Fővárosi Lapok 1890. május (119-148. szám)
1890-05-20 / 138. szám
hatását. A 32-dik kötetben a magyar nép ajkán élő »Népdalok«-at találjuk egybegyűjtve. A 33-dik kötet Obernyik Károlynak, a korán elhunyt jóhirű szinműirónknak »Örökség« című 5 felv. drámáját tartalmazza. A 34-dik kötetnek címe: »A nagy városok földrajzi fekvéséről.« E tanulságos dolgozatot irta dr. Roscher Vilmos jeles nemzetgazdászati iró s fordította dr. Szalay László. A 35-ik kötetben »Kossuth Lajos életé«-t irta meg Sebesztha Károly Zólyommegye tanfelügyelője. Az életrajz vonzóan, érdekesen van elmondva és a nagy száműzöttnek nemes egyénisége, önzéstelen, lelkes küzdelme a történetírónak pártatlan rokonszenvével van megörökítve. A vállalat rövid másfél év alatt 36 kötetre nőtte ki magát dr. Ferenczy Józsefnek, az orsz. közokt. tanács jegyzőjének gondos szerkesztésében. Mindegyik kötet érdemes a magyar olvasóközönség pártolására, mely ily olcsón nem jutott még jó könyvekhez. A beküldött példányok egyike vörös angol vászonba van kötve, fekete nyomással, így kötve egy-egy kötet ára 30 kr. Fűzve csak 10 kr egy-egy kötet. Évenként megjelenik 24 füzet. * Új vígjáték. Az eperjesi színházban eredeti vígjátékot adtak elő a múlt héten. Kyss Géza, Eperjes főjegyzője írta »A 17-es huszárok« címmel. A közönség figyelemmel hallgatta az előadást és a szerzőt mind a három felvonás után többször kihívta. Kyss Géza már nem újonc a színműírás terén, ő szerzette Barna Izsó dallamos operette-jének, a »Szoknyás hadnagy«-nak szövegét is. * Zenemű: Zipser és König zenemű-kereskedésében megjelent két újabb füzet a »Válogatott régi és új magyar népdalok« című gyűjteményből, melyet énekhangra zongorakisérettel Tisza Aladár bocsát közre. Az egyik füzetben ez a két dal van: ■»Erre, erre, most ment erre«, »Vig lesz értünk, nem lesz baj«, a másikban pedig: »Azért csillag, hogy ragyogjon« és »Változandó csalfa az április« (Pósa L. szövegére.) Egy-egy füzet ára 50 kr. * A budai színkör első újdonsága csütörtökön kerül színre. A darab irodalmi érdekű, szerzője Jakab Ödön, kinek első népszínművét két évvel ezelőtt hatással adták a budai színkörben. Mostani darabja a »Galambodi Sándor« című népszínmű, melynek főbb szerepeit: Závodszky Teréz, Lázár Margit kisasszonyok, K. Árpádi Katica aszszony, Kiss Mihály, Tollagi, Kovács és Sándor Emil játszák. A darabhoz Hoós János dévai zenetanár írta a dalokat. Az előadásra alkalmasint feljő a szerző is Budapestre. Még e héten kerül színre a »Fatinitza« is, melyhez Krecsányi igazgató új díszleteket festetett. * Apróbb hírek. A népszínházban ma tartják meg a »Szegény Jonathán« 25-dik előadását, a két fő női szerepben Blaha Lujza és F. Hegyi Aranka asszonyokkal; a darab március 14-én került először színre s két hét alatt 12 előadást ért, két hónap alatt pedig megérte az első jubileumot. — Új katholikus politikai lap megindítását tervezik egyházi és világi férfiak, szándékukról tudósítva a bibornok-hercegprimást is. —»A reformáció Kassán« című rövid történelmi vázlatot adott ki ifjabb Kemény Lajos, a hitújítás kezdetét 1522-től számítva, mikor a lőcsei Henkel János bíróvá választatván, a városba hozta az új tant. — Az opera kolozsvári vendégszereplése dugába dőlt, Kolozsvár nagy részvétlenséget mutatott, az opera pedig drága jelmezeivel és díszleteivel nem megy le kockázatra. — A »N e ve lés« című losonci tanügyi folyóirat e havi számában Peres Sándor szerkesztő, Léderer A., Gaál L. és Ujfalussy közölnek a tanítóságot érdeklő cikkeket és könyvbírálatokat. A nagyváradi képkiállítás ügyében értekezlet volt Gál Ferenc polgármester elnöklete