Fővárosi Lapok 1889. május (118-148. szám)

1889-05-09 / 126. szám

* Két felolvasó ülés. A filológiai tár­saság tegnap tartotta havi felolvasó ülését, melyen két előadás volt. Dr. Pruzsinszky János »Horatius vagy Horác?« című értekezéssel szólt hozzá a klasszikus szók helyesírása kérdéséhez, mely fölött a társaságban hosszabb eszmecsere foly. Azt fejtegette s mutatta ki sok példával, hogy a Horác­­féle rövidítések nem felelnek meg a magyar nyelv szellemének, sőt a németének sem, a­honnan hozzánk átszármaztak. Az értekezéshez az elnöklő P. Thew­­rewk Emil és Hunfalvy Pál elismerőleg szóltak hozzá. Utána dr. Hermann Antal ismertette éles kritikával a hazai román filológia újabb termé­keit. —A földtani társulat az akadémia kis­termében ülésezett, dr. Szabó József elnöklete alatt, ki melegen emlékezett Rónay Jácintról. Aztán Kalecsinszky Sándor több közleményt muta­tott be a földtani intézet chemiai laboratóriumából; dr. Szontagh Tamás a nyáron végzett geológiai fölvételek főbb eredményeit ismertette; s végül d­r. Staub Móric bemutatta a Krakó környékén kris­tályos mészpárban talált őskori növényeket, melyek a földtani intézet gyűjteményében vannak s arról neve­zetesek, hogy maguk is kristályos mészszé változtak át. Felolvasások után zárt ülés volt, utolsó a szünidő előtt. * A kalotaszegi varrottas-albumból, melyet Pentsy József és Szentgyörgyi Lajos bánffy­hunyadi rajztanárok adnak ki, megjelent a 3-dik füzet. A megelőzőkhöz képest dicsérendő haladás mutatkozik abban, hogy az egyes minták meg vannak nevezve. Van kék és vörös nyomású szarufás, kockás ág, fede­les és hegyes tulipános, meg­fonott minta, így a ma­gyarázatban könnyebb feltalálni a képhez az utasí­tást, melyet keresünk. A budapesti Czettel és Deutsch­­féle műintézet szépen állitá ki, különösen az u. n. küllős mintát, melyből gr. Csáky Albin leányainak ágyneműje is készül. A füzethez egy magyarázó lap is van csatolva a keresztöltés és invarrás bemuta­tásával. * Színészet Zilahon. Szilágymegye főhelyén husvét első napján kezdte meg előadásainak soroza­tát Gerőfi Andor jól szervezett társulata az »Eleven ördög« operettel, melyet a közönség rokon­szenvesen fogadott. Utána az »Uzsai gyöngy«, »Vál­junk el«, »Két Rantzau«, »Felhő Klári«, »Válás után« s más újabb darabok jöttek. A tagok közül a közönség kedvencei: a primadonna, Nikó Lina asszony, továbbá Darócziné és Sipos Gizella, Szeles József, Sziklai Kornél stb. Gerőfiné asszony jutalomjátékául színre került az »Egér« című vígjáték, melyen szívé­lyes ovációkban részesítik a jutalmazottat. * Az „Egészség“ idei harmadik füzete meg­jelent , kivételesen négy ívnyi terjedelemmel. Hat na­gyobb cikk van benne. Dr. Lechner Károly »A ke­dély neveléséről« tartott felolvasását közli; dr. Csa­­podi István a modern mérgekről cikkezik; dr. Fa­onnan szél s évről évre növekedett azok száma is, kik meggyőződve a csizi viz jó hatásáról, siettek a kis faluhelyet fölkeresni, hogy betegségüktől meg­szabaduljanak. A fürdő viszonyai azonban egész a legutóbbi időkig igen kezdetlegesek voltak. Elismerésre mél­­tólag cselekedtek tehát az új tulajdonosok, midőn nem riadva vissza az anyagi áldozattól, a kiváló gyógyhatású fürdőhely berendezéséhez fogtak. Meglepetésben fognak részesülni, akik ez év­ben e helyet újra fölkeresik. A régi, kezdetleges fából összetákolt fürdőépület helyén most két díszes csinos épületet találnak. Egyikben vannak a tulajdonképeni fürdő­szobák, másikban a lakások. A két épület előtti tért befásították, hogy csinos parkká alakítsák. Tulajdonképeni céljának ez ugyan még ez évben nem felelhet meg, hanem idővel díszét fogja képezni a kis fürdőnek. A