Friss Hirek, 1921. május (5. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-05 / 101. szám
H tf dara Vásárhely, 1921.. évfolyama 1OI. kcám - — —- -- — ———- -*—■ — ——■—^ ** ■ CflatSrtik, május S. »•CtaaeBTEiEÜ KMUITIICAI NAPILAP ár*:' | Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda „ . Előfizetési ára negyedévre 110 korona, fél- én: ; d cnfiíl . Hódmezővásárhely, Szent Antel utca 7. szán ee szer esz \ • évre — korona IIM (Sfl fill liluUIIIi. I Telefon szánt 22. ISAHAJBÁS 1ST¥AM Megjelenik mindennap kora délután IftuUIUl« — — - “ - ^ - - - — iii-i-B-u^irrurrry-Li—irj-ifi.irirri- j— r rrmrirrrij— ni--iiri---11—i--n------,i—-- - ■ - - -- - -1 ■ ■ ■ - » 1** ——^^*/*-*—-^***——^ | ^elmébe! nt orseágoe méretű nők k és ellettél : PÁL i 1. szám. iiajtás igelőjére tehenet 7-én, szombagyombozva, ve-789 műhely B 3. sz. Bt, motorokat, csapágyakra átitását és mindenszenten és jutáíztelettel z. Imre irgapad eladó, érdemű közön ázni, hogy közel egnyitottam s ok anyagra, javítást 48 a legújabb évi jótállás ,abb árban, tasoknak ésengedmény, rótt ezüstöt, tikkel órákat árban kész- pecses párttisztelettel IMONndrássy-u. 43 itelettel értesia nagyérdemű önséget, hogy híyemet tn alól, VII. ker., rá helyeztem át. szives pártfogást ignírmester. »tik. 784 lühely! ztelt gazdadonos után sikerült EMBT írógépekkel igázást,kantergámmaiozását, dogépek taviszilárdság sztést és igi gépek tisztelettel: 3 ó la 57. 723 irország »tartósabb épiépitési anyag utcai, kert, seregyobb kerttégymentes, sziodtad és 40 eddigi összes lám készült és tél megtekint . Ugyanott • Szt. István uttsmester. 763. Nagy katasztrófák után nagy föllendülések szoktak következni. Idő kell rá, amíg a meggyötört lélek a hullámvölgyből lassan fölemelkedik a hullámhegyre. Emelkedés közben sokszor visszazuhan a küzködő a mélységbe, de minden mozdulatnál egy egy lépcsőfokkal mindig följebb és följebb jut. A Goethe-féle spirális vonal törvénye érvényesül itt is. Ami köznyelven azt jelenti, hogy ha ma fölemelkedtünk száz fokra és viszszaestünk kilencven fokot, holnap már a százegyedik lépcsőig emelkedünk és csak a nyolcvankilencedik fokig esünk vissza. Egy végtelen parabolában mozgunk, amelynek végső pontja az ég. Kézzel fogható módon magyarázva a keresztényiek küzdelme ebben különbözik a pogány felfogás szerinti küzködésétől a léleknek. A hit szárnyain emelkedő lélek nem sisítási munkát végez, hanem bukások, kudarcok, vesztett csaták után is végre felküzdi magát a fénylő magasságba. A nagypénteki bukás sírjának szélén csirázó feltámadás hite és gondolata így nő sudár fává az áldozócsütörtöki megdicsőülésben a csillagok sugaras fényében. Jámbor hitű tanítványok ragaszkodó áhítatának vagy a mélységes gondolat erejének szülötte-e az emelkedés—a lényegen nem változtat A kit szeretünk, azt a tiszta légkörben, megdicsőülve szeretjük látni. Széttépett nemzetünk most járja a Kálváriát. Sírunkon még ott fekszik a nehéz kő. Ha föl akarjuk emelni, mindig visszazuhan. De minden megmozdulásnál egy-egy apró kavicsot teszünk a kő alá, amely így napról-napra emelkedik, bár alig észrevehetően , de emelkedik. A húsvéti hozsannás énekkel még várnunk kell. Az áldozócsütörtöki megdicsőüléssel még tovább! De győzelmünk bizonyos, ha tudunk hinni és dolgozni. A sírban munkáló gyökér az égi magasságban hoz virágot. Ezt példázza áldozócsütörtök. A terroristák bünpörének tárgyalása 