Fővárosi Lapok, 1891. április (28. évfolyam, 89-118. szám)
1891-04-11 / 99. szám
1892-diki jubiláris dalünnnepen nyilvánosan előadják. Nyomban az előadás után dönti el a bíráló-bizottság, melyiké legyen a dij, az eredményt pedig a következő napon tartandó jubiláris diszülésen hirdetik ki s a dijat is kiadják. Megzenésítésre Jókai Mór következő költeménye szolgál, melyet az egyesület igazgató-választmányának fölkérésére irt és annak rendelkezésére bocsátott : »Isten tartsd meg országunk királyát, Fény borítsa szentelt koronáját; Trónját boldog nemzet támogassa, Honszerelmünk emelje magasra. Nemzetek atyja! Ím’ hozzád kiált A népnek ajka : tartsd meg a királyt! A királynak adj áldást, hatalmat, Boldog békét, harcban diadalmat; Áldott hírét szikla, róna, tenger, Merre nap jár, büszkén visszazengje. Nemzetek atyja! Ím’ hozzád kiált A népnek ajka: tartsd meg a királyt! A király a jog s szabadság vértje: Minden honfi éljen haljon érte! Karja, lelke győzzön a viszályon, Dicső neve késő korra szálljon. Nemzetek atyja! Im’ hozzád kiált A népnek ajka: tartsd meg a királyt! Vidék. ** Szegedi küldöttség a Csanádi püspöknél. Szegedről Szabados János tanácsnok, Ivánkovits János esperes és orsz. képviselő s Rózsa Ferenc apátplébános Temesvárra utaztak, hogy Dessewffy Sándor püspökkel a kath. tanítóképző-intézet és a külterületi plébániák ügyében értekezzenek. Az értekezlet kielégítő eredménynyel végződött. A kath. tanítóképző-intézetre nézve az a püspök célja, hogy új épületet nyerjen s a lehető legjobb tanerőkkel láttassák el. A tanítóképző mellé fokozatosan egy tápintézetet 30—40 növendék számára, azután pedig árvaházat kapcsolna a tanítók árvái részére. Ehhez Szeged városától telket és az építési költséghez vagy 20.000 frtnyi hozzájárulást kíván. Minthogy az alsó és felső tanyákon október végével felépülnek a templomok, a város az alsó-tanyai központon a ferencrendiekkel, a felső-tanyán a minoritákkal óhajtja ellátni az istentiszteletet. A két szerzet, melynek tagjai már több mint száz éve teljesítik a tanyai lakosság közt az egyházi szolgálatot, megegyezett a feltételekre nézve is. Az eszme tetszett a püspöknek. A küldöttséget meghívta ebédre és megígérte, hogy pünkösdkor Szegedre megy. ** A debreceni Csokonai-kör legutóbbi ülésén megállapítá Csokonai nevének helyes írásmódját, mely hol »i«-vel, hol »y«-nal történt eddig. A kör választmánya kimondta, hogy az egyetlen helyes Írásmód ez: Csokonai. Elhatározta továbbá, hogy az emlékkert fentartására 300 frt évi segélyt kér a várostól. És minthogy a kert folytonos rongálásnak van kitéve, egy őrt alkalmaz oda, még pedig lehetőleg egy 48-as honvédet. ** A vörös keresztegylet vidéki fiókjai ez évben már tizenhattal szaporodtak, amelyeknek eddig összesen 820 tagjuk van. Temes megyében legújabban, Deschán Achill alispán és egyleti megbízott jelentése szerint, Mramorákon alakult fiókegylet 104 taggal. Elnökökké Huber Józsefnét és dr. Pirkmayer Konrádot, alelnökké Braun Viktort választották. Alakult fiókegylet Orczifalván is 50 taggal. Elnökök lettek Haffner György és Haffner Etelka, alelnökök Altmann Ede és Altmann Irma. Meg Lieblingen 33 taggal, Zvarinyi Emil lelkész kezdeményezésére. Elnök lett: Lachstädtler Károly plébános. Liptó megyében Kürthy Lajos főispán közbenjárására újjáalakult a rózsahegyi vidéki választmány, Porubszky Jenő törv. elnök és Habrovszky Józsefné elnöklete alatt. Erdélyben a kézdivásárhelyi választmány kezdeményezésére megalakult a dálnoki fiókegylet. Ennek elnökeivé Lázár Mihály volt főispánt és nejét, pénztárnokává Hadnagy Gyula földbirtokost és jegyzőjévé