törekvése is, mint az előző magyar színtár­sulatoké, a közönség közönyén hajótörést fog szen­vedni. A jelenlegi társulat helyzete annyival nehe­zebb, mert az idény csak február tizenötödikén ér véget, tehát félhóval hosszabb az eddigieknél, a­mi épen elég egy színigazgató teljes tönkrejutására. A műsor mindamellett a régi színvonalon áll. E napok­ban »Hamlet« került színre, a címszerepben Somló­val és Czanyuga Emma Opheliájával. Holnap Erkel Elek és Konti József a város vendégei lesznek s ez alkalommal Konti »A királyfogás« című operette­jét személyesen fogja vezényelni.­­ A társulat jövő héten »A királyné csipkekendője« operettet és »A szentiván­éji álom« tündéries vígjátékot adja elő Mendelssohn zenéjével. Shakespeare e műve Temes­várit még nem adatott. »Az ember tragédiája« de­cember hó végén vagy január elején kerül színre fé­nyes kiállítással. Az igazgató a mű első előadására Paulay Ede igazgatót is meghívja. * „A­ siralomházból.“ így nevezi tegnap egy író a drámabíráló bizottság ülését. Ezzel körülbelül el is árulta, hogy a bizottságot siralomházba való gyilkosnak tartja. Kétségkívül az ő nagy reményű drámai szülöttjét gyilkolta meg. Mert a bizottság el­leni »elvi« harag sokszor ered ilyen szubjektív fájda­lomból. Természetesen, a bizottság igen sokszor kénytelen ily gyilkosságot követni el, nehogy nagy­lelkűségből a színházi közönséget ölje vele. * Művészestély. A szünidei gyermektelep de­cember 3-án nagy estély rendez a redoute termeiben. Ekkor mutatja be magát a budapesti közönség előtt Van Dyk bécsi tenorista s közreműködnek a filhar­monikusok is, kiknek hangversenyét Mahler Gusztáv operai igazgató fogja igazgatni. Közreműködés végett ugyancsak Bécsből lerándul Schrott Katalin asszony­­, a burgszínház tagja­i részt vesznek az előadásban fásaiért oly nagy hálával tartozik a magyar nemzet, sígy nyilatkozik, hogy az egésséges névre számot tartó házba vaskályhát nem szabad beállítani. Alkalmazásban levő fűtőeszközök még a levegő-, gőz- és vízfűtés. A levegő-fűtés abban áll, hogy az épület bizo­nyos földalatti helyiségében nagy vaskályhát állíta­nak s két nyílással ellátott tágas köpenyeggel ve­szik körül. Az egyik nyíláson a szabadból friss leve­gőt vezetnek a köpenyeg alá; a bevezetett levegő a kályha külső felülete által fölhevittetvén, a másik nyíláson át a csatornákba nyomul. E fűtési mód azért jó, mert általa a szobabeli kályha fölöslegessé válik, minek folytán az azzal és a fűtő­anyagokkal járó sok alkalmatlanságot elkerülhetjük. Ha a fűtés technikai berendezése nem történt a legnagyobb gonddal és figyelemmel: a levegőfűtés hátrányai fölülmúlják előnyeit. Hátrányai, hogy a levegőt nagyon kiszárítja, továbbá, hogy a meleg levegő igen gyakran a kályhából kiszabaduló s a re­pedéseken kiáramló mérges gázokat ont a szobába, végre, hogy a meleg egyenlőtlenül oszlik el a szobá­ban, vagy helyiségekben. Hogy a levegőfűtés az egésségi követeléseknek megfeleljen, a fűtést berendező technikusnak sok levegőt kell nyújtania (a szabadból bevezetve), de mérsékelt melegen, a­helyett, hogy kevés, de forró levegővel fűtene; továbbá lehetőségig nagy kályha­felületet kell szerkesztenie s azt csak mérsékelten szabad felmelegítenie, a helyett, hogy kicsiny és izzó felületre bocsátaná a levegőt. Az izzó kályha a rá szálló port megpörköli; a pörkölésnek szemet és torkot ingerlő