Fővárosi Lapok 1889. május (118-148. szám)

1889-05-01 / 118. szám

asszony, Emilia: Alszegi Irma asszony, Vigneuxné: Vizváriné asszony, Rafael: Nagy Ibolya kisasszony. * A debreceni színház idénye Újházi Ede vendégszereplésével végződött, mert Pálmai Ilka asszony, szembaja miatt nem válthatta be ígéretét és nem mehetett le. Újházi Ede, a meleg fogadtatás viszonzásául megígérte, hogy ezentúl minden tavasz­­szal ellátogat szülővárosába s bemutatja, újabb sze­repeit. A színügyi bizottság legutóbbi ülésén tár­gyalta Bártfai P. Antalnak ismeretes tervét a vi­déki színészet összpontosítására. Bártfai ígérte, hogy személyesen fogja javaslata előnyeit kifejteni, de még­sem jelent meg. A bizottság természetesen, nem fo­gadta el a kalandos javaslatot. * Az »Erdészeti Lapok« márciusi füzete most jelent meg. Vadas Jenő állami főerdész arról érte­kezik, hogy erdőművelési szempontból mily fontos­sága van a magvizsgálásnak; Marosi Ferenc erdő­mester fatenyésztési kísérletekről ír; Péch Dezső főerdész Vitale nyomán szól a fenyők költözéséről; Belházy Jenő arra figyelmeztet, hogy a szélvihartól szenvedhetnek olyan lucfenyők is, a­melyeken nem látszik külső sérülés nyoma, Tigermann Sándor pe­dig tavalyi fenyőfa-kereskedelmünk adatait állítja egybe. A kisebb közlemények sorában legérdekesebb a Kallina Károly erdőmester kimutatása a tavalyi gödöllői vadászat eredményeiről. Megemlítjük belőle, hogy összesen 7142 darab (4581 hasznos és 2561 ra­gadozó) vad került terítékre s ebből a király ő fel­sége 403 darabot lőtt. Rudolf trónörökös december 18-án vadászott utoljára a gödöllői vadászterületen, e napon 845 darab különféle vad került terítékre s ebből a megboldogult trónörökös egymaga 334 darabot ejtett el. A walesi herceg tizennégy­ agan­­csost, Lipót bajor herceg pedig egy tizenkettőst és két tizenhatost lőtt. Az egész saison vadász­ zsákmá­nyában volt 242 szarvas, 141 róka, 7 borz, 4 vad­macska, 1 vidra, 11 vaddisznó, 1103 fácán, 587 fo­goly, 55 szalonka, sat. * Hangverseny Kolozsvárit. A kolozsvári zenekonzervatórium szokásos tavaszi hangversenyén Dvorak »Stabat mater«-ét mutatta be. A nagyobb szabású zeneművet Farkas Ödön igazgató gonddal tanította be. Ugyane hangversenyen Farkas Ödön »Haydée«-ját (Endrődi Sándor szövegére) énekelte el dr. Emericzyné­ Mádai Ella úrnő. A hangverseny a színházban volt. * Apróbb hírek. A történelmi társul­­­a­t május havi választmányi ülését az akadémiai nagygyűlés miatt csütörtök helyett szombaton, május 4-én délután öt órakor tartják meg az akadémia üléstermében. — A múzeumi képtár új kata­lógusa , melyet Ligeti Antal képtárőr állított össze, már a napokban meg fog jelenni; szükség is van rá, mert a régi katalógusból sok újabb szerze­mény hiányzik. — A népszínház igazgatósága, mely a személyzetben több változást tervez, folytatni akarja a tavaly megkezdett fizetés-redukciókat, s mint hírlik, le akarja szállítani Pálmai Ilka s Hegyi Aranka asszonyok fizetését is, még­pedig nem jelen­téktelen összeggel.­­ Németh József, a nép­színház komikusa, szombaton fellép a kolozsvári A pavillon­ban lesz egy gyermekszínház is, melyben marionette-elő­adások, angol pantonimiák, gyermekszindarabok, balettek s egyébb szórakozás vár a kicsinyekre s talán reánk felnőttekre is. S ezzel tán be is fejezhetném ismertetésemet, mely természetesen teljességre nem tarthat igényt. Csak egy-egy futó pillantást vetettünk mindenfelé, hogy a nemsokára megnyíló kiállításról körülbelül némi fogalmat szerezhessünk magunknak. Láthattuk, hogy mindenütt érdekes és vonzó tanulmány vár reánk. Mulatva