Fővárosi Lapok, 1891. október (28. évfolyam, 269-299. szám)

1891-10-13 / 281. szám

folyton élénk érdeklődésemről.« Az értekezlet azon­nal meleg hangú köszönő táviratban válaszolt. Zeisz­­berg üdv. tanácsos, a munka osztrák részének főszer­kesztő­je előadta aztán a munkatervet. A Csehországot tárgyal­ó kötet 1893 első felében fog megjelenni, ötven évén, de a közlendő dolgozatok a jövő év végéig befe­­jezendők. Báró Helfert azonnal előadta, hogyan ter­vezi Prága leírását s az értekezlet élénk eszmecsere közt maradt együtt késő estig. * A »Magyar-Zsidó Szemle« októberi füzetének közleményei a társadalom, tudomány és irodalom széles köreiből merítik tárgyukat. Dr. Mezei Ferenc az orsz. rabbiképző-intézet növendékeinek anyagi he­lyzetét ecsetelve ifjúsági tápintézet létesítését sür­geti. Dr. Blau Lajos a közelebb elhunyt Graetz Hen­rik kiváló tudományos működését ismerteti. Érdekes dr. Neubauer Adolf dolgozata a nem-héber nyelvek­ről, melyeket a zsidók használtak. A zsidók könnyen szoktak hozzá azokhoz a nyelvekhez, melyeken a kö­rülöttük lévő népek beszéltek. Legelőször az arab nyelvet hozták magukkal a babyloni fogságból és e nyelv aztán közhasználatúvá lett Palesztinában. A görög nyelv Palesztinának Nagy­ Sándor által való meghódítása következtében hatolt be a zsidó társa­ságba, utódjai tovább terjesztették, úgy hogy a buzgó makkabeusok sem tudták kiirtani; a rómaiak uralma alatt pedig újra feléledt. A zsidók, kik Alexandriá­ban, Kis-Ázsiában, Cyprus szigetén, Görögországban és Itáliában telepedtek le, úgy látszik, a Nagy­ Sándor utáni második vagy harmadik nemzedékben elfelej­tették a hébert és számukra a pentateuclist görögre kellett fordítani, mely fordítás »Septuaginta« név alatt ismeretes. Ezek a zsidók görögül írtak apokrif könyveket, drámákat, apologétikus, történeti és böl­­csészeti munkákat. — Az előttünk fekvő füzetbe­n még dr. Kovács Ferenc méltatja meleg elismeréssel dr. Horváth Ödönnek, az eperjesi jogakadémia dé­kán-tanárának önálló füzetben megjelent dolgozatát a vallásszabadságról, Makai Emil az »Absolon« című tragédiájából mutat be néhány jelenetet, a többi dolgozat pedig dr. Klein Gyula, Guttenberg Pál, Büchler Sándor, dr. Bernstein Béla, Spitzer Ignác és Büchler Zsigmond tollából való. * Virchow 70-dik születésnapja ma van s e napot méltóan fogják megülni Berlinben. Berlin városa díszpolgárául választja a nagy tudóst, mely kitüntetésben eddig csak Bismarck herceg részesült; életnagyságú arcképét pedig felfüggesztik a berlini városház nagy dísztermében. Jótékony gazdag embe­rek Berlin második választókerületéből, melyet Vir­chow husz éve képvisel a birodalmi gyűlésen, a Frigyes császár nevével elnevezett kórházban egy külön Virchow-pavillont fognak emeltetni s egyéb más Virchow-alapítvány­ok is fognak következni. A berlini orvosi társulat a hires Lenbach által festeti meg a nagy tudós arcképét s örök emlékezetül elhelyezi a társulat üléstermében. Azon kívül tizennyolc centi­méter átmérőjű arany-emlékérmet vezetnek Virchow tiszteletére, melyekből minden családtag kap egy-egy ezüst másolatot. A választók ma este óriási lakomát rendeznek a tiszteletére; hasonló ovációra készül a tanuló ifjúság, Vilmos császár pedig megparancsolta, hogy Berlin egyik díszes utcáját Virchow-utcának nevezzék el. A berlini anthropológiai társulat nagy tudományos alapítványt tesz a nevére. Parisból, Bécs­­ből, Londonból, Rómából, Budapestről stb. számos tudóst várnak az ünnepélyre. Virchow már két ízben járt Budapesten, legutóbb a bécsi anth­ropológusok budapesti kirándulása alkalmával 1889-ben s akkor lelkes szavakban ünnepelte hazánkat és Budapestet. Virchow pomerániai születésű, Berlinben tanulta az orvostudományokat és 1847-ben már maga tanított a berlini egyetemen. Minthogy 1848-ban részt vett a