termékei megfertőztetik a szoba leve­gőjét s a szárazság érzetét keltik. Ezekben és külö­nösen még a fűtőkészüléknek tisztaságában rejlik az egésséges levegőfűtés titka. (Fodor). A vízfűtés abban áll, hogy a központi fűtés he­lyén kazánban fölmelegitik a vizet s azután csöveken a fűtendő helyiségekbe vezetik. A víz, mig a helyisé­geket bejárja, melegségét átadja a csöveknek s ezek a levegőnek; a melegségét veszített víz utóbb megint visszakerül a kazánba. Dr. Hankó Vilmos:M — 2328 — Bianchi k. a., Náday Ferenc s az opera és nemzeti színház több más művésze is. * A budai dalárda holnap, szombaton esti fél­nyolckor dalestélyt rendez Sellei Gyula karmes­ter vezetése alatt. A dalárok Eckerttől, Veittől, Storchtól, Fischertől, Zimaytól és Schmidttől énekel­nek férfi­karokat. Közreműködik a Mária­ Terézia ezred zenekara és Róth Kálmán, a­ki Sarasaié »Spa­nyol tánc«-ait játszó hegedűn. * A »Peking rózsája« Kolozsvárit félsikert aratott. Stojanovics Jenő dallambő zenéje tetszett, a lapok is dicsérik, de megütköznek a szellemtelen, alantjáró szövegen. A kiállítás fényes volt, az elő­adás gondosan betanulva. Réti Laura k. a. szépen énekelte a kettős címszerepet, mint Kápolnai Hasz­­szán herceget. A komikumot Megyeri és Pusztai kép­viselték és nem rajtuk múlt, hogy tréfáikon nem ne­vetett a közönség. De mikor azt kell kérdezni az egyiknek: »Ezek a puskák nem Manlicher-fegyve­rek ?« s a másik meg azt feleli: »Kern, Weiblicherek«, biz ez pogány dolog. * Apróbb hirek. Blaha Lujza asszony most Szegeden vendégszerepel, hol ma a »Suhanc«­­ban, holnap a »Királyfogás«-ban s vasárnap a »Pa­­rasztkisasszony«-ban lép fel. — A Szent­ Ist­­ván-társulat tudományos és irodalmi osztálya jövő hétfőn délután négy órakor tartja felolvasással egybekapcsolt őszi gyűlését, melyen vendégeket is szívesen látnak. — Rákosi Viktor egy nyilat­kozatban, melyet lapunkhoz intézett, alaptalannak nyilvánítja a bécsi »Fremdenblatt« ama hírét, mintha Evva Lajos neki átadná a népszínház igazga­tását.— A »Házi Közlöny« című aradi ház­tartási lap, melynek minden száma hasznos cikkeket közöl a háztartások számára, bővült alakban fejezi be az első évfolyamot. Sarah Bernhardt Budapesten. (»A kaméliás hölgy.«) A francia művésznő európai körútjában, teg­nap Budapestre érkezett. Déli 1 órakor mintegy 200 főnyi közönség gyűlt össze az osztrák-magyar állam­vasút pályaudvarának perionján. A fővárosi sajtó képviselőin, színészeken, színész­növendékeken kívül megjelentek Evva Lajos népszínházi igazgató. Nemes Ferenc titkár s ott volt férjével, báró Splényi Ödön­nel, Blaha Lujza asszony is, a­ki történetesen a sze­gedi vonat indulását várta. Az összegyűltek közt mintegy harminc hölgy is lehetett. A bécsi express-vonat a pontos időre megérke­zett s a perron közönségén élénk mozgalom látszott. Mindenki Sarah Bernhardtot akarta látni. Végre egy első osztályú szalonkocsiban fölfedezték s a mű­vésznő egy budapesti tisztelője (Justh Zsigmond fiatal iró), ki Sarah Bernhardtot még Párisból is­meri, fölszállt a coupéba s pompás virágbokrétával kedveskedett neki. Ezalatt a többi kocsikból kiszál­lottak a francia társaság tagjai. Pár perccel rá Sarah Bernhardt is megjelent a kocsi ajtajában. Vöröses hajához s piros arcához ki­tűnően illett az a matróz-sapka formájú olajzöld la­pos kalap s az ugyanilyen színű bársony utazóköpe­­nyeg, melyet