Fővárosi Lapok, 1896. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1896-03-01 / 60. szám
1816 márczius 1. Vasárnap. fővAnosi lapok Sághy nem aludt, csak álmatagon kapkodott levegő után. Annyit tudott mondani, hogy nemvállalhatja a tisztséget. Nem birja a szeme a korona fényét. Katona ember kell erre a hivatalra. Horánszky szeme megakadt Bolgár Ferenczen. — Ez lesz az igazi! kiáltotta lelke sértéssel. — Már akkor inkább én leszek! vágott a szavába Ságuly. — Nehogy viszály legyen, szólt Apponyi Albert gróf, engedek a közóhajnak s elfogadom a tisztséget. A párttagok az ajkukba haraptak; de aztán mosolyogtak, lelkesedtek s siettek a vezér elé kézszoritásra, mint máskor, mint rendesen. Magyar ruha az egyetemen. — Saját tudósítónktól. — — febr. 29. A központi egyetem I. számú tanterme, amely a délelőtti órákban nem szokott igen látogatott lenni, ma este teljesen megtelt egyetemi és műegyetemi hallgatókkal, akik a magyar ruha eszméjének megvalósításáért gyűltek össze. Pálffy Ferencz megnyitó beszéde után Komlóssy Arthur, a volt egyetemi elnök lépett egyszerű magyar ruhában az emelvényre és beszédében kifejtette, hogy az ezredéves ünnepségek alkalmával magyar ruhában kell járni a magyar ifjúságnak . Így külsőleg is meg kell mutatni, hogy szeretik hazájukat. A nemzeti viselet kérdését — úgymond — egyűlés keretében nem lehet elintézni, hanem arra kell igyekezni, hogy diáktársaságokban, kávéházakban terjesszék az eszmét, hogy ne csak egypáran, de minden magyar ifjú magyar ruhát hordjon. Komlóssy után Pivár Rezső előadó díszruhában, karddal oldalán lépett a pódiumra és utalt a régi nemzeti nagyságra, amely nem engedi, hogy a magyar nemzet teljesen beleolvadjon a nyugatba. Mert meglehet, hogy megér a nemzet még egy második ezredévet is, s akkor csak éppen a nyelv különbözeteita meg a magyarokat a többi nemzettől, egyéb semmi. .Ezt kell megakadályozni az egyetemi ifjaknak. Ne csak a nyelv legyen magyar, de a szív is. ■ Azt mondják, hogy a magyar viselet kényelmetlen. Erre csak azt hozhatja fel, hogy a história szerint őseink kényelemszerető emberek voltak és mégis kényelmetlen ruhát viseltek? Ez lehetetlen. A magyar viselet a magyar kisiparosokat akarja felsegíteni, jómódhoz juttatni. Több ajánlat érkezett már és majdnem mindegyike egybevágó. Ezek szerint az egyszerű magyar ruha 40 frt és kivitték azt is, hogy egyetemi hallgatók részletfizetésre kaphatják meg. Nem hiszi, hogy akadna a tervnek ellenzője és és ezért a következő határozati javaslatot terjeszti be: Határozati javaslat. Mondja ki a budapesti egyetemek ifjúsága, hogy márczius 15-ikétől fogva magyar ruhát visel. Utasítson egy választandó bizottságot arra, hogy az ország minden főiskolájának ifjúságát hívja fel arra, hogy csatlakozzék a mozgalomhoz. Végül kötelességévé teszi az egyetemi hallgatóságnak, hogy csak kisiparosnál csináltat ruhát. (Elfogadjuk! . . . Elfogadjuk!) Bajusz Károly, a következő szónok, nem mondott semmi újat, hanem annál jobban tetszett Erdélyi Lajos beszéde. — Nem bátorság kell ehhez, úgymond, hogy magyar ruhában járjunk, hanem magyar lélek, magyar érzés. Evvel kell legyőzni azt a kozmopolita elemet, amelynek repes a szíve, ha idegen szókat használhat beszélgetés közben. Az a magyar hibája, hogy mindenkit utánoz. Legyen legalább ebben az egyben önálló. Nem kell azon nevetni, hogy részletfizetésre kapnak ruhát, ha pénze nincs a fiatalságnak, van legalább módja rá. Ne bátrak, hanem büszkék legyünk. A hatalmasan megéljenzett beszéd után nagy ellentmondásra talált Honig Hugó joghallgató, aki azt ajánlotta, hogy kitett íveken legalább 100-an írják alá, hogy kötelezik magukat magyar ruhát hordani. Mert kérdés az, hogy ha egypár ember csináltat ruhát, nem fognak-e azok a többség előtt gúny tárgyául szolgálni és erre kiváltó biztosítékot. Kasay László, Vidor Jenő rövid beszédei