Fővárosi Lapok, 1890. július (27. évfolyam, 179-209. szám)
1890-07-16 / 194. szám
nak volt kitűnő növendéke. Az ünnepélynek csak egy híja van. A bibliafordító Károli Gáspár szóberára még most sincs összegyűjtve a szükséges 8000 forint. Így értesülünk egy buzdító felhívásból, amelyet Kun Bertalan, miskolci püspök, mint a Károli bizottság elnöke, intézett püspöktársaihoz, a melyben panasza odó hangon említi, hogy az ő kezééhez idáig csak 5691 forint és 9 krajcár folyt be, s pedig a szobron kivűl még egy Károli-alap felállíttása is tervben van, a mely irodalmi célokra fognak kamatozni. Különös mindenesetre, hogy a majdnem négy millió protestáns több mint egy év alatt csak ily csekélységet tudott összerakni annak a férfiúnak szobrára és megtisztelése végett, akinek bibliáját háromszáz éven át áhítattal olvasták. Bizonyosan 1 hiba van a gyűjtésben, mert csak az egyetlen idős báró Vay Miklós korona-erről tudjuk, hogy mind-járt az eszme kipattanásakor 100 forinttal nyitotta meg az adományok sorát. A Károli-szobor Göncön s már szeptember első napjain felállittatik a reformáttus templom kerítésében s a vidékről érkezett vendészeket különvonat fogja a hidas-németii állomásra szállítani. A vendégek előlegesen tartoznak megjele- nésüket tudatni, hogy elszállásolásukról és ellátá-sukról illendően gondoskodhassék a bizottság. A »Magyar Prot. Irodalmi Társaság« egy 14 évre ter- övezett Károli-monográfiát készül, kiadni, amelybe Szász Károly püspök, id. Kiss Áron szatmári esperes, H.Kiss Kálmán n.-körösi tanár, Badácsi György sárospataki tanár és lapszerkesztő, Csontos József docens és Füzy János gönci lelkész készítenek dolgozatokat. * Díszelőadások. A fővárosi színkörökben tegnap díszelőadás volt Margit főhercegnő és Thurn- Taxis Albert főherceg menyegzői ünnepélyének tiszteletére. Budán három egyfelvonásos darabot adtak elő, mindhárom darab csupa verőfény és jókedv és mindegyik tartalmaz valami olyast, ami a nap eseményére emlékeztette a közönséget. »A leánykérő«-ben Vendrei Ferenc nagy hatást tett a juhászgazda szerepével, ki Villám Bandi bojtárnak (Kiss) kéri meg Sugár Mihály leánya kezét. A szép és népies hangon irt költeményt meleg érzéssel szavalta. Ligeti Mari asszony és Kiss Mihály szintén igen jól állották meg a helyöket. A második darabban, Murai »Virágfakadás«-ában Csiszér Kálmán tűnt ki leginkább diskrét játékával; a »Varázshegedű«-ben pedig ismét Kiss Mihály és Németh János gyönyörködteték énekükkel a közönséget. Ledofszky Mariska k. a. szerepét ez utóbbi darabban Litzenmayer Szidi kisasszony vette át, ki feladatának elég jól felelt meg. — A városligeti színkörben a »Cigánybáró« járta, de oly készületlen és hevenyészett előadásban, milyen épen nem illett díszalkalomra. Közönség közép számmal. * Stanley legújabb műve, »A legsötétebb Afrikában« jogosított magyar fordításából a második füzet jelent meg Ráth Mór kiadásában. A bevezetés vége s az 1887. jan. 27-én kezdődő napló első lapjai vannak a füzetben. »Egyptom és Zanzibár« bejárásával a nagy érdekű expedíciónak még csak első lépései történnek. A füzetet több eredeti kép díszíti s ára 30 kr. * Strobl Alajos szobrász közelebbről Szent- Tornyára megy, hol Justh Zsigmondnak lesz vendége. »Toldi «-jához akar mintát keresni az őseredeti szenttornyai nép között. Justh Zsigmondnak különben jelenleg más érdekes vendégei is vannak: két angol festő, kiket az alföld természeti szépségei és népi sajátságai annyira elragadtak, hogy most több rendbeli fölvételt készítenek. * Apróbb hírek. E. Kovács Gyula színművész Dicső-Szentmártonban, a Zoltán Gyula szintártársulatánál, a »Toldi Miklós,« »Bánk bán,« »Jakab urfi« és »Don Caezar« címszerepeit is kitüntetések közt, élénk