Fővárosi Lapok 1895. április (90-118. szám)
1895-04-17 / 105. szám
1895. április 17. Szerda. FŐVÁROSI LAPOK garancziákat megteremtve, szintén ezen törvények lesznek hivatva odahatni, hogy a nép vagyoni tevékenysége a földmivelés terén is jogilag biztosított nagyobb tért nyerhessen; — nem is szólva azon garancziákról, a melyek az ezen törvények kapcsán megvalósítható gyors és helyes igazságszolgáltatás a társadalom vagyoni tevékenységének akadálytalan menetére és sikerére nyújthat. De ezenkívül nagyok és kiterjedtek a teendők az igazságügyi adminisztráció terén, ami talán némely irányban maga is a változott viszonyoknak megfelelő reformra szorul. Itt vannak azon alapvető és alkotásoknak oszlopot emelő reformok, amelyek részben már életbe léptek és részben szentesített törvény alakjában életbeléptetésre várnak és amelyek az életbeléptetéssel járó teendőkben és az átmenet nehézségeiben hosszabb ideig fogják az igazságügyi adminisztráczió tevékenységét igénybe venni és itt vannak az igazságügyi adminisztráció mindennapi gondjai és sokoldalú teendői. Az utat, uraim, amelyet hazánkra nézve elsőrendű fontossággal bíró ezen feladatok megvalósítása tekintetében követnünk kell, ő nagyméltóságának bölcsessége fogja megjelölni. De a munka, amely ezen feladatok előkészítésével és kivitelével járni fog, az a mi tevékenységünkre vár és eredményében erőink és képességeink helyes alkalmazásától és attól fog függni, hogy együttműködésünk mennyire összevágó és menynyire alkalmas egymás munkáját kiegészíteni és elősegíteni. Tudjuk uraim, hogy az ember saját képességeinek határolt voltánál fogva, nemcsak nagyobb alkotásoknál, hanem nagyobb feladatok kivitelénél is, az államok sorsát gyakran egyedül intéző államférfitól kezdve az utolsó építőmesterig munkatársakra és segítségre szorul, és nem ritkán már a teendők eszméjének koncepcziójánál, de mindenesetre az eszme megvalósításánál tudását tapasztalatait és a fenforgó viszonyokra vonatkozó ismereteit kiegészítő támogatást igényel. Ezután kéri a hivatalnoki kar buzgó támogatását, s őket melegen üdvözli. Az államtitkár beszédét lelkes éljenzés követte. Agliardi a herczegprimásnál, Esztergomból jelentik, hogy Vaszary Kolos bíboros, herczegprimás ma reggel 91/2 órakor teljes díszben, bíborosi köpenyével és fövegével, látogatást tett Agliardi pápai nuncziusnál és vele fél óráig tartó tanácskozást tartott. A nunczius azután kíséretével a bazilikába ment és nagy elragadtatással nyilatkozott Magyarország e remek egyházáról, megtekintette továbbá a főszékesegyházi kincsárt, ahol a kiválóbb tárgyakat Maszlaghy kanonok magyarázta meg. Az egyházfejedelem később a papnevelő intézetbe ment, ahol egyik növendék latin beszéddel üdvözölte, megtekintette az ottani kápolnát és a pápa áldását adta a jelenvoltakra. Innen visszajövet fogadta a főkáptalan és az összes papság tisztelgését. Palásty Pál püspök intézett hozzá klasszikus latinsággal mondott beszédet, mire a nunczius mély köszönetének adott kifejezést. Ezután a helyben állomásozó ezred tisztikara tisztelgett nála Görz ezredes vezetése alatt, majd Esztergom vármegye tisztikarának tisztelgése következett Kruplanitz főispán vezetése alatt. Esztergom város 20 tagú küldöttsége Helcz polgármester vezetése alatt üdvözölte a nuncziust, kit a polgármester beszéde annyira elragadott, hogy azt mondta, hogy az egész világ legjelesebb polgármestere itt a kis Rómában van. Délben 42 terítékű ebéd volt tiszteletére. Délután megtekintette a szentbenedekrendiek gymnásiumát, majd a primási nőnevelő intézetbe ment, hol szintén nagy ünnepélyességgel fogadták. A vízivárosi apáczazárdában nagy ünnepélyt rendeztek tiszteletére. A nunczius holnap délben utazik el, és mint a Búd. Tud. jelenti, még nem bizonyos, hogy elmegy-e Nagy- Váradra. A Mag tudósítója megkérdezte a nuncziust Bezey