után Pálffy, az elnök, felteszi a kérdést, hogy a közgyűlés elfogadja-e a határozati javaslatot. Elfgadjuk! . . . Elfogadjuk! . . . harsogták mindenfelől és a következő pillanatban indulni kezdtek ki az utczára. Élénk derültséget keltett egy élelmes szabónak ajtóra szögezett ajánlata, melyben magyar disz-, ruháit ajánlja 18 írttal feljebb. Rendzavarás nem történt. Elfordította a fejét s leült földszint egy asztalhoz. Vacsorát hozatott, de nemhitt semmit enni, csak kiivott két palack bort, miközben szikrázó szemekkel föl-föltekintett a páholyba, ahol Ernyey Lóránt nevetgélt a hölgyével. Egyre fölkelt Bánky Gyuri s lángoló arczczal, kemény léptekkel fölment az Ernyey Lóránt páholyába: — Szervusz. Ernyey Lóránt kissé megzavarodva nézett rá. Boszonkodott, hogy megzavarják tété-á-tételét s szerette volna minél előbb lerázni nyakáról az alkalmatlan embert. — Szervusz. Hogy vagy? Mikor jöttél? Látogass meg majd otthona. Szívesen látunk. Csak megérthette volna ebből az a bamba. De nem értette meg. Leült kinálás nélkül Lóránt és Miczike közé. Miczike fölhuzta fitos orrocskáját s nagyon fitymálón nézte végig a falusi urat. Ernyey Lóránt boszosan harapdálta ajkát. — Csinos portékát szereztél, — szólt Bánky Gyuri, mennyiért adod ide? A hölgyecske megbotránkozva kelt föl, de a falusi úr körülkapta a derekát s lenyomta a székre._ Ereszd el, — szólt Ernyei Lóránt, alig bírván fékezni dühét. — Látom, hogy részeg vagy. Menj haza lefeküdni. — Ha ide adod a szeretődet. — Most már elég a botrányból, — intette Ernyey Lóránt, — ha nem megysz, kikisértettek. — Engem? S abban a pillanaban egy csattanós pofont mért Bánky Gyuri az Ernyey Lóránt arczára. Nagy botrány volt. Másnap összejöttek a segédek s ámbár megállapították, hogy Bánky Gyuri mámoros állapotában követte el a sértést s Bánky Gyuri maga is elismerte azt, mégsem lehetett a dolgot egy nyilatkozattal elintézni. A párbajnak meg kellett történni. Fegyverül a pisztolyt választották ugyan, mert Bánkynak épen a tárgyalások alatt megrándult a karja s képtelen lett a vívásra, de mindenki remélte, hogy két ilyen régi jó barát nem fog valami nagyon ádáz módon czélozgatni egymásra. Ernyey Lóránt lőtt először s nem talált. Akkor Bánky Gyuri előre jött egészen a karriere széléig. Azt hitték, hogy a levegőbe fog lőni. De nem, Ernyey Lórántnak egyenesen a melle közepébe lőtt. Holtan vitték haza. — Hiszen ez valóságos gyilkosság, — mondták a segédek. Bánky Gyuri nem szólt, csak vállat vont. Az iskolák a millenniumon. — A kultuszminiszter rendelete. — — febr. 29. Wlassics Gyula kultuszminiszter a rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolákhoz a millennium megünneplése tárgyában ma rendeletet intézett. A rendeletben a miniszter felhívja a középiskolák tanári karát, hogy meghatározott napon emlékünnepet tartsanak, hogy „hazánk serdültebb ifjúságának képzelete és érzülete felhevüljön a haza viszontagságos múltjának szemléletén, hogy őseink korszerző és honvédő munkásságának kegyeletes emléke teljes erejében élénküljön meg az ifjú nemzedék szívében.“ A miniszter részletes rendelkezései a következők: 1. Minden középiskola tanuló ifjúsága az egész tanári testület jelenlétében május hó 9-én millenniumiemlékünnepet rendez, melyet hálaadó isteni tisztelet őriz meg. 2. Ezen ünnep iránt, mely az iskola dísztermében, ennek hiányában az intézetnek valamely nagyobb termében tartandó meg, igyekezzék a tanári testület a szülők, a tanügybarátok és általában a műveit körök érdeklődését idejekorán hozzájuk intézett meghívásokkal s a helyi lapok útján felkelteni. Elsősorban pedig hívja meg az igazgatóság, a helyi hatóságokat, hivatalosan felkérve őket, hogy az ifjúságnak ezen ünnepén képviseltessék magukat. 