pártolás mellett játszotta. — Máthé István hegedűs a múlt héten Facséten, Krassó-Szörény megyében adott hangversenyt jó sikerrel, onnan Pécskára ment. — Dr. Békési Károly körútra indul az erdélyi részekben s legelőbb Nagyszeben, Brassó és Segesvár levéltáraiban fog adatokat gyűjteni »Erdély közgazdasági történelme a nemzeti fejedelmek alatt« című munkájához. — Hatvaniné Csillag Amália, a vidék egyik jobb énekesnője, a télre Debrecenbe, Valentin és Gyöngyi igazgatókhoz szerződött. A tegnapi násznak verőfényes, derült idő kedvezett. Már kora reggel megindult a népáradat Budavárába, illetőleg annak a kir. palota és József főherceg palotája között fekvő részébe. A lánchídon tömött sorokban vonult át a közönség, az omnibuszok megrakva robogtak el, a fellobogózott csavargőzösök és helyi hajók csak úgy ontották az embertömeget. Középületek és házak fellobogózva s alattuk a példás rendben sürgölődő közönség : mintha az ős Buda megifjult volna. A gőzsikló alig győzte felszállítani a türelmetlenkedőket, bár kocsijai örökösen fel s alá jártak. A népáradat zöme az Albrecht-úton, az él ellipszen és a hegyoldalon igyekezett felfelé. Kilenc óra felé kezdtek felrobogni a kocsik is, a vendégekkel és meghívottakkal. A Szt.-György- v. téren beláthatatlan néptömeg gomolygott. A honvéadelmi és kormányelnöki paloták, a Szt.György utcai és tér ablakait, az udv. istálló-épületet, a régi fegyvertár emeletét úri közönség, elegáns úrnők, virító szép fiatal leányarcok, udvarias fiatal emrberek foglalták el tömött sorokban. Szép kenete a szép ünnepélynek, mig az utcán, téren s az udv. lovarda terasse-án ember ember hátán szorongott, tilelmes emberek padokból, létrákból tribune-öket e rögtönöztek s pénzért próbálták értékesíteni, de a rendőrség elkobozta a rögtönzött kakasülőket. A rendőrség, gyalog és lóháton, hármas kordont vont, de kevés szerepe jutott a rend fentartásában, mert a közönség, elértve a főherceg intencióit, elég rendejesen viselkedett. A legelső magyar tűzoltónak családi ünnepében a fővárosi önkéntes tűzoltóság is részt vett , s Bárány Nándor főparancsnok vezetése alatt úgy az önkéntes, mint a gyári tűzoltók testületileg felg vonultak Budára s a palota-utcában állottak disz- sorfalat. A meghívottak felvonulása 1410-kor kezdődött a Szt Szigmond- kápolnába, mely fényesen volt díszítve. Az oltárokat környező pálmacsoportok, a veres damaszt drapériák, a zöld lombfüzérek, melyek a falakat boríták, a kristály csillárokban égő gyér- atyák fénye, a szőnyegekkel borított padsorok és a mellettük sorfalat álló koronaőrök ünnepélyes benyomást tettek. Az érkezőket Algya és Do Jbieczky századosok fogadták s igen előzékenyen ki- isértek helyére. Ott voltak az összes Budapesten levő miniszterek: gr. Szapáry miniszterelnök,Wekerle, gr. Bethlen és Josipovich miniszterek, Péchy Tamás képviselő- házi elnök, a zászlós urak közül gr. Khuen-Héder- Óváry horvát bán, gr. Zichy Ágost fiumei kormányzó, s gr. Zichy Ferenc főpohárnok, Szlávy József koronaőr, gr. Széchen főudvarmarsall, több titkos tanácsos, köztük gr. Tisza Lajos, Daruváry kúriai alelnök, Fabiny Teofil, b. Edelsheim Gyulai, b. Nikolics Fedor, gr. Zichy Nándor, Jankovics; a fővárosban levő államtitkárok: Gromon, Berzeviczy Albert, Szalavszky, Lukács György, Láng Lajos, Tarkovich József; továbbá az összes budapesti idegen konzulok ; számos főispán : köztük Lonovics, Svastics, gr. Török József, Horváth Mihály, gr. Széchenyi Sándor, gróf Cziráky Béla, Domahidy Ferenc, Kardos Kálmán, b. Vay Béla, Zsilinszky Mihály, Fáy Gusztáv, gróf Batthyány Lajos, gr. Béldy Ákos, gr. Bethlen Gábor, Jakabffy Imre, gr. Bethlen Géza, Radó Kálmán, gr. Esterházy Móric, Fábián László, Flatz Viktor főispánok, valamennyien fényes díszruhákban. Ezenkívül jelen voltak az összes Budapesten lévő tábornokok és számos törzstiszt. Báró Bosner Ervin kamarás, Schnierer Aladár, Fodor József, Heinrich Gusztáv egyetemi dékánok és még sokan. A sajtó képviselőit a törzstisztek mellé kalauzolták. 