Szilviusz lugosi püspökké kineveztetésére, valamint a klérus jövőbeli magatartására vonatkozólag. — Kit óhajt a Kúria a lugosi püspöki székbe ültetni? — kérdé a hírlapíró a nuncziustól. — Mindenek előtt egy jó papot, szent embert, —s másodszor olyan egyént, aki politikával nem foglalkozik. Mi azt találjuk, hogy a magyar egyháznagyok túlságosan sokat törődtek eddig a közügyekkel. A politika sok ellenséget csinál a klérusnak. — Tehát Exczellencziád föl kívánja adni a magyar klérus harczát a kormány egyházpolitikája ellen ? — Soha! Ellenkezőleg! Az egyházpolitika mindenek felett vallási kérdés. A polgári házasság ellen minden jó katholikusnak állást kell foglalnia. Soha Róma el nem fogadja az állam fennhatóságát házassági ügyekben. Ha tűri is a materiális erőszakot, az erkölcsi és szellemi protestácziót mindig protegálja. Mi nem adunk erre nézve semmi különleges utasítást a magyar klérusnak, mert erre szükség nincs. Csak intjük a katholikus híveket, hogy tegyék meg most is az egyház iránti kötelességeiket. Ez elégséges. Nyitra. Ma érkezett Nyitrára Zichy János gróf. A jelölt kíséretével a püspöki rezidenczia csarnokaiba vonult. Janits félórával később érkezett vissza Czabaj és Csáporról, az utczán hemzsegő választók éljen riadalma közepett. Pártértekezlet. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt (elnök: Justh Gyula), e hó 24-én d. u. 4 órakor közhelyiségében (zöldfa-utcza 14. sz.) értekezletet tart, amelyen meg fogja választani az intéző bizottság tagjait és tárgyalni fogja a főrendiház üzeneteit, most nem tudsz megválni tőlem, a nélkül hogy ne sértegess. De csakhamar minden haragja tova szállt, minden erélye semmivé lett és zokogni kezdett. Villecreuse oda vonta a pamlagra a kályha mellé és mindent elmondott neki, hebegve, okokat keresve és aztán kifogyva mindenből, egyszer csak elhallgatott. — Megbocsátasz nekem? — Igen, szegény barátom . . . Régóta tudom, mi vár reám ... Nem adhatom neked kétszer ifjúságomat és tudod, hogy szép soha se voltam . .. Már majdnem vén vagyok .. . Értem, ha szereted .. . azt a másikat!... Mindenesetre jobban jársz vele... — A másikat? ... a másikat? — hebegte Villecreuse. — Hát igen, Audry kisasszonyt.... És a szoba mélyén egy szekrény felé tartott, melynek fiókjából egy csomó papír alól fényképet vont elő. — Láthatod, hogy ismerem őt.... Légy boldog vele, én ... A zokogás elfojtotta szavait. Ott álltak egymás előtt. Henriette, sejtve, hogy most újra el fog menni és soha sem látja őt, megragadta kezét és minden szerelmét, ami még megmaradt szívében kínzója iránt, szavakba öntve így szólt hozzá: — Mondd legalább, hogy ha mást szeretsz is, nem szégyelsz engemet... Amióta naponta érzem meghalni szerelmedet, mindig ez a gondolat gyötör... És ha úgy lenne, ha úgy lenne! Eszét vesztve mutatott az ablak felé, melyen a szomorú téli nap gyönge világossága kezdett beáradni. Villecreuse magához vonta őt, egy szegény, hideg csókot nyomott homlokára, valami erősködő szókat motyogott, sietve, hogy mielőbb kész legyen, hogy távol lehessen mihamarább s újra kezdhesse az életet, könyek és küzdelmek nélkül. Az áldozat kesereghet a homályban, rá a boldogság napja mosolyog ... És mindhiába! a legyőzöttek kiáltása nem visszhangozik a győzedelmeskedők szívében. VIDÉK A pápai polgári leányiskola államosítása. A pápai polgári leányiskola államosításának ügyében, levelezőnk értesítése szerint, miniszteri kiküldött fog járni ott. Pénztárak felülvizsgálása. Miskolczról Írják: A városi pénzügyi szakbizottság Miskolcz város összes pénztárainak felülvizsgálatát e napokban fejezte be. A számadásokat a legnagyobb rendben találta. A házipénztár 1894-ik évi bevétele 416,735 frt 8 krt, a kiadás pedig 416,708 frt 9 krt tett ki. A kövezetvám pénztár bevétele 56,141 frt 92 kr, kiadása 52,602 frt 45 kr. Az átadó pénztár 5252 