Fővárosi Lapok 1889. december (330-359. szám)
1889-12-22 / 351. szám
Szász Károly püspöktől találunk bevezető sorokat. Ezekben kifejti, hogy a »Szemle« az egyetemes protestantizmus elvi alapján a szabad vizsgálódást akarja a hit dolgaiban, a bibliai tudományokban, az erkölcsi és egyházalkotmányi s szervezeti kérdésekben, a történeti kutatásokban s azok eredményei megítélésében. Balogh Ferenc »A francia protestáns történelmi társulat« történetét és célját ismerteti. E társulat 37 év óta misszionáriusa az erkölcs- s vallásébresztésnek. Dr. Masznyik Endre »Pál apostol megtérését« igyekszik nem annyira metafizikai, mint inkább emberi s történeti oldala szerint a tudományos analízis szerint érthetővé tenni. Dr. Szlávik Mátyás »Janssenismus a történetírás terén« című dolgozatában Janseni János majna-frankfurti tanárnak irányzatos rendszere ellen kel ki. Szteho Kornél »A házasságjogi reformról« írva, utal arra hogy inkább várhatni még a kötelező polgári házassággal, elsősorban az elválás kérdése szorul nálunk rendezésre. Csiky Lajos »A protestáns istentisztelet reformjáról« értekezik, Hörk József cikkének a tárgya pedig »Az állam viszonya az egyházhoz az északamerikai Egyesült-Államokban.« Thury Etele adatokat közöl »A veszprémi ref. egyházmegye történetéhez.« Figyelemreméltó könyvismertetések, irodalmi szemle és történelmi emlékek fejezik be a tartalmas bemutató füzetet. * A filharmonikusok mint már említik, 1890. január 8-án esti 188-kor Wilt Mária asszony cs. és kir. kamaraénekesnő, de Serresné-Montigny Rémaury Karolin asszony zongoraművésznő, M. Henszler Helén asszony, Broulik Ferenc, Ney Dávid, továbbá a budai zeneakadémia, budai dalárda és az operaház teljes énekkarának szíves közreműködésével rendkívüli (bérletszünetes) filharmóniai hangversenyt rendeznek a redoute nagytermében. E hangverseny Erkel Sándor elnök-karnagynak századik filharmóniai hangversenye lesz. A Beethoven-estély műsora következő: »Leonora«-nyitány, »c-dúr« zongoraverseny és a 9-dik szimfónia. A filharmóniai hangversenyek bérlőit felkérik, hogy bérelt helyeik felől a Rózsavölgyiféle zeneműkereskedésben intézkedjenek. * Beszélykötet: Székely Bélától megjelent »A párisi életből« című beszélykötet, melyből a mal héten mutatványt közöltünk. Székelyt mint ügyes, élénk tollú párisi tárcaírót ismerték olvasóink és most mint elbeszélő is jól vezette be magát. Kötetében tizenkét elbeszélés van s köztük a legsikerültebb az első, a leghosszabb, melynek címe »Küzdelem a szívért«, aztán »Antoinette«, »Két nővér története«, »A szerelem joga«, »Egy házaspár«, sat. Hogy mily szemmel nézi Székely a párisi életet, melyet ezúttal bemutat, arról az előszóban ezeket mondja: »Különös világ az, melybe olvasóimat vezetem. Gyorsabban élnek ott az emberek és gyorsabban hervadnak el. Élveznek mindent és beleunnak mindenbe. Rajongva lelkesednek és józanul kiábrándulnak. Nagyobb az — Mégis, vallja be őszintén, nem mindig. — Valóban, néha nem vagyok otthon. — Hát hol van ilyenkor ? — Barátaim közt. — Nem mond igazat. A minap is Ruminéval láttam az utcán s úgy el voltak a beszélgetésbe merülve, olyan édesen csevegtek, hogy észre sem vettek bennünket. — Meglehet asszonyom, s bocsánatot kérek, ha esetleg nem vettem észre az esthomályban. Ami azonban az édes csevegést illeti, biztosíthatom nagyságodat, hogy a töltött káposzta készítési módjáról beszélgettünk. Arról aztán már nem tehetek semmit, hogy épen akkor kell a holdvilág. * Megyek az emberek közé, hogy kissé szórakozzam. — Honnan jösz ? — Hazulról. — Előbb