tanulunk s tanulva szórakozhatunk majd e kiállításon. A­mit az em­beri szellem egy század óta újat produkált, az mind fel lesz itt tüntetve. Az ipar s a művészet diadalün­nepe ez. S a tudományé is. A kiállítást a francia for­radalom századik évfordulójának emlékére rendez­ték. E forradalom a vérnek egész özönével borította el a földet, de egyszersmind fel is szabadította az emberi szellemet békéiból.S azóta halad csak tulajdon­kép az emberiség a tökéletesedés felé. S egy század óta az emberi szellem tényleg egészen megváltoz­tatta a világ külsejét s a gőzhajó, a vasút s a villa­nyosság oly dolgokat létesített, a­melyek túlhaladják a múlt század legmerészebb álmait is. Mire sétám befejeztem, összetalálkoztam ismét ügyvéd urammal s német hirlapíró társammal, akik egy közeli vendéglőben vártak reám. Bizalmasan be­szélgettek s úgy látszik, az első találkozás jó benyo­mást tett mindegyikökre. Elgondoltam magamban, ha a kiállítás ünnepe a népek békeünnepe is volna! Ha elveszne a nemze­tek egymás elleni oktalan gyűlölete, s a tetőtől talpig való felfegyverkezés helyett inkább a műveltség s a kultúra ösvényein haladnának az államok barátság­ban, egyetértésben. De hiszen ez csak álom. Vajjon megvalósítja-e majd egy jövő század ezt a merész álmot ? Székely Béla. 8*74 színház kar személyzetének jutalomjátékán , felké­résre »Uff király «-t fogja játszani. — Pozsony­­b­an Pajor Emilia asszony, Krecsányi Ignác színtár­sulatának új primadonnája, a »Cigánybáró« Szaffi­­jában, a »Sárga csikó« Erzsikéjében és a »Gaspa­­rone« grófnéjában mutatta be magát szépszámú kö­zönség előtt, tetszéssel. Az akadémia nagygyűlése. (Első nap, ápril 30-dika.) (T.) A nagygyűlés tegnap délután öt órakor kez­dődött, az osztályok üléseivel, melyen a pályázatokat dönték el, az uj pályakérdéseket állapiták meg, sza­vaztak a tiszteleti, rendes, levelező és kültagokra, kiket a nagygyűlés elé megválasztandó tagokat aján­lanak, újjá alakiták a bizottságokat s megválaszták három évre az osztályelnököket. Az első osztályban Hunfalvy Pál elnökölt. A Bulyovszky Lilla kettős jutalmú (400 frtos) pályáza­tának nincs eredménye, mert a húsz darab hazafias óda közül a bírálók, (Beöthy Zsolt, Lévay József, Szigeti József,) dicséretre méltót sem találtak. A Sámuel-díjat (15 arany) megjelent kilenc nyelvészeti jeles értekezés közül a dr. Petz Gedeon egyetemi ma­gántanár »Grimm törvényéé-nek ítélték oda. Új pá­lyakérdések lesznek : »Zrínyi a költő élete és műkö­dése« irodalomtörténeti monográfia, nyílt pályázat, tervrajzokkal, határideje: 1890 január 31. s »A magyar nyelv hang- és alaktanának rendszere, törté­nelmi alapon«, zárt pályázat, határideje: 1892 szept. 30. Mind a kettőnél ezer-ezer frt a dij a »Lu­kács Krisztina-alap«-ból. A Rökk Szilárd-féle ala­pítvány legelső kamatát (500 frtot) a Munkácsy Bernát »Potyák Szótár«-a kiadására fordítja az osztály. Levelező tagoknak az osztály ajánlottaiul meg­választották Mikszáth Kálmánt (17 szavazattal egy ellen,) s Vajkay Károlyt (15-tel 6 ellen,) kültagok­nak : Miszeli Ferenc baseli egyetemi tanárt, Schuchadt Hugó gráci egyetemi tanárt, ki írni is tud magyarul, s Mahesachandra Nyagaratna kalkuttai szanszkrit kollégiumi igazgató tanárt. (Munir pasa török köz­­oktatásügyi miniszter kisebbségben maradt; Vám­­béry Ármin ajánlotta s igy a finnistáknak eshetett áldozatul.) A bizottságok újjáalakítása után osztály­elnökké újra Hunfalvy Pált választották meg, a sza­vazatok teljes egyhangúságával. A második osztályban Pulszky Ferenc elnökölt, kit újra megválasztottak osztályelnöknek 27 