Fővárosi Lapok 1894. október (271-301. szám)

1894-10-10 / 280. szám

s aki a gyöngéd, finom érzések befogadására, végig­­élvezésére képtelen. Most, hogy Justh Zsigmond halála hírét hozza a távíró messze Cannes-ból, az első gondolat, a­mit e halálhírre érezünk, bizonyára az, hogy milyen fájó, milyen nehéz lehetett reá nézve az örök elválás ettő az élettől, melynek annyi szépségét élvezte, melyben annyi gyönyörűséget találhatott. Közönséges lelkű, durva idegű, állati életet leélt emberek úgy odaillenek abba a nedves, rideg földbe s olyan kevés sajnálni való van rajtuk — de fáj odakisérni azt, a kivel együtt: tudást, szellemet, meleg szivet és érző kedélyt is kell temetni . .. Justh Zsigmond 1863-ban febr. 16-án született a békésmegyei Puszta-Szent-Tornyán. Első kötete, melylyel méltó feltűnést keltett, a Kápr­ázatok volt. Érdekes és újszerű tehetség nyilatkozott meg e kö­tetben. A könyv tele volt meleg érzésekkel, pompás megfigyelésekkel. S e.kötet megjelenése óta tehet­sége egyre fejlődött, most vártunk volna még tőle teljesen kiforrott, szép műveket. De a halál paran­csolt, s a toll kiesett a kezéből, mielőtt nagyratermett tehetsége teljesen kibonthatta volna szárnyait. Lapunk múlt évi február 16-iki számában, a Pénz legendá­ja, című munkája megjelenése alkalmá­ból Vadnay Károly néhány szóval, pompásan jelle­­m­ezte úgyszólván tehetsége egész fejlődését: »Nem régen volt, midőn első kötetét,a Káprá­zatok­­at kiadta. Már e beszélyekben is kitűnt ugyan kettős fogékonysága, mert ép oly erős igazsággal tudta egy tönkrement magyar gentry sorsát megfes­teni, mint amily élénk megfigyeléssel beszélt nemzet­közi sajátos jelenségekről; mindamellett újabb idő­ben mégis nagyon feltűnt amaz új oldalú sikerrel, melyet A puszta könyvé­ve­l aratott, mert alig sejt­hettük, hogy ő, a Paris elemei­nek eleven szemű és szellemű rajzolója, a szalonok és műtermek otthonosa, annyi erővel és minden izében magyaros tősgyökeres­séggel tudja festeni a magyar alföld népalakjait.... A magyar föld és népének költői melegségű szer­etete árad reánk e könyvből, meglepőleg ép azért, mert egy Párisban és Párisnak sokat élt fiatal iró glacé ket­­tyűs kezéből kaptuk. Most e tárgykörtől ismét nagyon messze eső munkát olvasunk tőle: tanulmányt az arisztokratikus világ fényes léhaságairól. Ez új könyv szintén érdekes, sajátos, tele finom megfigye­lésekkel . ..« Utolsó művéről Gányó Julcsá-ról szintén Vad­nay írt lapunkban a múlt év novemberében. A rokon­szenves, elismerő hangú bírálatot azzal végezte: »Ezt a tanulmányt érdemes volt megírni: szer­zője nőtt vele és általa . . .« És még mennyit nőhetett volna ? Azért olvas­suk szomorúan a távirat rideg négy szavát: Justh Zsigmond ma meghalt . . . J­unius. IRODALOM. * Elbeszélő művek. Szinéri Györgytől Apostol címmel egykötetes regény jelent meg Szegeden. Ki­állítása becsületére válik Endrényi könyvnyomdájá­nak. Ára­­ írt. — Görbe ország cím alatt öt paraszt­történetet bocsátott közre Lengyel Sándor Aradon. Az egyes elbeszélések címei: Szegény András mos­tohája. — Mese az elátkozott házról. Vándorló lel­kek. — Világlátó Mihál. Harag a sírig. — A könyv árát nem találtuk a borítékon. *A sommás eljárás (1893 : XVIII. t. c.) és fizetési meghagyás (1893 : XIX. t.