Fővárosi Lapok 1889. január (1-31. szám)
1889-01-17 / 17. szám
Mari, Szilassi Irén, Laczkó Aranka, Somogyiné,Bod-roghiné, Szép Olga, a férfiak közül: Follinus, Somogyi, Szepessy, Pintér, Komjáthy, Bónis, Kozma és Dobó. Az előadások mindig összevágóak, a repertoire jó , eddig szinre kerültek az újdonságok közül: »Vá- ' lás után«, »Nebánts virág«, a fenebb említett két darab, »Konstantin abbé« és Komédiás hercegnő.« De az igazgató akár mindennap újdonságot adhatna: annyi van neki, mivel már egy éve nem volt magyar színészetünk s az ez idő alatt szinre került darabokat Somogyi mind megszerezte. A bérlet nagyon jól sikerült (6000 frt 70 előadásra) s mivel a jó előadások folyton hódítanak, alapos a remény, hogy az idei soproni magyar saison jó lesz . A délmagyarországi történelmi társulat közlönyéből, az »Értesítő«-ből megjelent a negyedik évfolyam utolsó füzete. Négy cikket közöl. Dudás Gyula »A Tisza-vidék őstörténeté«-t vázolja; Gálfy István leírja, miként történt, hogy Temesvár városa 1790-ben fölvétetett a szabad királyi városok sorába ; Kropf József Lippa városának a hódoltság idejében való viszonyait ismerteti; végül közli a füzet a kegyesrendiek temesvári házának »História domus«-ából ama naplójegyzeteket, melyeket Lapányi Alajos házfőnök irt le 1849 évi január 24-től junius 30-ig E hiteles jegyzetekben érdekes adatok foglalvák Temesvár újabb történetéhez. Ezek után a tárcarovat egyleti ülések lefolyását ismerteti s végül az egyleti tagok névjegyzéke következik. * Uj francia hetilap: L. Laony L'Hospital a 10 év óta fennálló »Gazette de Hongrie« című, francia nyelven megjelenő hetilap szerkesztésétől megvált. Most Justh Zsigmond társaságában együtt egy uj hetilapot fog megindítani »La Hongrie« címmel. Az első szám már február elején megjelenik s mint olvassuk, az új vállalatot a francia kormány segélyben fogja részesíteni. * Az orsz. színész-iskola drámai előadásai e hó 21-én és 23-án fognak a budai várszínházban megtartatni, 21-én, hétfőn, Bercsényi Béla tanár rendezése mellett Pailleronnak »Ahol unatkoznak« című vígjátéka, 23-án, pedig Ujházy Ede rendezésében »A rablógyilkos« »Borúra derű« és »A másoló« című egyfelvonásos darabok fognak színre kerülni. * Vendégszereplés. Marosvásárhelytt vendégszerepeit a napokban Serédi Sarolta k. a., a kolozsvári színház tagja Konti »Suhanc« operettejében. A színház szorongásig megtelt előkelő közönséggel s a vendég majdnem mindenik jelenése után zajos tapsokban részesült s több dalát megujráztatták. Tisztelői virággal lepték meg. A többi szereplők közül: Feketéné (Eliz), Komics (Bízót) és Kovács (Durmand) dicsérhetők. Serédi Sarolta k. a.,még »Lili« és az »Eleven ördög«ben játszott Marosvásárhelytt. Mindkét előadás jegyeit már előre elkapkodta a közönség. * A pozsonyi német operatársaság február havában ismét a gyapjú-utcai német színházban fog vendégszerepelni. Velük jönnek Bécsből Materna asszony, Schläger Antonia k. a., továbbá Reichmann, Reichenberg és Winkelmann. * Apróbb hírek. A népszínházban a »Szitakötő« pénteki első előadására ma adják ki a jegyeket. — Tószegi Andor »Titánok« cím alatt a modern társadalomból merített két drámát és hat elbeszélő költeményt bocsát ki Grill Károly kiadásában ; előfizetési ára a kötetnek két forint. — Hegyesi Mari asszony jelenleg Zomborban vendégszerepel. — A kolozsvári színműpályázat eredménye az lett, hogy a bíráló bizottság nyolc darabot fogadott el előadásra. — Beszterce-Naszód megye földrajzára pályázatot hirdetett a megye tanitó-testülete s egy pályamű érkezett. — A debreceni színházhoz szerződött Ardai Ida k. a., a