2. nap Vékony József tanúvallomása Elnök: Mit tud az 1919. ápr. 27-i eseményekről. Tanú : Reggel 5 terrorista jött hozzám s egyik felszólított, hogy öltözzem és menjek velük. A kapu előtt beültettek egy frakkerbe, ahol már ott volt Jakó József s behoztak a főispáni szobába. Azzal vádoltak, hogy nem adtam semmit a proletároknak és cselédjeimmel rosszul bánok. Kihallgattak. Tanú a terroristákat nem ismeri föl, sem a vörös katonákat, sem Sebestyént. Kára 1000 kor,a néhány liter bor és szesz. Kártérítést nem kér. Nem esketik meg. Tühegyi Sándor vallomása Elnök: Volt önnek is baja azon az ápr. 27 i éjszakán ? Tanú: Éjszaka heten jöttek be házamba és azt mondták —_no öreg öltözz gyorsan, mert elhajtunk. Öltözködés közben kutattak bor után. Találtak is 2 üveg borecetet, amitől nagyon köpködtek. Elvittek a szomszédba, ahol csak Tofflert ismertem föl. Egy másik afféle olyan nyesett bajusza. Kérdezték: Van-e pénzed öreg ? Mondok , van a takarékpénztárban. Pénzemet visszaadták és elbocsátottak. Kára nincs. Vádlottak közül nem ismer fel senkit. Nem esketik meg. (Öt perc szünet.) Szünet után Nagy Kardos Józsefné vallomása következik. Elnök: Tud valamit az ura letartóztatásáról ? Tanú: Igen. Bezörgettek, bejöttek és revolvert szegeztek kis unokámnak. Hárman voltak, közöttük egy bőrkabátot. Kérdezték , van-e pénzed, borod, aranyad, ezüstöd. Uram felöltözött s elmentek vele és úgy egy óra után hazaengedték. Kérdeztem, mit csináltak veled? Ne is kérdezd, nagyon gorombán bántak velem. Részleteket nem mondottál. Csak annyit említett, hogy azt mondták neki a városházán, hogy fiunkat már felakasztották. Nem esketik meg. Id. Samu Ferenc vallomása elnök: Mondja el, mit tud az április 27. napokról. Tanú: Vasárnap éjjel 2 óra tájban megverték az ablakot. Én beteg voltam. Feleségem beengedte őket. Fegyvert fogtak rám, fordulj meg vén gazember, hadd lövöm szét azt a fehér fejedet — mondta az egyik és előkereste az általam mondott Helyről a pénzt, 6 ezer egynéhány száz koronát. Azután kivezettek a kocsira és behoztak a városházára. Felhoztak a főispáni lakásra. Ott voltak már Vékony József, Jakó József és Balogh Imre. Kérdezték, hol van a Szabó János háza. Nem tudtam s ezért puskát fogtak rám. Mikor látták, hogy nem sokat tudok azokról, amiket kérdeztek, 5 óra tájban hazaküldtek. (Terroristák és katonák közül nem ismer föl senkit.) Ezután elmondja,hogy délután ismét eljött három katona, akik tehenemet elvitték. A tehén körülbelől 10.000 koronát ért. Unok : Hogy néztek ki a főispáni szobában levő emberek ? Tónu: Polgári ruhás emberek voltak. Kártérítésül 10.000 koronát kér. Szembesítették Dávid Balázzsal. Nem ismeri. Nem esketik meg. Gaál Ferenc tanúvallomását hallgatja meg ezután a büntetőtörvényszék. Elnök: Önt is elvitték a terroristák. Gaál: Igen. — Vasárnap virradóra 2 bőrbekecses fiatalember zörgette meg ablakomat s mikor ablakomhoz léptem, azt követelték, hogy nyissam ki a kaput. Megtettem. — Öltözzék gyorsan és jöjjön velünk a törvény nevében — szóltak parancsolólag. Én persze tiltakozni próbáltam és ezt mondtam, hogy mi bajuk lehet velem, hisz most jöttem a tanyáról s azt sem tudom, hogy mi történt a városban. De velük kellett mennem mégis a városházára s ott kihallgatták. Valami nyírott bajuszu, pörge kalapu ember, akit Dávid Balázsnak hívtak, azt mondotta, hogy adjak 1000 koronát. Nincs nálam — mondottam. — Az nem baj — volt a válasz, majd hazakisérjük s lesz otthon. Pár óra múlva tényleg hazakisértek, elvettek tőlem 1000 koronát és szabadon bocsátottak. Elnök: No, mit szól hozzá Dávid Balázs ? 