Fővárosi Lapok 1889. augusztus (208-238. szám)
1889-08-31 / 238. szám
Zichy Géza, Hubay Jenő, Aggházy Károly, Justh Zsigmond és b. Mendnyánszky László. Gr. Zichy Géza, Hubay és Aggházy hangversenyt is rögtönöztek, melyre a környék egész előkelő társasága megjelent. A társaság pár napot töltött Mindszenten. * Tanügyi röpirat: »Felsőoktatásunk reformja« címmel aktuális érdekű kis füzet került ki sajtó alól, Fenyvessy Ferenc orsz. képviselőtől. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg célba vette a felsőoktatás reformját is; a múlt tanév végén rendeletet intézett az egyetemek és jogakadémiák tanácsaihoz, hogy a szükséges reformról nyilatkozzanak. Fenyvessy Ferenc bár röviden, de tárgyismerettel és komolyan szól hozzá e fontos kérdéshez. Van külön terve, indítványa is, mely a felsőoktatás gyökeres átalakítását célozza. Ez indítvány, melyet maga is »ideális reform«-nak nevez, abból áll, hogy a felsőoktatás osztassák két részre : legyen egy igazi tudósképző, magas színvonalon álló egyetem, fényesen fizetett tanárokkal és kevés, de tudományszomjas hallgatóval, teljes szabadsággal, leckelátogatási ellenőrzés és évi vizsgálat nélkül, de olyan doktorok promóciójának jogával, akik aztán érdemesek is e névre. És legyenek aztán az ország nagyobb városaiban jogi, orvosi, gyógyszerészi és tanárképző szakiskolák, melyek átlagos képzettségű ügyvédeket, orvosokat sat, neveljenek azokból, akik csak kenyérkereseti pályára akarnak készülni, de ez intézkedésekben aztán legyen szigorú fegyelem, napról-napra való ellenőrzés, évharmadi klasszifikáció. A szerző meg van győződve, hogy ezé az irányé a jövő. Bírálja aztán a miniszteri rendeletben érintett reformokat. Azt, hogy a leckekönyv aláíratása a hallgatók által személyesen történjék, céltalan és fölösleges kényszernek tartja, melyet egy-két év múlva nem is fognak végrehajtani; amelyik hallgató a tanév alatt akár mulatság, akár kenyérkereset okáért távol van, nem fogaz egyetemi városban maradni, ha személyes beiratkozásra kényszerítik is. Helyesli azonban a szerző az előadások látogatásának szigorúbb ellenőrzését, de e mellett azt kívánja, hogy az egyetem minden karánál lehessen oklevelet nyerni magánszorgalom útján és beiratás nélkül is, kívánja a magántanulás lehetővé tételét. Helyesli a kötelező kolloquiumokat, de behozataluk esetén az évi vizsgálatokat elejtendőknek tartja. Végül a tanpénz kérdésről szól és síkra száll ama sokszor hangzó vád ellen, mintha a tanárok megbuktatnák az olyan hallgatókat, kik más tanárt hallgattak ; ez csak a hanyag hallgatók kifogása. Helyesnek találja, hogy a jobb, kiválóbb tanárnak, több lévén a hallgatója, nagyobb legyen a jövedelme is, és a jogi és orvosi karoknál nem is talál a leckepénz dolgában sok változtatni valót; de igenis szükséges segíteni a bölcsészeti karnál, hol a tudomány legkiválóbb munkásai vannak, de némely tárgynak csak egy két hallgatója akad s az is tandíjmentes. A kérdés csak az, hogy a többi karok jövedelmének egy része mikép forditassék a bölcsészeti kar javára. — Az élénken, ügyszeretettel irt füzetkét érdeklődve fogja mindenki olvasni. A Révai testvérek kiadásában jelent meg s ára 30 kr. * Jellemrajz Trefortról. Külföldi német lapban jelent meg, de amikor a kegyelet adóját rója le Trefort Ágost emléke iránt, egyúttal a magyar kulturális élet ismertetése ügyét is szolgálja a külföldön. A cikk azért magyar szempontból még fontosabb, mint németből. S különben is magyar ember: dr. Kohut Adolf külföldön élő hazánkfia írta, a lipcsei »Salon für Literatur, Kunst und Gesellschaft« legújabb füzetébe. Meleg színekkel van benne rajzolva Trefort Ágost jelleme, törekvése, miniszteri működése s publicistikai pályája is. Azt mondja róla: »Ama hazafiak egyike volt, kik csak a haza nagyságáért, szellemi föllendüléséért s haladásáért éltek; amaz arany tiszta jellemek egyike, kik még agg korukban is hevülnek ifjúságuk eszméiért; szóval azok egyike, a kikből — hogy Rudolf trónörökös szavával éljünk, — egy tengernyi világosság indul ki.