Friss Hirek, 1920. május (4. évfolyam, 1-22. szám)
1920-05-04 / 1. szám
Ezért el kellett hallgatnom abban a pillanatban, amihelyt a nemzeti zászlót a vörös zászló váltotta föl. Tudom, hallottam, hogy lépésemet sokan félremagyarázták. Az én erkölcsi világnézetem azonban már úgy alakult ki, hogy könnyeben viselem a félreértések kereszttüzét, mint lelkiismeretemnek egyetlen szemrehányó pillantását. Annál könnyebben követhettem lelkiismeretem parancsszavát, mert a tanácsköztársaság helyi képviselői közül senki nem tett kísérletet az iránt, hogy a bolsevizmus szolgálatára kapacitáljon vagy kény szentsen. Az igazságnak tartozom , ezzel a kijelentéssel főleg azért, mert a Közérdek egyik számában Dr Hódy Antal szerkesztő úr bár—hálásan ismerem el — jóindulatát, mégis tévesen emlékezett meg erről a körülményről egy nekem tulajdonított nyilatkozat kapcsán. Csak az az igaz, hogy a Kunfi Zsigmond katonái közé még akkor se álltam volna be, ha ezért életemmel kellett volna fizetnem. Mert inkább leszek százszor fizikai halott, mint egyszer erkölcsi hulla. A közérdek téves közlését pedig azért nem igazíttathattam helyre, mert nem akartam megengedni azt, hogy engemez oláh megcenzúrázzon. Jókra vonatkozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki, a legfeljebb 4 szobából álló lakásokat, kell kis lakásoknak tekinteni, ezenkívül augusztus vagy esetleg már július elsejétől kezdve 35 százalékos béremelésnek van helye, míg nagy lakásoknál és üzlethelyiségeknél a béremelés itt is úgy van szabályozva, mint a fővárosban. Egyáltalán ki van zárva a féremelés az olyan kis lakásoknál, amit polgári vagy polgári nyugdíjas, vagy polgári vagy katonai közalkalmazott őszegye bérel, de a fővárosban a 20 százalékos közüzemi pótlékot ezek is kötelesek megfizetni. A rendelet ezenkívül részletesen szabályozza a bútorozott szobák bérét. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig, ha augusztus 1 ére vagy vidéken esetleg már juiui lére akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 1- tr meg kell történnie. A köztisztviselők helyzetére való tekintettel a kormány elhatározta, hogy az állami, vármegyei, államvasúti és katonai közalkalmazottak lakáspénzét Budapesten 1920 május 1-től kezdve 20 százalékkal és 1920 augusztustól kezdve összesen 30 százalékkal, vidéken 1920 augusztustől kezdve 35 százalékkal fölemeli. Az említett közalkalmazottak özvegyeinek és a nyugdíjas közalkalmazottaknak lakásbérnyugdíját — mint hogy ezeknek házbére nem emelhető — Budapesten 1920 május hétől kezdve 20 százalékkal emelik, hogy a fővárosi 20 százalékos közüzemi pótlék terhét könnyebben viselhessék. Rendelet a lakásbér felemeléséről A közalkalmazottak nagyobb lakásbért kapnak A hivatasos lap május 5 én megjelenő száma közölni fogja az új lakbérrendeletet, amely Budapestre nézve különválasztja a tulajdonképpeni béremelését attól az összegtől, amit a bérlők a víz- és szemétfuvarozási díjak fölemelése folytán kötelesek a fővárosnak a háztulajdonos útján üzetni. Ezen a címen a fővárosban kivétel nélkül minden bérlő a jelenlegi házbér 20 százalékát kitevő külön közüzempótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920 májustől kezdve fizeti és pedig az első negyedévi részletet legkésőbb május végéig. A közüzemi pótléktól függetlenül és csak 1920 augusztustól kezdve béremelést is enged a rendelet, de 4000 koronát meg nem haladó évi bérösszegű kis lakásoknál csak 30 százalék erejéig és ebbe is bele kell számítani az 1917 novembere óta esetleg történt emeléseket. 