Fővárosi Lapok 1889. július (177-207. szám)
1889-07-03 / 179. szám
latinul (»Me cruciat sententia«) és 1848-ból a »Királyokhoz« című vers német átdolgozása Friedländertől. Petőfi készülő biográfusa, Ferenczi Zoltán szerkesztő »Irodalmi irányok és harcok 1847-ben« címen a feloszlott »tizek társulatá«-ból az »Életképek« köré gyűlt ifjú irók pályáját rajzolja. Költemények Petőfi Sándorhoz (Mentovichtől és Greguss Ágosttól,) kortársak bírálatai Petőfi műveiről, adatok Petőfi műveinek megjelenéséhez (id. Szinnyei Józseftől) és egyéb apró közlések egészítik ki a füzet tartalmát. * Németből magyarított bohózat lesz a városligeti nyári színház mai újdonsága. Régente az ilyen magyarítás igen kedvelt volt színpadainkon, ma már ritkábban találkozunk vele, mert a könnyebb fajú énekes darabokat leszokta az operette. Az operette hanyatlása azonban újra életre fogja kelteni a mellőzött műfajt. »A paradicsom« berlini lokális darab s Reiner Ferenc hírlapíró dolgozta át. Zenéjét Hegyi Béla ismert fiatal zeneszerző írta, egy betétkeringő meg Bátor Szidortól való. A városligeti színkör személyzete ezúttal mutatja be magát először új énekes bohózatban. A főbb szerepek Németh, Újvári, Fóris, Hevesi, Lubinszky, K. Pálfi Nina, Pártényiné asszonyok és Csongori Mariska k. a. kezében lesznek. * Hangverseny Balaton-Füreden. A Balaton-egyesület Péter-Pál napján kirándulást rendezett Balaton-Füredre. A mulatságot vasárnap este hangverseny fejezte be a gyógyteremben. Ez a hangverseny beillett volna akár a budapesti idény közepére is. Az írók és művészek társasága által szintén egy kirándulás alkalmával rendezett hangverseny óta nem volt ily sikerült előadás a fürdőben. Részt vettek benne: Jászai Mari asszony (Kis József »Simon Judit« balladáját szavalva), Nagy Ibolyka kisasszony (a »Szórakozott kisasszony« című kedves monológgal), Klöknerné Forster Stefánia asszony (Liszt egy rapszódiáját zongorázva), H. Pauli Mariska asszony (kinek minden dalát megismételtették), Pauli Rikhárd, az opera érdemes tagja (a »Mignon«-ból énekelt románccal) és Máthé István, a jeles hegedűs. A terem tömve volt lelkes közönséggel. Megjelent, kevés kivétellel, az egész értelmiség nemcsak Füredről hanem a környékről is. Ott voltak: gr. Esterházy Móric veszprémi főispán, Lits Gyula, Szalay Imre orsz. képviselők családjaikkal, a fürdőigazgatóság minden tagja sat. A Balaton-egylet Füreden még több ily estélyt fog rendezni. * Apróbb hírek. Serly Lajos karnagy már befejezte a Rákosi Jenő »Titilla hadnagy«-ához írt operette-zenét, mely őszkor kerül színre a népszínházban. — A »Népnevelők Lapja« szerkesztésétől Lakits Vendel megvált és helyette a népnevelők egyesületének titkára, Somlyay József lett szerkesztő. — »A főváros«, a főváros hivatalos közlönye oly hiányosan volt szerkesztve, hogy a tanács ez év végére felmondta a szerződést a vállalkozónak. — Bercsényi Béla az őszszel megválik a színi pályától. — Pozsony város közgyűlése 1890-re felbontotta a szerződést Ementz német igazgatóval, mert a színházat a város tudta nélkül albérletbe adta. — »Virágbimbók« című verskötetre hirdet előfizetést írtjával Kapitány Zsigmond megyei hivatalnok Temesvártt. Fővárosi hírek. * Fényes nász. Az egyetemi templom kápolnájában necpáli Justh Ferenc, necpáli Justh Kálmán turócmegyei főispánnak és nejének szül. benicei és micsinyei Beniczky Sarolta úrnőnek fia, tegnap vezette oltárhoz Batthyány Mária grófkisasszonyt, németujvári és szabad-battyáni gróf Batthyány Lászlónak és nejének szül. borsodi Latinovich Irma úrnőnek leányát. A fényes nászmenetet báró Révay Simon bokrétás vőfély nyitotta meg, utána a díszruhás vőlegény lépdelt két nyoszolyaleány: Batthyány Felicie és Margit grófnők között, majd a menyasszony két vőfély: Justh Zsigmond és gróf Batthyány István között. Ezeket Justh Anna, a vőlegény nővére követte ifj. gr. Batthyány Géza karján. A menetben voltak még az örömszülőkön kívül özv. gróf Batthyány Lászlóné szül. Festetich grófnő csillagkeresztes és palotahölgy, a tanuk : gróf Batthyány Géza, borsodi Latinovich Albin kamarás, Beniczky Ferenc kamarás, titkos tanácsos és intendáns és Justh György orsz. képviselő; továbbá gróf Batthyány Gézáné, gr. Batthyány Emma, gr. Sztáray Antalné szül. Batthyány Fanni grófnő, horgosi Kárász Imréné, gróf Batthyány Lajos győrmegyei főispán és neje szül. Andrássy Ilona grófnő, Latinovich Albinna szül. Nagy Regina,, Justh Györgyné szül. Beniczky Mária, Beniczky Ádám és neje szül. Odescalchi Pauline hercegnő, Beniczky Géza és neje szül. Almássy Mária grófnő, Baranyay Géza és neje szül. Majthényi Anna, Latinovich László, gróf Somssich József, ifj. gróf Batthyány László, stb. Az esketést Latinovich Gábor kanonok végezte fényes segédlettel. Az esküvő előestéjén a menyaszszony szülei Szentkirályi utcai palotájukban estélyt, esküvő után pedig dejeuner dinatoirt adtak. A fiatal pár a délutáni gyorsvonattal felső-magyarországi birtokára utazott, a hátramaradt vendégek pedig a nemzeti kaszinó földszinti termeiben táncestélylyel egybekötött ebédet rögtönöztek. * Indulás Parisba. Tegnap indultak az első kéjvonatok Budapestről Párisba Nem kevesebb, mint 1300 kiránduló indult velük a világkiállításra, ami bizony eseményszámba megy még a népes Budapesten is. Nem csoda, hogy a nagy sürgés-forgás meglátszott egész utcákon, melyek a vasutakhoz visznek. A déli vasút budai pályaháza pedig bizony ritkán lát akkora élénkséget, mint tegnap délután. Az iraki művészek cége alatt toborzott kirándulásitársaság már két óra előtt elözönlötte a pályaházat. Sűrű, hosszú sorban érkeztek a kocsik; két vonaton 850 kiránduló volt elutazandó s a pályaházba elkísérte őket még sok itthon maradt rokon és jó barát is. A pályaház folyosóin tolongtak, keresték, kiabálták egymást az utazótársak s az egész utazás rendezőinek : Dolinaynak és Solymossinak bizony e napon épen nem lehetett irigylésre méltó sorsuk. Ugyancsak főhetett a fejek a sok kérdezősködésre, kívánságra. S nem kis dolga volt a két vonat vezetőinek : Polonyi Géza és Molnár Antal képviselőknek sem. A nagy társaság különben 34 csoportra van osztva s minden csoportnak külön rendezője is van. Két vonaton indultak. Az egyik három órakor, a másik egy órával később robogott ki a pályaházból, éljenzés és kendőlobogtatás közt. A társasággal mentek többek közt: Komjáthy Béla, Orbán Balázs, Molnár Antal, Lukács Gyula, Polonyi Géza, Szentkirályi Albert, Tors Kálmán, országgyűlési képviselők, Ábrányi Emil és Helfy Ignác orsz. képviselők a nejeikkel, Szeremley Lajos kúriai biró, Kaffka László s neje, Hegyesi Mari asszony, Teleszky Ferenc kúriai, Széll Farkas és Zachár Gyula táblai birák, Günther Antal, dr. Ottawa Ignác egyet. tanár, Kenedi Géza lapszerkesztő, Gyertyánffy István az orsz. paedagogium igazgatója, dr. Ángyán Béla, Bartók Lajos, Vidor Pál és neje, dr. Váradi Antal, Nádai Ferenc, Gyenes László, Gassi Ferenc, Zichy Miklós, Zala György stb. A harmadik körvonat, amely tulajdonkép első volt, délelőtt indult a központi pályaházból. Ezt a városi menetjegy-iroda rendezte, 450 résztvevővel. Mintegy kétszázan az iparos-kör kirándulását képezik , a társaság nagyobb fele pedig az értelmiség különböző osztályaiból került. Ma este Zürichben lesznek s ott egy napi pihenőt tartanak. * Cím-adományozások. A király ő felsége dr. Wolafka Nándor osztálytanácsosnak és csanádegyházmegyei