1/2 11 órakor érkeztek meg és foglaltak helyet külön oldalpadon Hornig, Suszter, Dulánszky, Pável Mihály, valamint Császka és Steiner püspökök. A kóruson budai hölgyek, a miniszterekkel és főispánokkal szemben főrangú nők világos toilettekben, az oratóriumokban a meghívottak nejei egészítek ki a festői csoportokat. Ezalatt József főherceg, neje, két leánya és a vőlegény jelenlétében fogadta a főváros tisztelgő kiüdöttségét, mely Báth Károly főpolgármester, s a polgármesterek vezetése alatt tíz órakor járult eléjük. Báth Károly főpolgármester meleg szavakban fejezte ki a főváros örömét és szerencsekívonatait a frigykötés alkalmából. Utalt arra, hogy a főhercegi család örömünnepe, az egész ország örömünnepe is. A paloták és kunyhók lakói országszerte ünnepelnek a fenséges családdal. De különösen a főváros közönsége, mely József nádorban a főváros ujjáalkotóját, a fő’’ hercegi párban pedig annak áldozatkész jóltevőjét tiszteli. Még azt kérte, hogy a fenséges ara távol Magyarország határaitól se feledkezzék meg édes szülőföldjéről, édes magyar hazájáról. A küldöttségee éljenzése után József főherceg mondott köszönetet. Bár nem itt született, mindig ragaszkodott a fővároshoz, hol életének legszebb éveit töltötte. A főváros felvirágzása és gyarapodása élénk figyelmének tárgya s s gyönyörűségére szolgál. A küldöttség éljenezve távozott s a templomba hajtatott. Kisvártatva Pestmegye küldöttsége tisztelgett, melyhez számos főispán is csatlakozott. Gróf Tisza Lajos mondott ékes beszédet. Felidézte József nádor- emlékét, kinek mint Pestvármegye örökös főispánjainak és a jász-kun kerületek főkapitányának atyai vezetése alatt elődeink szolgálták a közügyet. De a levéltár adatai, a szájról-szájra járó hagyomány az újabb öltőt is megtanították József nádor viselt deliogaira hálával és tisztelettel gondolni. Emléke Pestitmegyében nemzedékről-nemzedékre élni fog. A hála- és szeretet kapcsa még szorosabb lett, hogy királyunk jó akaratára fia, József főherceg a magyar államban a egyik legfontosabb és legdíszesebb állás betöltésére rá vállalkozott. És most családjával épen úgy köztünk él mint hajdan József nádor. József főherceget láthatólag meghatotta e beszéd. Lelkes éljenzést keltett válasza, midőn azt mondta: »A magyar hazánkhoz való ragaszkodás családom minden tagjában egyaránt megvan. Ha leányom külföldre megy is férjhez, ahhoz, a kit szeret s ki őt szereti, azért Magyarországot nem fogja elfelejteni s ragaszkodása Magyarországhoz változatlanul megmarad. E szeretet és ragaszkodás átmegy férjére, ki már ép oly vonzalommal viseltetik hazánkhoz. A küldöttség szintén a várkápolnához hajtatott, hol a szószék alatt kaptak helyet. A velük egyidejűleg érkezett bajor tiszti küldöttséget a tábornoki kar elé, Hotze hadtestparancsnok-helyettes és Forinyák honvédfőparancsnoksági adlátus mellé ültették. A bibornok hercegprímás fír 11-kor érkezett saját díszhintóján dr. Csernoch János kanonok, szertartásmestere kíséretében a templomhoz, hol a bejáratnál az asszisztáló papság fogadta ünnepélyesen. A bíboros főpap bevonulásakor a templomban egybegyűlt közönség felállt s a kóruson elhelyezett 20 tagból álló budavári énekkar, Vavrinecz Mór székesegyházi karnagy vezénylete mellett az »Ecce sacerdos magnus«-t énekelte orgona-kiséret mellett. A hercegprímás az oltár elé érve, rögtön trónusán foglalt helyet s az evangéliumot olvasta. Tizenegy óra után érkezett