kormány is méltányolta a fürdő kiváló gyógyhatását, s megengedte, hogy ezentúl a falu előtt vasúti megálló­hely legyen. A fürdőtulajdonosok gon­doskodtak arról is, hogy a fürdővendégeknek alka­lom­­ nyíljék a kellő élelmezés megszerzésére is. A fürdőtől alig negyedórányi távolságban fek­szik továbbá Rimaszécs mezőváros, hol jól berende­zett gyógyszertár van. Közelebb már fürdőorvos is lesz, a­ki bizonyára a fürdő emelése és a betegek egéssége érdekében igyekezni fog minden lehetőt el­követni. Kiránduló helyekben sincs hiány. Az üdülő betegek szórakozást találhatnak a festői vidék egyes pontjain. S nincs messze a dobsinai híres jégbarlang sem, mely a stracenói völgygyel együtt, hazánk egyik természeti ritkasága. A csízi fürdő tehát megkezdte a fejlődést. Nagyobb igényekről természetesen szó sem lehet még, mert a fürdő most úgyszólván csak gyermekkorát éli, de jövője szépnek ígérkezik. Most a berendezés befejezésén dolgoznak s remélhetőleg a fürdő még e hó közepén megnyitható lesz. Fürdővendégek már eddig is jelentkeznek. A görvélyes betegek számára áldott hely ez a kis fürdő, melyből egykor még nagy is lehet. Serédi Jenő: 936­ ragó Gyula befejezi »A gyermekvilág proletárjai­ról irt tanulmányait, melynek adatai a lelencházak s a társadalmi jótékonyság szükségét bizonyítják. Hutyra Ferenc a párisi gümőkór-kongresszus tárgya­lásait ismerteti­­,dr. Hankó Vilmos a magyar ásvány­vizekről ír; dr. Ónodi Adolf pedig arról, hogy az orr­­bajok mennyire csökkentik a figyelő­­s tanuló képes­ségét. Ezek után egyleti ügyek s kisebb közlések zár­ják be a füzetet. * Képes lap Erdélyben. »Erdélyi Képes Újság« címen új lap indult meg Kolozsvárit, Bródy Sándor szerkesztésében. Az előfize­tési felhívás sok kiváló nevet sorol föl, mint az új vállalat munkatársait. Mindjárt az első szám Jókai Mórtól, Kiss Józseftől, Mikszáth Kálmán­tól, Justh Zsigmondtól, sat. hoz közleményeket. Az »Erdélyi Képes Újság« melléklapja a »Ko­lozsvári élet«, szintén egy­évnyi tartalommal. A melléklap első száma inkább a színház életéről szól; jövőre bizonyára többet foglalkozik egyébb helyi eseményekkel is. Az »Erdélyi Képes Újság« és a »Kolozvári Élet« hetenkint egyszer jelenik meg, va­sárnaponként. * Apróbb hírek. Az aradi vértanú­­szobor bizottsága elhatározta, hogy a szobrot csak a jövő évben állítja fel, mert Zala György szobrász a sürgős munkát hibának tartaná. — »Az Iskolá­kért« című népiskolai közlöny e havi füzete megje­lent Aradon, Graszel János szerkesztésében. — Aradon megint nem tarthat előadásokat a szí­nész-konzorcium, várnak vendéget a fővárosból. — Nagyváradon szívélyesen fogadták a kolozsvári színtársulat tagjait, kik Szigligeti szomorujátékával »A fény árnyai«-val kezdték meg előadásaikat. Képviselőház. (Május 1-diki ülés.) (M.) Tegnap az ellenzék ismét bőven tárgyalta a miniszterelnök személyét, mivel a költségvetés rész­letes vitájában az ő tárcájának tételei is szőnyegre kerültek. Az ülés elején Péchy Tamás elnök fájdalmasan jelente be visontai Kovách László képviselő elhuny­tét, ki 1861 óta folyvást tagja volt a Háznak, s huszonnégy éven át viselte a háznagyi tisztet. Érde­meit, munkásságát ismerte mindenki. Átalános he­lyeslés követte az elnök javaslatát, hogy a Ház ne csak jegyzőkönyvileg fejezze ki fájdalmas részvétét, hanem huszonnégy évi szolgálatáért koszorút is küldjön ravatalára. A részletes vitában, az országház tételénél, Horánszky Nándor szólalt föl, sürgetve az építésnél alkalmazottak névsorának előterjesztését, hogy meg­tudja a Ház: nincs-e ott összeférhetlenségi eset? Tisza Kálmán azt felelte, hogy benyújtja a névsort , egyszersmind megjegyzé, hogy