Fővárosi Lapok, 1890. december (27. évfolyam, 330-358. szám)

1890-12-01 / 330. szám

Hazai irodalom, művészet. * Operaház. K. Lehmann Lili asszony tegnap a »Zsidó nő« címszerepében folytatta vendég­játékát, mely az opera közönségének sajnálatára és a pénztár kárára csak tíz estére fog terjedni. A mű­vésznő francia szöveggel énekelt, még pedig oly lágy és tiszta kiejtéssel, mintha egyenesen a párisi nagy­operából jönne. Őt jól megértettük, de környezetéről már nem mondhatjuk ezt. Recha szerepét és az egész dalművet meglehetősen diskreditálta az utóbbi idő­ben egy immuzsikális és tehetségtelen kezdő, kit a jelenlegi igazgató jó ideig próbált a publikumra eről­tetni. Oly művésznőnek kellett jönnie, mint Lehmann Lili asszonynak, hogy e dallamos és megrázó tragi­­kumú dalművet rehabilitálja. Rechája nem áll oly magaslaton mint Fideliója, hanem azért kitűnő ala­kítás. Ez a Recha szeme nézésével, arcjátékával, minden mozdulatával részt vett a cselekvényben s egy-egy némajátéka, mint a harmadik felvonásban a herceg kiátkozása alatt, vagy a húsvéti asztalnál, vagy a vérpad előtt, felértek egy drámai jelenéssel. És az az ének! Deklamáció ott, a­hol más torka erejét­­ produkálná, szívből fakadó és szívhez szóló az érzel­mes helyeken, pl. a románcban, apja kérlelésénél sat. heves, mondhatnám éles az indulatűzte együttesek­ben. Ez a valódi énekművészet, mely elrontott érzékű közönségre is hatást tesz. Sűrű taps és gyakori ki­hívás volt jutalma. B r o u 1 i k (Eleazar) kifejezéssel, temperamentummal énekelt, különösen a híres ma­gándalt, de olasz szöveget használt, így aztán elju­tottunk a három nyelvű előadásokhoz, mert a többiek magyarul énekeltek. (Ilyenformán valósítja meg a Kunstdirektor a nagy hangon hirdetett »magyar operát.«) Ney (bíbornok), jeleskedett, nagy áriái után nyílt színen is tapsolták. Ábrányiné asszony (Eudoxia) jól volt disponálva, de Kiss Béla (Lipót herceg) nem boldogult szerepével. A harmadik felvonás értelmet­len ballet-egyvelegét ki lehetne már egyszer hagyni. A nézőtér egészen tele volt. * A mai jótékony célú előadás az operaház­ban a nemzeti színház nyugdíjalapja javára lesz Ma­dách »Ember tragédiájá«-val. Az előadásban részt vesznek a nemzeti színház mindama tagjai, kik a darab első előadásában közreműködtek, továbbá az operaház teljes zenekara, tánc- és énekkara s a szí­­nész-iskola növendékei teljes számban. A darab külső kiállítása is fényes lesz. * Hangverseny: Pozsonyban szombaton este fényes hangverseny volt, melyben gr. Zichy Géza »Dolores«-ét a szerző személyes vezénylete mellett adták elő. Az élvezetes zeneművet előkelő közönség hallgatta; többek között ott volt Izabella főhercegnő is, továbbá az arisztokrácia teljes számmal. Zichy és a közreműködő Szirovatka zajos tapsokban része­sültek. * A földtani társulat szerdán délután 6 órakor szűkülést tart az akadémia földszinti kis termében. Tárgyai: »Közlemény a karnit (nikelvas) ásványról« dr. Szabó Józseftől, »A coloradói topázról« Melczer Gusztáv, »Prutusi fauna Szegszárdról« dr. Lőrinthey Imrétől, »Lengyelországi fosszil növények« dr. Staub Mórictól. A szűkülés után választmányi ülés követ­kezik, melynek során folyó ügyek és az előkészületek a közgyűlésre tárgyaltatnak. * Apróbb hírek. Pest megye volt főis­pánja, gróf Szapáry István életnagyságú arcképét Komlóssy Edénél, Földváry Gábor néhai alispánét pedig Udvardi Gyula festőnél rendeli meg. I­f­j. H­e­­l­­mesberger József új hallétje a »Meiszeni par­cellán« sikerrel került színre legelőször Pozsonyban. — »Tolna vármegye« címmel újévkor politikai hetilap indul meg Szegszárdon, szerkesztő-tulajdonosa dr. Leopold Kornél ottani ügyvéd. — A debreceni szinügyi bizottság jóváhagyta, hogy