Friss Hirek, 1921. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-01 / 146. szám
Péntek, július 1. f Hódintézé-Vásárhely, 1921. V. érfelyan 146. srén FD««15TIU&Ä rOLllibtAi ÄAjPAI^AP Ars: | Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda. Előfizetési ára negyedévre 110 korona, fél- I Ars: 1 IC Cll fill | Hódmezővásárhely, Szent Antal-etoa 7. szám | Fiszerkeszti 1 évre _ koron* | BCR fill I null Till. J Telefonszám 22 | BARABÁS ISTVÁl* { r Megjelenik mindennap kora délután | InuUlill* r i ~ rrs~ regiririrx/^nj-Lrin_rwviji^nn_r^V^j-i~u-i—*■ • ■ ■*‘*-<* ** ** ■*^ *> — »i ^ ^ ^ l00f^*m,+*+++*+* szegedi és lóránt pénzügyminiszter Vásárhelyen - „igazság lesz, de adó is lesz!“ - „Mindenki adózni fog képességei arányában“ — „A váltságjavaslatok tárgyalását nem lehet elhalasztani, mert a gazdát nem tarthatjuk izgalomban az iránt, hogy mi az ő adóterhe“ - „Most dől el a magyarság sorsa“ A fogadtatás. Délelőtt negyed 10 órakor két autó robogott be a Kossuth térre, a városháza épülete elé. Az autón Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter és kísérete voltak. A pénzügyminiszter kíséretében városunkba jöttek dr. Szabó Sándor, Csongrád vármegye főispánja, dr. Nagy Sándor, megyei alispán, továbbá dr. Négyessy Imre, Szentes város polgármestere és Zilahi Kálmán, szentesi rendőr főkapitány. (A pénzügyminiszter veje Ocskay Sándor és felesége, valamint a pénzügyminiszternek másik leánya egyenesen Vásárhely-Kutasra mentek el.) A városháza előtti téren már sok-sok ezernyi nép várakozott országunk világhírű pénzügyminiszterére. A várakozók sorai között ott láttuk a városháza előtt dr. Szádeczky Lajost, II. ker. nemzetgyűlési képviselőjét, dr. Temesváry Gézát, városunk főispánját, Temesváry Imre, nemzetgyűlési képviselőt, a városi tanácsot, élén a polgármesterrel, továbbá az összes hivatalok, bankok, egyesületek vezetőit. A pénzügyimiisztert a városi tanács élén, a város közönsége nevében, dr. Soós István polgármester üdvözölte az alábbi szavakkal: It polgármtsUr üdvözte beszíáe Kegyelmes Uram! Örömmel üdvözöljük körünkben kimagasló és kiváló egyéniségét. Tudjuk, hogy nem ünnepeltetni jött magát ide, hanem dolgozni akar itt is. Éppen ezért kétféle érzés támad bennünk ; először az öröm érzete afelett, hogy láthatjuk, másodszor annak az érzete, hogy annak a munkáséletnek, amellyel az ország nehéz helyzetén segíteni akar, tanúi lehetünk. Adja az Isten, hogy munkálkodása Estre ez a szerencsétlen, megtépett haza hasznát lássa. Ezekkel az érzésekkel kebelünkben, üdvözöljük nagyméltóságodat és kíséretét. (Éljenzés.) It pagyminiszt« Válasza Mélyen tisztelt Polgármester Úr! Igen köszönöm a kedves fogadtatást, mint olyan, akit a sors küldött önök közé és erre a megtépázott, lerongyolódott földre. A sors különös rendeltetése folytán nekem jutott az a feladat, hogy talpra állítsm Magyarországot, míg sorsa jobbra fordul. Hiszem minden reménnyel, hogy nemsokára jobbra fordul az ország súlyos helyzete és ezzel együtt mindenki megelégedést talál. Egy vakmerő magyar elszántságával indultam munkának és jöttem önök közé, hogy saját értékünket, amit én pénznek nevezek, megismertessem önökkel. Másrészt magukkal a kisgazda barátaimmal akarok beszélni; tőlük akarom megtudni, hogy mi a baj, hol szerít a csizma és ahhoz fogok