Pózsa Ferenc közjegyzőt választották. Mozgalom indult meg fiókegyletek alakítása céljából Bars- és Szabolcsmegyékben is. ** Széchenyi-emlékünnepély. Ma már gyéren ünnepük a gróf Széchenyi István emlékét, melyhez annyi lélekemelő nagy alkotás fűződik. A kolozsvári kereskedők társulata azonban nem feledkezik meg a legnagyobb magyarról és ez idén is megülte a magyar ipar és kereskedelem egyik megteremtőjének emlékezetét. Az ünnepélyt az egyleti dalárda hazafias éneke és dr. Haller Károly elnök bevezető szavai nyitották meg. Azután dr. Vörös Sándor gazdasági intézeti igazgató szép ünnepi beszédet mondott, mely élénk hatást keltett. Alkalmi szavalat és a »Szózat« eléneklése rekeszte be az ünnepély első részét, melyet toaszokkal fűszerezett lakoma váltott fel. ** Pásztélyi püspök temetése. Mármaros- Szigeten élénk részvét közt ment végbe a családi sírboltban. A templomi szertartáson jelen voltak a család tagjai, továbbá Lónyay főispán, a hivatalok főnökei és nagy közönség. A szertartást Gébé ungvári kanonok vikárius végezte számos orosz és román lelkészszel. ** Az érsekujvári kórház. Kapisztóry Ferenc orsz. képviselő buzgó fáradozásait végre siker koronázza. Az érsekújvári kórház, melyre éveken át folytatta szorgalmasan a gyűjtést, nemsokára felépülhet. Annyi pénz van már együtt, hogy belefoghatnak az építésbe. A kórház helye is ki van jelölve. ** A naszódi román gimnázium címe ezentúl a közoktatási miniszter egy rendelete szerint »naszódi alapítványi gimnázium« lesz. A tanszékeket rendes képesítéssel bíró tanárokkal töltik be és a tanítási nyelv meghatározásának jogát a miniszter magának tartotta fenn. A román nyelvet a rendes tantárgyak közé veszik fel. Ez intézkedések, a magyarság megerősödésének ügyét talán elő fogják mozdítani, s ezért a miniszter rendelkezését minden magyar ember örömmel üdvözli. ** Hymen. P i s k i b e n Hermann Sándor magyar államvasuti mérnök jegyet váltott Horváth Etelka kisasszonynyal. — Aszódon Esztergály Dezső, a magyar államvasutak hatvani tisztviselője eljegyezte Kovácsy Kamilla kisasszonyt, Kovácsy Mihály leányát. ** Soroksár és fiók községe. A főváros környékén keletkezett új telepek közt legrohamosabban Erzsébetfalva fejlődik. Ahol másfél évtizeddel ezelőtt a gubacsi puszta terült el, ott most már 3000 nél több lakost számláló nagyközség áll. Ez a nagyközség azonban meglehetősen fonák viszonyban van : lakossága nagyrészt a főváros felé húz, Budapesten dolgozik, a vicinális vasúton tíz perc alatt juthatni Budapestre, de a község közigazgatásilag Soroksár alá tartozik. Ez pedig nem mindenben válik a fejlődő telep javára. Most a megye állta egy bajnok útját. Erzsébetfalván kath. templomot és plébániát állítottak fel és Soroksár elöljárósága mert 20 krban állapította meg a párbért. Kitűnt azonban, hogy ekkor hatezer írtnál több folyik be, az egyházi célra pedig csak 1600 frt szükséges, 4000 irtot Soroksár érdemes elöljárósága közigazgatási célokra akarna fordítani. Ezt azonban a megye nem engedte meg. Erzsébetfalva most már folyamodott, hogy önálló községgé alakulhasson, kérvénye azonban nincs kellően fölszerelve s a megye egyelőre nem tárgyalhatja. De a megyei állandó választmány javasolni fogja a közgyűlésnek, küldjön ki bizottságot ez ügyek megvizsgálásra. Természetesen előbb-utóbb az lesz a dolog vége, hogy Erzsébetfalva önállóvá lesz. Nincs benne semmi okszerűség, hogy egy a fővároshoz közelebb fekvő s a főváros befolyása alatt, jórészt fővárosi elemekből fejlődő nagyközség a soroksári, máskülönben derék svábok gyámsága alatt maradjon. ** Elismerés egy egyletnek. Baross