Friss Hirek, 1921. május (5. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-08 / 103. szám
iS adgabsna zSvzfbBZBt tzabedforgatriziBt kapott. akció). A •mázsánként Felhívjuk az hogy hala zenek a kezet titkári szobájában, elszávetkezett irodájában. • kedden d. e. 2 ig a Tóth mtulajdonáben Tesszük ! az edóga nalora mel. tároló heegbizottunk : átvétel heal kifizetjük. Izgatóság. lettel értesinagy érdeműséget, hogy iyemet alól, VII. ker., helyeztem át. rés pártfogást nármester. i. 784 yix ismángaltés ras kapható a ílomaal. símébe! országos léretünk é* tel: *A i. . szám. igét, hogy $ fink elké- A gyapjúból TETT NÖI, f áBÁTOR, i ÍR színekben, JUFÉSÜ- i JUFÉSÜ- • ^ é snti cikkek V minőség- A készülnek k is fiai j ■, fonó-, T gyárában. A (magyar) A shoz valós várható. ^ A Dunántúlon — mint egyik fővárosi lapból értesülünk — megkezdődtek a petróleumfúrási munkálatok. Budafa község határában már 100 m. mélységig haladtak a fúrógépek. Ezer méter mélységben már elérni vélik a föld gyomrában rejlő nagy gazdasági kincset, a petróleumot. Sokakat büszkeséggel tölt el az a tudat és áradozva beszélnek róla, hogy a hazai földben rejlő kincseink, nem maradnak már kiaknázatlanul, hanem új gazdasági és kereskedelmi erőforrásul szolgálnak majd azok közeli feltárása. Rajtunk azonban valami szomorúság is erőt vett e hir hallatára, mert van az éremnek másik oldala is. A petróleum fúrásokat nem hazai pénzcsoport, hanem külföldi, francia tőke eszközli. — Ebben pedig van valami veszedelmes is! Megismertük már — keserű tapasztalatból, — hogy mit jelentett az antant u. n. „bekerítő“ politikája ellenünk a világháború folyamán. — Izolált, megfojtott bennünket. Az idegen tőke térfoglalása pedig nem egyéb, mint ennek a politikai bekerítési manővernek továbbfolytatása, megerősítése és betetőzése. A középkorból jól ismert előttünk a ,,cujus regio, eius religio“ elve, — jó magyarán: akié volt a földbirtok, azé volt a rajta élő emberek hite is. — A földbirtok urának hitét, meggyőződését kellett követnie a népnek, ha tetszett neki, ha nem. A modern tőke is ilyen zsarnok! Francia-angol tőke építteti ki a dunai kereskedelmi kikötőt, francia tőke eszközli a petróleumfúrásokat és azok leendő kiaknázását. Mi következik ebből ? Az, hogy a francia-angol, szóval az antant tőke fokozatos térhódítása nem engedi meg majd azt, hogy mi politikai tekintetben szabadon „orientálódjunk“ szabadon rendelkezzünk önmagunkkal, hanem amely államnak tőkéje nálunk a legerősebben van képviselve, mi kénytelen-kelletlen, ennek az államnak vazallusai, alatvalói leszünk! Megmutattuk az érem másik oldalát is. Vélekedjék e nézet felett ki-ki, ahogy jónak látja, de mi bizony jobb szeretnénk a magyar pénzcsoportok térfoglalását látni hazai földünkön. Míg ez talán nem is oly lehetetlen, mint azt némelyek hiszik. miniszter ur 'e alapján az ratid»ei6«Y*Michell'. mi. V. évfolyam 103. «iái Vasárnap, Május 8. «'(DeeM’rEjäBi x-oi-rriKAi sawmp áré: | Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda f . . . Előfizetési óra negyedévre 110 korona, fél■ n pnisu . Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szám . | 8 * *781 7 , *vr® — korona ill Qlibil. | Telefonszám 22. , BARABÁS ISTVAJSI Megjelenik mindennap kora délután 150 fill. A terroristák bűnperének tárgyalása 5. nap A törvényszék háromnegyed 9 kor nyitja meg a tárgyalást. Kevés érdeklődő hallgatóság. Gsada Mihály telekkönyvvezető az első tanú. 4 óra tájban volt nálam két katona, akik elmentek, de később visszajöttek. Disznót akartak rekvirálni. Parancsolták, hogy a disznómat hajtsam a polg. fiúiskolába, mert ott van a gyűjtőhely. Kára 800—1000 korona. Kártérítést nem igényel. Tanút nem esketik meg. Lencse Andor nemzetőr volt, épen készültségi szolgálatban volt a városházán. Katonáiban nem bízott s e miatt nem léphetett akcióba a terroristák ellen. A terroristák parancsnoka Molnár nevű ember volt. Molnár intézkedett mindenben és kifogásolta azt, hogy Vásárhelyen igen keztyüs kézzel bánnak ez emberekkel. Túszok szedése iránt is intézkedett. Dávid Balázs és Félix papírról nézték a kieztát, jegyeztek és neveket húztak ki. „Sülve szeretném látni a cuciliatákat. Ezzel Tofflert vádolták. Tofflert be is hozták a nemzetőr bemondására. Félix szivart kért Tofflertől, ha piákba