frt, kiadása 3978 frt. Az árvapénztár forgalma volt: pénzintézetekben elhelyezett összeg 347,014 frt, ez évben kivettek 72,597 frtot, értékpapírok értéke 182,011 frt, magánadósleveleké 89,250 frt, ezüstneműeké 1942 frt. A városi iskolák építési költségét 12,748 forintban állapították meg. NAPRÓL-NAPRA Bánffy és a gányó. Egy bécsi kollega megintervieválta dr. Bánffy Dezső miniszterelnököt, a magyar politikai élet nagy kérdőjeleire vonatkozólag. Az interviewból megtudtuk, hogy míg egész Magyarország homloka sötét redőkbe vonul a jelen és jövő nagy problémái uián, azalatt a miniszterelnök nem fogja föl oly tragikusan a helyzetet. Nyilatkozott biz ő egész sans géné őszinteséggel : — Hát... a jövő esztendőben itt van a millenium, a többi is majd csak megjön magától ... Hát erre eszünkbe jut az a gányó, akiről néhai Justh Zsigmond írt a könyvében, s aki a jövő nehéz kérdéseiről így nyilatkozott: — Valahogy csak lesz; sehogy még sohse volt... 1219 Kossuth Ferencz templomi beszéde. Hallották a templom-falak A szót, mely lélekből fakadt. Hogy templomban buzgó hivő, De kint csak igaz magyar ő. — Fájdalom, itt más a divat: Templomban ők hitetlenek És kint a szabad ég alatt A magyar ellen küzdenek. Pánczél: Napi parancs a fővárosi m. kir. államrendőrség valamennyi tagjához. Jelentés érkezett hozzám az ország valamenynyi tájáról, hogy a földrengés megrongálta a házakat, megtámadta az embereket, sőt hangos morajával több helyen közcsendháborítást okozott. Utasítom a rendőrséget, kettőztesse meg éberségét, mert a jelentésekből kitűnik az is, hogy a földrengés fő és székvárosunk felé tart. Nem tűröm, hogy a fővárosban földrengés legyen ! Ha bárhol megtaláltatnék, közegeim kötelessége megakadályozni a közvagyon megrongálását és a közcsend háborítását. Hassanak oda közegeim, hogy a földrengés teljes csöndben húzódjék Soroksár felé, mégpedig hullámszerű mozgásban. Ellentállás esetén a földrengés ellenében a büntető törvény megfelelő szakaszát fogom alkalmazni. Sélley Sándor s. k. kir. tanácsos, főkapitány. Tudományos szempont. A. (tudós). Egy nagy tudóst mutatok be neked. B. (tudós.) Jó. A. Irt tíz hires, remek kötetet. B. Szép. A. Halhatlan fölfedezést téve. B. Jó. A. S nem is kérded, hogy mi a neve ? B. Minő felekezetnek hive ő? A. Katholikus. B. Örvendek! Ez dicső! Idegen udvarokból. Lissabon, április elején. Portugália fiatal királynéja szeret a maga lábán járni, szeret a maga fejével gondolkodni, sőt szereti, ha fejedelmi ura is lehetőleg úgy tánczol, amint ő fütyöl neki. Ő felségének legújabb vesszőparipája az orvosi tudomány. A legnagyobb mohósággal hallgatja a professzorokat, olvassa az orvosi könyveket s férje minden kérelme és tilalma ellenére tele rakja szalonja asztalait a legvisszataszitóbb betegségeket feltüntető színes ábrákkal. Hiába könyörög Portugál ura, hogy hagyjon fel neje e cseppet sem aesthetikus stúdiumokkal és ne kontárkodjék bele az orvosi tudományokba: az asszony hajthatatlan! Legutóbb beoltatta magát szérummal, így akarva kipróbálni az új csodaszer hatását. * Cannes, április 10. Alig múlt három éves az a szép kislány, aki legközelebb kibékítette Mihály nagyherczeget édesapjával, ami alkalmasint az egész czári családdal való kibékülést fogja maga után vonni. A kis békéltető baba a Mihály nagyherczeg leánya, aki örökölte anyja, nagyanyja (az elvált Madame Doubelt) és szépanyja (a Puskin özvegye) leányrólleányra szálló mesés szépségét. Olvasóink emlékezni fognak még reá, hogy Mihály nagyherczeg lépéseket tett a walesi herczeg leányának Maud-nak elnyeréséért, s aztán egyszerre, alig véve búcsút házigazdájától, otthagyta Angliát és Maud-ot s összekelt a gyönyörű Mehrenberg Sophie grófnővel, akinek atyja Miklós nassaui herczeg. A fiatal hölgynek nem volt semmije szépségén kívül — s ezt nem tartotta elégnek az orosz udvar.