Fővárosi Lapok 1894. július (180-210. szám)

1894-07-07 / 186. szám

fiúnak esküvője következett most, így akarták a testvérek, mert tökéletesen rendén való dolognak tartották ezt. Itt az akkori lelkész, az én boldogult atyám, a hűségről prédikált, oly lelkesülten, hogy én, a­ki esetleg ott voltam, a templomból kijövet azt hit­tem, hogy hegy és tenger s az egész természet minden nagysága egybeolvadt. ÚJDONSÁGOK Budapest, 1894. junius 6. * Napirend, junius 7-én : A közoktatásügyi miniszter fogad déli 12—2-ig. — A horvát miniszter fogad délelőtt 10—1-ig. — A III. kerületi önképző-egylet mulatsága a ró­mai fürdőben, a Kossuth-szobor javára. — Az I. ker. polgári kör táncmulatsága az Eötvös-villában. — Az ált. szolgálati viszonyban levők egyletének közgyűlése esti 8 órakor a Baross­­utca 6 sz. a. vendéglőben. — A budai dalárda zártkörű mu­latsága a lövő-egyesület helyiségében. Kezdete esti 7-kor. — Magyarok bejövetele, körkép a városligetben, megtekinthető egész nap és este villamos világítás mellett; belépő dij 50 kr. — Nemzeti muzeum , képtár, nyitva d. e. 9—1-ig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr belépő dij mellett. — Az 1848/9. szabad­ságharc ereklyéinek kiállítása, (Károly körút 3. sz.) dél­előtt 9—1-ig látható. — Magyar kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnok­ban, szabad belépés mellett naponként nyitva van 9—2 óráig. Ünnep­ és vasárnap délelőtt 9—12 óráig. — A magyar keres­kedelmi múzeum tudakozódó irodája és könyvtára (V. kerület, akadémia­ utca 12. szám) naponként délelőtt 9—12-ig és dél­után 3—6 óráig van nyitva. Ünnep­­és vasárnap d. e. 9—1-ig. * Időjárás. A meteorológiai intézet jelentése szerint az utóbbi 24 órában főképen az ország keleti részén voltak esők, helyenként tetemes mennyiségben ; így Akna-Szlatinán 25 mm, zivatarral és kevés jéggel, egyebütt kisebb volt a csapadék, mint: Késmárkon (zivatarral) és Kolozsvártt 7 mm., továbbá Marosvásárhelyen 4, Fiuméban 3, Pancsován, Aradon és Ungvárit (zivatarral) 1 mm. Az ország nyugati részén és az Alföldön nem volt eső. Sopron ködöt jelent. A hőmérsékletben nincs változás. Ma reggel nem esett sehol, az idő többnyire derült, száraz és meleg. Öngyilkos miniszterjelölt. Lapunk tegnapi számában röviden megírtuk, hogy Beniczky Gábor előkelő földbirtokos meghalt. Az öngyilkos­ság híre ekkor még csak a levegőben szállongott. Azóta biz­tos valóra vált. A tragikus eset a fővárosi társadalom legszélesebb kö­reiben mély részvétet keltett. Az öngyilkosságot beavatott személyek, családi bajokra vezetik vissza. Másrészt épen az elhunyt intim viszonyainak ismerői állítják, hogy Beniczky Gábor az utóbbi időkben nagyfokú idegességben szenvedett, s hogy bizonyos kellemetlen incidenseknek, épen a folytonos idegbántalmak által előidézett izgalmak voltak az okai. A tragikus eset titokzatos volta mellett is általánosan az a né­zet uralkodik, hogy pusztán kedélybeli zavarok lehettek az elhunyt szerencsétlen lépésének rugói. Beniczky Gábor holtteste még fenn van Máramaros­­ban. Ismerősei, jó barátai megilletődve kutatják az öngyil­kosság okát, de csak­is sejtésekbe bocsátkozhatnak. Be­­niczkynek tizenhat esztendővel ezelőtt súlyos feltételek mellett volt egy párbaja és több közeli ismerőse azt hiszi, hogy az öngyilkosságra a párbaj után történt megállapodá­sok kényszerítették. Azóta, hogy kis leánya, akit nagyon szeretett, meg­halt, komor, hallgatag emberré lett. A földmivelésügyi mi­nisztériumban, ahová bejáratos volt, fel is tűnt ez a változás, de az okára nem tudtak rájönni. Egyszer megkérdezte tőle valaki, hogy mi bántja. — Nem tudom — felelte — de valami teher van rajta. Lehet, hogy úgy szabadulok meg tőle, hogy megint aktív katona leszek. — Beniczky utóbb tartalékos huszár­­kapitány volt. Amikor megkínálták a lótenyésztési osztály vezetésé­vel, visszautasította és kijelentette: — Nem fogadhatom el; nem tudnék