a színház igazga­tását Gyöngyi Izsó társigazgató vegye át Valentintől; javasolja továbbá a szubvenció felemelését s a hatóság szigorúbb ellenőrzését a színház vezetésének műszaki és pénzügyi része felett. F­ő­v­á­r o s­i h­­í­r­e­k. * A szünidei gyermektelep egyesület id. gróf Teleki Géza elnöklete alatt tartotta tegnap a közgyűlését az Andrássy­ úti kaszinó helyiségében. Az ülésen kisorsolták a Zilzer-féle olajfestményt, mely az egyesület javára 1000 frtot jövedelmezett. A nye­remény a 88 számú sorsjegyre esett. Ezután az eddigi tisztikart közfelkiáltással újra megválasztották. Az egésségi okokból lemondott pénztárnok helyére dr. Szirmai Rikhardot, az alapszabályok értelmében ki­sorsolt választmányi tagok helyett dr. Adler József, dr. Bakody Tivadar, Bierbauer Tivadar, dr. Flech Henrik, dr. Hubay Károly, Granzenstein Béla, Jónás Ödön, Laufer Sándor, Lederer Ábrahám, ifj. Haas Jakab, Mechwart András, gróf Széchenyi Béla, Stei­ger Gyula, Stefány Lajos és Sturm Albert tagokat választották meg. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés kiemelkedő mozzanata volt dr. Dégen Gusztáv alelnök lendületes beszéde, mely a tíz évi kitelepítés alkalmából az egyesület eddigi eredményeit méltatva, megemlékezett ama férfiak érdemeiről, kik a magyarországi közlekedési eszkö­zök élén állván, lehetővé tették, hogy évenként 200­-240 gyermeket a legtávolabbi vidékekre fölötte olcsó menetárakkal küldhették üdülés, megrongált egésségük helyreállítása végett. Ezért indítványozta, hogy Baross Gábor minisztert, Hieronymi Károly és Ullmann Károly igazgatókat az egyesület válaszsza meg tiszteleti tagjainak. Ugyancsak tiszteleti tagok­nak ajánlá Faik Miksát, ki hírlapja utján vagyont szerzett az egyesületnek, báró Hirsch Mórt, kinek jótékonyságát minden nélkülöző ismeri, Zilzer Antal festőművészt és dr. Glück Ignácot az egyesület egyik megalakitóját. A közgyűlés hozzájárult az alelnök ez indítványaihoz. Az egyesület vagyona a házépítési alapon kivül 11.040 frt. Gróf Teleki Géza lelkes beszéddel rekeszté be a közgyűlést. * Ováció. Az osztrák-magyar általános tiszt­viselő-egyesület budai szövetkezete tegnap ovációban részesítette érdemes elnökét, báró Salmon Jenő nyugalmazott miniszteri tanácsost és orsz. képviselőt. Ez abból az alkalomból történt, hogy az anyaegyesü­let negyedszázados fennállásának évfordulójára a bárót tiszteleti tagjává választotta meg. A budai szö­vetkezet igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjai testületileg jelentek meg báró Salmennél. Szal­­kay Gyula igazgatósági alelnök üdvözlő beszédet mondott, kiemelve Salmen érdemeit, melyeket külö­nösen a tisztviselők fizetésének javítására irányuló mozgalmak körül szerzett. Átnyújtották neki egy­úttal a tiszteleti tagságáról szóló okmányt. Báró Salmon tiszteletére lakomát is fognak rendezni. * A rácvárosi búcsú tegnap folyt le a szoká­­szokásos ünnepélyességgel. A templom környékén az elmaradhatatlan mézesbábos sátrak voltak felállítva, a templom előtti téren pedig sűrűen hullámzott a nép. A nagy zenés misét délelőtt 10 órakor tartotta Zierer Károly plébános nagy papi segédlet mellett. A mise alatt a templomi zene és énekkar, Kiing Alajos karnagy vezetése alatt, Zsaszkovszky ünnepi nagy miséjét adta elő. Betétek voltak: offertoriumra Hargitt »O salutaris hostia«-ja, gradualéra Beliczay Gyula »Ave verum«-a. A magánrészeket Farkas Endre, Schneider Ilka és Ivanovics János énekelték. Délelőtt minden órában volt mise, délután 4 órakor pedig zenés vecsernyével végződtek az ájtatosságok. * Kossuth Lajosról közelebb tudvalevőleg megírták, hogy kedvezőtlen anyagi viszonyokkal küzd. Ez már nem is új keletű. A »Pesti Napló« tegnap közölte Kossuth egy