viselt. E köpenyegre ízléses rózsa és gyöngyvirág-mellbokréta volt tűzve. A lépcsőről le­­szállva fogadta a népszínház igazgatóságának üd­vözletét s aztán említett tisztelője karján ment bérkocsijához. A kocsit rögtön körülrajzották a ki­váncsiak s volt alkalmuk meggyőződni, hogy a mű­vésznő jó színben van s még sem olyan sovány, mint a milyennek hiresztelték. Majd mellé ült az egyik impresárió s a kocsi elindult a »Hungária« szállóhoz. Ezalatt a vonathoz csatolt két teherkocsit ürí­tették ki, melyekben összesen 92 különböző nagyságú láda, bőrönd, kosár s skatulya volt elhelyezve, vala­mennyi »Cynie Sarah Bernhardt« fölirattal. Ez a művésznő podgyászának csak egy része, mert négy vagyon, a Sarah Bernhardt holmijaival, már tegnap­előtt elment Bukarestbe. Este a népszínházban csodálhattuk a franciák fáradhatatlanságát, kik színi előadásról vasútra ülve, nagy vasúti utat téve, még az este ismét játszottak. »A kaméliás hölgy«, Sarah Bernhardt hagyományos bemutatója, került színre. A nézőtér megtelt, a fel­sőbb emeleteken egy üres hely sem maradt. Színhá­zaink tagjait szép számmal láttuk a nézőtéren. Sarah Bernhardt kissé teltebb lett, egyéb nyoma az időnek nem látszik rajta. Gauthier Mar­­gitja talán még tökéletesebb, mint hét évvel ezelőtt, pedig a szerep eredetileg nem neki volt írva, csak ő alakította egyéniségéhez. Egész művészetét önti e rikató szerepbe. Kezdettől végig csupa színészi finom­ság s már az első felvonásban megveti a jellem alap­ját. Nem fogja tőlünk senki sem kívánni, hogy a késő éjjeli órában — hála a végetlen felvonásközöknek, 11 óra felé len a vége az előadásnak — részletesen jellemezzük a művésznő játékát. Bizonyosan sokan fognak még emlékezni a hét évvel ezelőtt látott »Kaméliás hölgy«-re. Az azóta folytatott vándor­­virtuózság nyomokat hagyott Sarah Bernhardt já­tékán, a­mi érthető is. Itt-ott modorosnak látszott, de azért mit sem vesztett régi elbűvölő hatásából. Hangja ép oly behízelgő, ép úgy megkapja a hall­gató idegeit, mint akkor. A szerep felfogásában elérte a művészet netovábbját. Az utolsó felvonás haldoklási jelenetét, a legszebb és leghosszabb hal­doklást modern színpadon, bravouros pathologiával játszotta. Kényezett az egész ház. A megelőző felvo­násokban is kijutott különben az erős hatásokból. A 3-dik felvonásban a jelenet Duval atyjával, a bú­csúzó levél ideges irogatása és eltépése, maga a könyek közt nevető búcsúzás Armandtól a legtöké­letesebb művészet volt. A zsebkendőknek volt dolguk e felvonás alatt is. A fogadtatás a lehető legmelegebb volt. Kez­detben ugyan több udvariassággal, mint melegséggel tapsolták, de később taps nyílt színen és öt-hat ki­hívás járta a felvonások után. Az első felvonásban Justh Zsigmond a következő felírással ellátott babér­­koszorút nyújtatott fel neki: »A Paris qui me revient par le grande art de Mrae Sarah Bernhardt« (»Sarah Bernhardt nagy művészetének, mely visszahozza ne­kem Párist.