« Ismerteti aztán Trefort Ágost sokágú működését s idéz ama gondolataiból, melyeket politikai s akadémiai beszédeiben és essay-iben fejezett ki. S a tiz lapra terjedő cikket a »Non omnis moriar«-ral zárja be. * A népszínházban holnap, vasárnap lép föl először, négy havi távolléte után, Blaha Lujza asszony a »Budavár megvételé«-ben, melylyel megünneplik Budavára visszafoglalásának emlékét. Ma kerül színre utóljára az »Utazás a föld körül« című látványosság, melyet négy különböző évben összesen 126-szor adtak. A személyzet közül minden előadásban csak V. Kovács József vett részt. * Messzejáró zongora-virtuóznő. Japánból kaptunk tegnap este egy zöld-fehér levelező lapot, melyen egy ott körutazó magyarországi zongoravirtuóznő, Schuller Lujza küldi Wladiwostokból üdvözletét, kérve, hogy említsük meg e nagyon távol eső hangversenyző útját. Meg is említjük, mert az az európai művészek számára épen nem járatos út. S most egy nő, ki beutazta a déli és északi Oroszország számos városát, járt hangversenyezni nyugati és keleti Szibériában, aztán az Amur területén, végre Japánba került s egy »Higo-Maru« nevű gőzösre adta föl lev.lapját, hogy hozza át Európába. Milyen hatást tett e távoljára magyarországi nő zongorajátéka a szibériaiak, armuriak és japánok közt, azt persze nem írhatjuk meg, mert lapok onnan, (ha vannak is), nem jutnak ide. * Falfestmények Szegeden. A szegedi városháza közgyűlési termét most festik ki. A menyezet színhatása igen szép. A menyezet négy sarkába Vajda Zsigmond festő a Phoenix-madarat festi, a tervezett jelmondatok helyett. * „Magduska öröksége,“ Abonyi Lajos népszínműve új kidolgozásában, a jó befejezéssel s Magduska életben maradásával szinre került Nagyváradon, Szentgyörgyi István jutalmául. S az est nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikerrel is járt. A regényből átdolgozott színmű tőrülmetszett, eredeti alakjai, a szép népdalok és a jó előadás élénk tetszést arattak. A jutalmazott egy inkarnátus vén pandúr szerepében, E. Kovács Gyula mint a szelíd, mélyen érző parasztgazda, Szathmáry mint futóbetyár magasan kiemelkedtek társaik közül. Váradi Miklós és Réti Laura k a. csinosan énekeltek s az utóbbi megpróbálta Magduska szerepét drámailag is érvényesíteni. * Képes budapesti kalauz. Kilián udv. könyvkereskedésében praktikus könyv jelent meg a Baedeckerek ismert vörös színében. Cime »Die ungarische Metropole«. Tekintettel az idegenekre, német nyelven van írva s Szalay Mihály és Kahn József szerkesztők tárcaszerű modorban ismertetik benne a főváros életét. Közbe közbe Jókai Mór »A mai Budapestről«, Rózsa Péter főv. tanácsnok »A főváros fejlődésé«-ről, Pulszky Károly »Az országos képtárról«, Torma és Kuzsinszky »Az aquincumi ásatásokról«, dr. Silbemein Adolf »A szinházak«ról, Rothhauser Miksa »Az éjszakai életről,« Pulszky Ferenc »A nemzeti múzeum«-ról és »Iparművészeti múzeum«-ról közölnek élénk leírásokat s a szerkesztők ezekhez fűzik a kalauzt, végig vezetve a főváros nevezetességein. A második rész a főváros kiránduló helyeivel ismertet meg. Számos kép, eredeti fölvétel tarkítja a szöveget, kár hogy nem mindegyik nyomása elég tiszta. Egy függelék a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági intézeteket, gyárakat, üzleteket sat. mutatja