nincs más, ki fizetést hozna ottan, csak a jogi tanácsos, kinek ügye az összeférhetlenségi bizottság előtt van. A közösügyi kiadásoknál Orbán Balázs röviden kijelenté, hogy azokat pártállásánál fogva nem sza­vazza meg. Helfy Ignác a közös aktívák kimutatását kérte előterjeszteni. Wekerle miniszter azt felelte, hogy a kimutatás készen van s legközelebb előter­jesztheti. (Helyeslés.) A közös nyugdijak tételénél Madarász József, mint szégyenleteseket, kitörülni kívánja az 1849-től 1867- ig szolgáltakét. Wekerle miniszter ezt nem tartja lehetségesnek, mivel régibb törvényhozásunk ezt a terhet kötelezőleg magára vállalta ; különben is a kérdéses nyugdíjak apadóban vannak s néhány év múlva megszűnnek. A tételt elfogadták. Az állami számszéknél Hoitsy Pál szólalt föl a miatt, hogy az államszámvevőszék nyomtatvá­nyain, mint az egyetemi élettani intézetein is, kétfejű sas van. Wekerle miniszter közbeszól: »Fiume címere!« Tisza Kálmán kijelente, hogy a címertan­­ban nem jártas, de végére jár, s ha nem jó címert használnának, intézkedni fog. (Helyeslés.) A miniszterelnökség tételénél Iványi Dániel módosítást és határzati javaslatot nyújtott be. A módosítás az, hogy a kormányelnök működési pótlé­kát tizenkétezer forintról négyre szállítsák le; az osztrák kormányelnök — úgy­mond — beéri húsz­ezer forinttal,a magyarnak összes javadalma harminc­kétezer forint. A határzati javaslat pedig arról szól, hogy a kormány terjeszsze elő a jövő ülésszakra a közigazgatási bíróság törvényjavaslatát s a szol­gálati pragmatikát, mert a kortespolitikának s hiva­talnoki visszaéléseknek csak azzal lehet véget vetni. (Helyeslés balról.) Hoitsy Pál azon kezdte, hogy a kormányelnöki állás régi egyptomi neve lefordítva körülbelül »leg­nagyobb száj «-at jelent. Akkor a nagy száj elég is volt ez álláshoz, de most több kell. Tizennégy év óta kormányoz minden hatalmi eszközzel Tisza s Hege­dűs Sándor mégis csak most kívánja, hogy a kinyi­tandó ajtón jöjjenek be a reformok. A személyeske­dés a kormányelnöki zsarnoki gőg eredménye. (Úgy van !, szélről.) Tizennégy év alatt valamit csak fejlő­dött ez ország, de kis államok is többre jutottak. A közművelődési egyleteket nem az állam hozta létre, lelencház nincs, gyárak nem keletkeznek s nem virá­goznak. (Gróf Károlyi Gábor: »Csak a mameluk­­gyár!«) A főhiba az, hogy a politikai intézmények­ben nincs meg a becsületesség. (S e pontnál a szóló nem valami szerencsésen hivatkozott Észak-Ameri­­kára, hol annyi a sikkasztás, választási visszaélés, sat.) A­mit a kormányelnök nem csinált, az még hagyján, nagyobb baj, a­mit csinált: korrumpálta az országot. A szóló nem szavazza meg a kormány­elnök költségvetését. (Helyeslés balról.) Tisza Kálmán állt föl. Szélről dab­oztak, jobb­ról zajosan éljeneztek. Arról — mondá a kormány­elnök — hogy fentartja-e vagy nem a kormányelnöki működési pótlékot, vagy nem, a Ház bölcsesége ha­tároz. (Derültség balról.) Az nem az ő személyét, ha­nem a mindenkori kormányelnököt illeti. (Úgy van­ jobbról.) A szolgálati pragmatikát Irányi azért óhajtja, hogy megszűnjék a miniszter önkénye, Hoitsy pedig azt állítja, hogy tulajdonkép a minisz­ter fél a kis hivatalnoktól is, mert az is kortes. (Sze­derkényi : »Ez nem komoly beszéd !«) Ha valaki nem komolyat állít, más modorban nem lehet rá felelni. (Úgy van­ jobbról.) Mind a pragmatikára, mind a köz­­igazgatási bíróságra meg van a sok előmunkálat, s remélhető, hogy a jövő ülésszakban be lehet ter­jeszteni, (helyeslés,) de határozott ígéretet tenni, zá­ros határidőt tűzni ki a sok megfontolandó nehéz kérdés miatt bajos. Záros határidő nélkül a kor­mányelnök is elfogadja a határzati javaslatot. Az­tán a Hoitsy vádjaira tett észrevételeket, többi közt a személyi szabadság hiányának emlegetésére meg­jegyzi, hogy sehol nagyobb egyéni szabadság nincs, mint nálunk. (Hoitsy: »Némelyeknek!