Fővárosi Lapok, 1891. november (28. évfolyam, 300-329. szám)

1891-11-15 / 314. szám

jában. Maga is adta ki s az Eggenberger-féle cég bi-­i­zományában kapható harmadfél forintért. Szorgalom terméke, melyben egy buzgó tanító gondosan felje­gyezte mindazt, mit a különféle tárgyakban tanít, a kérdésekkel, feleletekkel, intésekkel és megjegyzések­kel együtt. Látszik belőle az is, hogy jól tanít s köny­vét sikerrel használhatják az olyan tanítók, kik nem tudnak, vagy nem akarnak a maguk lábán járni. De a­kik önállósággal bírnak, azok bizonyára jobb sze­retnek egyéni hajlamaik szerint és a különféle elméjű gyermekekhez alkalmazkodva tanítani, mert ha mind egy ily vezérkönyvet használnának, az valóban a nép­­tanítás biablonja lenne. * A természettudományi társulat téli felolvasó ülései­nek sorozata már meg van állapítva. A sort jövő szerdán, nov. 18-án délután öt órakor nyilvános szakülés nyitja meg a vegytani intézetben (múzeum-körút 4. sz.); előadók dr. Kövesligethy Radó »a három test problémájáról«, dr. Lich­tenberg Kornél »a színes hallásról« és dr. Ónodi Adolf »az orrüregről« készítmények bemutatásával. Utána választmá­nyi ülés. .November 27-én este 6 órakor természettudományi estély ; előadó Nuricsán József »a viz történetéről«, kísér­leti mutatványokkal. December 4-én este 6 órakor termé­szettudományi estély ; előadó Nuricsán József befejezi elő­adását »a viz történetéről.« December 9-én este 6 órakor referáló előadás ; előadó dr. Ónodi Adolf »éneklő szervünk­ről« mutatványokkal. December 11-én este 6 órakor termé­szettudományi estély; előadó dr. Lichtenberg Kornél »a hal­lás világából.« December 16-án délután 5 órakor szakülés; tárgy : Korizsánszky János és László Ede együttes referáló előadása »a homoki szőlőről és a homoki borokról.« Utána választmányi ülés. December 18-án este 6 órakor termé­szettudományi estély ; előadó dr. Csapodi István e kérdésről: »Hogyan írjunk ?« 1892. január 8-án este 6 órakor termé­szettudományi estély ; előadó Klupathy Jenő »az elektromos­ság köréből«, mutatványokkal. Január 13-án délután 6 óra­kor választmányi ülés , előkészületek a közgyűlésre. Január 15-én este 6 órakor természettudományi estély; Klupathy Jenő befejezi előadását »az elektromosság köréből.« Január 20-án, szerdán d. u. 1125 órakor a társulat félszázados ju­bileumi és egyszersmind tisztújító közgyűlése. Februártól kezdve dr. Szabó József egyetemi tanár fog hetenként sorozatos elő­adásokat tartani a földtan köréből. * Tordai Grail Erzsi, a magyar költészet német­­országi buzgó ismertetőjének arcképe megjelent a »Vasárnapi Ujság«-ban. Ez alkalommal olvassuk róla, hogy Tor­dán született s korán árvaságra jutva, a nagyszebeni apácák intézetébe ment tanulni. Majd Budapesten, Zirzen Janka intézetében szerezte meg magának az elemi és polgári iskolai tanítónői okleve­let. Hajlamainál fogva azonban színésznő akart lenni s be is iratkozott a színi iskolába, de anyagi eszközök hiányában tanulmányait be nem végezhette s Nagy­váradra ment polgári iskolai tanítónőnek. De bár ott kedvelték, vágyai nem hagyták nyugton s Bécsbe ment, hol a német szavalást Lewinskytől tanulta. A második tél az idei, melyen Németország városaiban sikeres előadásokat tart irodalmunkról. Tagja a »Verband für öffentliche Vorlesung«-nak, s minden német városban ez a szövetség rendezi felolvasásait, melyekre téli időzése helyéről, Berlinből utazik el. Megemlítjük, hogy a »Vasárnapi Újság« mai számá­ban dr. Bakody Tivadar jeles orvos és egyetemi ta­nár fiatalkori »Traumbilder« című német versköte­téből négy lírai dal olvasható Kacziány Géza fordí­tásában. A forradalom előtt dr. Bakody ugyanis sok tehetségre mutató német verset ír, a forradalomban Görgey Arthur táborkarának lett jeles tisztje; ké­sőbb a lant és kard helyett a hasonszenvi gyógyítási mód kitűnőségei közé emelkedett. * Két rektori beszéd jelent meg egy most kiadott fü­zetben ; azok, melyeket a műegyetem