4000 koronánál nagyobb évi bérösszegű nagy lakásoknál, üzlethelyiségeknél a felek a házbérre nézve szabadon állapodhatnak meg, de ha a bérlő a béremelést túl magasnak tartja, bérleszállítást kérhet a lakásügyi hatóságtól Vidéken, ahová a közüzemi pót Hódmezővátsárhelyi Friss Hírek 11 ír ff r i -| -|--i —ii—*- ■ —-- .w i ■ ..-i.fl.. i. Uj vállalat városunkban. Alapítási tervezet és aláírási felhívás az „Irodalmi, Művészeti és Nyomdaipari Részvénytársaság“ részvényeire. Átértve és átérezve azon rendkívüli jelentőséget, mellyel a sajtó bír és azon hatást, melyet az egyesekre, társadalmi alakulatokra és általán a közerkölcsre gyakorol, úgy helyi és gazdasági érdekeinek védelmében, mint honmentő törekvéseink szolgálatában is első fontosságú és mulatszthatlan teendőnk ismertük fel, hogy kisgazdatársadalmunkat minden idegen érdektől ment, saját sajtóvállalathoz juttassuk. Ezen törekvésünkben, amelyben nem csupán közvetlen gazdasági, illetve termelői érdekeinket, hanem a kapcsolatos ipari és kereskedelmi érdekek védelmét is szolgálni óhajtjuk, a több és jobb termelés irányításával, a becsületes munka védelmével a kulturaivó és erkölcsi erő növelésével, egy vállalatnak részvénytársasági alapon az „Irodalmi, Művészeti és Nyomdaipari Részvénytársaság” cég alatt való megalapítását határoztuk el. Társaságunk munkakörében vonná azon irodalmi és művészi törekvések támogatását, melyek a sajtó, a gondolatközlés egyéb módjai és megörökítő formáiban a többtermelés honmentő céljait szolgálják, másrészt azon irányt képviselik, mely a keresztyén világnézet és erkölcs visszaállításában és erősítésében fáradozik és a lelki szépség és nemesség tökélyéhez közelebb visz. A társaság határozatlan időre alakul. Az alaptőke egyelőre 3000 darab (egész) egyenként 100, azaz egyszáz korona névértékű bemutatóra szóló részvényből alkotandó 300.000 koronában terveztetik. Minden egyes részvény egy szavazattal bír. Ezen részvénytőke biztosítása részvényjegyzés (aláírás) útján történik. A jegyzés azonban jogérvényesen csakis az alulírottak által sajátkezűleg aláírt íveken teljesíthető. Minden részvény után az aláírással egyidejűleg 104 korona fizetendő le, melyből 100 korona a részvény 100 százalékos befizetését képezi, míg a további 4 korona az alapítási költségekfedezetéül szolgál. Ha a társaság az ajánás zárhatáridejétől számított 2 hónapon belül meg nem alakulna, a teljesített befizetések minden levonás nélkül visszafizettetnek. Az alapítók selntartják a jogot úgy a részvényjegyzés elfogadására, mint annak mérve tekintetében. A zárhatáridő letelte után az alapítók haladéktalanul megejtik a netalán szükségesnek mutatkozó repartírozást, melynek megtörténtével a részvényjegyzők a jegyzésük arányában részükre jutó részvények darabszámáról értesíti ennek. Az alakuló közgyűlés a jegyzés határidejétől számított 2 hónapon belül valamely hódmezővásárhelyi lapban 8 nappal előzőleg közzéteendő hirdetmény útján fog összehivatni. Az alpítók átveszik a helybeli „Erdei Sándor könyvnyomdája” vállalatot a tulajdonossal egyidejűleg kötött szerződés értelmében. Az alapítók kifejezetten fenntartják maguknak a jogot, hogy az első igazgatóságot 3 évi időtartamra kinevezhessék. Hódmezővásárhely, 1920. évi április 19 ik napján tartott ülésünkből. Az alapítók: Barabás István, dr. Endrey Antal, Erdei Sándor, dr Ernyei István, Gaál Mihály, Gregus Máté, Juhász János, Káper Gyula, Kamocsffy Gábor, Kenéz József, Koncz Pál* N. Kardos János, Lázár Dezső, Lázár Lajos, dr Soós István, dr Szappanos Mihály dr Szél Bálint, Tóth Imre, Wish Béla. Részvények jegyezhetők: a Közgazdasági, Mezőgazdasági Részvénytársaságoknál, az adoitóknál, a Gazdasági Egyesületben és a „Friss Hírek* szerkesztőségében. A Színház Somogyi Kálmán színtársulata május hó 1-én mutatkozott be a nyári színkörben. Az első előadás ünnepies jellegű volt: megnyitóul a színház egész személyzete elénekelte a „Hymnust.