Fővárosi Lapok, 1891. április (28. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-11 / 99. szám

1892-diki jubiláris dalünnnepen nyilvánosan előadják. Nyomban az előadás után dönti el a bíráló-bizottság, melyiké legyen a dij, az eredményt pedig a követ­kező napon tartandó jubiláris diszülésen hirdetik ki s a dijat is kiadják. Megzenésítésre Jókai Mór következő költemé­nye szolgál, melyet az egyesület igazgató-választmá­nyának fölkérésére irt és annak rendelkezésére bo­csátott : »Isten tartsd meg országunk királyát, Fény borítsa szentelt koronáját; Trónját boldog nemzet támogassa, Honszerelmünk emelje magasra. Nemzetek atyja! Ím’ hozzád kiált A népnek ajka : tartsd meg a királyt! A királynak adj áldást, hatalmat, Boldog békét, harcban diadalmat; Áldott hírét szikla, róna, tenger, Merre nap jár, büszkén visszazengje. Nemzetek atyja! Ím’ hozzád kiált A népnek ajka: tartsd meg a királyt! A király a jog s szabadság vértje: Minden honfi éljen haljon érte! Karja, lelke győzzön a viszályon, Dicső neve késő korra szálljon. Nemzetek atyja! Im’ hozzád kiált A népnek ajka: tartsd meg a királyt! Vidék. ** Szegedi küldöttség a Csanádi püspöknél. Szegedről Szabados János tanácsnok, Ivánkovits Já­nos esperes és orsz. képviselő s Rózsa Ferenc apát­plébános Temesvárra utaztak, hogy Dessewffy Sán­dor püspökkel a kath. tanítóképző-intézet és a kül­területi plébániák ügyében értekezzenek. Az értekez­let kielégítő eredménynyel végződött. A kath. tanító­képző-intézetre nézve az a püspök célja, hogy új épü­letet nyerjen s a lehető legjobb tanerőkkel láttassák el. A tanítóképző mellé fokozatosan egy tápintézetet 30—40 növendék számára, azután pedig árvaházat kapcsolna a tanítók árvái részére. Ehhez Szeged városától telket és az építési költséghez vagy 20.000 frtnyi hozzájárulást kíván. Minthogy az alsó és felső tanyákon október végével felépülnek a templomok, a város az alsó-tanyai központon a ferencrendiekkel, a felső-tanyán a minoritákkal óhajtja ellátni az istentiszteletet. A két szerzet, melynek tagjai már több mint száz éve teljesítik a tanyai lakosság közt az egyházi szolgálatot, megegyezett a feltételekre nézve is. Az eszme tetszett a püspöknek. A küldött­séget meghívta ebédre és megígérte, hogy pünkösd­kor Szegedre megy. ** A debreceni Csokonai-kör legutóbbi ülé­sén megállapítá Csokonai nevének helyes írásmódját, mely hol »i«-vel, hol »y«-nal történt eddig. A kör választmánya kimondta, hogy az egyetlen helyes Írás­mód ez: Csokonai. Elhatározta továbbá, hogy az emlék­kert fentartására 300 frt évi segélyt kér a várostól. És minthogy a kert folytonos rongálásnak van kitéve, egy őrt alkalmaz oda, még pedig lehetőleg egy 48-as honvédet. ** A vörös­ keresztegylet vidéki fiókjai ez évben már tizenhattal szaporodtak, a­melyeknek eddig összesen 820 tagjuk van. Temes megyé­­ben legújabban, Deschán Achill alispán és egyleti megbízott jelentése szerint, Mramorákon alakult fiókegylet 104 taggal. Elnökökké Huber Józsefnét és dr. Pirkmayer Konrádot, alelnökké Braun Vik­tort választották. Alakult fiókegylet Orczifalván is 50 taggal. Elnökök lettek Haffner György és Haff­­ner Etelka, alelnökök Altmann Ede és Altmann Irma. Meg Lieblingen 33 taggal, Zvarinyi Emil lel­kész kezdeményezésére. Elnök lett: Lachstädtler Károly plébános. Liptó megyében Kürthy La­jos főispán közbenjárására újjáalakult a rózsahegyi vidéki választmány, Porubszky Jenő törv. elnök és Habrovszky Józsefné elnöklete alatt. Erdélyben a kézdivásárhelyi választmány kezdeményezésére meg­alakult a dálnoki fiókegylet. Ennek elnökeivé Lázár Mihály volt­ főispánt és nejét, pénztárnokává Had­nagy Gyula földbirtokost