alatt, melyben a nagyváradiak kimondták, hogy a kiállítást erkölcsileg és anyagilag támogatják, az esetleges deficitet pedig magukra vállalják. M Akadémia. (Összes és osztályülés május 19-én.) Az akadémia tegnap délután báró Eötvös Lóránt elnöklete alatt, összes ülést tartott. Az ülés kezdetén dr. Eötvös Lóránt olvasott föl emelkedett hangú visszaemlékezést Stoczek Józsefről. A halott fölött emlékbeszédről a harmadik osztály fog gondoskodni. Elkészíttetik arcképét is és azt az akadémia képes termében fogják elhelyezni. Az összes ülés tulajdonképi tárgya Klein Gyula lev. tag emlékbeszéde volt .Heer Oswald kültag fölött.« Heer Oswald, az 1883. szept. 26-án elhunyt zürichi egyetemi tanár általános növény- és rovartani dolgozatai mellett különösen a fosszil növényekre és rovarokra vonatkozó műveivel szerzett kiváló hírnevet. Különösen fontosak sarkvidéki kutatásai, melyekkel a növényföldrajznak egész új irányt adott. Az előadó, aki tanítványa volt Heernek, a szeretet melegével emlékezett meg a kiváló tanárról, akinek rokonszenves egyénisége őt általános tisztelet tárgyává tette. 1016 A tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkár folyó ügyeket terjesztett elő. Békés vármegye, a honfoglalás ezredéves emlékére Haan Lajos csabai lelkészszel megiratta a vármegye történetét, melyet most felülbírálás végett a tudományos akadémiához küldött be. Kiadták a második osztálynak. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy Temesvár városa közönsége a Pesty Frigyes irodalmi hagyatékából fenmaradt »Temesvár monográfiája« című munka kiadásához 2000 írttal járult. Az archaeologiai bizottságnak eddig adott 5000 írt államsegély felemelését fogják kérni 7000 írtra. Az általános biztosító társaság 500 frtos alapítványából 200 frtot gr. Wickenburg Márknak »A német valutáról« írt munkája nyomtatási költségeire szavaztak meg, 300 frtot pedig a közgazdasági és statisztikai évkönyv segélyezésére fordítanak. Ezután a harmadik osztály ülése következett, melyen Heller Ágost levelező tag »Adalékok az anyag problémájához« című dolgozatot olvasott föl. Előadta, miként fejlődött az anyag problémája a filozófia és fizika legelőbbkelő gondolkodóinál, továbbá, hogy a probléma tisztán kinetikai, tehát érzékileg felfogható módon meg nem fejthető, vagy legalább eddig még meg nem fejtetett. Végül kimutatta, hogy az anyag problémája az energiáéval elválaszthatatlan kapcsolatban áll, olyannyira, hogy a mi érzéki benyomásaink közvetetlen tárgya nem is maga az anyag, hanem az annak mozgásában rejlő energia. A tárgyalt probléma tisztán ismerettani és metafizikai kérdésekhez kapcsolódik, az előadó azonban a tisztán természettudományi alapot el nem akarja hagyni és ezért e kérdésekre át sem tért. Végül Réthi Mór lev. tag olvasta föl a Termináltan egyenlő területekről« című értekezését. Bolyai Farkasnak egy bizonyítás nélkül adott tételét az előadó apróra bebizonyította és annak különböző általánosításait adta. Fővárosi hírek. * A főváros háztartása a múlt évben nagyon jó rendben volt. A most elkészült számadások szerint a tényleges bevétel 8,585,616 frt volt, a kiadás pedig 8,569,368 frt. Az év végén maradt készlet s a még utólag történt fizetések számbavétele után a végeredmény az, hogy a fővárosnak tavaly nemcsak deficitje nem volt, hanem még 46,422 frt fölöslege is maradt. * A színészeti kiállítás, mely augusztus 15-én nyílik meg a városligeti műcsarnokban, érdekesnek ígérkezik. A budapesti és a kolozsvári nemzeti múzeumból a közoktatásügyi miniszter átengedett a kiállításra minden a színművészetre vonatkozó tárgyat. Arad városa átengedi