most folyó tanéveinek megnyitásakor Klimm Mihály lelépő rektor és dr. König Gyula ez idei rektor mondottak ; az előbbié a múlt tanévről tartalmaz érdekes adatokat, dr. König Gyuláé pedig a mű­egyetemi tanulmányokról és a műegyetem szerepéről figye­lemre méltó fejtegetéseket. — Nogáll János címzetes püspök Nagyváradon lefordította a Kempes Tamás négy könyvét magyarra és diszkötésben a Leó pápának szóló ajánlással elküldte Rómába. — Orvostudományi szakfü­zetke került ki sajtó alól »A skiaskopia« (árnyékpróba) címmel; dr. Hoor Károly cs. és kir. ezredorvos és egyetemi magántanár ismer­teti benne a szem­vizsgálat egy új módját. Színház, zene, képzőművészet. * Nemzeti színház. Beuilletnek »Egy párisi re­gény« című színműve tegnap egészen telt nézőtér előtt került színre. Tárgy­né szerepét, melyben Sz. Prielle Kornélia asszony művészete talál kiváló anyagot, a művésznő gyöngélkedése miatt a nap folyamán Lend­­vayné asszony vette át, s dicséretére jegyezhetjük fel, hogy nem könnyű vállalkozása igen jól sikerült. A nagy szerepet minden fennakadás nélkül, kellő illúziót keltve játszotta végig. Az előadás hatásának oroszlán­­része azonban ezúttal az Újházié volt, ki a Chevrial bábszerepében egyik legjobb alakítását mutatja be. Minden mozdulata, minden szava, melylyel az élvhaj­­hászó, rideg lelkű milliomost ábrázolja, művészi egyé­niségnek hatásos megnyilatkozása. A negyedik felvo­nás meghalási jelenete, a vérfagyasztó toast mesteri M 1 előadása után nyolcszor hívták a lámpák elé. Nem egészen jó estéje volt Hegyesi Mari asszonynak. A darab elején nem tudott meggyőzni Marcelle ingatag, tartalmatlan és könnyelmű lelkületéről, a szökési je­lenetben nem tudott elhatározásának belső motívu­mairól kellően számot adni, s ötödik felvonásbeli visz­­szatérésében is a bűnbánatnak közvetlenebb megnyi­latkozását várták volna. Meghalása azonban kellően kidolgozott és így biztos hatású részlet volt. Nagy Ibolya k. a. könnyűvérű táncosnőket nem tud ábrá­zolni. Szépen játszott Mihályfi (Henry), úgyszintén Fáy Szeréna k. a. (Therese), míg Bercsényinek Chesnel orvos egyik legkiválóbb szerepe. * Mellszobrok. József főherceg honvédfőpa­rancsnok a napokban meghívta Stróbl Alajost Al­­csútra, hogy készítse el az ő és a Klotild főhercegnő mellszobr­ait. A művész már tiz nap óta Alcsúton van s szorgalmasan dolgozik művén. A főhercegi pár na­ponként ül a művésznek. A Sába királynője tegnap részben uj szereposz­tással került színre az operaházban. A címszerepet Heller Mira kisasszony énekelte, ki a külső megjele­nés szépségével is dicsekedhetik. Szenvedélyesen, oly­kor nagyon is szenvedélyesen ábrázolta a keleti zsar­nokhölgy kacérkodásait. De oly hévteljes vonás húzó­dott végig egész alakításán és énekén, hogy egyes fogyatékosságok iránt is elnézők lehettünk. A második felvonás után ötször tapsolták ki, mire kezében nagy virágbokrétával jelent meg. A többi szereplő már mű­ködött együtt e dalműben. Broulik kissé édeskés As­­sádja, Odry művészi Salamon királya, Vasquez Mo­lina grófné pathetikus Salamithja, nem most először arattak elismerést. Különösen Vasquez grófnő mutat szép haladást a drámai játékban és énekben. Á­brá­­nyiné asszony csínnal énekelte a csalogató dalt. A közönség, mely az egyes szereplőknek sokat tapsolt, a színházat egészen megtölte. * Készülő hangversenyek: Sauer Emil zongora­­művész, mint már jeleztük, e saisonban is ellátogat hozzánk. Hangversenyét e hó 23-dikán tartja a re­­doute kistermében. Jövő szombaton, 21-dikén lesz Reichmann Tódor bécsi kamaraénekes önálló dalesté­lye. A jeles baritonista tudvalevőleg a filharmonikusok szerdai hangversenyén is énekelni fog. A külön dal­estélyében Grützmacher Frigyes, az operaházi zene­kar új első gordonkása is közreműködik. A hegedű­művészetet e héten Thomson Caesar képviseli, ki holnap adja hangversenyét a redouteban. * Színházi játékrend. A nemzeti színházban: nov. 16-án »Szikra« és »Musotte«, 17-én »A csapodár«, 18-án »Stuart Mária«, 19-én »A harag« és »Nőuralom«, 20-án »Romeo és Julia«, 21-én »A jó falusiak«, 22-én »Elektra.