és jegyzőjévé Pózsa Ferenc közjegyzőt választották. Mozgalom indult meg fiók­egyletek alakítása céljából Bars- és Szabolcsmegyék­­ben is. ** Széchenyi-emlékünnepély. Ma már gyéren ünnepük a gróf Széchenyi István emlékét, melyhez annyi lélekemelő nagy alkotás fűződik. A kolozsvári kereskedők társulata azonban nem feledkezik meg a legnagyobb magyarról és ez idén is megülte a ma­gyar ipar és kereskedelem egyik megteremtőjének emlékezetét. Az ünnepélyt az egyleti dalárda haza­fias éneke és dr. Haller Károly elnök bevezető sza­vai nyitották meg. Azután dr. Vörös Sándor gazda­sági intézeti igazgató szép ünnepi beszédet mondott, mely élénk hatást keltett. Alkalmi szavalat és a »Szózat« eléneklése rekeszte be az ünnepély első részét, melyet toaszokkal fűszerezett lakoma vál­tott fel. ** Pásztélyi püspök temetése. Mármaros- Szigeten élénk részvét közt ment végbe a családi sír­boltban. A templomi szertartáson jelen voltak a csa­lád tagjai, továbbá Lónyay főispán, a hivatalok főnö­kei és nagy közönség. A szertartást Gébé ungvári kanonok vikárius végezte számos orosz és román lel­készszel. ** Az érsekujvári kórház. Kapisztóry Fe­renc orsz. képviselő buzgó fáradozásait végre siker koronázza. Az érsekújvári kórház, melyre éveken át folytatta szorgalmasan a gyűjtést, nemsokára felé­pülhet. Annyi pénz van már együtt, hogy bele­fog­hatnak az építésbe. A kórház helye is ki van jelölve. ** A naszódi román gimnázium címe ezentúl a közoktatási miniszter egy rendelete szerint »naszódi alapítványi gimnázium« lesz. A tanszékeket rendes képesítéssel bíró tanárokkal töltik be és a tanítási nyelv meghatározásának jogát a miniszter magának tartotta fenn. A román nyelvet a rendes tantárgyak közé veszik fel. Ez intézkedések, a magyarság meg­erősödésének ügyét talán elő fogják mozdítani, s ezért a miniszter rendelkezését minden magyar ember örömmel üdvözli. ** Hymen. P i s k i b e n Hermann Sándor ma­gyar államvasuti mérnök jegyet váltott Horváth Etelka kisasszonynyal. — Aszódon Esztergály Dezső, a magyar államvasutak hatvani tisztviselője eljegyezte Kovácsy Kamilla kisasszonyt, Kovácsy Mihály leányát. ** Soroksár és fiók­ községe. A főváros kör­nyékén keletkezett új telepek közt legrohamosabban Erzsébetfalva fejlődik. A­hol másfél évtized­del ezelőtt a gubacsi puszta terült el, ott most már 3000 nél több lakost számláló nagy­község áll. Ez a nagy­község azonban meglehetősen fonák viszonyban van : lakossága nagyrészt a főváros felé húz, Buda­pesten dolgozik, a vicinális vasúton tíz perc alatt juthatni Budapestre, de a község közigazgatásilag Soroksár alá tartozik. Ez pedig nem mindenben válik a fejlődő telep javára. Most a megye állta egy baj­nok útját. Erzsébetfalván kath. templomot és plébá­niát állítottak fel és Soroksár elöljárósága m­ert 20 krban állapította meg a párbért. Kitűnt azonban, hogy ekkor hatezer írtnál több folyik be, az egyházi célra pedig csak 1600 frt szükséges, 4000 irtot Soroksár érdemes elöljárósága közigazgatási célokra akarna fordítani. Ezt azonban a megye nem engedte meg. Erzsébetfalva most már folyamodott, hogy ön­álló községgé alakulhasson, kérvénye azonban nincs kellően fölszerelve s a megye egyelőre nem tárgyal­­hatja. De a megyei állandó választmány javasolni fogja a közgyűlésnek, küldjön ki bizottságot ez ügyek megvizsgálásra. Természetesen előbb-utóbb az lesz a dolog vége, hogy Erzsébetfalva önállóvá lesz. Nincs benne semmi okszerűség, hogy egy a fővároshoz köze­lebb fekvő s a főváros befolyása alatt, jórészt fővárosi elemekből fejlődő nagy­község a soroksári, máskülön­ben derék svábok gyámsága alatt maradjon. ** Elismerés egy