­c.) magyarázatát bocsátja közre Knorr Alajos nyug. kir. ítélőtáblái biró. A 30 nyomatott ivre tervezett munkának első része már megjelent és szerzőnél (Budapest, VIII. Rökk-Szilárd­ utca 20. sz.) 2 frt 50 krajcáron kap­ható. A második rész a jövő év január havában fog elkészülni. * Uj naptárak. Rózsa Kálmán és neje kiadásában megjelentek: Kossuth Lajos nagy naptára, ára 30 kr. Regélő-naptár, ára 40 kr. — Magyar mesteremberek naptára, ára 40 kr. — Gazdasági nép naptár, ára 40 kr. __ A felvidéki magyar közművelődési­ egyesület naptára, ára 30 kr. — Állatvédők naptára, ára 30 kr. — Mindezek a naptárak a nép számára vannak szer­kesztve, számos illusztrációval. * Szülők és nevelők könyve címmel Haugg Leo plébános kalauzt adott ki a gyermeknevelés vezetésére. A 94 oldalra terjedő könyv szól a szülök szeretetéről gyerme­ 2406 keik iránt, elősorolja a keresztény gyermeknevelés elveit, sőt kiterjeszkedik a gyermek testi egészségének gondozására is. A könyv ára 40 kr. s megrendelhető Reizner János könyvkereskedésében, Szatmáron. * Palágyi Lajos, az ifjabb költői generáció e ki­váló tagja, új kötetet bocsát ki előfizetés útján. Felhívásá­­ban, melyet a közönséghez intéz, a következőket olvassuk: Uj verses könyvemben ismét visszatérek a »Magá­nyos utón« c. könyvemben kezdett ösvényre s boldog leszek, ha a hivatott kritika haladást fog müvemben látni. Azt hiszem, hogy uj látkör nyilt előttem, s hogy főleg életem uj tapasztalatai s a klasszikus költők és bölcsészek műveinek olvasása fejlesztőleg hatott költészetemre. Több irányban teszek kísérletet új könyvemben, —­s még egyrészt kifeje­zést óhajtok adni a magyar költészetben nélkülözhetlen s onnan kiküszöbölhetetlen nemzeti érzésnek, másrészt hű akarok maradni az első könyveimben kifejezett általános emberi irányzathoz, mely a nemzeti érzéstől elválaszthatlan, s csak annak egyik nyilvánulása. Mesék és balladák, dalok és epigrammák gyűjteménye lesz uj könyvem s biztat a re­mény, hogy dacára e sokféleségnek, sikerülene egy mindent összefoglaló egyéniség benyomását keltenem. Kérem a kö­zönséget, mely már annyiszor támogatott, pártoljon most is, hogy könyvemet kinyomathassam. Könyvem előfizetési ára 1 frt 50 kr, gyűjtőknek tisztelet-példánynyal szolgálok. Az előfizetési összeget kérem számomra (Palágyi Lajos, Budapest, Miksa­ utca 17. sz.), lehetőleg október hó kö­zepéig küldeni. A könyv e tél folyamán jelenik meg. MŰVÉSZETEK. * Operaház. Ma este Mozart kedves naivsága, a Bastien és Bastienne került színre, sajnos, üres szék­sorok előtt. Ábrányiné bájos kis Bastienne volt, Takáts pedig jeles partnere. Zsörtölődéseiket annyi kellemmel és oly szép, csengő hangokon végezték, hogy a nézőtérbeli társaság elismeréséhez készséggel csatlakozunk. Szintazon­­képpen jóizű és mozgékony a Hegedűs Colas­a. A Mozart­­joujou után a Róbert és Pertram következett. Könnyelmű nagyapáink ez ódon hallétjében Mazzantini virtuóz össz­­alakításának és Robertine Fernande művészi táncának szívesen tapsolt mindenki. A negyedik képbe beillesztették — a világ teremtése óta először — a jockey-táncot, mely onnan ismeretes, hogy a Mignon-ból már rég kiutasították. Most visszajött az ablakon. Hírlik, hogy a városliget nem­szubvencionált műintézeteiben sokkal példásabban ugrálnák el a mai est intermezzoját, mint e szentelt helyen, ha ugyan­ott nagyon törnék magukat a jockey-tánc után. (m. g.) * Magyar művésznő Bécsben. Ezúttal nem az operette-múzsa egy papnőjéről van