állította és felpofozta. Ellátás után Tofflert elvitték egy másik szobába és megverték. Majsai Mihályt is akkor hozták be. Megpofozták. Dávid Balázs tagadja, hogy a tusslisztát ő állította volna össze. Lencse szemébe mondja Dávidnak, hogy igenis papirossal és ceruzával ült az asztalnál. Gaál János szintén tagadja azt, hogy a liszta összeálltásában része lett volna. Félix is tagad. Ő csak annyit ismer el, hogy Vásárhelyen született. Nagy Jánost is szembesítik Lencsével. Nagy természetesen tagad. Tanúi megesketik. Faragó Zoltán vallomása Faragó akkor városparancsnok volt. Bornemissza, Barta és társai a vörösőrség megszervezésére jöttek vásárhelyre. Félix is velük volt. Ő hirdette Honti Genállal a proletárdiktatúrát. Ez a társaság tárgyalt a direktóriummal a vörösőrség felállítása iránt. Elmondja a 27 iki eseményeket. A nemzetőröket összegyűjtötték a főtérre és ott Félix biztatta őket, hogy lépjenek be a vörösőrségbe. Én — mondja a tanú — délután ismét átvettem a nemzetőrség parancsnokságát .S mint ilyen hozatta vissza az állomásról az elrablott állatokat. Börsiék őt és társait halálra ítélték. Dávid Balázs telefonált Szentesre a terroristák után, hogy jöjjenek vissza Vásárhelyre és tegyék el láb alól őt és társait. Izgalmas részletek Félix — ellenforradalmár? Faragó Zoltán tanúnak ekkor Félix Zoltán, a tőle már megszokott fölényes hangon, ad fel kérdéseket. — Majd előadja Félix, hogy ő meghasonlott Barthával és a terroristákkal s egy ízben ,*» utcán falnak dőlve sírva panaszkodott, hogy mi lesz velünk, ha ez a garázdálkodás tovább is így tart * Tanuk kihallgatását is kéri arra vonatkozólag hogy neki ellenforradalmi intézkedései is voltak. Anocskai támadja Faragót Anocskai teszi meg most észrevételeit Faragó vallomására. — Hogy lehetett a tanú úr — mondja — ellenforradalmár, ha ő 1919 májusá ig volt a hódmezővásárhelyi direktórium szolgálatában és Bpesten úgy ismerték őt, mint nélkülözhetetlen tagját az itteni direktóriumnak. Dávid Balázs is támad Dávid Balázs azt mondja, hogy abban az időpontban, amikor az ő (Dávid Balázs) nevét vallomásában a tanú felhozta, ő itt sem volt. Tanukkal tudja ezt igazolni. Faragó — mondja Dávid — a legszélsőségesebb felfogású emberek közé tartozott. Félix is újból támadja a tanút. A vitatkozásoknak az elnök vet véget, aki Faragót meg akarja esküdtetni. Dávid Balázs, Félix és még többen a vádlottak közül tiltakoznak az eskü kivétele ellen, mert Faragó elfogult és őt nem mint tanút, hanem mint vádlottat kellene kihallgatni. -v Az elnök erre felfüggeszti a tárgyalást és tanácskozásra vonult viszsza a bíróság tagjaival. — Néhány perc múlva visszatérnek a törvényszéki bíróság tanácstagjai és az elnök kihirdeti a tanács határozatát, mely szerint: a tanú megesketését tényleg mellőzi. Imre József tanító tanúvallomását hallgatja meg most a törvényszék. Elnök: Tessék elmondani az eseményeket időrendben és sorrendben. Imre: Nemzetőrszolgálatot teljesítettem a proletárdiktatúrát megelőző időben. Egy este azt az értesülést kapta, hogy vörös katonaság szállta meg a városházát és menjen fel a városházára, mert vele, mint nemzetőrtiszttel fontos utasításokat akar-nak közölni. Feljött a városházára. stt találta Barthát, Molnárt, Dávid Balázst, stb., stb. A tanúval Bartha tudatta, hogy a nemzetőrség megszűnt és a vörösőrség vette át a hatalmat. A tanú továbbra is a városházán maradt és látta több túsz felhozatalát a városházára. Elnök: Kik rendelték el a túszok szedését ? Imre: Nem tudom. Ott láttam én Dávid Balázst, Félixe t, Barthát és még sok idegen vörös katonát. Ideoda jártak s a túszok neveit már egy kész irattáról olvasták le. Elnök : Kik tartózkodtak a főispáni lakás belső szobájában, ahol ön volt ? Hallotta-e Sebestyén nevét ? Hallott e valami vésztörvényszékről ? Imre : Nem tudom. Weisz Mihályt, Kokovay Andort, a fiatal iMaraayt, Toffiert láttam, hogy ott voltak barna egy szobában, ahol hárman voltak, akik kihallgatásokat eszközöltek. De oda senkit be nem engedtek. Annyit azonban gyanított a tanú, hogy odabenn a másik szobában valami titkos dolog folyik. Elnök: Tofflerről mit tud a tanú úr? Imre: Elmondja Tofflerről azt, amit tud és amit már eddig mi is hallottunk a vele való bánásmódról. Elnök: Látta-e, hogy valaki telefonon beszélt volna?