forradalmi mozgalmakban, el kellett hagynia egyetemi tanszékét s 1850-ben a würzburgi egyetemhez távo­zott. 1856-ban azonban visszahívták a berlini egye­temre, hol alapját vetette meg a nagyhírű pathologiai­­anatómiai intézetnek. A »Sejtek pathologiájá«-ról kiadott műve és kutatásai egész forradalmat idéztek fel az orvostudomány terén s a mai orvostudomány az általa itt kijelölt nyomokon halad. Ő alapította meg továbbá a német anthropologiai társulatot, elő­­harcosa volt a tudomány népszerűsítésének, szervezte az 1866-ki és 1879-diki háborúkban az első egészség­­ügyi vonatokat stb. De tudományos és közhasznú működése mellett mint városi és birodalmi képviselő is jelentékeny szerepet vitt. Érthető és indokolt tehát, h­a a berliniek ma ünnepük őt. * Visszatérő üstökös. Az égen most két üstökös lát­ható távcsövel, a Wolff-féle üstökös, melyet 1884-ben láttak először és az Encke-féle üstökös, mely minden 3­,4 évben jelenik meg és melyet már 1786-ban láttak. E kettőn kívül várták a csillagászok az 1869-ben felfedezett Tempel-féle ■üstököst is. De 1880 óta nem mutatkozott, úgy hogy azt hitték, már eltűnt. Október elején azonban a kaliforniai Lick­­obszervatóriumban ismét megpillantak. Ez az üstökös min­den 5 — 6 évben jelenik meg. De csak minden 10 —12 év­ben jut elég közel a földhöz, hogy éjjel a láthatáron meg­­pilanth­assák. * Az utolsó szám. A temesvári »Kiállítási Köz­lemények«, melyet Strasser Albert titkár szerkesz­tett ügyesen, befejezte pályafutását. A búcsúzó nem szomorú, mert a legnagyobb megelégedéssel mutat­hat a kiállítás sikerére. Ennek a kiállításnak ismer­tetésével, ügyeivel foglalkozott a lap tárgyiasan s közleményeit gyakran felhasználtuk mi is. Egy pár adatát ide írjuk még az utolsó számnak. A kiállítás semmi, vagy csak minimális deficittel záródott. Az összes látogatók száma 312,945 és a készpénz bevé­tel 64,579 frt 60 kr volt. A bucsúszózat ez: »Tart­sák mindazok, kik a szép műben résztvettek s azt létrehozták, nevezetesen a kiállítók, szives és jóakaró emlékükben a kiállítást; nyújtsa a kiállítás hazai iparunknak mind amaz előnyöket, melyek létrehozá­sakor a szervezők szeme előtt lebegett. Lendüljön fel és fejlődjék a hazai ipar, nevezetesen szép hazánk déli részében, hazánk felvirágzására és jólétére!« Ilyen bucsuhang jól eshetik. * Berzsenyi Dánielnek emelendő szobor tárgyában Vasmegye alispánja, Károlyi Antal, értekezletet hivott össze Szombathelyre. — A bécsi műtörténelmi muzeum okt. 21-étől fogva nyílik meg a nagyközönségnek s hétfőn, szerdán és pénteken tekinthető meg. — A »Katonai Lapok« vezetését ismét Bolgár Ferenc orsz. képviselő vette át. — »A tanítói társadalomban« címmel Ujlaky Géza, győri tanító, paedago­­giai dolgozatokat ad ki, a kötetre 60 krral lehet nála elő­fizetni e hó közepéig. — Gutenbergnek, a könyvnyomtatás feltalálójának emlékszobrot készülnek állítni Bécsben. — »A cár örült« című névtelenül megjelent röpiratot Berlinben konfiskálták. M — 2084 — Az Athenaeum naptárai. Az utóbbi években a magyar naptár-irodalom terén bizonyos stagnáció volt észrevehető. Az előtt közkedvelt naptárak évről-évről vesztettek a közönség érdeklődéséből. De csak a rossz naptárak, mert a jót, sok tudnivalót tartalmazó naptártól ma sem fordult el a közönség érdeklődése. Bizonyítja ezt az »Athenaeum nagy képes nap­tára«, melynek 1892-re szóló vaskos kötete a vállalat 33-dik évfolyama. Ez a naptár több mint három év­tizeden át a legelső helyet foglalta el az összes ma­gyar naptárak közt és a naptárak általános hanyat­lása idejében mondhatni, egymaga tartotta fenn a régi színvonalat. Az új évfolyam 408 lapon, 42 kép­pel s ez évben először kemény kötésben jelenik meg. Az irodalmi részben Jókai Mórtól, Lévay Józseftől, Tolnay Lajostól, Dalmady Győzőtől, Szépfaludy D. Ferenctől, Szanday