levelét, mely érdekes világot vet arra, mily skrupulozitással jár el a turini remete pénz dolgában. Vérey József, az »Athenaeum« társa­ság vezérigazgatója ugyanis ez év tavaszán értesül­vén a Kossuth anyagi helyzetében beállott zavarok­ról, tekintettel arra, hogy Kossuthtal »Iratai«-ra nézve a társaság szerződési viszonyban áll, a jövőben eszközlendő leszámolás fejében 5000 frtot (10,764 lírát) küldött neki. De Kossuth ezt az előleget nem fogadta el és egy levél kíséretében visszaküldte az utalványt Vérey igazgatónak. Addig, úgy­mond, mig »Iratai« 4-ik kötetének kéziratát nem szolgáltat­hatja át, nem érzi magát feljogosítottnak a pénz elfo­gadására. A 4-ik kötetért sem számít ily tisztelet­díjra, hogy pedig az 5-ik és 6-ik köteteket bevégez­heti- e, bár mindent el fog követni, hogy az előfizetők várakozásainak megfeleljen, de biztosan nem tudhatja, annyira megromlott az egéssége. Ezért nem akarja »eltulajdonítani« — ezek szavai — oly munka diját, melyet esetleg nem ő végzett. — Ismeretes, hogy Kossuth még fiaitól sem fogad el segélyt; csak a magyar közönségnek áll itt módjában segíteni, azzal, hogy mentőt tömegesebben fizet elő a Kossuth »Iratai« újabb köteteire. * Személyi hírek. Gróf Bethlen An­drás földmivelésügyi miniszter rövid időzésre Bécsbe utazott. — Ádám Dénes székelyudvar­helyi törvényszéki biró a marosvásárhelyi ítélőtábla birájává neveztetett ki. — Horánszky Nándor orsz. képviselő, hir szerint interpellálni fogja a Ház­ban Wekerle Sándor pénzügyminisztert a valutasza­bályozás tárgyában s e fontos ügy érdekes eszme­cserére adhat alkalmat. — Dr. Győry Elek orsz. képviselőnek, mint a budapesti ügyvédi kamara ügyé­szének tiszteletére szombaton banker volt az ügyvédi körben, a jogászvilág számos kitűnőségének részvé­telével s jelen volt Teleszky István államtitkár is. — Burgstaller Lajos, a fiumei kir. tengerészeti hatósághoz királyi mérnökké neveztetett ki. — Lechner Lajos fővárosi középitési igazgató ter­vet dolgozott ki, mely szerint az Andrássy-ut város­ligeti végén diadalkapu-szerű diszépítmény emeltet­nék, hátteréül az oda tervezett szobornak; az épít­mény tervrajzának elkészítésére pályázat hirdetését ajánlja a három, egyenként száz aranyból álló díjjal. * Hátrahagyott csomag. A gróf Károlyi Gyula végrendeletének kihirdetésekor szó volt róla, hogy az elhunyt egy lezárt csomagot hagyott hátra testvére gróf Károlyi Gábor számára. Ezt a csoma­got, mint halljuk, már kézhez juttatták. Negyvenezer forint volt benne. * A hovédegyenruha változtatása. A honvéd főruharaktárban felsőbb rendelet következtében a honvédtisztek csákója és szolgálati övének új min­tákra való alakítását kísérelgetik. A csákó minta kétféle: sötétkék és fekete posztóból való, az eddigi vörös helyett. A szolgálati övre nézve pedig három minta is van. Ezek közül a legszebb és legolcsóbb a közös hadsereg mintája, mely magyar koronával van ellátva. Felsőbb helyen alkalmasint ezt a mintát fogadják el. Még egy másik változtatást is óhajtanak, azt tudniillik, hogy a honvédtisztek a sötét kék nad­rág mellett sötét szürke szalonnadrágot is kap­janak. * Esküvő. A dohány­ utcai izr. templomban tegnap délben vezette oltárhoz Pörges Ede, a »Fonciére« biztosító társaság főhivatalnoka Schu­ler Ilona kisasszonyt, Schuler Antal magy. állam­­vasúti főfelügyelő és igazgatóhelyettes leányát. A templom hajója megtelt közönséggel. Az esketésnél dr. Kohn magyar hitszónok szép beszédet intézett a fiatal párhoz. * A Koch-féle beoltások a R­ó­k­u­s-k­ó­r­h­á­z­­b­a­n tovább folynak. Tegnap a hallgatóság ré­széről már megcsappant az érdeklődés és kevesebben nézték a dr. Müller Kálmán igazgató által beoltott betegeket, kiknél a reakció szombat óta