áldozárnak a bold. Szűz Máriáról nevezett királyhegyi címzetes apátságot adományozta. Boros Béni, az egyesült aradi és Csanádi vasutak üzletvezető igazgatója, valamint Bexhert Mór, az államosított magyar nyugati vasút vezér felügyelője és igazgató helyettese, a vasutügy terén szerzett érdemeik elismeréséül, királyi tanácsosi címet kaptak. Végre gróf Vay Gábor tüzér-főhadnagy kamarási méltóságot nyert. * Kossuth újabb levele kerül ma a napisajtó utján nyilvánosságra. Folytatása ez a szombaton közzé tett levélnek s lesz még egy befejező harmadik rész is. A ma közzé tett második rész Kossuth Lajos nyilvános köszönete ama városoknak, melyek díszpolgárukká választották őt s egyúttal tiltakozás az 1879 évi 50. törvénycikk ellen, amelynek értelmében minden magyar, a ki tiz évig külföldön él s e határidőn belül nem jelentkezik valamelyik konzulátusunknál, elveszti magyar állampolgári jogát. Kossuth kijelenti, hogy ő nem léphet az osztrák-magyar konzul elé, mert lelke egész erejével perhorreskálja az osztrák-magyar államközösséget s nem vallhatja magát osztrák-magyarnak, a mi soha életében nem volt s nem is lesz soha semmi áron. Kelljen bár úgy halnia meg,mint minden polgári kapcsolatból kirekesztett sehonnannak.« Ezt a törvényt Kossuth indokolatlannak tartja, mint olyat, mely semmi közszükséget nem szolgál, csak a mai kor epidemikus betegségének, a törvénygyártási mániának gyümölcse. S nagy hazánkfia ismételten kimondja, hogy ez a törvény nagyon érzékenyen sújtja őt, a ki ha az idei karácsonyt megéri, akkor már nem lesz magyar állampolgár; a kinek azon túl a törvény már azt a vele született jogát is elveszi, hogy fejfájára irathassa ezt a két szót: »Civis hungarus« (»Magyar polgár«). Ez fájt és fáj neki s ezt talán meg sem érdemelte ő, akinek annyi része volt abban a korszakalkotó időben, amely millióknak adta meg a magyar állampolgári jogot, akik addig csak »lakosok« voltak. Nagy iróniája ez a sorsnak s ő »reménye«, hogy nem él karácsonyig, mert az a gondolat, hogy nemzetének alkotmányos formában nyilatkozó akarata taszítja ki a magyar polgárok sorából, nagy keserűséget csatolna öntudata végperceiben életcélja meghiúsulásának fájdalmához. De ha mégis élni fog, nem szülik meg utolsó percéig jó magyar fia lenni a magyar hazának. Ezt ígéri ama 33 városnak, melynek díszpolgára. Két város kitüntetése régebbi keletű, de 31 év a rá nézve oly fájdalmas »kihonositó« törvény meghozatala után választotta őt díszpolgárrá s ebben ő nemcsak vigasztalást keres, nemcsak személyi vonatkozást lát, hanem lát többet, fontosabbat is. Azt látja, hogy ez a többszörös kitüntetés ama nagy korszak eszméinek kultuszából ered, a melyben a végzet és a nemzet bizalma olyan nagy részt juttatott neki. — A levél ragyogó stílusban van írva s az a fájdalmas hang, mely egyes részeit átrezgi, mély benyomást tesz. A befejező harmadik rész nem a szubjektív érzelmekkel, hanem a haza helyzetével fog foglalkozni. * Királyi elhatározás. A hivatalos lap tegnap egy olyan királyi elhatározásról adott hírt, melyet a magyar közönség élénk megelégedéssel fog üdvözölni. Ő felsége ugyanis június 17-én kelt elhatározásával kijelentette, hogy a Terézianumba magyar alapítványi helyre csak olyan ifjak tarthatnak igényt, kik hitelesen igazolják, hogy a magyar nyelvben kellően jártasak. * Budapest nagy kölcsöne, meglehet, nem huszonöt, hanem harmincöt millió forint lesz. Baross Gábor miniszter, mielőtt a belügyi tárca ideiglenes vezetésétől megvált, bizalmas értekezletet tartott a fővárosi ügyek intézőivel s azt ajánlotta, hogy már most gondoskodjanak mindama nagy építkezések, szabályozások költségeiről, melyek évek óta tervben vannak