Szerdahelyi Kálmán márvány mellszobrát és négy művész és művésznő olajfestésű arcképét. Az operaház és a nemzeti színház szintén a kiállítók közt lesznek. A népszínház igazgatója operette-szobát állít ki, a legjobb operettek alakjaival. Az orsz. színész-egylet tanácsa lovagtermet állít ki, a színdarabjainkban is szereplő történeti alakokkal, továbbá parasztszobát kalotaszegi varrottasba készült bútorzattal s legkedveltebb népszínműveink főalakjaival. Láthatók lesznek nevezetesebb színházaink és színköreink homlokrajzai és színészek és színésznők egyes és csoportos fényképei. A kiállításban nevetesebb művésznőink és művészeink vesznek részt, így Blaha Lujza, Jászai Mari, Sz. Prielle Kornélia, Felekiné, Nádayné, G. Csillag Teréz, özv. Bulyovszky Lilla, F. Hegyi Aranka asszonyok és Szigeti József, Náday, Vízvári, Szacsvay, Kassai stb. A rendezőség fölkérte Munkácsy Mihályt, Zichy Mihályt és külföldön lakó összes művészeinket egyegy hírnevesebb színész vagy színésznő arcképének elkészítésére. A Budapesten lakó művészek közül már számosan vállalkoztak erre. A bizottság a kiállítani szándékozókat fölkéri, hogy bejelentéseikkel forduljanak mentül előbb az orsz. magyar színészegyesület központi irodájához. * Emléktábla Fényes Eleknek, Magyarország egykori nagyhírű leírójának, Fényes Eleknek szülőházát a bihar megyei Csokalyban még ez évben emléktáblával látják el. Keleti Károly, az orsz. statisztikai hivatal igazgatója, kinek állását 1848-ban Fényes Elek foglalta el, a hivatalban s akadémiában gyűjtést indított meg, s már az emléktáblát is megrendelte. Csokalyban Noszlopy Gyula földbirtokos elnöklete alatt bizottság alakult az emléktábla ünnepélyes leleplezése végett. Esküvő: Dr. Apáthy István, a kolozsvári egyetem jeles fiatal tanára, tegnap vezette Budapesten oltárhoz Torkos Irén kisasszonyt, Torkos László tanár és ismert költőnk leányát. Az esküvőt szoros családi körben, délután öt órakor a ferencvárosi plébánia-templomban tartották meg. Kurz Vilmos lelkész végezte az esketést s násznagyok dr. Artner Kálmán fővárosi ügyvéd és Apáthy László törvényszéki biró voltak, nyoszolyóleány Torkos Margit kisasszony. A fiatal pár Nápolyba utazott. * Jubiláris ünnepély volt a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában . Lévay Imre igazgató tanári működésének negyedszázados jubileumát ülték meg. Az intézet ifjúsága szavalattal, zenei előadással, karénekkel járult az ünnepélyhez s több tanuló által előadott alkalmi művel fejezte ki ragaszkodását és tiszteletét az érdemes igazgató iránt, kit a nagy számmal megjelent vendégek is melegen üdvözöltek. * Személyi hírek. József főherceg vasárnap családjával együtt Bécsbe utazott. — Szász Károly püspök a vértesaljai egyházmegyében tett főpásztori körútjáról visszaérkezett Budapestre. — Ivánka Imre és dr. Darányi Ignác orsz. képviselők Bécsbe utaztak, még pedig Ivánka Imre, hogy mint a magyar országos vörös kereszt-egylet volt-gondnoka elbúcsúzzék Károly Lajos főhercegvédnököl, dr. Darányi Ignác pedig, hogy mint uj gondnok bemutassa magát. — Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter több hétre Karlsbadba utazott. — Dr. Stühl drezdai főpolgármester és Tenchert tanácsnok több szakférfiúval Budapestre érkeztek, hogy itt a villamos vasutak berendezését tanulmányozzák; evégből több, napig maradnak fővárosunkban. — Vámbéry Ármin egyetemi tanár a legközelebbi napokban, a szultán meghívására, Konstantinápolyba utazik. — Egan Ede országos tejgazdasági felügyelő lemondott állásáról és Németországba költözik, hol a nejére örökségkép szállt nagyobb birtokot fogja