Zenótól, Murai Károlytól, Szoko­­lay Kornéltól, Szabolcska Mihálytól, Kozma Andortól és más jónevű íróktól találunk verset, novellát, ismeret­­terjesztő cikket. Ez irodalmi részszel vetekszik az »év történeté«-nek páratlanul gazdag ismertetése, szebb­­nél-szebb illusztrációkkal. A tiszti címtár és a többi hasznos tudnivaló 250 lapot foglal el. A »nagy képes naptár« ára 1 frt. A »nagy naptár« összes szépirodalmi és isme­retterjesztő része, az illusztrációkkal együtt benne van az »Athenaeum kis képes naptára«-ban is s igy azoknak, kik a tiszti címtárt nélkülözhetik, kevés pénzért sok és jó olvasmányt nyújt. Ara 60 kr. —­ A tiszti címtár, naptári és közhasznú részszel, mint az »Athenaeum magyar közigazgatási kalendáriuma« kapható s az összes magyarországi tisztviselők és hatóságok pontos, teljesen megbízható címtári ada­tait tartalmazza. Ara tartós, kemény táblába kötve 70 kr. Még négy egészen új, olcsz képes naptár is ke­rült ki az Athenaeum kiadásában. Ilyen a »Petőfi­­naptár.« Az Athenaeum, Petőfi műveinek kiadója, mely annyi érdemet szerzett a Petőfi-kultusz körül s mely Petőfi műveinek szebbnél-szebb kiadásairól gon­doskodott és most is uj Petőfi-kiadáson dolgozik­, e naptárral is hozzá kívánt járulni a nagy költő iránti kegyelet emeléséhez. Petőfi élete és költészete ismer­tetésén, Petőfi újabban felfedezett versein kívül né­pies tartalmú elbeszélések vannak benne. Ára 30 kr. — Az »Athenaeum dalos nép naptára« a magyar dalnak és a magyar dalszerzőknek (id. Ábrányi Kor­nél, Zimay László, Szentirmay Elemér, Papp Zoltán) van szentelve, a »Magyar népdalról« id. Ábrányi Kornél ir. A naptár több dalt kőtára letéve közöl, ára 30 kr. — Humorisztikus naptár a » Zóna-naptár«, mely Pokrócz Ádám ismert »vasutyi« szerkesztésé­ben vasúti történetkéket, adomákat s a vasúti tudni­valók egész tömegét nyújtja. Ára 30 kr. Ne feledkezzünk meg az »Athenaeum Kossuth­­naptáráról« sem, melyet nevezetessé tesz, hogy Kos­suth Lajos maga egy nagy tanulmányt küldött a szer­kesztő felkérésére e naptár részére. Tudtunkkal ez az első eset, hogy Kossuth Lajos naptárba ír. 8 még érdekesebbé teszi a vállalatot, hogy Kossuth cikke a naptári magyarázatokról szól s a nagy száműzött sokoldalú, fényes adományait is uj oldalról mutatja be. Kossuth az értekezést amolyan emlékezet-segítőül, saját maga számára még 1875 ben irta, s azóta a dol­gozat irományai közt hevett. A naptár szerkesztősé­gének tudomására jutván az értekezés létezése, fel­kérte a szerzőt, engedje át a naptár számára. Meg­tette. Ekkér jutott az »Athenaeum Kossuth-nap­tára« a rendkívül érdekes és tanulságos munka birto­kába. A naptár különben Kossuth saját kéziratának hasonmását is közli és Kossuthra s családjára vonat­kozó számos képet és cikket tartalmaz. Ara ennek is 30 kv. Az Athenaeum tehát az 1892-dik évre két új, szebbnél szebb naptárt adott ki, s a csinosan illusz­trált, nagy betűkkel nyomott könyvek díszére válnak nyomdájának. A naptári rész mindegyikben egyforma; a többi tartalom is változatos, érdekes, és tanulságos olvasmány. Válogathat köztük kiki erszénye szerint, arról biztos lehet, hogy rossz naptárt nem kap. Színház, zene, képzőművészet. * Munkácsi Mihály rajza az E. M. K. E.-nek. Munkácsy tegnap Kolozsvártt volt. Délben az E. M. K. E. főtitkári hivatalában átadta az egylet alapító tagsági oklevelének rajzát, melynek elkészítésére föl­kérték. A remek koncepciójú képen a magyar nem­zeti Géniusz a kelő nap sugaraiban előtűnve, Erdély bércei fölött lebeg és kezében tartja, a magyar nők ajándékozta egyleti lobogók körülötte a nemzetisé­gek csoportosulnak, a Géniusz fölött ragyogva feltűnő négy betűk: E. M. K. E. nézve. A Géniusz lábainál, róna szélén, fiatal anya tanítja könyvből gyermekeit. A képet sokszorosítani fogják az egylet javára. Mun­­kácsyt