a posta utcában láttalak. — Leveleket adtam fel. — Én meg a kispiacon láttalak nyargalni. — Ott is volt dolgom. — De hát akkor nem hazulról jösz ! — Hazulról jövök. — Hát mit csinálsz otthon ? — Dolgozom. — Ejb, nagyon gyanús ez a te sok otthonülésed. — Már pedig az nekem mindegy, jó urak, bármilyen gyanús is előttetek, hogy otthon üldögélek; azért én, az én kis otthonomban anyám, nővérem és gyermekeim közt egészen jól érzem magamat és nem is fogom elcserélni ezt a meghitt kis világot semmiféle hazug illúzióért. Igaz, hogy feleség nélkül van a házi szobámban a szomorú özvegység ütött tanyát, de azért van egy lény, ki feleségemet némileg pótolja nekem — a múzsa. És én is elmondhatom helyzetszerűleg: »Mi vagyok vele? nem tudom. Mi lennék nélküle, látom másokon«, a többi közt rajtatok is. Jó éjszakát értelmi erejük, alkotó tehetségük, mint a miénk, de érzelmeik, szenvedélyeik is hevesebbek, hatalmasabbak, erősebbek. Máskép fogják fel ott az életet, az erkölcsöket. Hanem azért nagyon csalódnék, aki azt hinné, hogy a párisi túlfinomult civilizációnak az erkölcstelenség a bálványa. Sok a dudva, nagy a romlottság, de terem azért ott igazi poézis, igazi szerelem is.« A kötet beszélyei e tételek illusztrációi s a párisi élet helyes megfigyeléséről tanúskodnak. A könyvet érdekkel lapozhatja végig az olvasó. Révai testvérek kiadásában jelent meg s ára 2 frt. * Színházi játékrend. A nemzeti színház b b a n : december 23-án »A méhek«, 25-én »Az ember tragédiája« bérletszünetben, 26-án »Napam asszony«, 27-én »Nehéz sebek«, 28-án »Francision«, 29-én »Bál után« és »Liliomfi « — Az operaházban: december 23-án »A rászedett kádi« és »Nap és föld«, 25-én a nemzeti színházi nyugdíjintézet javára »Excelsior« és »Új Romeo«, 26-án »Lucia« és »Nap és föld«, 27-én »Lakmé« és »Babatündér«, 28-án »Troubadour« és »Nap és föld«, 29-én »Az ezred leánya« és »Nap és föld«, 30-án »Merlin«, 31-én »A sevillai borbély.« — A várszínházban: december 26-án »Nehéz sebek«, 29-én »Fedóra.«— A népszínházban: december 23-án »Orpheus a pokolban«, 25-én »Éjjel az erdőn«, 26-án »Orpheus a pokolban«, 27-én »Náni«, 28-án »Lumpácius«, 29-én »Ingyenélők.« * A budai zeneakadémia holnap, hétfőn tartja első téli házi hangversenyét. Műsora a következő: Vonós-négyes Cherubinitól, előadják Siegmund S., Eberling, Sebald és Kanders; Reichert k. a. éneke; kettős hegedűverseny Bachtól, előadják Siegmond és Röth Kálmán operai tag; Reichert k. a. énekszáma; hegedűverseny Mendelssohntól, előadja Röth Kálmán, zongorán kiséri Stefanides K. * Új operettek. Szabados Béla eredeti operette-je a »Négy király«, melynek szövege Rákosi Jenőtől való, jan. 15-én kerül színre a népszínházban. A színház legközelebbi újdonsága »Pepita«, Hegyi Béla eredeti operette-je lesz, melynek szövege egy francia vígjátékból vétetett. Hegyi a társszerzője az »Uff király«-nak és »Titkos csók«-nak és most először lép fel önállóan. Darabját jan. 3-án adják. * A pozsonyi színház ügye. Pozsonyból jelentik, a soproni s temesvári színészet viszonyainak tanulmányozására kiküldött Broy volt főjegyző és Balika irattárnok, tegnap visszatért Pozsonyba. Mind a ketten határozottan ajánlják, hogy Pozsony szövetkezzék Temesvárral, még pedig úgy, hogy Krecsányi igazgató 60 magyar előadást rendezzen. Beniczky intendáns s Paulay igazgató mindkét város magyar igazgatójának állítólag a budai színkört három évre kilátásba helyezték. A zenetanárok egyesülete tegnap a redoute egyik termében házi hangversenyt rendezett, melyre nagyszámú hallgatóság