és sokáig már nem halogathatok; a tervezett huszonöt milliós kölcsön (melyből egy rész konvertálásra esik) nem lesz elég, tehát 35 milliós kölcsön kibocsátását ajánlotta. A huszonöt milliós kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozatot a belügyminisztérium még nem is erősítette meg. * Személyi hírek. Herceg Coburg Fülöp és neje hétfőn Szent-Antalra utaztak s Stefánia özvegy trónörökösné alkalmasint jövő vasárnap rándul oda látogatásukra. — Tisza Kálmán kormányelnök Bécsből pár napra hazatért, de ismét visszamegy Bécsbe a delegációk üléseire; elutazik Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter is és holnap nem fogad, csak a jövő héten csütörtökön. — Popea Miklós karánsebesi új püspök még e héten bevonul székhelyére, ünnepélyes beiktatása pedig e hó 11-én lesz. — Gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és neje látogatást tettek Esztergomban a bibornok-hercegprimásnál, ki tiszteletökre diszebédet adott; hétfőn a miniszter több hétre szepes-mindszenti birtokára utazott s távolléte alatt Berzeviczy Albert államtitkár fog hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön, déli tizenkét órától egyig fogadni. — Shaw Albert amerikai tudós és lapszerkesztő, ki Európa városainak közigazgatási szervezetét s intézményeit tanulmányozza, néhány napot töltött Budapesten ; megnézett több hivatalt és középületet s azzal távozott, hogy haza érve, majd figyelmezteti honfitársait a szép magyar fővárosra. — Verédy Károly fővárosi királyi tanfelügyelő az orsz. tanszermúzeum állandó bíráló bizottságának tagja lett. — Teubel Zsigmond honvédszázados, nyugalomba helyezése alkalmából, címzetes őrnagyi jelleget kapott. — Bodnár István tanár, ki 32 évi működés után, a miniszter elismerésének kinyilvánítása mellett vonult nyugalomba, a budai reáliskola zárünnepélyén nagy közönség jelenlétében, ékes beszéddel búcsúzott volt tanítványaitól és tanártársaitól. * A kisdednevelési kiállításra eddig két oldalról jelentettek be tömeges látogatást. A nemzetközi régészeti s anthropológiai társaság bécsi kongresszusának tagjai augusztus havában Budapestre is lerándulnak s a kiállításnak, különösen az etnográfiai csoportnak tüzetes megtekintését felvették programmjukba. A kiállítási bizottság részéről ez alkalommal dr. Török Aurél egyetemi tanár tart előadást francia nyelven. Testületileg látogatják meg a kiállítást a Szent Isván napján tartandó országos tanítógyűlés és Eötvös-alap bizottság tagjai is, kik szintén felkérték a bizottságot, hogy ez alkalomra szakértő előadás tartásáról gondoskodjék. * Esküvők: Melczer Aladár borsodmegyei földbirtokos tegnap délelőtt vezette oltárhoz Hanzély Margit kisasszonyt, özv. Hanzély Ferencné földbirtokosnő és háztulajdonosnő leányát. Násznagyok voltak: dr. Vay Béla és Bittó István; nyoszolyaleányok: Perczel Rózsika és Sczitovszky Lilla kisasszonyok. Az esküvő a szerviták templomában ment végbe s az ifjú pár a dejeuner után a vőlegény falusi birtokára utazott. — Móczár Gyula fővárosi fogorvos délelőtt tizenegy órakor az egyetemi templomban tartotta esküvőjét Tünkés Aranka bárókisasszonynyal. Az esketést Romeiser József prépost-plébános végezte. Tanuk voltak Hodossy Imre, dr. Barbás József és Szivák Imre orsz. képviselők, valamint Móczár Andor földbirtokos. * Uj föispáni titkárok. A belügyminiszter újabban három főispáni titkárt nevezett ki. Győrmegye és Győr városa főispánja mellé ifj. dr. Kautz Gyula, Sárosmegye,főispánja mellé dr. Soós Zoltán megy titkárnak. Algya Miklós fizetés nélküli főispáni titkár pedig valóságos főispáni titkárrá neveztetett ki. * Zárvizsgálatok. Az Andrássy-uti tanitónőképző intézetben, mely Zirzen 1328