az E. M. K. E. választmánya, gr. Teleki Do­mokos alelnök vezetése alatt, lelkes ovációban ré­szesítette. * A király-himnusz. Az országos magyar halár­­egyesület választmánya vasárnap foglalkozott a ki­rály-himnusz ügyével. A jury a beérkezett 141 mű közül 19 pályamunkát jelölt ki a szűkebb pályázat­ban való részvételre. A választmány elhatározta, hogy a pályázati határidőt négy héttel meghosszabbítja s az ez idő alatt beérkező műveket a már kijelölt 19 művel együtt szűkebb pályázatra bocsátja. Végül az összes határegyesületi tagegyletek által legjobbnak ítélt három munkát az 1892-diki, a fővárosban tar­tandó dalünnepélyen a nagyközönséggel is megismer­tetik s csak azután fog a jury végleg dönteni. * Magyar író színdarabja Bukarestben. Vuk­án József nagyváradi román irótársunknak, a »Família« szerkesztőjének, »István vajda« című történeti tra­gédiáját a bukaresti nemzeti színház előadásra elfo­gadta. A tragédia még ez év december havában elő­adásra kerül, a próbákra és az előadásra a színház igazgatósága meghívta a szerzőt is. Vuk­án Józsefet bukaresti útjában valószínűleg többen fogják kísérni. Az előadás elé érdeklődéssel néznek a román írói kö­rök, annyival is inkább, mert ez az első eset, hogy magyarországi román író művét adják elő bukaresti színpadon. * Shakespeare összes színműveinek előadása. A drezdai udv.­színház a jövő tavaszra érdekes Sha­­kespeare-ciklust tervez. Színpadra hozza Shakespeare valamennyi színdarabját, a legjobbaknak elismert né­met átdolgozások szerint. Az újonnan betanult és még elő nem adott darabok bemutatója a télen lesz. Az első ilyen darab volt »II. Rikárd király«, a Devrient Ottó szinte-alkalmazásában, mely élénk hatást tett. Most a »Cymbelin«-re készülnek, Bullhaupt átdolgo­zása szerint. * Panoráma a honfoglalásról. Az Andrássy-út város­ligeti torkolatánál a két Feszty-testvér által tervezett pano­ráma, melynek számára díszes épület emelkednék, szintén a a honfoglalást ábrázolná. A körkép első tárgya : a magyarok bejövetele ezer évvel ezelőtt. Feszty Árpád arra az ered­ményre jutott kutatásaival, hogy elegendő történeti és mű­vészi anyag van együtt, melylyel a magyar közönségnek a korhűség meggyőző erejével mutathassák be a honfoglalás korszakalkotó, lelkesítő tényét. A kép 120 méter hosszú, 14 —15 méter magas volna s közte, meg az emelt helyen álló néző közti téren igazi tárgyak folytatnák a festményt, melynek kezdete nem is látszanék azonnal. A kép vonz­erejének csökkenésével, másutt lévő körképekkel cserélnék ki. * Párisi színházakból. A nagyoperában már megkezdődtek a próbák Ducoudray új dalművéből, a »Tamara Bourgeault«-ból. Ez lesz az utolsó újdon­ság, melyet a távozó igazgatók, Ritt és Gailhard, elő­adnak.­­ A »theatre Ubre« október 26-án kezdi meg előadásait. Első darabja »Gorist apó« lesz, melyet Tabarant irt Balzac regényéből. * Hangverseny: Kemény Rezső, Hubay és Joa­chim tanítványa, ebe 30-án aredoutetermében hang­versenyt rendez. A hangversenyben közreműködnek még: Kaczér Margit k. a. az operaszínház tagja és Bodó Alajos zongoraművész. Jegyek a »Harmónia« zenemű-kereskedésében kaphatók. * A népszínháztól megvált Follinus Aurél helyébe az igazgatóság segéd­rendezőül Ferenczy József eddigi ügyelőt, ennek helyébe pedig Bérczi Endre vidéki színészt szerződ­tette. — A burgszínházban a »Cár szerecsene« című vígjáték Vész Rikárdtól nem tetszett; öt felvonáson keresztül pró­bálja a darabban Nagy Péter cár kegyencét, a fekete Ibra­­himot egy udvarhölgygyel összeházasítani, a­mi azonban nem sikerül: a cselekvényben semmi élet. — Marco Praga új színműve »L’innamorata« tetszéssel került színre Turin­­ban, de a kritika erős kifogásokat tesz.­­ Az első hangver­seny Bécsben Pattini Rafaela porosz opera-énekesnőé és Pászthoryné zongora­művésznőé lesz.

Next