* Utána Pákál Gyula „A Magyar* című drámai költeményét adták elő, amelyet a közönség hazellis lelkesedéssel fogadott. Martos Ferenc és Huszka Jenő „Lili bárónő* címü operettjének kedves zenéjében gyönyörködött azután a közönség, amely zsúfolásig töltötte meg a színházat. Vasárnap délután leszállított helyárak mellett a „Próbaházasság"-ot, este díszelőadásban Herceg Ferenc „A fekete lovas” című színművét adták. A társulat minden tagja igyekezett az est sikerének biztosítására s reméljük, hogy a közönség igényeit színvonalas előadások fogják kielégíteni. A fiatal színigazgató ambíciója, a társulat névsora a legjobb reményeket keltik. mm************ — dl Magyarország Területi sígínek Védelmi ligája 1. U 16-án Vasárnap tartja Városunkban propaganda áprilisét. A részletes programot a napodban KdiSljBK Szíves kérelem! Tisztelettel kérjük a Friss Híreknek azokat az olvasóit, akik lapunkra, az 1919. év január-február március havában fél vagy egész évre előre fizettek, méltóztassanak értesíteni alulírottakat — min a Friss Hírek volt tulajdonos halóit — vissza, óhajt- s ják-e, venni a többiet vagy a Friss ! Hívekre leendő éti fizetés rendjén beszámítani szándékolnak az előfizetén összegbe? Akik pénzüket wifizárttyn akarják, azoknak Erdei Sándor az adóhivatalban vissza fogja fizetni. Akik pedig a mostani Friss Hírfi-re előfizetni szándékoznak, azokat" a volt tulajdonosok terhére beszartjuk az előfizetési összegbe. Azoknak, akik a Vörösjégot annak idején elfogadták, csak a Vörös Újság megszűnte után járó összeget térítjük meg. A mi anyagi és erkölcsi feleségünk csak a román megszálláslati engedélyezett vásárhelyi Friss Adg megjelenésétől kezdődik. Akkor vanis nekünk meg kellett volna jeltet- nünk a Friss Híreket, di azt, Barabás István szerkesztőnk ásfoglalása miatt, aki oláh úrdomait nem vállalkozott a lap szerkeszére — nem jelentethettük meg. "Tisztelettel megjegyezzük egyért, hogy a tanácsköztársaság bukásáén — amikor az oláhok a helybeli tok régi címeit visszaállították — na Fries Újság-baki, mint a Mager Kenne el ér-len felhívtuk volt előfizetőinket arra, hogy vegyék elünk pénzüket. Legyen szabad azt is* megjezniünk, hogy a helybeli szociáldemata párt vezetősége, mint amely 0, 1 a Újságnak a Friss Hírrel szemben fennálló tartozását ura vállalta — nekünk csak múlt unius havának közepe táján szátel. Amidőn a rajtunk kívül állókból származott kellemetlen érzik.előfizetőinknek,szives elnézését tik, vagyunk kész tisztelettel Hunvásárhely, 1920. május Barabás István Erdei Sándor Kócser Gyula, a Friss Hírek volt tulaj'Sai.. .^iuii»»wiiiiiiimw i »*» Egy tábori Czettler Jenő, nemzetgyü képviselő szombaton városunkba tett.. Az állomáson Lázár Lajos,Gazdasági Egyesület elnökének ülése mellett küldöttség várta és adta. A képviselő úr vasárnap ott a Gazdasági Egyesületben ,3 -án a Kisbirtokosok Szövetségé jelent meg. A Kisbirtokosok Szögének vasárnapi közgyűlését ,a miével kapcsolatos hatósági intézi miatt nem tarthatták meg, desokan gyűltek össze a Tisza-szám hol csakhamar élénk eszmec fejlődött ki az aktuális kérdés Wichs Béla, a Közgazdasági B vezérigazgatója ismertette az dalmi, Művészeti és Nyomdaipa£Tónytársaság* s az ennek isában meginduló „Friss Hirek*t. Kifejtette, hogy sem a Réztársaság, sem a lap nem foles érdekkörök szolgálatába szb mert azt a magasabb célt maga elé, hogy városunk ágának minden rétegét összePU* a közös érdekekért való f& Rámutatott arra, hogy a m egyes érdekcsoportok és fiá egyéni akciói miatt szenvedi*#* a közügy. A „Friss Hire» MII*