Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)

1901-05-20 / 139. szám

Második kiadás, VI. évfolyam, 139. szám, Budapest, 1901. hétfő május 20. 2 fillér, (1 krajczár.) - -— -............................................................... --- — ----------------------------------------------------------POLITIKAI NAPILAP.__________________ “ Megjelenik mindennap korán gjJgttätSIV IS jppa&b. HB Epi SEP j£®,aa reggel, fontos alkalommal napon Előfizetési ára: PpSKa |||3p|a SjB lag I|| jfpSgfm igjaKl Gpgimk kint többször, hétfőn és ünnepnap helyben, házhoz hordva ingyenes |§1 kEI Ifi |||| WM után is. kölcsönkönyvtár használattal |||§&B ÉÉ 'SAk MÉ ||$5 Sgl isP&fi gijj Szerkesztőség, kiadóhivatal is agyütt egy hónapra 60 tar. (1 korona SSfTM ?§1 ^®|kül ly __ R1 Mill H mo előfizetik számára Ingyenes kél-20 II MH 11 nygg ■■ U H csönkönyvtári s ’iaéken, postai szétküldéssel egy feftd 8tj8|| i«É3|j|giy V. ker., Honvéd-utcza 10. sz. inara 60 kr. (1 korona 20 fillér). Fiók-kiadóhivatal: Kerepesi-ut 34. ~~~~ ..................--n—r-tanin—tfe» Megörült az oltár előtt, Bostiánok tifkes fa&aácskoazssa. — Lángban álló ravatal. Őszig nem látjuk a királyt. Elutazott a király tegnap és az éjszakát már a bécsi Burgban fölötte. Szivében a gödöllői ünnep magasztos benyomásával távozott tőlünk és azzal a megerősödött hittel, hogy a magyarnál hivebb, odaadóbb és szeretőbb népe nincsen. Néhány nap pihen csak a király Bécsben, aztán kezdődik a munka. Lemegy a brucki táborba, hogy részt vegyen a hadgyakorlatokon és mire véget érnek ezek, elkövetkezik a prágai utazás ideje. Az osztrák kormányrendszer minden eszköze kimerült már a harczoló csehekkel és németekkel szemben, megy tehát közéjük maga a király békét csinálni. Kívánjuk őszintén, tisztán reá való tekintettel, hogy szerencsével járjon ez utján,mert neldk egyébként egészen mindegy volna, hogy a marakodó felek hogyan falják fel egymást. Aztán a delegáczió tárgyalásai kerülnek sorra, közös miniszteri tanácskozásokkal, csupa gond és munka a király számára. Őszre véget ér mindez és akkor újra látjuk a királyt. Megjön pihenni hozzánk. A gyűlölség és fenekedés országából közénk siet, hogy élvezze a magyar nép nagy odaadásának melegét és felüdüljön mellette. Várjuk szeretettel tagadni, hogy a jövő parlamentben, tekintettel a viharos időkre, markos emberekre lesz szükség, szóval ki merné tagadni, hogy Markos Gyula odavaló? A levél azon apostoli kijelentése tehát, hogysokat nyernek vele, csak a puszta és egyszerű igazságnak himeretlen kifejezése. Sok vértanú és szent életét ismerjük az írásból, áldozott egyik is, másik is, ki a jólétét, ki a szabadságát, ki az életét, de a Herkó Pátert egyik se mutatta be áldozatul , és ezért a peéri kerületről már ezentúl nem is szólunk, mert bár tudjuk, hogy a peéri kerület jellemes, erőslelkű hazafiakból áll, de ekkora kecsegtetésnek, (hiába az ember csak ember) majd meglássák, nem tudnak ellenállni. Regteszteptis érczlappal. (A tiszta választások bukása.) Vége a tiszta választásoknak, vége a joggal párosult törvénynek és igazságnak, rossz a törvény, el kell égetni, mert mi haszna tilalmazza a választásoknál az etetést, itatást, ha ez alatt csak a testi élvezetet érti s nem egyszersmind a szellemi etetést és itatást. Szóval bele kell venni a tiszta választásokhoz czimzett törvénybe, hogy tilos a választókat