szó, hanem egy drámai színésznőről. Ormay Teréz k. a. holnap lép föl először a bécsi Deutsches Volkstheater- ben. Lady Milfordot játsza az Ármány és szerelem-ben. * Kamarazene. A Grünfeld - Willmouth - féle vonós­négyes társulat az idén is több hangversenyt fog adni, míg a Krancsevics-féle quartett­e saisonban nem ül össze. Gassi Ferenc, az operaház volt­ tagja, befejezett egy öttételű vonós négyest, melyet a tél folyamán valamelyik hangversenyen elő fognak adni. * Halali a címe egy új négyfelvonásos vígjáték­nak, melyet a bécsi Deutsches Volkstheater mutatott be. Szerzője Skowronnek fiatal író. A Halaki itt nem egy vadászember diadalmas kiáltása, hanem egy sze­relmes ifjú triumfusa egy dacos leány fölött. Streit Ellinor gazdag örökösnőnek véli magát, ennélfogva veszekedő, hóbortos természetű. Pöröl szomszédjával, Hartung Györgygyel, akit gyűlöl. Ellenszenvét éleszti egy Grimatzke (!) nevű tolvaj gazdatisztje, aki nem­csak meggazdagodni akar, hanem azt is szeretné, ha fia, egy antipathikus legény, megnyerné úrnőjének kezét. Egy szép napon Ellinor vadászaton találkozik szomszédjával. György úr egy merész elhatározással csókot nyom a megrémült vadásznő ajkára. Ellinor attól fogva, hogy szomszédjához »csóktávolra« jutott, mindent más szemmel lát. Utóbb megtudja, hogy eddigi jólétének alapjául egy kis végrendelet-hami­sítás szolgált és hogy jószágának igazi ura egy szőke unokafivér. Ez az új gazda azután egyesíti Ellinort Györgygyel. Haláli! Ez a darab már Penedix idejé­ben is elavultnak tetszett volna, de egynémelyik alakja és helyzete ügyes és így a közönség rokon­­szenve sem maradt el. * Biagosch György német recitátor csütörtökön, október 11-én, este 8 órakor előadást tart a Vigadóban. A műsoron Heine, Koerner, Paumbach, Petőd (Az őrült), Kisfaludy (A bánkódó férj), Gellért stb. egy-egy műve szerepel. * Külföldi képek vásárlása. Pulszky Károly, az orsz. képtár igazgatója, még mindig Olaszországban i idézik, hogy a vezetése alatt álló képtár számára külföldi műremekeket vásároljon. Pulszky már több nagy városban megfordult s nevezetes mesterek ké­peit vásárolta össze. A vásárlásokra a miniszterta­nács határozatából 167 ezer forint áll rendelkezésre. A képeket maga Pulszky hozza Budapestre. Megvá­lik, mit hoz ? * A népszínház új jegypénztára, melyet a közönség kényelmére és a torlódás megszüntetése végett állítottak föl, már megkezdte működését, s így a Kerepesi­ út felőli pénztár­nál csak aznap esti előadásra lehet jegyet váltani, míg a másnapra és a vasárnap délutáni előadásokra szóló jegyeket a népszínház­ utca felőli pénztárnál árulják. Egyúttal azok számára, akik esti 8 óra után jönnek színházba, a népszín­ház földszinti ruhatáránál kisegítő­ jegypénztárt állítottak föl, s így mindazok, a­kik későn jönnek itt válthatják meg jegyeiket. Egyletek és társulatok. * Az orsz.­ncképző-egyesület jubileuma. Az orsz­­nőképző-egyesület intézetének volt növendékei f. hó­ 11-én (csötörtökön) délután 4 órakor az intézet­egyik tantermében (zöldfa-utca 38. sz. a.) gyűlést tar­tanak az egyesületi iskola megnyitásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezendő ünnepély tárgyában. A rendezőség ez után meghívja a volt növendékeket és kéri azoknak minél számosabb megjelenését. * Az V. ker. népkánya egyesület f. hó 13-án dél­után 4 órakor az V. ker. elöljáróság helyiségében (Arany János­ utca 20. sz.) választmányi ülést tart, melynek fon­tosabb ügye : a népkonyha megnyitása. * Pályázatra emlékeztetés. A Kisfaludy-társa­ság függőben levő pályázatai közül a következők járnak le 1. évi október hó 31-én. Lukács Krisztina-jutalom : kí­vántatik operaszöveg egész estére való, nem tisztán lyrikus,, egyébként lehet vig fajtából való is; tárgyát veheti korlát­lanul a magyar történelemből, a magyar mondából a magyar társadalomból vagy népéletből avagy a magyar irodalom termékeiből. A vig opera lehet prózai dialóggal elegyítve, a komoly operában ez ki van zárva. A verselésre kiváló gond fordítandó. Jutalma 500 frt. — 2. Széher Árpád­­jutalom : kívántatik egy regény, mely kisebb terjedelmű is lehet. Jutalma 500 frt. A pályázathirdetésnek megfelelően kiállított pályaművek alulirthoz (Budapest, V. Arany János­­utca 1. sz.) küldendők. Budapest, 1894. október 8. Pesthy Zsolt, a Kisfaludy-társaság titkára. Krónika. A kerékpár történetéből. A kerékpározás­­ sportja — mint Páriából írják — egyre jobban terjed Franciaországban és ennek a nagy elter­jedtségének köszönhető az, hogy most a múlt napokban Par-le-Duc-ban akkora ünnepségek között leplezték le a­ kerékpár feltalálóinak, az öreg Michaux-nak és fiának emlékét. 1861-ik évben történt ez a dolog és pedig — mint­ Paul Manoury a »Figaro«-ban leírja — a következőképen:: Az öreg Michaux műszerszám-üzletébe egy napon egy úgynevezett »hajtány«-t (draisienne) hoztak javítás vé­gett. A draisienne két tengelyen álló szerszám volt, melyet szörnyű ügyetlen módon hajtottak kézzel. A fiatal Michaux azután addig manipulált, míg kitalálta az emeltyű s a láb­pedál alkalmazásával a mai kerékpár első ősét. Később­­azután ezt mindég tökéletesbbé tette s praktikus használatra igyekezett mennél alkalmatosabbá tenni. A végső simítást, azonban mégis az angolok adták meg a kerékpárnak, mert annak mai tökéletes fajtája az ő művök. A tulajdonképeni gyakorlati használatra ők tették alkalmassá, persze csak jóval később. A Michaux-ék kerékpárjai, ha némileg al­kalmazhatók voltak is a gyakorlatban, mégis inkább csak mulatságul, meglett férfiak játékszeréül szolgáltak. 1867-ben azonban mégis udvarképességet nyert a­ kerékpár, mert a császári herceg is bicyklista lett s Sagan herceg is rendelt magának Michaux-nál két kerékpárt. Azután közbejött a háború s Michaux- ék más oko­sabb dolgokkal kezdtek foglalkozni, mint a gazdagoknak ezzel a luxusszerszámával. Az angolok keze alatt ébredt azután újra fel a bi­­cykli phőnixként. De már ekkor a franciák a kerékpár nevei is annyira elfeledték, hogy elfogadták az angol nevet, csak egy kicsinyítő szócskát ragasztottak hozzá s lett belőle La bicyclette. És ebben az időben az egész művelt világ érdeklődött ama kiválóan fontos kérdés iránt, hogy úgy kell-e mondani »monter a bicyclette« annak a mintájára: »monter á che­­val«, vagy úgy: »monter en bicyclette« ad vocem »mon­ter en voiture.« Végre az akadémia döntötte el a nagy kérdést, szó­tára legközelebbi kiadásában szentesítve a »monter á bi­cyclette« kifejezést . . . * Botrány a monte-carloi játékbarlangban. Monte-Carlo-ban — mint Milánóból táviratozzák — a játékasztal körül botrányos jelenet fejlődött ki. A játékosok közé tele­pedett ugyanis Oxfort Carlotta Teréz, ismert svéd szépség, a­ki sokáig Milanóban időzött. Ezt a nőt már régóta köröz

Next