egyletnek. Baross Gábor kereskedelmi miniszter az erdélyrészi háziipar- és iparfejlesztő-egylet tevékenységét megdicsérte, mi az egylet tagjai közt élénk megelégedést keltett. Az ál­lamsegély kiutalása kapcsán az egyletről úgy nyilat­kozott, hogy a felterjesztésből, valamint az ahhoz csa­tolt zárszámadásból szívesen vett tudomást a kifejtett eredményes tevékenységről, valamint ama körülte­kintő és gondos takarékosságról, melylyel az egylet az elmúlt év folyamán pénzügyeit kezelte. Reménye továbbá, hogy a kitűzött közérdekű feladat megoldá­sában ezentúl is fokozott buzgalommal fog működni. ** A sörivók két krajcárja. Mikor az állam Pozsonyban megváltotta az italmérési jogot még vi­tás volt, hogy a pénzügyminiszter a városi fogyasz­tási adót is a regale-joghoz fogja e számítani és igy tekintetbe veszi-e azt a megváltási összegnél. Az el­döntetlen kérdésnek az volt a következménye, hogy a város továbbá is behajtotta a fogyasztási adót, a­mi a sör megdrágulását is maga után vonta. Literenként két krajcárral fizettek többet a pozsonyi sörivók. Ez egy évnél is tovább tartott. Most a megváltási ösz­­szeg megállapítása után a dolog a sörkimérők javára dőlt el, kik most visszakapják a január elseje óta fizetett fogyasztási adót Ámde ők nem fizetnek vissza a sörivóknak, a literenként beszedett két krajcárból egy árva krajcárt sem, a­mi persze bajos is volna. A sörivóknak csak az a vigasztalásuk maradt, hogy nem fizették a sört még drágábban. ** Díszletek árverezése foly most Debre­cenben. Valentin Lajos volt­ igazgató 30,000 írtra becsült színi fölszerelései kerülnek ott dobra. Lesz­­kay András, az új direktor és Ditrói Mór Kolozsvár­ról a legszorgalmasabb árverelők. De a város is vett vagy 1500—1600 forint áru felszerelvényt, közte a »Szegény Jonathán« fényes díszleteit. Minthogy sok a hitelező, a debreceni főszámvevő készpénzzel kény­telen licitálni s a város elsőbbségi igényeit a biróság előtt kell majd érvényesítenie. ** Felfedezett síremlék. Dankó József pozso­nyi prépost érdekes emlékkövet fedezett fel, melyről — szakértő kezekkel megtisztittatván azt — kitűnt, hogy a dombormű sírkő, epitaphium és az 1517. ja­nuár 25-dikén elhunyt Rómer Gáspár pozsonyi ka­nonoknak szépen faragott alakját ábrázolja, ki Lank­­falvi Antal pozsonyi prépost helyettese volt. Dankó prépost már intézkedett, hogy a nemzeti múzeum gipszöntvényeket kapjon a leletről. Rómer Gáspár­nak a társaskáptalan levéltárában egy végrendelete is van 1517. jan. 3-tól keltezve, mely fontos kultúr­történeti adatokat tartalmaz. ** Halálozások. Marosvásárhelytt e napokban elhunyt id. Szarvady Lajosné szül. Orbán Anna asszony, élete 70-dik évében. Széles körben tisztelt nemes lelkű nő volt, ki a szabadságharc ide­jén összes arany és ezüst tárgyait a haza oltárára áldozta s később igaz őrangyala volt a menekülők­nek. Férje és fia gyászolja. — Petrozsényben meghalt id. Györke Ferenc biró, megyebizottsági tag, 53 éves korában. — Nagyváradon szerdán elhunyt özv. Petrovics Andrásné szül. Hauser Mária asszony, általánosan tisztelt nemes szivü nő, példás anya, élete 65-dik évében. Négy gyermeke és kiter­jedt rokonság gyászolja. ** Kivándorlási csalások. A felvidéki megyék kivándorló parasztjai, különösen pedig a malackaiak (pozsonymegyeiek) nagy agyafúrtsággal eszelték ki, mivel helyettesíthetnék a hatóságoktól megtagadott útleveleket. Egyiket-másikat ott fogják az ország határán, de sokan eljutnak Brémáig, Hamburgig, hol akadálytalanul ülhetnek hajóra. Ezt pedig annak a praxisnak köszönik, hogy egyszerűen magyar vagy tót nyelven kiállított­­ marhalevelet mutatnak fel, melyekben a kivándorló neve és