kassai közönség kedvence. — Fővárosi hírek. * Farsang. A technikus-bál lesz a második nagy elite-mulatság e farsangon. Jövő szombaton, 19-ép, tartják meg a redoute termeiben s a rendező-bizottság tegnap már megnyitotta irodáját a »Nemzeti szálloda« első emeletén, hol belépti jegyek délelőtt 10—1 és délután 3—7 óra közt kaphatók. A bál estéjén csak személyi jegyeket fognak kiadni. Jegyek kaphatók különben a műegyetem épületében is, a segélyegylet helyiségében. A bál háziasszonya, gróf Csáky Albinna úrnő, a már előbb átvett száz darab jegyen kívül újabb jegyeket kért a bizottságtól, mely ekkép arra számit, hogy az előkelő körökből számosan fognak megjelenni a mulatságon. A kibocsátott ivek kezelőit a bizottság ez évek mielőbbi visszaküldésére kéri. — A pestmegyei bált február 23-ra tűzték ki. A háziasszonyi tisztségre ezúttal is gróf Szapáry Istvánná szül. Ráday Biri grófnőt kérik föl. — A kálik obál febr. 24-én lesz, a redoute termeiben. — A központi erőbelnőegylet álarcosbálján, jövő vasárnap, a 32. sz. sorezred fog játszani s húsz számból álló műsort állapítottak meg.— A »Haladás« jótékonysági egylet javára február 2-án a hatodik és hetedik kerületi körben rendeznek táncvigalmat. A bizottság, melynek elnöke Krausz Lajos, már kiadta a meghívókat. Jegyek február 1-től lesznek válthatók, mégpedig személyjegy 3 írton, családjegy három személyre 7 írton. Az iparoskörben február 6-án batyu-bál lesz, melynek rendezésére hölgy bizottság is alakult, huszonegy taggal. — Az erzsébetvárosi kör jövő szombaton táncestélyt rendez saját helyiségeiben, könyvtára javára. * A budai ref. egyház tagjainak névsora megjelent egy kis füzetben. Rövid tájékoztató előzi meg a budai egyházrész viszonyairól .Közöljük belőle a következőket: Az egyházrész népességének száma körülbelül 3500 lélek. A múlt évben született 117 gyermek, meghalt 101 egyén, házasságra lépett 38 pár. A budai ref. nőegylet elnöke özv. Benárd Lajosné buzgalmából, karácsonykor 40 gyermeket ruházott fel, 240-et ajándékozott meg. A múlt iskolaévben hét hittanitó 327 ref. tanulót tanított, ez évre 314 ref. tanuló van beírva az iskoláknál. A templom alapjára eddig 44,007 frt 51 kr folyt be, miből maga a pártfogó asszony Tisza Kálmánná szül. Degenfeld Hona grófnő 26,352 frtot gyűjtött. A templom helyéül a fazekas-tér van kiszemelve. A ref. hívek hozzájárulása a költségekhez már nem oly buzgó, a múlt évben a kivetett 2082 frt 60 kr egyházi adóból csak 1511 frt 70 kr folyt be. A lelkész fizetési alapra özv. Darányi Ignácné szül. Földváry Borbála úrnő 600 frtot adott. * A főváros közgyűlése tegnap jótékony adomány bejelentésével nyílt meg. Ráth Károly főpolgármester jelenté, hogy gróf Zichy Nep János, mint minden évben, most is 200 frtot küldött a főváros szegényei javára. Köszönettel fogadták: Dr. Stiller Mór a nagyforgalmú újpesti út elhanyagolt állapota miatt interpellált, mire Kamermayer Károly polgármester megjegyzi, hogy a világítás javításáról gondoskodni fognak, nagyobb kövezést csak a közgyűlés rendelhet el, különben pedig a vámon túl ez it az állam kezelése alatt áll. A napirend számos tárgyát gyorsan intézték el. A kiállítási épületek megváltására nézve elfogadták a minisztereknél tartott értekezlet megállapodásait; a dob utcai 5. sz. házat megvették 55.000 írton hivatali célokra; a városi vasúti vállalatot utasították, hogy az ideiglenes villamos-vasutat építse ki a stáció utcáig ; a Szabó és Schönwald-féle ügyben tudomásul vették a kereskedelmi miniszter leiratát, ellenben nem helyeslik a belügyminiszter amaz indítványát, hogy a főváros maga szervezzen