kezelni. * Félév vége az egyetemen. A tudományegyetemen véget értek az előadások. Most már csak a szigorlatok és vizsgálatok folynak június 15-dikéig. Akkor megkezdődik a nagy szünidő. * Kirándulás. A Ká rpát megye budapesti osztálya vasárnap délután Téry Ödön vezetése alatt sikerült kirándulást rendezett Pomázra és Szent- Endrére. A kirándulásban 36-an vettek részt, köztük 8 hölgy, nagyobbrészt az Andrássy-úti tanítónőképző intézet tanítónői közül. A Kőhegyen, mely a szakférfiak állítása szerint a nagy magyar őstenger sziklás partja lehetett, a társaságot a hegy tulajdonosa,Luppa Péter orsz. képviselő fogadta s borral vendégelte meg. Számos felköszöntő is volt s a vendégszerető házigazda meghívására elhatározták, hogy az osztály junius 8-án ismét Pomázra rándul. A rövid, de kellemes kirándulás este 8 órakor ért véget Szt. Endrén. De a társaság nagyobb része csak a legutolsó éjféli vonattal, tért vissza Budapestre. * Öreg honvédek száma. Mikor Zsigmond, az orsz. honvéd-egylet jegyzője, nagy fáradtsággal öszszeállította a még élő 1848—49-diki honvédek névsorát. Számuk nagyon megfogyott, alig vannak már 30,000-en. A történelmi becsű kimutatást Mikor a jövő hóban sajtó alá bocsátja. * A fővárosi adócsavar szorításáról is, tágításáról is tanácskoztak tegnap a főv. javadalmi bizottságban, dr. Matuska Alajos tanácsnok elnöklete alatt. Lampl Hugó főszámvevő azt indítványozta, hogy a jövő év második negyedétől kezdve fogyasztási adót vessenek a zsírra,vajra, olajra,halakra, sajtokra, konzervekre sat. Ez élelmi cikkeket úgy is főként a jobbmódú közönség fogyasztja s az adóból évenkint 150.000 frt bevételre lehet számítani. Célja ez új jövedelmi forrásnak, hogy egyes adóleszállítások kiegyenlíttessenek, másrészt, hogy a főváros képes legyen közmunkákra magasabb összeget előirányozni, mégpedig kölcsön fölvétele nélkül. Az indítvány tárgyalása előtt azonban a bizottsági tagok információt fognak szerezni, hogy aztán az egyes díjtételekhez hozzászólhassanak. Nem határoztak a kövezetvám dolgában sem, melyet a véleményadásra felszólított kereskedelmi és iparkamara, a pesti kereskedelmi testület és a kereskedelmi csarnok a főváros kereskedelme és ipara érdekében okvetetlenül eltörlendőnek vél. A bizottság ülésén Szávoszt Alfonz panaszosan említé, mennyire terheli a kövezetvám a nagyforgalom cikkeit, mily mostoha gyermeke a fővárosnak a kereskedelem, mely nem is emelkedhetik, hanem hanyatlik sat. Matuska tanácsnok megjegyzi, hogy nem áll az, mintha a főváros mostohán bánnék a kereskedelemmel, sőt jelentékeny terheket visel érdekében, építtette a közraktárakat. Dr. Schreyer Jakab, Herzog Péter és Fenyvessy Adolf a kövezetvám méltányos leszállítását pártolták, Lampel Hugó főszámvevő is szabadabb mozgást várna ettől a kereskedelemre és iparra nézve, de nem tud semmit, amivel a jövedelem csökkenését pótolni lehetne. A tárgyalást a jövő ülésen folytatják. * A hazai ipar pártolására hívta fel az orsz. gazdasági egyesület a rokon egyleteket. Körlevélben emlékezik meg a hazai gépgyártási ipar fokozatos haladásáról, mely már nem teszi szükségessé a külföldi piacok igénybevételét, így a mezőgazdasági gépek egyik legfontosabbika, a gőzcséplőgép, nálunk is megszerezhető, a magyar államvasutak gépgyárában. E hazai gyártmányokról a gazdák elismerőleg nyilatkoznak. * A magyar államvasutak nyári menetrende, mely június 1-én lép életbe, úgy készült, hogy a legtöbb vonalon a vonatok szaporítása bekövetkezik. De a gyorsvonatokra nem vesznek fel harmadosztályú utasokat, kivéve a 3-ik és 4-ik számú bécsi s az 503 és 504-dik számú belgrádi vonatokat. Az új