módosulni. Szentesen is ezt mondtam. Sokan jártak nálam, sokat beszéltem nekik, míg végre belátták, hogy őszinték szavaim, mert sokat dolgozom és aki nagyon elfoglalt ember, nem ér rá hazudni Szívből köszöntöm önöket és Hódmezővárárhely minden polgárát. (Hoszszantartó éljenzés.) A pénzügyminiszter ekkor a főispáni lakba ment fel. Velementek dr Szádeczky Lajos, Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselők, dr Temesváry Géza főispán, dr Sós István polgármester, a városi tács, Lázár Lajos gazdasági főt.d «esva Lázár Dezső a Gazd. Egyetem elnöke, Kruzslitz Károly az ipartestület elnöke, a helybeli és vidéki sajtó képviselői és még sokan. A pénzügyminiszter a főispánnál rövid látogatást tett, majd a főispán dolgozószobájába jött ki , mindenkivel barátságosan szóba állt, kérdéseket intézett többekhez, egyeseket ügyes bajos dolgaikban magánkihallgatáson fogadott, majd pedig bejelentette, hogy a város közönségéhez intézendő beszédét pontosan fél tizenegy órakor akarja megkezdeni. Telt, múlt az idő és a magát pontos határidőkhöz tartó pénzügyminiszter, tényleg pontban fél tizenegy órakor hagyta el a főispáni lakót és kísérete élén lefelé indult a városháza lépcsőjén, hogy a Kossuth téri emelvényre menjen. A pénzügyminiszter alakja néhány másodperc múlva már az emelvényen látható, a város közönségének általános éljenzése közepett. Elsőnek dr Soós István polgármester szólott a 8—10.000 főnyi hallgatósághoz és arra kérte őket, hogy mivel a pénzügyminiszter kitüntető látogatásával tsztelt meg bennünket, tüntessük ki mi is őt bizalmunkkal és szeretetünkkel és segítsük őt elvállalt, nehéz munkájában. A polgármester tetszéssel fogadott beszéde után Szádeczky Lajos, II. kerületünk kiváló képviselője emelkedett szólásra. Történelmi visszapillantás keretében, Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert honevente nagyjaink közé sorozza és az ő megértésének szükségességére s iránta való bizalomra hívta fel a hallgatók ügyeimet. Alig mondta ki Szádeczky Lajos általános tetszés közt az utolsó szót, Hegedűs Lóránt áll a hallgatóság elé. Néma csend mindenütt. Minden szem reá tekint, a nagyra, a dicsőre, a honmentőre, nemzetünk hittel teli apostolára. Siri csendben kezd beszélni a miniszter, a rothadásról és a magyarságot az elpusztulásról, mert tudjuk meg, hogy ha nem magyarok vagyunk, semmik sem vagyunk. „Kricsi kell tenni ezt a nemzetet, hogy gazdaságilag Hibirja, míg az ig ismit kiderül . . Örömmel látom, hogy Szádeczky Lajos t. barátom székelysége’milyen mélyen gyökerezik itt, ő azt mondta, hogy Mohács után könnyebb volt a helyzet, mert bejöttek a törökök és megint kimentek, most pedig itt vannak a nyakunkon. Meg kell várnunk, mi ezek is kimennek és mi itt fogunk maradni. Hivatásom, hogy a magyarságban tartsam a leket. A magyar égboltozat rettentően beborult, nem a mi hibánkból, hiszen nincs magyar ember, aki hibás volna ebben a háborúban. Tisza István tiltakozott ellene. És oly kevéssé vagyunk benne hibásak, mint abban, ha az Isten jégesőt bocsát ránk. Förgeteg volt, itt meg kell várnunk, hogy ki az erősebb és ki bírja. A magyar, bebújik a gubájába és körülnéz, azt mondja, háborúval nem lehet semmire menni, a háború vérontásából elég volt. Amíg én miniszter vagyok, háborúra pénzt nem adok. Erőssé kell tenni ezt