mentőegyletet a mostaninak segélyezése helyett. Némi vita volt Medrey Zsigmond amaz indítványa fölött, hogy a képzőművészeti bizottság máskép szerveztessék; a mostani bizottság ellen Medrey egyebek közt fölemlíté, hogy Benczúr Gyulával a Budavára bevételét ábrázoló képre nézve 12,000 írtban alkudtak meg s most mégis már 24.000 írtról beszélnek. Az indítványt a tanácsnak adták ki. Választottak tago- Képviselőház. (Január 16-diki ülés.) (M.) A vitát tegnap — még csak gyéren népesülő padok és karzatok előtt — báró Orbán Balázs kezdte meg. Lehet, hogy fülbegygyel meghallotta, amit egy rossznyelvű elvtársa künn a folyosón mondott: »a mi Balázsunk, mint a kecskeméti csizmadia, mindig egy kaptafára dolgozik«, de az bizonyos, hogy tegnap sokkal nagyobb kaptát vett elő. Máskor elég röviden dörgi ki magát, most pedig három óranegyedig beszélt. Ezalatt erősen mosta a többséget, mely künn van a folyosón s csak szavazni jár be; kikelt a militarizmus ellen; a kormányelnököt, a közoktatási és honvédelmi minisztereket Ausztria germanizáló törekvései végrehajtóinak nevezte; elszomorodott Tisza Istvánon, mint ki nagyon túlhiggadt fiatal ember, szólt Pulszky Ágost »szélkakaskodásá«-ról, német cégtáblákról, a hadsereg fölszereléséről, melynél nem veszik eléggé figyelembe a magyar ipart, s végül a szélső bal helyeslése mellett pártolta az Ugron Gábor határozati javaslatát. Vadnay Károly hosszabban beszélt, azt fejtegetve, hogy mily méltánytalan gyanúsítani azok hazafiságát, kik a mai európai kényszerhelyzetben a haza sorsát egy kitörhető háborúban nem szeretnék kockáztatni azzal, hogy elodázzák a haderő szükséges fokozását. Átalában egy magyar párt hazafiságát sem kellene kétségbevonni, midőn a kérdés aggodalmak kérdése s az dönt, ki melyik aggodalomnak tulajdonít nagyobb súlyt a haza sorsára nézve. Némelyek nagyon alacsony színvonalon látják a többség álláspontját. (Igaz! a szélsőbalról.) Dehogy igaz ! A szem néha rosszul lát például ha sárgaságban szenved sárgának látja a rózsaszint is.(Derültség jobbról.)Nem Bécs, hanem az európai helyzet parancsolja a véderő fokozását s ha ezt most a póttartalék nagy megszaporításával eszközük, az nem csak pénzügyileg célszerűbb, hanem sok tartalékos tisztre lévén szükség, a hadügyi kormányzat is kénytelen lesz teljesítni jogos kívánságainkat, hogy t. i. a magyar ifjak magyarul tehessék le a tiszti vizsgát s a katonai intézetek egy részében magyar legyen a nevelés, különben a háborúban nem lesz elég tiszt s a póttartalékkal sokra nem fognak mehetni. Fejtegette a szóló a német nyelv kérdését is, kijelentve, hogy maga is ellene van, hogy e nyelvet helyén kívül alkalmazzák, vagy épen erőszakolják; de a német szótól, mint politikai fegyvertől nem fél akkor, midőn a bécsi németség maga is szláv áramlatoktól fél. A német nyelv csupán hasznossági tekintetből jöhet szóba s németül nem tudni, nem szégyen, de tudni sok tekintetben előny. Beszéde végén a szóló emlité, hogy midőn északról fenyegető, délről pedig aggasztó a helyzet s nem tudni, mikor fájják meg ellenünk a harci trombitát, akkor különösen kell érezni a felelősséget, mely igen súlyossá válhatik, ha a haderő fokozásáról idejében nem történnék gondoskodás. A beszédet a jobboldal gyakran helyeselte. Voltak közbeszólások is, melyekre a szóló választ adott. Végül a többség élénken éljenezte. Justh Gyula azon kezdte, hogy a bécsi sajtó örvendeni fog annak, amint most egy magyar író beszélt, (úgy van, balról.) A hadsereget különben nem csupán szaporítni kellene, hanem benne a nemzeti szellemet is fejleszteni. Elismeri a szóló, hogy van ok rá, ha több pénzt és vért kívánnak az országtól, de nem követelhetik kultúránkat, alkotmányos jogainkat. Hogy a hadsereg ignorálja Magyarországot, utal a legújabb katonai schematizmusra, melyben még ő felsége címei sem a dualizmus igényei szerint sorolják föl. (Erre a jobboldalon is azt mondták: »Az már hiba!