szava­zattal, három ellenében. Szép eredménye volt ez osztályban a Lévay Henrik-féle ötszáz forintos pályázatnak. Három jó munka érkezett rá: »A német valuta­rendszer is­mertetése«, s a pályabírák az első és harmadik közt javasolják a jutalmat megosztani, a másodikat pedig dicsérettel tüntetik ki. Egy pár pályázat kérdése függőben maradt. Új pályakérdések lesznek: »Ma­gyarország közjoga«, az első hazai takarékpénztár háromezer forintos dijára; »Az olasz valuta kérdése« 500 frt, s »Az iskoláztatás története Magyarorszá­gon a 14 és 15-dik században«, száz arany. Tiszteleti tag-ajánlottal megválaszták b. Nyáry Jenőt (32 szavazattal ,11 ellen­) rendes tagokut: Jakab Eleket, Károlyi Árpádot, Pauer Imrét és Vé­­csey Tamást, (ez utóbbit 43 szóval 3 ellen;) külta­gul : René de Matilde-ot, a párisi »Société d'his­­torre diplomatique« főtitkárát. Bukás ez osztályban sok volt; legnagyobbat Kerkápoly Károly bukott, kit Tóth Lőrinc ajánlott tiszteleti tagut, de csak húszan szavaztak rá, huszonegyen ellene, pedig a megválasztáshoz két­harmad többség kell. A levelező tagokul ajánlottak közül egy sem kapott többséget: Alexander Bernátra öten, dr. Balogh Jenőre hárman, Felméry Lajosra nyolcan, Márki Sándorra tizenhatan, dr. Schwarczer Ottóra hatan, Szendrei Jánosra huszonhatan s Wosinsky Mór régész plébánosra hárman szavaztak. S kisebbségben maradt — mint rendesen és mindig sajnosan — a kültagul ajánlott dr. Meyer Salamon bécsi egyetemi tanár is; 22-en szavaztak rá, 21-en ellene. A harmadik osztály ülésén Hollán Ernő el­nökölt. Itt volt most a kétszáz aranyas nagyjutalom kiadási joga. Dr. Hőgyes Endre »A veszettség gyó­gyítása« című munkájának ítélték oda, a Marczi­­bányi-jutalmat pedig dr. Entz Géza »Tanulmányok a véglényekről« című munkájának. Új pályakérdés lesz ez osztálynál, a Lévay Henrik-féle 500 forintos dijra: »Fogyott-e a magyar búza sikér-tartalma s ha igen, mi volna az orvoslási módja?« Határidő: 1892. dec. 31-dike. Tiszteleti tagságra ajánlottal megválasztották b. Podmaniczky Gézát 23 szavazattal, rendes tag­ságra dr. Hőgyes Endrét (29-cel,) és König Gyulát (24-gyel,) levelező tagságra: Antal Gézát (25-tel,) Daday Jenőt (22-vel,) dr. Schenk István bányataná­csost (27tel) és Schulek Vilmost egyetemi tanárt 27- tel;) kültagságra: Hoffmann Ágost Vilm­os berlini egyetemi tanárt. Kisebbségben maradtak: rendes tagságra Hor­váth Géza, Koch Antal és Wartha Vince; lev. tag­ságra Borbás Vince, Gothard Jenő és Schmidt Sándor. Osztályelnöknek Than Károlyt választák meg 23 szóval; Szabó József öt szavazatot kapott. A nagygyűlés folytatása holnap (csütörtökön) d. u. ötkor lesz. Bemutatják akkor a közülés tárgy­sorát, az osztályok pályázati eredményeit, új pálya­kérdéseit és tagválasztásait; felbontják a jutalmat nyert művek jeligés leveleit s szavaznak a Trefort Ágost és Rudolf főherceg arcképeinek a képesterem­ben való elhelyezése fölött. Képviselő­ház. (Ápril 6s-diki ülés.) (M.) Csak másfél óráig tartott a tegnapi ülés, de ezalatt­ a Ház elintézett egy gyakorlatias javaslatot, két minisztérium ügykörének új beosztásáról. Péchy Tamás elnök megnyitván az ülést, be­mutatta Békés megye kérvényét a vármegyék évi ja­vadalmazásának fölemelése iránt, továbbá több bíró­sági és pénzügyi hivatal tagjainak Karuch József, Körösi Sándor és Demkó Pál által benyújtott kér­vényeit fizetésjavítás iránt. Kiadják a kér­vény­­­bi­zottságnak.