Herkó Pátert megvesztegetni s azon borzasztó választás elé állítani, hogy vagy elveikről, vagy a Hírkó Páterről kell lemondaniok. Ez állításunk igazolásául szolgáljon ez a levél, melyet a peéri kerületbe százával küldözött szét a kerület halhatatlan szülöttje, bizonyos Kerekes Jákó (Jakab?) nagykartali plébános. Szól a levél következőképpen: Mélyen tisztelt uram ! Én peéri születésű vagyok. Alig szerezhetne valami nekem nagyobb örömet, mintha szülőközségemnek olyan követje lenne, ki arra igazán érdemes. És, uraságod czimére a Herkó Pátert azért voltam bátor tiszteletből előfizetni, mert meg voltam győződve róla, hogy ha őt megismerik, meg is fogják szeretni. Ajánlom tehát Markos Gyulát a Herkó Páter szerkesztőjét önöknek követül tiszta szívből. Sokat fognak nyerni vele. S én egyszer s mindenkorra megígérem, hogy a mai naptól fogva, aki megígéri hogy rászavaz, szintén ingyen fogja kapni általam a Herkó Pátert. Kész szolgája Kerekes Jákó nagykartali plébános. A gyengébbek kedvéért (s azt hisszük, ilyen a magyar haza túlnyomó része) meg kell jegyeznünk, hogy a Herkó Páter, nevéhez illőleg, egy papos életlap, melynek kaczagtató hatása már szakértők által is meg van állapítva. Már most ki merné Megörüli az oltár előtt. — Saját tudósítónktól. — Szomorú esetnek voltak szemtanúi tegnap délután Lemend község lakosai. Egy fiatal szép leányon akkor tört ki az őrültség, amikor örök hűséget kellett volna esküdnie az oltár előtt. Dékány Imre deméndi lakos egyike a község legvagyonosabb polgárainak, leánya részére tehát csak gazdag vót akart. Dékány Julcsa azonban nem igy gondolkozott. Szive egy vagyontalan legényhez vonzotta, aki meg is káté a leány kezét, de a gazdagságára büszke Dékány Imre hallani sem akart róla, e helyett Szölgyesi Ferencz deméndi lakos hasonnevű fia lett az apa választottja, akihez a leánynak férjhez kellett mennie. Dékány Julcsa sírt, hogy ne erőltessék ahhoz, akit nem szeret. Hiába volt minden, a szülők hajthatatlanok maradtak. Meg volt az eljegyzés, majd pedig az esküvő következett. A szép Dékány Julcsának az eljegyzés óta nem lehetett szavát venni. Elkészült minden a maga rendje szerint s vasárnapra volt kitűzve az esküvő. Délelőtt kötötték meg a polgári házasságot s vasárnap délután lett volna az egyházi áldás. A násznép nagy kísérettel vonult a templomba a menyasszonynyal. Mikor az oltár elé vezették, a menyasszonyon egyszerre kitört az őrület. Elkezdett, sivalkodni, jajgatni s folyton gyilkost kiabált s őrülten futkosott az oltár körül. A megrémült násznép egy ideig ámulva nézte a szerencsétlen leányt, majd mor magukhoz tértek, lefogták és kivezették a templomból. Ezután kiragadta magát vezetői kezéből letépte magáról a ruhát és csak nagy nehezen tudták megfékezni s hazavitték a szülei házához, ahol a további intézkedésig őrizet alatt tartják. A szomorú eset annyira megrendítette a leány apját, hogy szélhüdös érte. Lángban álló ravatal. — Saját tudósítónktól. — Debreczenben kigyuladt tegnap egy ravatal és a halott majdnem a lángok martaléka lett. Az eset, mely a városban nagy szenzdeziót keltett, a következő: Tegnap reggel meghalt a városban özvegy Weinstein Jakabné. Az öregasszonyt, kinek hozzátartozói nem voltak, izraelita szokás szerint a földön helyezték ravatalra. Egy szalmára lepedőt terítettek és úgy fektették le a holttestet, amelynek