«) Fejtegette a szóló, hogy sok tény igazolja Kossuth Lajos mondását: a kiegyezés nem lépcső, hanem lejtő! (Tetszés a baloldalon.) Ha — mondá a szóló — a kormányelnök következetes volna, e törvényjavaslat nem feküdne a Ház asztalán. Még a külön magyar sereget, a honvédséget is kivetkőztetik jellegéből. A szóló fejtegette azt is, hogy a függetlenségi eszmék nem ábrándok. (Szavait helyeselték a szélsőbalon.) Asbóth János azt mondá, hogy természetes, ha az ellenzék kiaknázza a helyzetet, de a többség nem mondhat le a felelősség érzetéről. Fejtegette tüzetesen az önkénytesekre vonatkozó újítást s az alkotmányjogi aggodalmaknak szerinte alaptalan voltát, s ama fényes beszéd hatására, mely a közjogi sérelmet hangoztatta, megjegyzé, hogy egyszer a híres angol színész Garrich széket dobott ki az ablakon s aztán úgy siratta, mintha az a saját gyermeke lett volna, s a közönség is sirt vele, elhive, hogy az nem szék volt. Amit az ellenzék sirat, az sem közjogi sérelem. (Helyeslések jobbról.) Komjáthy Béla, ki ritkán szól, most hosszasan és igen erősen beszélt a javaslat ellen. Erről a kormányról sem tette volna fel, hogy ilyet nyújtson be. Egykor Tisza Kálmán, Jókai és Ivánka Imre magyar hadsereget kívántak s most másként beszélnek. Pedig a mai hadsereg gyaláz bennünket, akik táplálják. (Az elnök figyelmezteti, hogy ne használjon ilyen erős kifejezéseket. »Jól teszi!« kiáltják a szélsőbalról. »A parlamentben rosszul teszi«, felelte az elnök.) A szóló beszélt Tisza István ellen is sokat s élénk volt a szélsőbali helyeslés a kijelentésre, hogy a fiainkat sértő hadseregnek nem szavaz meg semmit. Gaál Jenő (pécskai) arról beszélt, hogy az alkotmány és hadi szervezet szelleme közti összhangra nagy súlyt kell fektetni, s nagy baj, midőn a polgári és hadi szervezet közt elvi különbségek léteznek. Hogy ily esetben mily nagy válságok támadtak, a régi Róma történetéből felhozott példákkal bizonyítgató. Nálunk most a katonai uralom tért hódít, a törvényhozás jogköre pedig szűkül. Ez állítást a szóló tüzetesen fejtegette s többi közt kijelenté, hogy ő is megadandónak tartja a hadseregnek azt, ami által megfelel feladatának, de arra nincs szükség, hogy e miatt az ország alkotmányát kiforgassák sarkaiból. (Úgy van ! balról.) Szükséges, hogy a tisztikar is a kiegyezés szellemének megfelelőleg alakuljon át. Az az állam, mely nem saját fiaira bízza védelmét, törött botra támaszkodik. (Úgy van! balról.) A szóló higgadtan mondá el nézeteit e tárgyban, fődolognak 120 mondva, hogy katonákat kell nevelnünk itthon, olyanokat, kiket a magyar állam szelleme buzdítson. A jelenlegi javaslat csak az alkotmány szelleme és a hadsereg szervezete közti disharmóniát nagyobbítaná s ezért nem is fogadja el. (Helyeslés balról.) A tegnapi vita ezzel véget ért. Az ülés végén Komlóssy Ferenc interpellált amiatt, hogy a komáromi illetékkiszabási hivatal adó alá vonta a tatai kegyesrendi társház és gimnáziuma ingóságait, holott törvény szerint a közoktatási célokra szolgáló ingóságok illetékmentesek. Oly renddel történt ez, — mondá a fölszólaló — mely 29 hazai intézetben évenként átlag nyolcezer ifjat nevel a hazának. Tisza Kálmán, mint pénzügyminiszter, azt felelte, hogy az ügyet megvizsgáltatja, de az ügy eldöntésére a pénzügyi bíróság van hivatva.