ma még jó hiva­talnok lenni. Gazdasági szakismereteivel azonban úgyszólván nél­külözhetetlen lett a földmivelésügyi minisztériumban, s amióta az Országos Gazda Tanácsnak tagja, többször emlegették államtitkár, majd miniszterjelöltképpen. Ezt az utóbbit azonban sohasem vette komolyan és amikor egyik barátja gratulált neki, azt felelte rá: — Barátom, én jó gazdának tartom magamat, de azt már nem hiszem, hogy más is annak tartson. Pedig annak tartották. A földmivelésügyi miniszté­riumban a miniszterségre komoly aspiráns volt. Sőt tegnap a minisztertanács meg is állapodott az ő jelölésében. A dél­utáni órákban már mindenki úgy beszélt róla mint az új földmivelésügyi miniszterről. És egyszerre csak megérkezett öngyilkosságának a híre. * A király bizalmat kíván. A királynak Trient­­ben való időzése alatt két érdekes epizód történt, melyről érdemes utólag is említést tenni. Trientben illetékes helyről az a hír szivárgott a közönség közé, hogy a király nem szereti, hogy ha kérvényekkel al­kalmatlankodnak nála. A királynak feltűnt, hogy a lakosok közül senkinek sincs kérnivalója, s csodálko­zását ki is fejezte cercle közben egy polgárhoz for­dulva. A megszólított bevallotta, hogy a nép nem mert a királynak alkalmatlankodni, pedig sok óhajtásuk volna, s maga is szeretne ő felségéhez valami ügyben­­ folyamodni. A király biztató szavaira rögtön át is nyújtotta kérvényét, mire az uralkodó kijelentette határozott óhajtását, hogy a nép bizalommal fordul­jon hozzá. Mikor a király másnap megnézte az új Yalsugana-vasutat, egy faluban egy kisded csapat vonta magára figyelmét. A gyermekmenház növen­dékei ugyanis a­kiket teljesen katonás nevelésben részesítenek, katonai díszruhában tisztelegtek a király előtt, a kinek rendkívül megtetszett a fiatal hadfiak magatartása. Megdicsérte őket s megígérte, hogy em­lékül mindnyájuknak olyan egyenruhát csináltat, a milyet a tiroli vadászok viselnek. S rögtön ki is adta a rendeletet. * József főherceg e hó 12 én Miskolcra érkezik, hogy megvizsgálja az ottani honvédséget. A város polgár­sága nagy előkészületeket tesz fogadására. * Orvosok vándorgyűlése. Pécsről táviratozzák lapunknak. Ma délelőtt volt az orvosok és természet­­tudósok vándorgyűlésének záró ülése, amelyen Kardos Kálmán főispán elnökölt. A titkári jelentés felolva­sása után dr. Lakits Ferenc köszönetet mondott a gyűlés tagjai nevében a hatóságoknak. Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy előbb utóbb Pécs lesz a Dunántúl szellemi centruma. Dr. Pollák Illés szocialisztikus és higiéniai szempontból ítéli meg a természettudományt, s kifejti, hogy a társadalmi törvényeket ne a hit és dogma szerint kutassuk, ha­nem a természettudomány szerint; minden lépéssel, amelyet a tudomány előre tesz, a tudás bátorságával fejleszszük a nemzetet, s csak akkor térjünk át az európai élet fejlesztésére, ha a magyar nemzeti életet már kifejlesztettük. — Kardos Kálmán főispán kö­szönet mond a vándorgyűlésnek, hogy Pécsvidék egészségügyének oly nagy figyelmet szentelt. A ván­dorgyűlés nevében Hegedűs János nyugalmazott hon­véd főtörzsorvos köszönte meg a város lakosainak vendégszeretőt és a helyi bizottság buzgó működését. Ezzel a huszonhetedik vándorgyűlés véget ért. A ven­dégek egy része elutazott, más része Harkány fürdőbe rándult ki. * A társaságból. Hubay Jenő, a kitűnő hegedű­művész ma délelőtt oltárhoz vezette Cebrián Róza gróf­kisasszonyt Losoncon. A grófnő, kinek atyja azelőtt orsz. képviselő volt és jelenleg főrendiházi tag, ma töltötte be életének 24-dik évét és ezzel elérte nagykorúságát. Az el­jegyzés már ezelőtt három évvel megtörtént — egészen csöndben — míg a hivatalos kézfogót hónapokkal ezelőtt gróf Cebrian szalatnyai kastélyában tartották meg, ugyan­akkor, a­mikor a ház urának másik leányát, Mária grófnőt Bene százados jegyezte el. A mai esküvőnél a menyasszony részéről gróf Schafgottsch­e (Bécsből) volt a násznagy, míg Hubay részéről herceg Cantacuzene töltötte be e tisztséget. A fiatal pár ma délben Losoncról Budapestre érkezett és nagymennyiségű gratulációt vett át. Délután ismét elhagy­ták a fővárost, hosszabb nászútra indulva. * A keleti pályaudvar kibővítése. Az államvas­utak igazgatósága értesítette a székes főváros taná­csát, hogy a keleti pályaudvar területét ki akarja bővíteni s hogy ennek keresztülvitele csakis a lóver­senytér egy részének igénybe vételével lehetséges. Felkéri tehát az igazgatóság a tanácsot, hogy a közte és a magyar lovaregyesület között fennálló szerződést ne hosszabbítsa meg. * Esküvő: Dr. Bajza István miniszteri segédtitkár június 5-én vezette oltárhoz a győri székesegyházban D'Anwander Rudolf ottani előkelő polgár leányát, Mar­­gitot. Az esketést Moohl kanonok végezte. Tanuk voltak: D’Anwander Sándor, Cserhalmay vezérhadbiztos, Reviczky Ambrus, Plachy Gyula, Berenczy György és Lingauer Jenő min. titkár. * A magyar Jakobinusok. Tudvalevő dolog, hogy a jövő 1895. év tavaszán lesz száz éves évfordulója annak, hogy a Martinovics- féle mozgalom főbb részesei a hóhér pallosa által végezték be életüket a budai vérmezőn. Még pedig 1795 május 2- én öten, névszerint: Martinovics apát, Hajnóczy titkár, Lankovith kapitány, Szentmarjai és Sigray, a kőszegi tábla birája; június 3-án pedig ket­ten : Oz Pál ügyvéd és Szolarcsik nevelő léptek a vér­padra. E kegyetlen megtorlással az egész liberális áramlat, mely II. József reformtervei s a nagy francia forradalom nyomán hazánkban szárnyrakelt s az avitikus alkotmány időszerű reformálását tűzte ki céljául, — felakadt, s helyt adott II. Ferenc bizalmatlankodó, szűk látkörü s bigott kor­mányzatának s a francia forradalom eszméi és vívmányai ellen, 20 évnél tovább folytatott küzdelemnek. Csak ez uralkodó utolsó éveiben erősödtek meg újra a liberális és nemzeti aspirációk s indult meg Széchenyi hatalmas sza­vára az az emlékezetes reformmozgalom, mely az 1848-as és 1867-es fázisok után Magyarország újjáalakulásához vezetett. Bár a magyar jakobinusok törekvései és tragikus halála csak közvetve kapcsolódik Magyarország még folya­matban levő regenerációjához — kétségtelen, hogy a sötét reakció ez ártatlan áldozatai teljes mértékben kiérdemlik a hálás utókor pietását. Örömmel értesülünk, hogy történel­münk iránt érdeklődő körökben mozgalom indult meg, mely célul tűzte ki magának, hogy a magyar nemzetiség s a libe­ralizmus e vértanúi halálának százéves fordulóját kegyeletes ünnepélylyel megülje s emléküket valamely nyilvános he­lyen felállítandó emlékművel megörökitse. Első­sorban ter­mészetesen a mártírok sírhelyeinek feltalálása volna szüksé­ges s ez irányban meg is indultak a kutatások. Kívánatos volna, hogy a kik erre nézve valami tájékozást nyújthatná­nak, szíveskednének azt a lapok útján közzétenni, hogy a majdan megalakítandó emlékbizottság erre nézve már tájé­kozva legyen. * Udvari ünnepek Londonban. Nagy fénynyel ren­dezték Londonban a külföldi királyi hercegek látogatása alkalmából a kerti ünnepet és az udvari bált. A kóburgi herceg a palotájában, a Clarence-Howe-ban kétezer vendéget gyűjtött egybe Ferenc Ferdinánd főherceg és az orosz trónörökös nagyherceg tiszteletére. A kerti ünnepségen meg­jelentek a strelitzi nagyherceg, az Abruzzók hercege, a párisi gróf, Aumale herceg, Komatsu japáni herceg, Svaszi johanai herceg és Rabi­siami herceg. A kert fái között remek sátrak voltak felállítva, a trónörökösök sátrát kék selyem szövettel vonták be és délszaki növényekkel övezték. Az idő is ked­vezett a kerti mulatságnak. Viktória angol királynő különben átengedte a Saint-James palotát a koburgi her­cegnek, hogy ott rendezzék az ünnepet, ha az eső esik. Estig tartott a kerti mulatság. A fejedelmi vendégeknek csak annyi idejük volt, hogy átöltözködhettek az udvari bálra, a­melyet az angol királynő a Buckingham-palotában