be, amennyiben nagyvárosias színvonalon állanak. Befejezésül betűrendes tárgymutató, a főváros tervrajzi és hirdetések nagy száma van még a kötetben. Ára kötve 1 frt. * Pálmai Ilka asszony holnap, vasárnap az igazgatóság iránti szívességből fellép a városligeti nyári színházban. Ez alkalommal Vachot kedvelt népszínműve a »Huszárcsiny« kerül színre, melyben a művésznőnek pompás szerepe van. Ez előadásban részt vesz Németh József komikus is. Evva Lajos, a népszínház igazgatója készséggel adta beleegyezését a kettős vendégszerepléshez. * Törvénymagyarázat elbeszélésekben. K. Nagy Sándor nagyváradi kir. alügyész arra vállalkozott egy most megjelent kötetben, hogy terjeszti a nép közt a büntető törvény ismeretét. Gyakorlati pályáján sokszor hallotta a vádlottaktól azt a mentegetőzést, hogy nem ismerték a törvényt, amit persze a bíró nem fogadhat el mentségnek. S Nagy Sándornak az a meggyőződése, hogy nagyon sokan kikerülték volna a rabságot, ha előbb ismerték volna a törvényt. Ezt a célt kívánja szolgálni. De jól tudja, hogy a nép nem olvas törvénymagyarázatot, sőt meg sem érti a törvény stílusát. Azért ő más utat követ: az életből és bírói praxisból vett példákat ad s mintegy illusztrálva ismerteti a törvényt. Elitélt bűnösöket vezet az olvasók elé, hogy példáikból okuljanak. Kötetének címe »Bűn és bűnhődő 8.« Kétszáz kis történet van benne elmondva. Röviden ismertetve a bűneset s a főbb mozzanatokat, melyek az ítéletre döntő befolyással voltak. Világos, könnyű stílusban irvák, megértheti a nép is Minden történet a büntető kódex egy-egy §-át magyarázza, főleg azokat, melyek ellen a nép körében leggyakoribb a vetés. Kívánatos volna, hogy az érdekes kísérletszámba menő kötet csakugyan népszerűvé váljék és sokan olvassák. Ezt megkönnyíté a kiadó, ifj. Berger Sámuel nagyváradi könyvnyomdái s könyvkiadói cég is, mely olcsóra szabta a könyv árát. A tizenkét évre terjedő kötet ára csak 60 kr s a kiadó 70 krért küldi meg postán. * Apróbb hírek. A városligeti nyári színház személyzete »A száz szűz« című operettere készül, melynek bemutatója a jövő héten lesz. — »Marguerites« című keringő jelent meg zongorára Ivanovicstől, Klökner Gyula zeneműkereskedésében ,ára 1ért. — Marosvásárhelyre már eltávozott Miklósi Gyula színtársulata, mely csak 12 előadást tartott a közönség részvétlensége miatt. — Miskolc város színházát az uj pályázaton egy uj igazgató, Egri Kálmán népszínmű-énekes nyerte el. M 1760 Fővárosi hírek. * A király adományai. A király ő felsége újabban ismét közel ötezer forintot ajándékozott magyarországi jótékony és egyházi s iskolai célokra. Udvarhelymegye ama községeinek,melyek a múlt hóban pusztított jégeső által oly súlyosan károsultak, ő felsége négyezer frtot ajándékozott. Továbbá templomok, iskolák, lelkészlakók építésére egyenként száz frtot kaptak a nagykanizsai ferencrendiek, a nyagovai, turja-remetei, rákos-terebesi és téglási görög kath., a temes-szlatinai görög keleti román, a harmad evang. s a kaposvári ref. egyházközségek; ötven frtot pedig a monosfalusi görög kath. egyházközség. * Rektor-változás a műegyetemen. A József-műegyetemen a rektori tisztet tegnap délben adta át K. Lipthay Sándor utódjának, Klimm Mihály ezidei rektornak. Az uj rektor az ügyek vezetését már megkezdte. A behatások szeptember 1-én kezdődnek és szept. 