1 Dávid Balázs : Nem én tettem ! Elnök: (Gaálhoz, Dávidra mutatva). Ez az ember követelte Öntől az 1000 koronát ? Gaál: Nem, az nyírott bajusza volt. Dávid önérzeteskedik Dávid Balázs: Nem tudom, hogy mikép terjedhetett el a hír Vásárhelyen, hogy én szedtem a túszokat, (önérzetes hangon) kijelentem, hogy nekem a túszok szedésében semmi részem sem volt. Elnök : (Gaálhoz) Gorombáskodtak önnel a bőrkabátos katonák? Gaál: Igen. Azt mondották, hogy ők még az Atya Istent is lelövik, ha nem engedelmeskedik nekik. . A tanú megesketését nem kívánja a törvényszék. Ezután Kun Béla kihallgatására került a sor. Elnök: Mondja el, hogy mi történt 1919. április 27-én. Kun Béla: Két fegyveres katona jött hozzám, igazolásra szólítottak fel s azt kérdezték tőlem, hogy nem vagyok-e ellensége a munkásságnak. Azt mondottam, hogy nem. Ekkor átkutatták lakásomat, majd kocsira ültettek és a városházára hoztak. Hogy kik voltak a katonák, nem tudja. — Egyiknek azonban látta később a fényképét s Lázár Endre volt a fénykép alá írva. Hogy ő volt-e tényleg, nem tudja. A városházán néhány órai fogvatartás után, szabadon bocsátották. — Azt hallotta még a tanú, hogy a következő éjjel mégegyszer el akarták őt fogni és kívüle még Olasz Jánost és Németh Józsefet is. Egyebet nem tud mondani. i Elnök: Kihallgatva nem volt a városházán ? Kun Béla: Nem. Elnök : Hisz azt mondotta ön, hogy a városházára hozták. — Hát mért hozták ide? ! Kun Béla : Azt kérdezték tőlem, hogy nem vagyok-e ellensége a munkásságnak. Én akkor cikkeket olvastam fel lapom- ból, még pedig 1905—1906. évi példányokból, hogy én sohasem voltam ellensége a munkásságnak. Sebestyén védője Kun Bélához: Volt-e a tanú ur a forradalmi törvényszék előtt. Kun Béla: Nem. Dávid Balázs szólásra áll fel. Azt mondja, hogy Kun Béla őt személyesen ismeri. Kun Béla: Igen, Dávid Balázst, sze■ mélyesen ismerem, kormánybiztosi hivatalomban többször megfordult. Egy alkalommal pedig valami röpiratokat is lefoglalt nyomdámban. Gyöngyösi is Kun Bélával való ismeretségére hivatkozik. Kun Béla: őt is ismerem. Kifogásom viselkedése ellen nem volt és nem is lehetett, mert mérséklőleg iparkodott az események alakulásába befolyni. A tanú megesketését a törvényszék mellőzi. ifj- Tühegyi József tanúvallomása rövid, őt is elvitték a városházára. — Kihallgatták s 600 kor rónát vettek el tőle. Később azonban visszaadták pénzét és szabadon bocsátották. (A törvényszéki elnök 10 perc szünetet rendel el.) ■ Szünet után Gravátz Ferenc hírlapból hallgatta ki a törvényszék. Elnök: Ön 1919. áprilisában a rendőrségnél volt alkalmazva, mondja el, hogy mit tud az akkori idők eseményei- ről. Gravátz: 1919. április 26-án este, háromszoros igazoltatás után tudtam a városházára bejutni, hogy hivatalomba jöjjek. Idegen katonákat láttam a városházán mindenütt. Bementem az egyik azo- i bábra és ott láttam Kokovay Andort és behívtam őt az inspekciós szobába. Később láttam Lampelt és Kokovay Jánost is. Unok : Ismeri Félix Zoltánt ? Gravátz : Igin, ő volt a katonák pa- rancsnoka. Odajött Félix Kokovay Andorhoz és azt kérdezte tőle, hogy ki van-e már hallgatva. Kokovay azt felelte, hogy nem. Van-e pénze ? Kérdezte tőle Félix, Kokovay azt felelte, hogy van.