fejéhez égő gyertyát állítottak, két szegény asszonyt bízván meg azzal, hogy mellette virraszszanak. Éjfél felé nagy riadalom tört ki a házban. A halottas szoba hirtelen lángba borult, a belekapott a holttestbe, úgy, hogy a tüzet a megrémült lakók alig tudták elfojtani. A halott mellé állított két virrasztó aszszony tizenegy óráig gondosan őrizte a holttestet, de éjfél körül mindkettőt elnyomta az álom. Az egyik a ravatal melletti asztalra hajtotta fejét és úgy aludt el. Az asztalon egy karos gyertyatartóban gyertyák égtek. Almában az asszony valahogy megmozdította az asztalt, úgy hogy a gyertyák a halott asszonyra estek. A halott ruhái egy pillanat alatt lángba borultak. Égni kezdett az egész ravatal, vele együtt a holttest. A tűz először is a halott haját égette le teljesen, azután terjedt lefele a testén. Karja, melle, az egész felső teste összeégett. A szobában erős fojtó szag terjedt el, amely felébresztette az alvó virasztókat. Az égő ravatal láttára mindkét asszony kétségbe esett. Sikoltozva futottak fel-alá a szobában, de nem találtak vizet, amivel a ravatalt elolthatták volna. A ház lakói is figyelmessé lettek a jajgatásra s a szoba szokatlan fényére. Berohantak az égő szobába s nagy nehezen eloltották a tüzet, amely már a másik szobába is át akart csapni. A halottat más ravatalra helyezték s felváltva virrasztótok mellette reggelig, délről jöttek. A többiek kolozsmegyeiek a csupán egy jött messzibbről, Lugosról. Az értekezlet hosszas vita után, elhatározta, hogy a román irridenta utján lehetőseg a román kormánytól fog pénzt kérni agitácziójára ?) Az értekezleten levelet is írtak St D. romániai vezér férfiúhoz. Többek között következőt írták: «A román nemzet érdekében szükségesnek tartjuk, hogy oly férfiak kerüljenek be a parlamentbe, kik a román uniónak nemcsak ellenségei nem lesznek, hanem azt teljes erőből előmozdítani kötelességüknek fogják tartani . A levelet azzal végzik, hogy esetleges kedvező válasz esetén a pénzáldozatok nagyságát is képesek lesznek meghatározni. A levelet azonnal el is küldték. Szóba kerültek az esetleges jelöltek nevei is. E tárgyban megállapodás nem történt, de nem is történhetett, mert — úgy látszik a megbízatás erre nem terjedt ki» Le kell nyakazni a főbírói, — Saját tudósítónktól. — Még 1899. évi május havában történt, hogy a csongrádi függetlenségi párt meghívta Sima Ferenczet a képvselőjelölés ügyében való tanácskozásra. Sima átment és beszélt a pártkörben, majd junius hónap folyamán, amikor nem engedték meg a szabad téren való gyülekezést, a parókián mondja el ugyanazt a beszédet. Ez a szónoklat pedig meglehetősen furcsa volt, mert arról szólt, hogy nyakázzátok le Mátéffy főszolgabírót, akiben veszedelmes ellenséget találtak Simáék. A szentesi mandátum volt tulajdonosa példákkal is hozakodott elő s megható részletességgel fejtette ki, hogy már egyszer lefejezett a nép valahol (?) egy ilyen zsarnok fabirót. Annak a népnek nem történt semmi baja, bár lándzsára szúrva diadalmasan hordozta körül a leszelt koponyát. Ezért a beszédért a szegedi törvényszék a btk. 141. §. második bekezdésébe ütköző két rendbeli izgatás vétsége miatt két havi államfogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte Simát. Az ítéletet ma jóváhagyta a szegedi ítélőtábla felebbviteli tanácsa. Románok titkos tanácskozása (Készülődés a