3. Az ünnep részleteiben nem akarom ugyan ez intézkedéseket megkötni, de mindenesetre megkívánom, hogy a tanári testületnek egy tagja az ünnepi hangulathoz mért beszédben méltassa e nap kiváló jelentőségét; rövid visszapillatásban szemléltesse e haza történetének dicső lapjait; utaljon azon nagy erkölcsi erőre, mely hazánk százados alkotmányának biztosítékaiban rejlik, s azon kötelmekre, melyeknek hű és odaadó teljesítését várja a haza összesége a tettre hivatott fiatal nemzedéktől. Nagyon illőnek tartanám továbbá, hogy valamely felsőbb osztályú tanuló hazafias tárgyról szabad előadást tartson, mások költőink néhány lelkesítő költeményét szavalják el, s lehetőleg az egész ifjúság hazafias dalban fejezze ki ünnepi érzéseit. Magyarország nemzeti színű jelvényeinek viselése mind a tanulók, mind a tanárok, mind a vendégül meghívott érdeklődők részéről nagy mértékben emelheti a lelkes hangulatot, melynek ily alkalommal való felkeltése késő nemzedékre kiterjedő hatással lehet.* A miniszter egyúttal megküldötte ezen rendeletét az egyházi főhatóságoknak és felkérte őket, hogy az ezredéves emlékünnepély rendezésére saját hatáskörükben is minden lehetőt megtegyenek. Hasonló intézkedés történik már a legközelebbi napokban az egyetemekre, felsőbb tanintézetekre, szakiskolákra és népoktatási iskolákra vonatkozólag. * Magyar jogászgyülés. — febr. 29. A hazai jogászság a millenniumi évben országos gyűlést tart, ezúttal a tizenegyedik magyar jogászgyülést. Az előkészítő állandó bizottság már elkészült a programmal, melynek értelmében több kérdés kerül megvitatás alá. A kérdések, melyek mindegyikénél van egy előadó s ezen felül több úgynevezett véleményező, a következők : I. A magánjogból: 1. Korlátozandó-e s ha igen, mi módon, a tulajdonosnak akár élők között, akár halálesetre szóló az a rendelkezése, melylyel egész vagyonának vagy vagyona egy részének jövedelmét hosszabb időre leköti és a tőkéhez csatoltatni rendeli? Előadó felynek Artúr dr. ügyvéd. — 2. Vétessenek-e fel az alkotandó polgári törvénykönyvbe oly intézkedések, melyek a kisbirtok elaprózását megakadályozzák és ha igen, mely intézkedések? Előadó: I m- 1 i ng Konrád dr. kúriai biró. II. A kereskedelmi jogból: 1) A szövetkezetek alakulása és azok működésének ellenőrzése szempontjából szükségesek-e és ha igen, minő törvényhozási intézkedések? Előadó: Bubla Ferencz bpesti kir. táblai biró. — 2. Minő törvényhozási intézkedések kívánatosak a közönség érdekeinek megvédésére, a biztosítási ügynökök képviseleti minősége és jogköre tekintetében? Előadó: Beck Hugó dr. kúriai biró. — 3. Ingó dolognak részletfizetés mellett való eladása és a dolognak a vevő által történt birtokba vétele esetén, hely adható-e oly kikötésnek, mely szerint a tulajdonjog az utolsó részlet lefizetéséig az eladó javára fentartatik; ha igen, e tulajdonjog biztosítása végett mily intézkedések volnának megengedendő].? Előadó U 11mann Sándor dr. ügyvéd. III. A büntetőjogból: 1. A btkv. gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatokra való tekintettel, szükségesnek látszik-e a sértett fél indítványára üldözendő blinketendő cselekmények körének, illetve az indítvány visszavonása jogának megszorítása s ha igen, mennyiben? Előadó: Baumgarten Izidor dr. bpesti tszéki biró. 2. Létesítendő-e hazánkban az u. n. feltételes elítélés intézménye ? Ha igen, mily terjedelemben és mily módozatok mellett? Előadó: Fayer László budapesti egyetemi rk. tanár. IV. A polgári eljárásból: 1.A végleges perrendtartásban alkalmazandó-e a felek eskü alatti kihallgatásának a sommás eljárásban már elfogadott intézménye? Előadó: Králik Lajos dr. ügyvéd. — 2. Tekintettel az alkotandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb bíróság jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárásra miként szabályoztassék? Előadó: Nagy Dezső dr. ügyvéd. A véleményes indítványokat Siegmand Vilmos dr. bizottsági titkárhoz (Erzsébet körút 7.) ez évi május 15-ig kell beküldeni.