meg a nászmenet, az utcán állók dörgő éljeneitől kisérve, s a »Lohengrin« nászindulója hangjainál vonult a templomba, hol a szentélyben elhelyezkedett. A menetet Margit főhercegnő nyitotta meg, a kit öcscse, József Ágost főherceg vezetett, gyalogos hadnagyi egyenruhában. Utánuk jött a vőlegény Thurn-Taxis Albert herceg, német tiszti egyenruhában, karján vezetve Mária Dorottya főhercegnőt. Mint uszályhordó a kis László főherceg szerepelt fehér selyem magyar apródöltözetben s a két kis főhercegnő rózsaszín ruhában s fején rózsakoszoruval. Utánok mentek az örömszülők s a nászkiséret többi tagjai. A násznép a következőleg helyezkedett el. Az oltár előtt a pompás imazsámolyon foglalt helyet a mátkapár s mögöttük egy alacsony bársonyos padon László főherceg s a két kis főhercegnő. A szentély baloldalán a következő sorban következtek a vendégek: Ferenc Szalvátor főherceg, a királykisasszony vőlegénye dsidás-századosi egyenruhában, mellette Rainer főherceg ezredesi egyenruhában, Ottó főherceg dsidásszázadosi ruhában,Coburg Klementina hercegasszony, Coburg Lujza hercegnő, Hohenzollern-Sigmaringen hercegné, Klotild főhercegasszony, Mária Dorottya főhercegnő, József főherceg lovassági tábornoki ruhában, ifj. József főherceg, herceg Thurn-Taxis alezredesi ruhában, Miksa Emánuel bajor herceg tiszti egyenruhában, hg. Hohenzollern-Sigmaringen és Coburg Fülöp altábornagyi egyenruhában. Érdekes a toilettek pompája. A menyasszony ruháját már körülményesen leírtuk s csak még azt említjük, hogy magas vállakkal és Stuart-gallérral volt díszítve és narancsvirágból volt a diadém, kis koszorú formában. Végtelen kedves volt a két kis főhercegnő : Erzsébet és Klotild, rövid rózsaszínű poulde-soie ruhácskákban és apró bokrétákkal narancsvirágból. Mária Dorottya főhercegnő, az idősebbik nővér, világoskék moiré-ba öltözött, rajta világoskék gaze-ból a tunique és fátyol, a fejék és mellbokréta narancsvirágból. Nagyszerű és pompás volt az örömanyának, Klotild főhercegasszonynak ruhája, császársárga mohé ból, rövid uszálylyal; az előrész és az uszály körítve volt créme csipkével (vieux Venise) és a magas derék szivalakban szintén csipkével díszítve, magasan dudorozott ujjakkal. A fejék és nyakék szemkápráztató gyémántokból. Coburg Lujza hercegasszony szalmasárgá ruhá■ ban, Begence-selyemből és pedig egybe szabott formában, csak valamivel könyökön túl érő ujjakkal, a vállakon dúsan ráncba húzva. Keskeny tojásdad formájú volt uszálya, elől az alj sárga creppe-de-chinel ből egy echarpe-pal; az uszály körítve széles csipkéivel. Ehhez egy gyönyörű francia pici kalap violaszínű és sárga jácint-virágból, violaszínű szalaggal. A ruhán egy külön felsőt (manteau) viselt, fehér selyem - ripszből, violaszínű béléssel, magas Stuart-gallérral , és arany hímzéssel. Coburg Klementina hercegasszony fekete csipkeruhában jelent meg, violaszínű selyemmel bélelve és ékítve gyémántcsattokkal; ugyanoly drágakövekből volt a fejdísz. ., Hohenzollern-Sigmaringen hercegné fehér moiré 1ruhában volt, fekete csipkével díszítve. Kivülök a kiíséretben voltak még a főhercegnők udvarhölgyei: Fesztetics grófnő, Sztáray grófnő és Korniss grófnő. Az elhelyezkedés után megkezdődött a szerű tartás, melyben a hercegprímásnak segédkeztek dr. Steiner Fülöp székesfehérvári és Császka György szepesi püspökök, Csernoch és Maszlaghy esztergomi kanonokok, Holdházy apát, dr. Bundala pápai kamaarás, több áldozópap, köztük König Gusztáv h. plébákos, mint apostoli keresztvivő és dr. Vargha Dezső a kir. palotai káplán mint pásztorhoz vivő. A hercege prímás először misét mondott, mely alatt az énekkar . Bogisich esperes-plébános átiratában négy régi ma Margit főhercegnő esküvője. 1428