10-ig tartanak. * A pénzügyminiszter nem búsul. Noha rossz volt az idei termés, az állam pénztára e bajt ma még nem érzi. A ma végződő augusztusban három millióval több folyt bele, mint a tavalyi jobb év ugyane hónapjában. Ez idő szerint több mint negyven millió forint áll rendelkezésre az állami pénztárakban s mivel a nyilvános piacon még pénzszűke van, Wekerle Sándor miniszter több budapesti intézetnek majdnem tíz milliót adott hosszabb határidőre. * A kisdednevelési kiállítás orvosi bizottsága megválaszta a hattagú orvosi sogyt. Elnökei: dr. Bókai János és Vidor Zsigmond, előadója Halniss Géza. Örömmel mondták ki egyszersmind, hogy a kiállítás igen jól sikerült. Dr. Bókai bemutatta a kisdedápolás szabályairól írt könyvecskéjét is, melynek ára csak öt krajcár lesz, hogy az országban mentül jobban elterjedhessen. A titkárt azzal bízták meg, hogy rendezze az orvosoknak szeptember és októberben tartandó felolvasásait, melyeknek sorát dr. Beke Gyula tanár fogja megkezdeni. A bírósági végrehajtók tegnapelőtt küldöttségileg járultak Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elé. Szónokuk, Radnóti Dezső adta elő, hogy két évvel ezelőtt emlékiratot adtak be a tárcához arról, mily kedvezőtlen a bírósági végrehajtók helyzete az ország legnagyobb részében, de e helyzet javítására mi sem történt. A miniszter azt felelte, hogy ő a végrehajtói intézmény mai szervezetét szintén tarthatlannak tekinti, s nem is engedi az ügyet elaludni, de mivel az ország pénzügye még nincs rendezve, valami vérmes reményeknek a végrehajtók se adják át magukat; gyökeresen segíteni azonnal nem lehet, de mihelyt lehet, ő segitni kíván. * Személyi hírek. József főherceg jövő csütörtökön a Valkány és Perjámos közt tartandó hadgyakorlatokra utazik. — Báró Orczy Béla miniszter Angliából, hol pár hetet töltött, visszaérkezett. — Schreiber Frigyes belügyminiszteri osztálytanácsos nyugalomba lépett , ez alkalomból hosszas, hű és buzgó szolgálata elismeréséül a miniszteri tanácsosi címet és jelleget kapta. — Dr. Ullmann Sándor orsz. képviselő kétszáz frtot ajándékozott a választókerületebeli Alsó-Árpás tűzkárosultjai javára. — Himpfner Béla a jászberényi kath. főgimnázium rendes igazgatójává neveztetett ki. — Danzer Alfonz nyugalmazott százados és katonai iró, ki a közös hadsereg és a honvédség szervezési ügyeiről évek óta sok alapos dolgozatot tett közzé, a szakirodalom terén szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. * Jótékony hagyomány. A nem rég elhunyt Schneider József nagykereskedő 13,200 frtot hagyott közmivelődési és jótékony célokra. Ebből iskolák s kulturális intézetek 6000 frtot kapnak, a József- és Erzsébet-árvaházak egyenként ezer frtot, a Rókuskórház kétszáz frtot s a lelencházi alap 5000 frtot. Ez összegek azonban csak a hagyományozó nejének elhunyta után lesznek kifizetendők. * A félmilliárdos hitelművelet, melylyel a magyar államkölcsönök konvertálása járt, a kincstárra nézve be van fejezve. A Rotschild-csoport a még hátra volt utolsó kötvényrészlet átvételére is jelentkezett s igy a pénzügyminiszter e nagy művelet egész eredményét számításba veheti már a jövő évi államköltségvetésben. Ez eredmény pedig tudvalevőleg az, hogy tizennégy millió írttal kevesebb lesz szükséges az államkölcsönök kamataira és törlesztésére. Wekerle miniszter most még az államosított vasutak magasb kamatú részvényeinek olcsóbb kamatunkra való konvertálását tervezi, mivel ez mintegy negyvenmillió frtnyi értékre fog kiterjedni s szintén tetemes könnyítésére lesz a kincstárnak. Nincs messze a regale-megváltási kötvények kibocsátása is. Az e célra szükséges összeg már ismeretes. A bejelentett regale-megváltási összeg ugyanis 213 millió forint s a miniszter végleges határozatai ez összeget csak csökkenthetik. A regale-kötvények kamatait, úgy hiszik, bőven fogják fedezni az italmérési díjak. * Munka a kisiparnak, a kisebb iparosok a folyvást sürgetik, hogy a katonaság részére szükség