rendezett. Az orosz trónörökös-nagyherceg nem jelent meg a bálon, ellenben ott volt Eulália spanyol hercegnő és sok­kal több vendég, mint a kerti mulatságon. Ferenc Ferdinánd főherceg már visszaérkezett Bécsbe. A koburgi herceg és a felesége nemsokára elutaznak Pétervárra, hogy augusztus elején jelen legyenek Xénia nagyhercegnőnek Sándor nagyherceggel való eljegyzésén Peterhofban. * A sikkasztó bankár, Lövy Jenő holttestét ma délelőtt boncolták föl a törvényszéki orvostani inté­zetben. A boncoló orvosok megállapították, hogy a halált a jobb halántékra irányzott lövés következ­tében létrejött koponyatörés és agyroncsolás idézte elő. Az egész holttest, de különösen a fej,­­ miután a szabad levegővel közvetlenül érintkezett, erősen rothadásnak indult. A tetemet a kora délutáni órák­ban Chevra Kadischa-egylet emberei kivitték a ke­­repesi­ uti szr. temető halottasházába, a­honnan egész csendben eltemették. Az öngyilkos bankházában ma délután Balanyi Imre központi vizsgálóbíró vezetése alatt bírói küldöttség járt, hogy felkutassa azt a levelet, melyben a szerencsétlen véget ért ember, mint maga mondotta, meggyónja bűneit. Nagyobb boríték alatt egy szekrényben csakugyan ráakadtak több levélre, melyek közül azonban csak egy volt meg­címezve Fenyő Sándor, a Magyar Hírlap felelős szer­kesztőjének nevére. Lőrynek többi leveleit a vizsgálóbíró magával vitte, azt pedig, a mely névre szólott, tüstént ren­deltetési helyére juttatta. * A meglopott Parmezán. Parmezán József olasz kőműves tegnap a keleti pályaudvar előtt 500 frtnyi pénzét számolgatta. E közben két ember közeledett felé s az egyik kiragadta kezéből az összes pénzt. Erre mindketten futás­nak eredtek. Az egyiket, Schreicher József cipészt el is fogták, de a pénzt nem találták meg nála. A lopást különben tagadja. A szegény Parmezán búsul. * Szerencsétlenül járt pozsonyi tourista. Szo­morú levelet kapott Klaus Frigyes pozsonyi városi képviselő. Arról értesítette a zürichi műegyetem rektora, hogy fia, ki technikus, egy kirándulás alkal­mával az Alpok között a mélységbe zuhant és ször­nyet halt. A kétségbeesett apa azonnal Zürichbe utazott, hogy fiát ott eltemettesse. Pozsonyban élénk a részvét a gyászba borult család iránt. * Lucci koplalása. Az ellenőrző bizottság, mely a híres műkoplaló működését fogja megfigyelni, ma este 9 órakor tartja meg első alakuló ülését a vigadó első emeleti éttermé­ben, a­hol megállapítják az ellenőrzés módjait és felosztják az inspekciókat. Holnap délelőtt 11 órakor lesz Lucci utolsó étkezése, mely a vigadó éttermében történik meg, a legnagyobb nyilvánosság előtt Mindkét találkozásra úgy az ellenőrző bizottság tagjait, mint a sajtó képviselőit meghívták. Az ellen­őrző bizottságba még lehet jelentkezni, de minden jelentkező kötelezi magát 5--5 órai inspekcióra a 30 nap lefolyása alatt. Az 5 órát nem egyfolytában kell Succi mellett tölteni, hanem minden negyedik vagy ötödik napon egy-egy órát. Paraszt-színház. Justh Zsigmond, a jeles író saját birtokán, Szent-Tornyán színházat építtetett, a­hol paraszt legények és leányok népszínműveket, sőt magasabb gem­eli darabokat is játszottak. Ez a színház — írja a Hazánk __ a parasztszociálizmustól forrongó Alföldön valódi kulturális missziót teljesített s »művészi erői« is mindinkább meg­szaporodtak, úgy hogy Justh kénytelen volt egy »a modern kor igényeinek megfelelő« színházat építtetni. Az új szín­ház a Justh szenttornyai kastélya mellett elterülő nagy park északi szélén épült, dór szilben, hasonlóan a görög amfiteátrumokhoz. Teteje nincs, hanem szép lombos fák borulnak rá. A színpad fél méterre van felemelve. Úgy az öltözők, mint a kijáró ajtaját vörös szövet fedi. A nézőtér közepén, a fal mellett van a páholy, a páholy mellett jobb­ról és balról széksorok. A fal mellett és a bejáróknál van az állóhely. Az előadás megkezdését a súgó kopogással jelzi 1596

Next