Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
Hdmező-Vésárhely, 1921. I. évfolyam 12. szára Vasárnap, január Itt. FstaCtETKJICIV POLITIKAI LAPNAP Ars. I . Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szára Telefonszám 22. Felelős szerkesztő BARABÁS I&TTÁ. Előfizetési ára negyedévre 80 korona, félévre — korona Megjelenik mindennap kora délután Ára: 1 K A kőbe vésett tiltakozás az a négy szobor, amiket a fővárosban a Szabadság-téren január 16-án lepleznek le. A szobrokat a Védőligák Szövetsége állította föl, hogy az ország elszakított területeinek — északnak, Délnek, Keletnek és Nyugatnak jelképéül ott álljanak mindig Csonka-Magyarország népeinek szemei előtt. A most győztes Franciaország is igy tartotta ébren hosszú 57 esztendőn át a francia-német háborúban elveszített Elszász emlékét, a franciáknak csak az ég egyik tájéka felé kellett nézniük, hogy szívükből soha ki ne aludjon ez elszakított tartomány emléke. Mi magyarok akármerre nézünk, mindenfelől a testünkről levágott országrészekkel találkozunk. Voltaképen minden községben, minden városban föl kellene állítani a négy szobrot, mert az emberek hihetetlen hamar felejtenek. Hiszen ha a nyomorúság rá nem kényszerítené, ugyan hány embernek jutna eszébe, hogy északon, délen, nyugaton és keleten millió meg millió magyar testvérünk vergődik emberhez nem méltó állapotban idegen nációk önkénye alatt? Kell az a négy szobor a fővárosba, ahonnan a nemzetköziség mérgét lövelték szét az országba, de kellene mindenhová, ahol az emberek látását elvette a papiros pénz. szzel vettük körül magunkat, magyarok, hogy ne kelljen látnunk elszakított testvéreink gyötrelmeit. Ezzel huzatjuk a nótát füleinkbe, hogy ne halljuk segélykiáltásait Észak, Kelet, Dél és Nyugat magyar népének! De meddig tart ez így, meddig tarthat ez így ? Kellenek azok a szobrok, hogy emlékeztessenek, hogy lelkesítsenek, hogy megszégyenítsenek, valahányszor elborítja szívünket a részvétlenség s agyunkat a magának való alantas gondolkozás: „mi meg vagyunk magunk között“. Meg vagyunk ma! Ez igaz. De meg leszünk-e holnap, holnaputáni? Erről gondolkozzék minden magyar január 16-án lesajnáljon egy félórát az fékezéstől és magábaszállástól... Tisztelettel hozzuk a nagyérdemű vevőközönségünk tudomására, hogy a Kiváló tisztelettel: KONSTANTIN TESTVÉREK, FARSAUGI és BLI WT újdonságaink megérkeztek. "M Csonka-Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Védőligák Szövetsége HKE KiHÍVÓ A gyülekezési jog korlátozásáról kiadott kormányrendelet módosítása következtében az irredenta szobrok leleplezését 1921. január 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartjuk meg Budapest Szabadság-téren a már közölt programmal, amelyre teljes címedet tisztelettel meghívjuk. Ennek a nemzeti ünnepnek a magyar névhez méltó módon kell lefolynia és az idő viszontagsága dacára is legalább úgy, de jakiban kell sikerülnie, mint az 1871-isi strassburgi francia ünnepnek. Januárban, télvíz idején leplezzük le a szobrokat, mert úgy érezzük, nem, várhatunk még március 15-éig sem. — A nemzetnek szüksége van erre a négy oltárra! Elfojtott érzéssel és nemzeti büszkeséggel állítjuk a világ szeme elé Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrait, amelyek minden egyes élő magyar adományaini létesültek, hogy lássák dacos akaratunkat, amely vissza fogja szerezni újból az ezeréves Magyarországot. Nem ünnepelünk, rent gyászolunk, de ünnepi ruhába öltözünk e napon, fellobogózzuk a fővárost, diszke öltöztetjük az egész országot, megszólaltatjuk a kürtöket, a harangokat és az ágyukat. Istentiszteletet tartunk az ország minden templomában, hogy amikor 11 órakor lehull a szobrokról a lepel, harangzúgásokkal együtt szálljon fel imánk a magyarok Istenéhez: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Felszenteljük egyúttal a Magyar Irredenta zászlaját, amelybe beleszőttük 72 vármegyénk címerét, az egész Magyarország térképét azzal a felírássel, hogy: így volt! így lesz! és a Magyarok Nagyasszonyát, aki nem fog megfeledkezni a szegény magyarokról.“ Zászlónkra az összes egyházak szalagot kötnek és áldásuk közben védelmükbe veszik. Könnyes szemekkel, de acélos elhatározással hívjuk meg teljes Cimedet és várjuk kötelességszerű megjelenését. Országos bizottság. Ünnepély 1. Himnusz. Egyetemi énekkarok. 2. Szentmisét mond: P. Ztdra▼ooz István tábori püspök. 3. Zászlószentelés. A zászlót meg áldják : Gemocht János dr bíbornak, Magyarország hercegprímása, v. b. sorrendje: t. t., a római katholikus egyház nevében ; Melles Emil esperes, apátplébános, a görög katholikus egyház nevében ; Petri Elek református püspök, a református egyház nevében; Raffay Sándor ág. ev. püspök, az ág. ev. egyház nevében ; Józan Miklós esperes, az unitárius egyház nevében. 4. Szoborleleplezés. Beszédet mond: Urmánczy Nándor, a V. L. Sz. elnöke. 5. Sipicz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere, a székesfőváros közönsége nevében átveszi a szobrokat. 6. Szózat: Egyetemi énekkarok. 7. A szobrok r megkoszorulása. S. Tisztelgő elvonulás és menetré alakulva a felszentelt zászló elhelyezése a Szent István bazilikában, amelynek főkapujánál dr Kovács Kálmán,a Szent István bazilika spátplébánosa fogadja és megőrzésre átveszi. M* Táviratok andrássy partalaftitáss dBpest, jan.15. A „Sajtótudósító” jelenti: Andrássy Gyula pártalakítási munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a február 3-án , megnyitandó n-gyűlésen már mint kész párt jelenik meg. Andrássy pártjának neve cen- s trum párt lesz. Csanád megye Zala megye ellen Makó, jan. 16. A „Sajtótudósító" jelenti: Csanád vármegye januári közgyűlésén Zala vármegye ismeretes átirata felett egyhangúan napirendre tért, mert nem tartja helyesnek azt, hogy a nemzetgyűlést kritizálják. Komunista egyetemi hallgatók ügye Bpest, jan. 15. A „Sajtótudósító” jelenti: a komunista egyetemi hallgatók kizárása iránt kérdést intéztek Pekár Gyula államtitkárhoz, hogy mi történik azokkal, akiket bolsevista üzelmeik miatt az egyetemi tanács kizárt az iskolából. Pekár kijelentette, hogy ezeket az egyetemi és középiskolai hallgatókat nem engedik be többé az iskolákba, mivel különösen a nemi kérdésekben hajmeresztő tetteik vannak.