Friss Ujság, 1911. november (16. évfolyam, 260-285. szám)

1911-11-01 / 260. szám

1911. november 1. FRISS ÚJSÁG újonc kiugrott a sorból és rálőtt az ezredesre. Stroppa ezredpa­rancsnok súlyosan megsebesült. A merénylőt Mazettinek hívják s amikor a katonák a földre teper­ték, azt kiabálta, hogy meg a­kar­ja beszúlni a Tripoliszban vágó­hídra vitt olasz ifjak halálát. A legények majdnem agyonverték a merénylő újoncot. Rokonai be­szélik, hogy Maretti öngyilkos kí­sérletet próbált meg, mikor elvit­ték katonának és nem anarkista, hanem bolond. A merénylő kato­nát egyelőre a Cialdini-kaszárnya­­ ró fogházában hagyták s ez éjszaka föl akarta magát akasztani, de még idejében észrevették. Halál az árulóra. Konstantinápoly, október 3. Mihelyt a törökök ismét elfog­lalták Tripoliszt, első dolguk az volt, hogy az áruló Hassuna ka­­ramanli herceget, aki átpártolt az olaszokhoz, meggyilkolták. Mészárolnak az olaszok. London, október 3. A reggeli lapok rémes részlete­ket közölnek arról a mészárlásról, amit az olaszok a tripoliszi oázis­ról való visszavonulásuk alkalmá­val véghezvittek. A három napig tartó visszavonulás alatt ■ minden­kit, aki puskacső elé került, agyonlőttek és állítólag még az asszonyokat és gyermekeket sem kímélték. A lemészárolt emberek számát négyezerre teszik. A „Ti­mes“ tudósítója azt jelenti, hogy ez az aljas eljárás könyörtelen bosszút fog eredményezni. A legkedvesebb sírjánál, M­d Eten Mária! Tagadni próbál a lágymányosi haramia. A rendőrség ma délután befe­jezte a vizsgálatot a lágymányosi rablógyilkosság dolgában. A két elszánt haramia, akik vérlázító kegyetlenséggel ölték meg a sze­rencsétlen Pásztor Gábort min­den valószínűség szerint a holna­pi nap folyamán átkerülnek az ügyészség fogházába, hogy most már az igazságszolgáltatás csap­jon le rájuk, a maga irtózatos sú­lyával. Sztreblik Lajos, az egyik bűntárs töredelmesen, sírva, tő­­ről-hegyre bevallott mindent a de­tektívfőnök előtt, de Szabó József — bár a bizonyítékok egybehang­zóan szólnak ellene — még ha ke­­rékbetörnés se vállalná el a bűn­­részességet. De minden tagadás hiába. A rendőrségnél már isme­rik az eféle alakoskodásokat és tudják, hogy miért nem vall a csávába került haramia: a kötél­től borzad és azt hiszi, hogy ha tagad, nem járhatnak el ellene. Bizonyos, hogy néhány nap múl­va önként megpuhul ő is. Szabó váltig tagad. Szabó József még mindig kö­­römszakadtig tagad. Folyton ár­tatlanságát hangoztatja. Tagadja, hogy a gyilkos kés, amelyet Pász­tor Gábor halántékába döfve ta­láltak, az övé lett volna. Nem akar erről a bűnjelről semmit sem tudni, bár a tanuk sorra val­lanak ellene. Te vagy a gyilkos! Házigazdája, Mihók János fe­­hérneműtisztító és ennek felesége minden kétséget kizárólag felis­merték a kést De sokkal súlyosabb bizonyíték­kal szolgált a gyilkossal közös háztartásban élő Huszár Erzsébet munkásasszony. Ma délelőtt szem­besítették az asszonyt Szabóval. Megdöbbenve állottak egymással szemben. Koródy kapitány törte meg a csendet. — Mondja a szemébe — hívta föl az asszonyt — kié ez a bicska? — Látod, Józsi — szólalt meg az asszony — én megtettem a köte­lességem, én menteni akartalak. Most már mások is beszélik, de még ki is derült, hogy te vagy a gyilkos. Három tanú esküszik ar­ra, hogy a kés a tied, most már én se mondhatok egyebet: igenis a kés a tied. A férfi megdöbbent. Aztán csen­desen, de határozott hangon mon­dotta: — Nem igaz, ártatlan vagyok. Az áruló szőlőmagok. A rendőrség, amikor a gyilkos­ság után lefoglalta a véres bics­kát, szőlőmagokat talált annak tokjában. Kiderült, hogy Szabó az őszszel Apostagon szüreti mun­kás volt, ott is ezzel a bicskával dolgozott. A rendőrség emberei fölkeresték a gyilkos édesapját. Az összetört, hetvenegy esztendős földmíves ember hangosan fel­zo­kogott, amikor megtudta, mivel gyanúsítják fiát. — Hat gyermekem van — mon­dotta sírva — Józsi volt a legbe­csületesebb, őt szerettem a legjob­ban. Szegény öreg­ember, nem is tud­ja, hogy fia nyaka körül mint szo­rul percről-percre összébb a hu­rok. Jelentkezett ma délben a csendőrségen egy Bádogos nevű villamos kalauz. Ez a végzetes hajnalon a Fehérvári­ úton látott egy férfit, mikor az egy tócsában mosakodott. Szembesíteni fogják a gyilkossal. Koródy kapitány a délelőtt folyamán levettette Sza­bó ruháit. Rabruhát adtak reá és alapos vizsgálat alá vették ru­­­háit. Nemsokára vérnyomokat ta­láltak azokon. Ez is súlyos bizo­nyíték Szabó bűnössége mellett.­­ FRISS ÚJSÁG telefonszámai: igazgatóság ..................—42 Szerkesztőség­i interurbán 137—51 Kiadóhivatal . .... 38—58 Nyomda ..........................54—39 9 hamis pénztudós, Aki a fogházban tanult meg pénzt hamisítani. A büntetés, amelyet a törvény­szék a bűnösre kimér, arra való, hogy a rossz útra tért embernek egyszer s mindenkorra elvegye a kedvét szeplős előéletének folyta­tásától. Lám, Deil József, akit ma letartóztatott a rendőrség, máskép értelmezte azt a néhány hónapos fogházbüntetést, amit apró tolvaj­­lásokért pár évvel ezelőtt kapott. Deil eleinte jól viselkedett a fog­házban, mire beosztották az irodá­­ba. Ott aztán ahelyett, hogy szor­­í­galmasan rótta volna a hezüket, s nagyban búvárkodott azokban az­­ iratcsomókban, amelyek pénzha­­­­misításról szóltak. Mire kiszaba­­­dult, tökéletes tudós lett ebben az lúgban és elkezdett pénzgyártással­­ kísérletezni. Minap észrevette a­­ főnöke, hogy Deil lopja az árukat.­­ Detektiveket kért, akik egyben a pénzhamisításért is ráhúzták a vi­zeslepedőt. Deil Preisz Miksa fűszeresnek az Aréna­ út 78. szám alatti üzleté­ben volt alkalmazva. A kereske­dőnek gyanússá lett Deil viselke­dése, észrevette, hogy segédje áru­ját folyton dézsmálja. Feljelentést tett ellene. A detektívek figyelték Deilt és átkutatták a holmiját. A ládában tömérdek lopott holmit ta­láltak. De ezenkívül találtak ha­mis ötkoronásokat is, mintegy 15 darabot. Ugyancsak a ládában vol­tak a gipszöntvények és a hamisí­táshoz szükséges egyéb eszközök. Erre a leletre vallatóra fogták Deilt, aki bevallotta, hogy pénz­­ham­isí­tással kísérletezett. A rend­őrség letartóztatta. Deil 1908-ban Gyulafehérvárott A kerepesi temető egyik legújabb szép síremléke. Elhagyott sírok a kerepesi temetőben. 3

Next