« — A várszínházban: nov. 16-án »Carmen«, 19-én »A Four­­chambault-család«, 22 én »Rosenkranz és Güldenstern.« — Az operaházban: nov. 17-én »Villars dragonyosai« és »Nivita«, 19-én »Az alvajáró« és »Nivita« , 21-én »Sába királynője«, 22-én »Parasztbecsület« és »Naila.« * »Három jellemrajz.« Ily című zenemű hármas füzete jelent meg Siposs Antal ismert zeneszerzőnk­től. Emlékábránd ez a »Szózat« dallama szerzőjének, Egressy Béninek dalára, zongorára, hangversenyi elő­adásra szánva. Két hallgató magyarból és három pa­lotásból áll, melyeket a szerző gr.­­Degenfeld Anná­nak, gr. Degenfeld Lajosnak és Ábrányiné Katona Clementin úrnőnek ajánlott. A címlapokon Egressy Béni, e régi jó zenész, fiatalkori, idealizált arcképe, a népzenét búsulva hallgató magyar úr és egy díszma­­gyarban palotást táncoló pár jelenetei láthatók. Az első és harmadik füzet ára egy-egy forint, a középsőé egy forint húsz krajcár. A pesti könyvnyomda rész­vény-társulat intézetében készültek. * Újító színigazgató: Leszkay András, a debreceni színtársulat igazgatója, eltér egy ősi szokástól. Nem várja a »színész vásár« idejét, hanem már most szervezi társulatát a jövő esztendőre is. Mostani társulata tagjait felhívta, hogy a ki 1892. virágvasárnapjától szerződni kiván, november 20-ig nyilatkozzék s a ki december 1-ig nem kap választ, arra az igazgató jövőre nem reflektál. Ezenkívül az igazgató körútra készül a nagyobb vidéki városok színtársulatainak helyeire, hogy alkalmas tagokat szerződtessen. * Beliczay Gyula d-moll szimfóniája, melyet fil­harmonikusaink szerdán mutatnak be, 1887-diki ter­mék. A következő év nyarán Karlsbadban a Lubitzky zenekara mutatta be s tetszést aratott vele. A zene­értő vendégek és a lapok egyaránt dicsérték. Ugyan­ott még 1889-ben és az idei nyáron is ismételték. Itteni bemutatását sokan várják érdeklődve s a szer­zőjét barátai és tanítványai ovációkban is szándékoz­nak részesíteni. Az ő zeneszerzői működésének most van éppen négy évtizedes évfordulója, mert negyven esztendővel ezelőtt jelent meg a legelső zeneműve: »Nocturne« (h-durban,) a bécsi Spina-cégnél. * Györgyné P. Zsófia asszony legközelebb ismét fellép az operaházban és többi közt Erzsébet szerepét fogja éne­kelni a műsoron sokáig nélkülözött »Hunyadi László «-ban. — »Pázmán lovag«, Dóczi-Strauss dalműve aligha kerül a kitűzött napon, november 23-án szinte a bécsi udvari ope­rában ; az egyik főszerepet éneklő Schrödler ugyanis annyira megbetegedet, hogy kétséges, meggyógyul-e odáig. A »Margit-keringő« című zongoradarab jelent meg Biedermann Henriktől, a Méry Béla zenemívkereskedésében, ára egy fo­rint. — Spányi Irma k. a., operaházunk egykori tagja, most a londoni Covent garden-szinházhoz szerződött. — Liedl Fe­renc hegedűvirtuóz, a m. kir. operaház zenekarának tagja, e hó 26-án hangversenyt rendez a berlini »Singakademiei­ben. — A »Huszárszerelem«, Murai Károly vígjátéka, teg­nap egyszerre két külföldi színpadon, Berlinben és Brünnben került bemutatóra. - - Az intendantura kijelenti, hogy nem felel meg a valóságnak a lapokban felmerült hír, mintha Szirovatka Károly szerződések felbontását kérte volna. 2344 Vegyes hírek. * Udvari hírek. A király ő felsége Gödöllőről kedden utazik Bécsbe és ezúttal már nem is tér vissza körünkbe. Újévig, a mikorra Erzsébet királyné ő fel­sége hazajön keleti útjáról, az udvar Bécsben marad s farsang idején jön ismét hosszabb időre Budapestre. — Margit Zsófia főhercegnő állapotáról a tegnapi jelentés kedvezően szól. A beteg nyugodtan és sokat aludt s a hőfok 37-re csökkent. —• Az olasz királyi pár pénteken útra kelt Palermoba, hol ma jelen lesz, a kiállítás megnyitásánál. Umberto király egy hétig, Margit királyné három hétig marad ott. — Ferdi­­nánd bolgár fejedelem, hir szerint, a tél folyamán ellátogat