választásokra.) Az egyik kolozsvári újság érdekes hírt jelent mai számában. Azt írja, hogy az erdélyi románok vezető emberei a múlt szombaton titkos értekezletet tartottak Kolozsvárott a képviselőválasztások dolgában. Az értekezletet csütörtökön délután folytatták. Erről szó szerint ezt írja az illető újság: «Az értekezleten megjelenteknek meg kellett ígérniök, hogy a történtekről egy szót sem szóltak, az ügynek árulói nem lesznek. Az egyik résztvevő szóba hozta a kolozsvári lapnak az értekezletről szóló hírét és ismételten utalt arra, hogy tervüket csak titoktartás mellett szőhetik eredményesen. Az elnöklő román agitátor, kinek nevét a múlt évben sokat emlegették egy kolozsvári hírlap szellőztetése nyomán, komolyan intette a jelenlévőket a titoktartásra. A titkos értekezleten összesen 27-en vettek részt A résztvevők közül tizenheten kolozsváriak, ketten baldzsfalviak, ketten Medgyesi A Turul a rendőrség előtt. — Saját tudósítónktól. — Szeged, május 19. A Turul temesvári czipőgyár részvénytársaság pere tegnap folyt le a szegedi kihágási bíróság előtt. A gyárat tudvalevőleg azzal vádolták, hogy a magyar iparpártolás ezév é gére alatt a mödlingi gyárból hozatott osz trák gyártmányt akarta a jóhiszemű magyar közönség nyakába sózni. Koczor János rendőrkapitány, kihágást bíró a Turul gyár szegedi fiókjának itteni megbízottját, Czövek Gyulát tegnap délelőttre idézte meg. Megjelent a tárgyaláson Láboly Antal, az ipartestület alelnöke is, aki a szegedi ipartestület nevében panaszolta a Turul czipőgyárat, azzal vádolván, hogy a magyar ipar terjesztéséért bár szubvencziót húz, a Turul ezégére alatt mégis osztrák czipőt árul. Koczor János kijelentette Czöveknek, hogy az ipartestület vádja be van igazolva. Fölmutatta a vasúti szállítólevelet, mely minden kétséget kizárólag igazolja, hogy a mödlingi czipőgyár a Turul temesvári czipőgyár szegedi fiókjának 40,000 korona értékű czipőt küldött. Fölmutatja a szegedi lapokat, melyek a Turul czipőgyár hirdetményét közölték. Czövek Gyula, a Turul temesvári czipőgyár szegedi fiókjának képviselője tagadja, hogy bármiféle iparügyi kihágást követett volna el. Semmiféle czipőt nem árusít meg és a temesvári Turul czipőgyár részvénytársasággal szemben még eddig semmiféle kötelezettséget nem vállalt, mert a hatáskörébe még nem lépett be Neki egyezsége van a gyárral olyformán, hogyha ez a szegedi fióküzletét berendezi és fölszereli, abba belép és mint a gyár elárusítója, bizonyos százalékot kap. Hogy miféle gyártmányú czipőket fog a gyár a szegedi fiókelárusítóhelyre küldeni, arról közte és a gyár között szó sem volt s ő nem tudja még ma se, hogy tulajdonképen miféle áruk lesznek az üzletben elhelyezve, mert ott még semmi sincs beraktározva, azt azonban kijelenti, hogy ő csupán a temesvári Turul czipőgyár részvénytársasággal egyezkedett, a mödlingiről szó sem volt. A hírlapi hirdetményt, amint az napvilágot látott, a temesvári gyártól, Benedikt igazgatótól kapta teljes szövegében és ő azt a gyár megbízásából tette közzé a lapokban, ezért ő felelősséget nem vállal. A főkapitány erre azt a végzést hozta, miután Cövek Gyula a kihágási cselekmény elkövetőjének a temesvári Turul czipőgyár részvénytársaság igazgatóját, Penediktet nekie.-.te meg, a tárgyalást felfüggesztették és megnevezett gyárigazgatónak, mint panaszolottnak megidéztetése elrendeltetett.