visszafejlő­dött. A betegeket ennélfogva az igazgató részben újra beoltotta. Kivülök tegnap még két uj beteg ke­rült beoltásra: Lebovszky Mihály, kinek tuberkuló­­zus baja van és Váli Anna lupaszos beteg. A vidé­ken élénk az érdeklődés a beoltások iránt s több or­vos utazik tanulmányi célból Berlinbe. * Halálozások. Dr. Sugár Fábius, Pest­megye tiszteletbeli főorvosa és 1848/9-diki honvéd­százados, mint részvéttel értesülünk, tegnap meg­halt. Finom miveltségű férfiú, lelkes magyar hazafi, költözik vele a sírba. Borsodmegyei származású volt, orvosi tanulmányait Párisban Ricard oldalán végezte s régebben sok jeles szakcikket is közölt. Az irodal­mat, művészetet szerette s lefordította magyarra Dis­­raelinek »Coningsby« című regényét, melynek új ki­adása alig pár héttel ezelőtt látott napvilágot. Ven­dégszerető házában írók, művészek gyakran találkoz­tak. A mintegy hatvan évet élt derék férfiút özvegye szül. Neugebauer úrnő, (Neugebauer László ismert műforditónk nővére,) leánya Russoné-Sugár Lenke gyászolja s a tisztelők, jó barátok széles köre őszinte részvéttel osztozik fájdalmukban. — Mély gyász érte Kerpely Antal miniszteri tanácsost és nejét Szende Ilma úrnőt, kedves leányuk Kerpely Emma pénteken elhunyt, élete 17-dik évében. Temetése teg­nap délután meleg részvét közt ment véghez. — Schmidt János ügyvédjelölt, fővárosi előkelő polgárcsalád fia, élete 29-dik évében meghalt. Édes­anyja özv. Schmidt Antalné úrnő s kiterjedt rokonság gyászolja. Hűlt tetemeit tegnap helyezték örök nyu­galomra. * Szegény gyermekek fölruházása. A pesti izr. hitközség leányiskolájában tegnap 162 gyer­mek közt osztottak ki teljes téli ruházatot. A hitköz­ségi elöljáróság és választmány számos tagja jelent meg a kiosztásra. Halász igazgató szép alkalmi be­széddel nyitotta meg az ünnepélyt, a gyermekeket a hitközség iránti hálára buzdítván. Az elöljáróság ré­széről dr. Munkácsi Bernát hitközségi tanfelügyelő mondott beszédet, kiemelvén, hogy a hitközség szán­dékainak a tanulók szorgalommal és jó magaviselet­tel fognak megfelelni. Az ünnepély a »Hymnusz« el­­éneklésével ért véget, egy órával később pedig a hit­községi fiúiskolában 306 gyermeket ruháztak föl te­tőtől talpig. * A házassági jog kodifikációjáról tud hírt egy kőnyomatú lap. Mennyire alapos a hite, az persze kér­dés. Szerinte a kodifikáció nem a kötelező polgári házasság elve alapján fog történni. Az egy felekezet­­hez tartozók a házasságot egyházuk papja előtt kötik meg, úgy mint az eddig volt. Vegyes felekezetnek, akár bevett, akár be nem vett vallásfelekezetnek tag­jai, polgári hatóságok előtt fogják megköthetni a házasságot, ha ez elé egyházi szempontból akadály gördülne. A házasság felbontása és az ezzel össze­függő minden kérdés kizárólag a polgári bíróság hatáskörébe fog tartozni. * Gyújtogató betörők. A fővárosi rendőrség aggodalommal tekintett a novemberi és decemberi hónapok elé. E hónapokban ugyanis több veszedel­mes betörő szabadult ki az országos fegyházakból s ezek alkalmasint régi működési helyekre, Budapestre vagy környékére térnek vissza. A rendőrség aggo­dalma aligha alaptalan, mert már tegnapra virradó éjjel is olyan betörés történt, mely hivatásos gonosz­tevőkre enged következtetni. A bűntettet Kőbányán követték el, a­hol dr. Virava József fővárosi ügyvéd téglagyárának irodájába behatoltak s ki akarták fosztani az irodában levő Wertheim-szekrényt, mely­ben több ezer forint pénz volt. Az úgynevezett köz­ponti fúróval több helyen megfúrták a szekrényt s azután bizonyára fel akarták törni.­­De annak vas­oldalai ellentállottak minden kísérletnek. Mikor a betörők meggyőződtek arról, hogy a szekrénynyel nem boldogulnak, összehordták az irodában levő ősz­* 2449

Next