Gábor kereskedelmi miniszter az erdélyrészi háziipar- és iparfejlesztő-egylet tevékenységét megdicsérte, mi az egylet tagjai közt élénk megelégedést keltett. Az államsegély kiutalása kapcsán az egyletről úgy nyilatkozott, hogy a felterjesztésből, valamint az ahhoz csatolt zárszámadásból szívesen vett tudomást a kifejtett eredményes tevékenységről, valamint ama körültekintő és gondos takarékosságról, melylyel az egylet az elmúlt év folyamán pénzügyeit kezelte. Reménye továbbá, hogy a kitűzött közérdekű feladat megoldásában ezentúl is fokozott buzgalommal fog működni. ** A sörivók két krajcárja. Mikor az állam Pozsonyban megváltotta az italmérési jogot még vitás volt, hogy a pénzügyminiszter a városi fogyasztási adót is a regale-joghoz fogja e számítani és igy tekintetbe veszi-e azt a megváltási összegnél. Az eldöntetlen kérdésnek az volt a következménye, hogy a város továbbá is behajtotta a fogyasztási adót, ami a sör megdrágulását is maga után vonta. Literenként két krajcárral fizettek többet a pozsonyi sörivók. Ez egy évnél is tovább tartott. Most a megváltási öszszeg megállapítása után a dolog a sörkimérők javára dőlt el, kik most visszakapják a január elseje óta fizetett fogyasztási adót Ámde ők nem fizetnek vissza a sörivóknak, a literenként beszedett két krajcárból egy árva krajcárt sem, ami persze bajos is volna. A sörivóknak csak az a vigasztalásuk maradt, hogy nem fizették a sört még drágábban. ** Díszletek árverezése foly most Debrecenben. Valentin Lajos volt igazgató 30,000 írtra becsült színi fölszerelései kerülnek ott dobra. Leszkay András, az új direktor és Ditrói Mór Kolozsvárról a legszorgalmasabb árverelők. De a város is vett vagy 1500—1600 forint áru felszerelvényt, közte a »Szegény Jonathán« fényes díszleteit. Minthogy sok a hitelező, a debreceni főszámvevő készpénzzel kénytelen licitálni s a város elsőbbségi igényeit a biróság előtt kell majd érvényesítenie. ** Felfedezett síremlék. Dankó József pozsonyi prépost érdekes emlékkövet fedezett fel, melyről — szakértő kezekkel megtisztittatván azt — kitűnt, hogy a dombormű sírkő, epitaphium és az 1517. január 25-dikén elhunyt Rómer Gáspár pozsonyi kanonoknak szépen faragott alakját ábrázolja, ki Lankfalvi Antal pozsonyi prépost helyettese volt. Dankó prépost már intézkedett, hogy a nemzeti múzeum gipszöntvényeket kapjon a leletről. Rómer Gáspárnak a társaskáptalan levéltárában egy végrendelete is van 1517. jan. 3-tól keltezve, mely fontos kultúrtörténeti adatokat tartalmaz. ** Halálozások. Marosvásárhelytt e napokban elhunyt id. Szarvady Lajosné szül. Orbán Anna asszony, élete 70-dik évében. Széles körben tisztelt nemes lelkű nő volt, ki a szabadságharc idején összes arany és ezüst tárgyait a haza oltárára áldozta s később igaz őrangyala volt a menekülőknek. Férje és fia gyászolja. — Petrozsényben meghalt id. Györke Ferenc biró, megyebizottsági tag, 53 éves korában. — Nagyváradon szerdán elhunyt özv. Petrovics Andrásné szül. Hauser Mária asszony, általánosan tisztelt nemes szivü nő, példás anya, élete 65-dik évében. Négy gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. ** Kivándorlási csalások. A felvidéki megyék kivándorló parasztjai, különösen pedig a malackaiak (pozsonymegyeiek) nagy agyafúrtsággal eszelték ki, mivel helyettesíthetnék a hatóságoktól megtagadott útleveleket. Egyiket-másikat ott fogják az ország határán, de sokan eljutnak Brémáig, Hamburgig, hol akadálytalanul ülhetnek hajóra. Ezt pedig annak a praxisnak köszönik, hogy egyszerűen magyar vagy tót nyelven kiállított marhalevelet mutatnak fel, melyekben a kivándorló neve és