a nemzetet, hogy gazdaságilag kibírja, míg az ég ismét kiderül. Nagyzási hóbortban vagyunk, hogy mi tudjuk az időjárást igazgatni. Az ántant igazgatja az időjárást, ők igazgatják nélkülünk a világot. Hegedős Lóránt pénzügyminiszter beszéde Mélyen tisztelt Polgártársak Mielőtt beszédem céljára, a földváriség ismertetésére rátérnék, két üzenetet kell átadnom. Az egyiket a kormány nevében. Mélyen, barátom Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözletét küldi Hódmezővásárhely társadalmának és arra kéri, hogy legyenek türelemmel a nyári szünetig, amikor első dolga lesz, hogy ide jöjjön és Önöknek beszámolót tartson. Addig pedig csak engem küldhet. Magam is autón jöttem, nem állami autón, mert az az ember, aki Önök előtt áll, Magyarország legfukarabb embere. Nem engedem meg sem magamnak, sem miniszertársaimnak, hogy az adózók pénzét haszontalanságokra költsék. _ Bugyi József autóján jöttem, hogy az Önök népgyülésén részt vegyek. , ,#?g ai(B?«9 medizi a magyar* Ságot az elpusztulástól“... A másik szavam szól a polgármester úr ! Tisztelt Gazdatestvérek! szíves üdvözletére. Köszönöm önöknek, hogy magyar lélekkel idejöttek, hogy meghallják egy magyar ember beszédét. Csak két kifogásom van a Polgármester úr beszéde ellen. Nem látogatóba jöttem, vagy úgy jöttem látogatóba, mint a fiú anyjához és ez nem látogatás. Én nemcsak miniszter vagyok én ősi székely parasztoknak vagyok a gyermeke, aki ilyenkor hivatását érzem, hogy idejöjjek az anyaföldhöz, hogy erőt merítsek más hatalmakkal való küzdelmeimhez. Áldozatot hoztam, mondja a polgármester úr. Nem áldozatot, mert áldozat az, ha valaki vízbe ugrik azért, hogy megmentse az édesanyját ? Mikor családom tiltakozott, mikor az, aki legközelebb áll hozzám, feleségem azóta betegen fekszik, mert attól félt, mikor a pénzügyminiszterséget elvállaltam, hogy engem is agyon fognak verni, mint Tisza Istvánt, — azt mondtam, hogy nem áldozat, hanem józan önzés az, amikor erre a feladatra vállalkozom, mert meg akarom menteni vagyonomat ft miniszterelnok Szende fi pinz irtait illicti először Bogja Vitini Azt mondom, ha ez így van, hogy az emberölésből, magyarcsonkításból elég volt, fiaink eltemetéséből elég volt és az egész világ megundorodott már az embervértől, mert nincs olyan állat, amely a másik állatot úgy pusztítja, mint az ember embertársát. Tíz millió embert öltek meg és keresik, hogy ezek hol vannak. A földben vannak. Tehát nekünk a magyar gazdaságot úgy kell megerősítenünk, hogy ez az ország feltámadni tudjon, mert ennek fel kell támadnia és ez az ország más mint Magyarország nem lehet. És fel is tud támadni, mert az első dolog az, hogy nagy Magyarországot nem lehet úgy visszahoznunk, hogy Gapakamagyarországot tönkretegyük. Ezért vállalkoztam először arra, hogy belenyúlok oda, ahol a legnagyobb kishitűség volt, a pénzhez, megjavítom a pénzt és akkor a pénz mint minden érték forgatója épp úgy megjavítja a gazdaságot, mint a beteg ember vérét kell meggyógyítani. A gazdasági élet vére a pénz, azt kell megjavítani. És most, amikor itt állok Önök előtt, az Alföld színtiszta népe előtt, beszámolok Önöknek. Nem mint képviselő vagyok itt, azért nem vállalhattam a hódmezővásárhelyi és tápéi mandátumot, mert a pécsieknek megígértem, hogy ha kitartanak magyarságuk mellett, én Pé-