jelent meg. A közreműködők közül elismerést érdemel Hollósy Kornélia k. a., kinek zongorajátékát fejlett technika, értelmes felfogás s ízléses előadás jellemzik. Rubinstein d-dúr szonátáját és Zimay-Chorán »Magyar ábrándképei«-t adta elő élénk tetszés között. Szűk Endre Chopin»Nocturne«-jét játszotta el gordonkán szabatosan. Sessler Sarolta és Fogarascher Olga kisasszonyok pedig csinnal adták elő Huber »Magyar Ábránd«-ját két hegedűn. A hallgatóság tapsai minden szám után felhangzottak. Z. Juhász Ilka asszony rekedtsége miatt a hirdetett énekszámok elmaradtak. * Apróbb hírek. A »Hun utódok«-hoz, Váradi Antal történelmi drámájához, a nemzeti színház igazgatósága két új díszletet festetett. — »A méhek«, Bartók Lajos verses vigjátéka januárban színre fog kerülni Kolozsvárit, Debrecenben és Szabadkán s készülnek rá más vidéki színtársulatok is. — Jászai Mari asszony Győrött nagy hatással kezdte meg vendégszereplését a »Medeá«ban és holnap fejezi be az »Idegen nő«-ben. — Réti Laura kisasszony a jövő év augusztus havától kezdve egy évre a népszínházhoz szerződött. — »Fiatal nők útmutatója« című könyv jelent meg fiatal anyák számára dr. Schulhoff-től, az újszülött gyermekek gondozására vonatkozó tanácsokkal. Grill Károly udv. könyvkereskedése adta ki s áraízt. — A pozsonyi műkiállítás ma nyílik meg; pozsonyi festők közül Majs Ede, Rózsay, Scheidlin, De Trouts Lilly bárókisasszony, Spányik, Vicsera és Stankovics M. állítottak ki képeket, a Marton-féle műlakatos-cég pedig ízléses kovácsolt vasmunkákat. —Egy örmény honfi hazafias elkeseredésssel megírta az örmény-orosz viszonyok történetét s a Grill-féle könyvkereskedés kiadta e címen: »Die Armenier und die russischen Versprechungen.— Balassa György huszárkapitány, tekintettel az eddigi kevés jelentkezőre, néhai Balassa Konstantin lovas őrnagy »A ló körüli bánásmód« című művére az előfizetési határidőt meghosszabbítja 1890. február 15-ig; az előfizetési ár 1ért 50 kis címére Alberti-Irsára (Pest megye) küldendő. * Az akadémia pályázatai közül kettőnek jár le határideje ehó 31-ikén, az év utolsó napján. Az egyiket Endrődi Sándor. MI 2610 az akadémia második osztálya tűzte ki a Bükk Lászlóalapítványból oly munka tervrajzára, mely Magyarország három részre osztásának történetét adja elő, pontos földabroszszal, mely hazánk akkori képét ábrázolja. Tervrajz alatt azonban az akadémia nemcsak a megírandó mű tartalmának vázlatát érti, hanem az író tárgyára vonatkozó nézeteinek, munkája főbb szempontja s irányának behatóbb és világosabb fejtegetését s legalább nevezetesebb forrásainak kijelölését. A pályázóknak a tervrajzhoz még készülő munkásokból mutatványt is kell csatolni. A kitűzött jutalom 1000 frt. A másik lejáró pályázatot az akadémia harmadik osztálya tűzte ki, mégpedig a következő kérdés megoldására : Határoztassanak meg a kőzetalkotó ásványoknak főtörési együtthatói, legalább a nátrium-fényre.« Jutalma a Vitéz-alapítványból negyven arany, mely csak önálló, tudományos becsű munkának ítéltetik oda. A szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellátót pályaműveket az akadémia főtitkári hivatalához kell küldeni. Fővárosi hírek. * Egyházi ájtatosság. Karácsony első napján a várbeli evang. templomban ref. istentisztelet lesz, reggel félkilenckor. Kontra János segédlelkész mond egyházi szónoklatot s ugyan ő prédikál másnap reggel nyolc órakor, mig az urvacsorai beszédet Szász Károly püspök mondja. Szilveszter napján délután három órakor Kontra János, újév napján pedig Kecskeméthy István püspöki