­­ Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság elő­adója, jelenti, hogy Vállyi Árpád képviselő megbízó levelét rendben találták. Vállyi Árpádot a szabály­szerű harminc napi fentartással igazolt képviselőnek nyilvánították. Ezután harmadszori felolvasásban végleg el­fogadták az idei újoncmegajánlásról szóló törvény­­javaslatot. Kö­vetkezett az 1848 diki 3-dik tövény­cikk 14-dik pontjának módosításáról, vagyis a minisztériumok új beosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor előadó indokolta a javaslatot, kifejtve, hogy a tapasztalás szükségesnek mutatja a minisztériumok hatáskörének más beosztását. A víz­­szabályozási, ármentesítési teendők rohamosan sza­porodtak, de ez ügyek két tárca körébe tartoztak, a miből visszásságok támadtak s intézkedni kell, hogy a teendők egy tárca keretébe jussanak. A kereske­delem és ipar érdekeit a mai vámpolitikai irányzatok mellett a közlekedési minisztériumban lehet a vasút­­forgalom szabályozásával előmozdítani. Ennek tüze­­tes­ kifejtése után az előadó kiemelte, hogy helyes volt a tervezett változtatás dacára a költségvetésen most, az év ily előrehaladott szakában nem módosí­tani , a részletekben úgy is a tapasztalás útmutatá­saira lesz még szükség. A szóló számításai szerint pénzügyi szempontból körülbelől annyi változás lesz, hogy a közlekedési, ezentúl kereskedelmi miniszté­riumnál a rendes kiadások félmillióval növekednek, a rendkívüliek kétmillióval apadnak, viszont a föld­­mivelési minisztériumnál a rendes kiadások félmillió­val apadnak, a rendkívüliek mintegy kétmillióval növekednek Ajánlja a javaslat elfogadását. (Helyes­lés jobbról.) Madarász József szerencsétlennek tartja a mi­nisztériumok új elnevezését, az ipar ezentúl egyiknek a nevében sincs benne. Csak nem akarnak ezzel is Bécsnek kedvezni, hogy ezután az iparral nem törő­dünk ? Vigyenek át egy-egy dolgot egyik miniszté­riumból a másikba, de a neveket ne változtassák. A vízszabályozási ügyek áttételét a földművelési mi­nisztériumhoz nem tartja szerencsés gondolatnak, attól is fél e változtatás sokba fog kerülni az ország­nak. Nem fogadja el a javaslatot. Polonyi Géza szintén a javaslat ellen szólt. Hiába keresi a javaslat helyes okait, fontos reformok egész sora áll előttünk s a kormány ilyen kisszerű dolgot sürget; kulissza mögötti titkos okát sejti annak, hogy a vizszabályozási ügyeket kiveszik a mostani közlekedési miniszter kezéből, ki épen a viz­­szabályozás terén szerezte érdemeit s a kisbirtoko­sok érdekeit érvényre jutatta a nagybirtokosokéval szemben. A cél az, hogy a helyes rendszert meg­változtassák s a régi rendszert kövessék, a nagybir­tokosok érdekeit ápolják. Darányi Ignác csodálkozik, hogy Polonyi e javaslatot oly csekély jelentőségűnek tartja. (Polonyi Géza: A többi reformhoz képest.­ Akár úgy is, Ma­gyarország első­sorban földmivelő ország s minden oldalról kívánták, hogy külön földmivelési miniszté­rium legyen. A vízszabályozási ügyekre nézve min­den érdekeltnek, akár nagybirtokos, akár kisbirtokos, az a nézete, hogy ez ügyek egy kézben legyenek s a szóló részletesen kifejti az eddigi különféle illetékes­ségekből származott bajokat. A mostani közlekedési miniszternek nemcsak a vízszabályozás körüli ér­demei adnak jogcímet az elismerésre; a vasúti poli­tika terén érdemei legalább is oly nagyok. (»Igaz, úgy van!« jobbról. Egy hang a szélsőbalról: /Többi érdemei sem voltak kizárva!« Polonyi Géza: Én csak azt mondtam: kiválóan.) Nem hagyhatja a szóló megjegyzés nélkül Polonyi ama szavait, melyek azt sejtetik, mintha a közlekedési miniszter eljárása a vízszabályozási érdekelteknél akadályokra talált volna. Mindenki tudja, hogy a miniszter az érdekel­tekkel legtöbbször karöltve járt el. Nincs az ország.

Next