« Szélről: »Főispánoknak!«) A kormánynak gyárakat ál­­lítni nem föladata. (Hoitsy: »Esetleg az!«) De ad a kormány gyári kedvezményeket s keletke­zett is elég gyár, sőt az állam is hozott létre gép- és fegyvergyárt, megmenté továbbá a bu­kástól a herendi parcellán- és a pesti lámpagyárat. Védte a kormányelnök a közigazgatást is, mint a­mely nem érdemel meg oly szörnyű vádakat. Hogy egy miniszter ellen tőkét faragjanak, azért nem he­lyes az ország közigazgatását korrumpáltnak festeni. Amerikától a közigazgatás tisztaságát épen nincs okunk irigyelni. (T­gy van ! jobról.) Hegedűs Sándor szavait pedig nem lehet oda magyarázni, hogy midőn reformokat óhajt, azért teszi, mert eddig nem történt reform. Vagy azt hiszi Hoitsy: egy állam viszonyait lehet úgy rendezni, hogy több reformra szükség soha se legyen ? A legelőhaladottabb népek is folyvást új reformokon dolgoznak. A képviselő úr erőszakolt állításokkal hagyja magát félrevezetni, s a­ki kevéssé ismeri, azt hihetné róla, hogy a világtól nagyon messze elmaradt. Helyeslés jobbról.) Orbán Balázs pirul a kormányelnökért, (jobb­ról: »Ejha!«) hogy oly nagy fizetést elfogad. Gr. Apponyi Albert nem tagadja, hogy állami­ságunk sok ágában van haladás, mert hisz az a nem­zet életrevalóságának tagadása volna. De arról van és lehet szó, hogy meglehetünk-e elégedve a mai ál­lapottal s a kormányzat tevékenységével ? (­Ugy van­­ jobbról.) Bizonyos fejlődés akkor is volt, midőn az alkotmány szünetelt. Azt kell összehasonlítani, hogy haladásunk megfelel-e viszonylag a más nemzeteké­nek, s arányban áll-e a viselt terhek emelkedésével ? (Helyeslés balról.) Az a kérdés, a terhek növekedése nem szárnyalta-e túl az erőfokozást ? S van-e ahhoz mért jobb közigazgatás és igazságszolgáltatás ? De ép ezek, melyekben pedig az állami tevékenység volta­­­képein lényege mutatkozik, nem javultak lényegesen. A­ki ellenkezőt állít, csodálni való bátor ember. (Tetszés balról.) A terhek nagy részét arra fordít­ják, hogy az állami háztartás össze ne roskadjon. Még ha sikerül is az egyensúlyt helyreállítni, a kor­mányra nem lesz dicsőség, mert nem más kormány, hanem a maga hibáját teszi csak jóvá nagy erőfeszí­téssel, a nemzet megterhelésével. (Élénk helyeslés balról.) A miniszterelnöki költségvetést a szóló nem fogadja el s pártolja az Irányi törlési indítványát. A közigazgatási reformról majd akkor nyilatkozik, ha lesz belügyminiszter s ismeretessé válik annak prog­­rammja. A szóló a kinevezési rendszer híve, de a ki­nevezés nem elég magában, tágítni kell egyszersmind az önkormányzati testületek önálló hatáskörét, hatá­lyosabbá tenni ellenőrzésüket s bíróságra bízni a tisztviselők fegyelmi ügyeit, mert e reformok nélkül a kinevezésre való átmenetet a szónoknak és elvtársainak nem kell. Elfogadja az Irányi határzati javaslatát a közigazgatási bíróságról teljesen, kitű­zött határidővel, mert bármily sok is a nehézség, tizennégy év alatt meg lehetett vele birkózni. (Élénk helyeslés balról.) Az, hogy a közigazgatási bíróság kérdését egy államban sem oldják meg tökéletesen, nem ok a további halasztásra, mert tökéletes reform egyáltalán nem létezik. Az, hogy e reformot ígérte a trónbeszéd, az igazságügyminiszter, sokat nem je­lent, mert nem az ígéret, hanem a tényleg létesített reformok szerint ítélik meg a kormány megbízható­ságát. Dicsekvéskép a kormány ne hozza föl saját megszegett ígéreteit. (Élénk helyeslés a baloldalon).M

Next