titkár mondanak egyházi beszédet. * Üdvös működés. A budapesti általános poliklinikai egyesület igazgató tanácsa gróf Szappáry István elnöklete alatt tartotta legutóbbi ülését. A megnyitó beszéd után dr. Takács Endre a poliklinika igazgatója tartalmas előadásban vázolta a poliklinika ez évi történetét. Örömmel jelentette, hogy az üdvös intézmény, melynek működése nemcsak a fővárosra, hanem az egész országra kihat, a védnökségen és igazgató tanácson kívül, különösen a hölgybizottság működése következtében nyert örvendetes lendületet. Ez évben mintegy 70,000 rendelésben 17,000 szegény beteg nyert ingyen gyógykezelést, orvosságot és kötőszereket. Az igazgatónak helyesléssel tudomásul vett jelentése után dr. Havas Adolf pénztárnok tett jelentést a pénztári helyzetről, mely a tavalyinál sokkal kedvezőbb. Helyesléssel vették tudomásul, mire dr. Lichtenberg Kornél vezértitkár előadta, hogy gróf Csáky Albinna úrnő kezdeményezésére a poliklinika javára színi előadást rendeznek. Dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő is buzgólkodik az ügy érdekében, mely már oda érlelődött, hogy az előadandó darabokat is megállapították. Az egyik a »Fanchon szerelme« című vígoperette, melyet Merkler Andor szerzett; szövegét Eder Pál írta. A második Almássy Tihamér új dramoletje »Az érdemkereszt« s a harmadik a Mihálovics Ödön »Toldi szerelme« című nyitánya lesz. Mind a három darabot egy estén adják elő az operaházban, melyet gr. Teleki Géza belügyminiszter és Beniczky Ferenc intendáns, a hölgybizottság elnökének közbenjárására ingyen engednek át. Közlé továbbá a titkár, hogy Evva Lajos igazgató beleegyezett, mikép a népszínház tagjai ez estén fellépjenek, Náday Ferenc pedig elvállalta a rendezői tisztet. A nemzeti színház több elsőrendű tagja fogja előadni a dramoletet. Végül a vezértitkár ecsetelé gróf Csáky Albinna úrnőnek a poliklinika érdekében kifejtett nemes működését, mit az ülés élénk éljenzéssel fogadott s elhatározta, hogy ez érdemeket jegyzőkönyvileg örökíti meg. * Az orsz. erdészeti egyesület tegnap délelőtt tartotta közgyűlését saját háza dísztermében. Megjelentek báró Prónay Dezső, Bedő Albert főerdőmester, Belházy Emil fő-erdőtanácsos, Illés Nándor fő-erdőtanácsos mint a földmivelési minisztérium képviselője, Hoffmann Sándor főerdőtanácsos mint a közoktatási minisztérium képviselője, Budapest fővárosa, Szeged városa, Szabadka, az orsz. magyar gazdasági egyesület küldöttei sat. Gróf Tisza Lajos elnök lendületes megnyitó beszédében megemlékezett Rudolf trónörökösről és indítványára az egyesület, mely a gyászeset óta most tartá első közgyűlését, jegyzőkönyve gyászkeretű első pontjába iktatta részvétét és gyásza kifejezését. Azután az egyesület örvendetes gyarapodásáról számolt be. Említette, hogy az egyesület részt fog venni a jövő évi bécsi erdészeti kiállításban, melynek magyar osztályát rendezi is. Az erdészek szolgálati pragmatikája dolgában nem tesznek több lépést, minthogy ezt maga a kormány fogja rendezni. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Horváth Sándor olvasta fel titkári jelentését. A bevételek 28.000 frtot, a kiadások 21.300 frtot tettek, maradt tehát tisztán 6000 frt. Az erdészek özvegyei és árvái segélyalapjára 300 frtot adtak. Az egyleti tagok száma 1830. Az »Erdészeti növénytan« csak egy év múlva adható ki s Belházy Imrének is félévi halasztást adtak az »Erdőrendészettan« megírására, az »Erdészeti építészettan pályázata a jövő év március havában jár le. Két beadott indítványt az erdészeti vándorgyűlések és a