hazája egészen he­lyesen van megjelölve, csakhogy persze az útlevél az illetőnek valamelyik t ökre számára van kiállítva. De az ilyen »csekélység« egy szabad kikötővárosban nem esik latba, mivel a hatóságok nem törődnek az iromány további tartalmával, melyet amúgy sem ér­tenek meg. Ez a furfang sikerül a kivándorlóknak. Máskor azonban ők iszszák meg a levét az ügynökök furfangjának, így történt legutóbb Poprád vidékén, hol a rászedettek a kivándorlók családjai lettek. Pár nappal a családfők eltávozása után az otthon marad­tak táviratot kaptak tőlük Ratiborból, Porosz Szi­léziából, melyben egyenként 150 frtot kértek még. Az asszonyok tudták ugyan, hogy az utasok elég pénzt vittek magukkal, mégis előteremtették és elküldték a kívánt összeget. Csak aztán ütött szeget fejükbe az a körülmény, hogy a távirat magyarul volt szövegezve, pedig a családfők nem tudnak magyarul. Elmentek a postahivatalba és előadták gyanújukat, mire a posta­tiszt rögtön táviratozott Ratiborba, hogy a pénzt ne fizessék ki. De a megkeresés elkésett, mert a pénzt már felvette a vendéglős, kihez címezve volt és át­adta a nála megszállt, de azóta eltávozott utasoknak. Ezalatt megjött Brémából az elutazott családfők le­vele, melyből kitűnt, hogy nem is jártak Ratibor felé. A szegénységben hátramaradt családoktól ok­­vetetlen a kivándorlási ügynökök közvetítői csalták ki a pénzt. ** Öngyilkos bird. Tribusz Gusztáv, a békés­gyulai törvényszék bírája tegnap agyonlőtte magát. A hirt Gyulafehérvárról jelentik, hol Tribusz azelőtt kir. ügyész volt. Öngyilkosságának oka a távirat sze­rint az, hogy sikkasztás miatt kimondták rá a vizs­gálati fogságot. ** A negyedmilliós lottóperben hozott ítéle­tet a temesvári törvényszék csütörtökön hirdette ki a vádlottak előtt, csekély számú hallgató közönség jelenlétében. A kir. ügyész valamennyi vádlott bün­tetésének szigorításáért felebbezett, a védők viszont a Farkas,Püspöky és Szobovics ellen hozott ítéletek ellen appeláltak. Szobovics és Püspöky szabadon bocsátá­sát a törvényszék nem engedte meg, mivel az ügyész szökési veszély fenforgását látta és igy a kezességi összegnek, arányitva az elvont 240.000 forinthoz, legalább is negyedmillió forintnak kellene lennie. ** Vidéki hírek. Heves megye állandó választ­mánya, meleg elismeréssel viseltetve Baross Gábor sike­res működése iránt, elhatározta, hogy őt a megye köz­gyűlése feliratilag üdvözölje. — Török­ Bálint kath. isko­lájánál Zimándy Ignác plébános saját költségén harma­dik tantermet szervezett és rendezett be, a tanitó fize­tését javította s ezért a közoktatásügyi miniszter el­ismerő köszönetet nyilvánított neki. — Kun Halas városa biottsági tagjai egyhangúlag bizalmat szavaztak Föld­­váry Mihály alispánnak s fölkérik, hogy maradjon meg állásában. — Szabadka városa közgyűlése hosszú vita után elfogadta azt a javaslatot, hogy a tanitórendekkel sürgős tárgyalást indítsanak a városi gimnázium átvétele iránt. — SepsiSzentgyörgyről jelentik, hogy ott az utóbbi napokban ismét hidegre fordult az idő s újra fagy és havazik. — Debrecenben »közgazdasági bank« cimmel uj pénzintézetet alapítanak 200,000 frt tőkével s az alakuló gyűlést még e hóban megtartják; az intézet élén Király Ferenc orsz. képviselő áll. — Kun-Szent­­mártonban közelebb egy éjjel öt nagyobb betörés tör­tént. —­ »Anyagi zavarok« miatt a debreceni gimnázium egy 17 éves növendéke mellbelőtte magát, de sebe sze­rencsére nem veszélyes. — Rákospalota községe ismét haladt egy lépéssel: községi orvosi állást rendszeresí­tett ; ez állásra dr. Szabó Ferencet választották meg. Pozsony megye csallóközi járásában a kormány, tekintettel 728

Next