«) A nagy művésznőt e hódolat kelleme­sen lepte meg. A művésznő játékáról nincs sok új mondani­valónk, mi tulajdonkép a legnagyobb dicséret...Nem maradhatnak azonban említés nélkül toilette-jei. Ötféle ruhában magyarázza ő a szerep különböző mozzana­tait. Az első felvonás (az Armanddal való találkozás) tengerzöld színű ruháját amerikai tournée-ján ölte fel legelébb. Halványzöld crépe de Chine ruha ez, elől nagy gyémánt broche-sal, fodros gaze-kötény­­nyel, gyopárokkal megtűzdelt javot-val, zöldes fe­hér uszálylyal. A nagy legyező ép úgy játszik egyes jelenetekben, mint a toilette, melynek pl. felpattanó kapcsa is kifejez valamit. A máso­dik felvonásra (egyesülés Armanddal) orosz rán­cos ruhát vett crépe plissé-ből. A derekat széles öv jelzé­s egy prémes polonaise jött fölébe. Midőn távozott, rókaprémes aranysárga peluche-köpönyeget öltött. A falusi lakban, a 3-dik felvonásban, gazda­gon hímzett fehér gaze-ruháját nézték a hölgyek figyelemmel. Régi hímzés, csipke, selyemszalag volt rajta. A negyedik felvonás fehér estélyi toilette-jén az ezüst hímzések és a spanyol exkirálynő által aján­dékozott perzsa türkiz­ök jelezték, hogy a művésznő felhagyott a régi tarka, reklámszerű­, túlhalmozott toilettekkel. Micsoda gyöngyös, bronz­ díszitésű, ri­kító toilette volt pl. akkor rajta e felvonásban. A meghalás jelenetéhez laza fehér gaze-szoknyát, rózsa­szín és fehér polonaiset, meg csipkekendőt vett ma­gára. Nemcsak a nők, a férfiak is szívesen nézték benne a színpadi öltözködés művésznőjét. Felvonás-körökben többen itteni ismerősei kö­zül, Pázmándy Dénes, Justh Zsigmond, Jászai Mari asszony, néhány hírlapíró sat. keresték föl őt öltöző­jében. Távozásakor nagy néptömeg várta a kijárás­nál. Megemlítjük még, hogy a férfi­ közönség majd­nem kivétel nélkül szalonruhában foglalt helyet a nézőtéren. A társulat, melylyel Sarah Bernhardt játszik, úgy látszik jó neki s ez elég. Férje, Damala (Ar­mand) rokonszenves egyéniség most is, valami­vel több melegséget azonban még eltűrt volna játéka. Bebel kissé merev öreg Duval volt, a vastag Mme Vallet pedig nem finom Olympia. Ma a művésznő »Fedorá«-ban lép fel, melyet Sardou tudvalevőleg már az ő számára irt. Ez elő­adás jegyei fehér színűek »N. 16. F. D.« bélyeggel. Miksa bajor herceg : A királyi családnak gyásza van. Királynénk édes atyja, Miksa bajor herceg tegnap hajnalban fél négy órakor meghalt. Királynénk szerető szivét vá­ratlanul érte a nagy csapás s a magyar nemzet, melynek ősi hagyománya a királyi családhoz való ra­gaszkodás, szive mélyéből osztozik a szeretett ki­rályné gyászában. A megboldogult Miksa bajor herceg öreg­em­ber volt már, az idén töltötte be nyolcvanadik évét, de egész az utóbbi hónapokig korához képest jó egés­­ségnek örvendett. A nyáron szélhüdés érte ugyan, de erős szervezete akkor diadalmaskodott a súlyos be­tegségen. Fölépült s szeptember elején a család még nagy örömünnepet ült: királynénk ő felsége szülei­nek, Miksa hercegnek s Ludovika hercegnőnek gyé­mánt-lakodalmát. Ott volt az egész nagy fej­delmi csa­lád s a ritka jubileumot Tegernseeben ülték meg, hol hatvan évvel azelőtt a boldog frigyet megkötötték. És ma már gyászfátyol borul az aligmult ünnepély emlékére s a szerető család fájdalomtól lesújtott szívvel állja körül a legnépszerűbb bajor herceg, a legrégibb fejdelmi ház szabadelvű tagjának, a legbol­dogabb férjnek s a legjobb apának ravatalát. Miksa bajor herceg a Wittelsbach-nemzetiség pfalzi ágából eredt. Az ősi T­ittelsbach-dinasztia, Európának jelenleg legrégibb uralkodó családja, a múlt századokban sok ágra szakadt. Az az ág, mely a bajor trónon ült, a múlt század vége felé kihalt s ekkor a pfalzi ágra szállt a korona. A pfalzi ág ismét kétfelé vált s a fiatalabb ág, a tróntól távol áltó

Next