hazája egészen helyesen van megjelölve, csakhogy persze az útlevél az illetőnek valamelyik t ökre számára van kiállítva. De az ilyen »csekélység« egy szabad kikötővárosban nem esik latba, mivel a hatóságok nem törődnek az iromány további tartalmával, melyet amúgy sem értenek meg. Ez a furfang sikerül a kivándorlóknak. Máskor azonban ők iszszák meg a levét az ügynökök furfangjának, így történt legutóbb Poprád vidékén, hol a rászedettek a kivándorlók családjai lettek. Pár nappal a családfők eltávozása után az otthon maradtak táviratot kaptak tőlük Ratiborból, Porosz Sziléziából, melyben egyenként 150 frtot kértek még. Az asszonyok tudták ugyan, hogy az utasok elég pénzt vittek magukkal, mégis előteremtették és elküldték a kívánt összeget. Csak aztán ütött szeget fejükbe az a körülmény, hogy a távirat magyarul volt szövegezve, pedig a családfők nem tudnak magyarul. Elmentek a postahivatalba és előadták gyanújukat, mire a postatiszt rögtön táviratozott Ratiborba, hogy a pénzt ne fizessék ki. De a megkeresés elkésett, mert a pénzt már felvette a vendéglős, kihez címezve volt és átadta a nála megszállt, de azóta eltávozott utasoknak. Ezalatt megjött Brémából az elutazott családfők levele, melyből kitűnt, hogy nem is jártak Ratibor felé. A szegénységben hátramaradt családoktól okvetetlen a kivándorlási ügynökök közvetítői csalták ki a pénzt. ** Öngyilkos bird. Tribusz Gusztáv, a békésgyulai törvényszék bírája tegnap agyonlőtte magát. A hirt Gyulafehérvárról jelentik, hol Tribusz azelőtt kir. ügyész volt. Öngyilkosságának oka a távirat szerint az, hogy sikkasztás miatt kimondták rá a vizsgálati fogságot. ** A negyedmilliós lottóperben hozott ítéletet a temesvári törvényszék csütörtökön hirdette ki a vádlottak előtt, csekély számú hallgató közönség jelenlétében. A kir. ügyész valamennyi vádlott büntetésének szigorításáért felebbezett, a védők viszont a Farkas,Püspöky és Szobovics ellen hozott ítéletek ellen appeláltak. Szobovics és Püspöky szabadon bocsátását a törvényszék nem engedte meg, mivel az ügyész szökési veszély fenforgását látta és igy a kezességi összegnek, arányitva az elvont 240.000 forinthoz, legalább is negyedmillió forintnak kellene lennie. ** Vidéki hírek. Heves megye állandó választmánya, meleg elismeréssel viseltetve Baross Gábor sikeres működése iránt, elhatározta, hogy őt a megye közgyűlése feliratilag üdvözölje. — Török Bálint kath. iskolájánál Zimándy Ignác plébános saját költségén harmadik tantermet szervezett és rendezett be, a tanitó fizetését javította s ezért a közoktatásügyi miniszter elismerő köszönetet nyilvánított neki. — Kun Halas városa biottsági tagjai egyhangúlag bizalmat szavaztak Földváry Mihály alispánnak s fölkérik, hogy maradjon meg állásában. — Szabadka városa közgyűlése hosszú vita után elfogadta azt a javaslatot, hogy a tanitórendekkel sürgős tárgyalást indítsanak a városi gimnázium átvétele iránt. — SepsiSzentgyörgyről jelentik, hogy ott az utóbbi napokban ismét hidegre fordult az idő s újra fagy és havazik. — Debrecenben »közgazdasági bank« cimmel uj pénzintézetet alapítanak 200,000 frt tőkével s az alakuló gyűlést még e hóban megtartják; az intézet élén Király Ferenc orsz. képviselő áll. — Kun-Szentmártonban közelebb egy éjjel öt nagyobb betörés történt. — »Anyagi zavarok« miatt a debreceni gimnázium egy 17 éves növendéke mellbelőtte magát, de sebe szerencsére nem veszélyes. — Rákospalota községe ismét haladt egy lépéssel: községi orvosi állást rendszeresített ; ez állásra dr. Szabó Ferencet választották meg. Pozsony megye csallóközi járásában a kormány, tekintettel 728