Bécsbe s még több európai fővárosba. * A magyar delegáció külügyi albizottsága teg­nap kezdte tárgyalni a külügyminisztérium költség­­vetését, Tisza Kálmán elnöklete alatt. Mint előadó Fálk Miksa működött, ki bevezetvén a vitát, több irányban felvilágosítást kért a külügyminisztertől, többek közt, hogy miért történt a hármas szövetség megnyitása oly korán, javult-e Szerbiában a helyzet irányunkban, mikor ismerik el Koburg Ferdinándot fejedelmül, minő természetű az Oroszország és Török­ország közötti szerződés a Dardanellákra nézve. Gróf Kálnoky Gusztáv külügyminiszter mindenek­előtt konstatálja, hogy a monarchia jelenlegi hely­zete a béke szempontjából előnyösnek mondható, mivel egy olyan kérdés sem forog fenn, mely­nek törésre kellene vezetnie. Ellentmondás a bé­kenyilatkozat és a hadikészülődések közt nincs Lehet, hogy a háborút nem lehet kikerülni. Ausztria- Magyarország a szövetségesekkel teljesen összhang­ban békepolitikát folytat. A kronstadti látogatásnak nem tulajdoníthat olyan jelentőséget, hogy annak következtében a szövetségnek módosulni kellett volna. Apponyi kiemeli, hogy ha a miniszter expozéja azt akarta elérni, hogy az a felfogás, mely a világsajtóban a legutóbbi trónbeszédet úgy magyarázta, mintha a béke nem volna teljesen biztos , megnyugtassa, de a maga egészében a külügyminiszter expozéja a célt nem tudta elérni. Gróf Szécsen Antal és Csernátony felszólalása után, ki Giers legutóbbi olaszországi útja felől kér felvilágosítást, a külügyminiszter megjegyzi, hogy Olaszországgal a keleti ügyekben teljes öszhang­­ban vagyunk, gróf Károlyi István kérdéseire is meg­nyugtatóan válaszolt a külügyér, mire a részletes tár­gyalást mára halasztották. * Közrészvét. A Batthyány grófi család leg­újabb gyászában az írói és művészi körökben sokan osztoznak a legőszintébb részvéttel. Ifj. Batthyány Géza gróf ugyanis, kinek váratlan halálát pisztoly­­lövés okozta, gyakran megfordult az irók és művé­szek társaságában s a műpártolók körének megala­kításában is, Justh Zsigmonddal együtt, kinek benső barátja volt, buzgó részt vett. Italában nagyon érdekelte a könyv, a kép, a szobor és minden műtárgy. Hogy tevékenyebb életet nem folytathatott, annak oka gyönge testalkata volt. Vékony alakú, vértelen arcú, és gyakran betegeskedő fiatal ember volt. Kedves uno­kája volt a gróf Batthyány Lajos özvegyének, kin szeretettel csüggött. Egyetlen, (Sopron megyében) 1861. október 23-dikán született. Gyászba borult szü­leinek, az Abbáziában telelő id. gr. Batthyány Gézá­nak és Batthyány Emma grófnőnek vigasztalására még két fiuk van: Lajos, a győri főispán s Béla, a ki Amerikában követségi attaché. Az elhunyt fiatal gró­fot tegnapelőtt este várták vissza Polgárdiból a fővá­rosba, atyjának az oktogon mellett, a florenzi Strozzi­­palota mintájára épült palotájába, de a helyett halálának hire érkezett meg. A gyászeset anyai nagybátyját is, gróf Batthyány Elemért igen meg­lepte a kaszinóban, hol azt másoktól tudta meg. Rögtön aggodalom támad­t benne, hogy itt nem a véletlen keze működött. Atalában a hírnek az a for­­mulázása, hogy a fiatal gróf séta közben megbotlott s a zsebében hordott pisztoly elsülésétől szörnyet halt, mindenfelé kételkedéssel találkozott. A zsebben el­sült pisztoly nem szokott halált okozni, mert a cső a zsebben nincs az agy vagy szív felé irányulva. A ki tudta, hogy a gróf folyvást betegeskedett az utóbbi időben s ez úgy elkeserítő, hogy csak a magányossá­got kereste s nem ment szüleivel Abbáziába, sem testvérbátyjához Ikervárra, noha szeretettel hívták, rögtön arra gondolhatott, hogy csüggedtségében maga olthatta ki életét. A székesfehérvári szolgabírói hivatalhoz nem is balesetet jelentettek, hanem öngyil­kosságot. Huszár főszolgabíró és dr. Heinrich János orvos azonnal siettek a helyszínére, hogy a tényállást megállapítsák és hivatalosan intézkedjenek. Bárhogy történt, a családi szerencsétlenség nagyon méltó a

Next