Friss Ujság, 1914. május (19. évfolyam, 104-129. szám)
1914-05-01 / 104. szám
X. évfolyam, 104. szám Budapest, 1914. május 1. Péntek Ara 2 fül., vasár- és ünnepnap 4 fill ^ Megjelenik hétfő kivételével minde^niwf* ■I.L1 - •! ■ ..■■!!■ !■„ Lm.WBBJ , J. 1 •Xl'l" 1J.1I1 BT— Bif " 'i” ....... ■■ T I'ESSSilW,"*:1 '■, AU ■■■!'"; l_^-.^£g3 Májusi ünnep. Valami nagy és szép dolog az embertömegek akarata. Az embertömegek elhatározták, hogy kijavítják a naptárt, ünnepet csinálnak ott, ahol egyház és állam hétköznapot rendel. És a tömeg akarata vörösre festette a kalendárium fekete számjegyét, mely május elsejét jelezte. Igaz, hogy sok-sok vérbe került, amíg ezt a vörös szint érvényesnek elismerték. Még emlékezünk az időre, mikor minden érvényes hatalom: állam, egyház, tőke összefogott, hogy a munkástömeg elhatározását megtörje. Nem akarták megengedni a májusi ünnepnapot. Hatalmi kérdéssé lett a május elsejei munkaszünet, melyet törvény nem ismer, egyház nem szentesít. És a hatalmi kérdés sok-sok összeütközés, véres erőpróba után a tömegek javára dőlt el. Nem lehetett kényszeríteni a munkásságot, hogy dolgozzék, mikor nem akar. Ha kénytelen dolgozni annyi sok napon, hónapon és éven át, akarata ellenére, ha kénytelen letenni szerszámát oly sokszor, mikor kedve és érdeke kivánná, hogy munkáját értékesítse, egy nap legyen minden esztendőben, mikor a maga akaratát követi, mikor senki se parancsol neki. Ez az egy szabad nap, a május elseje. Jelképe és kifejezője e nap a munkás szabad jövendőjének, a rabszolgasor megszűnte reményének. Hosszú küzdelem után ma már nem vitás, hogy e nap a munkásoké. Május elsején senki se dolgozik az egész világon, hanem vigad és álmodik egy szebb és szabadabb jövőről, mikor az ember — a legszegényebb is — visszaadatik önmagának és élete öncél lesz, ahelyett, hogy másnak eszköze, rabja, gépje lenne. E boldog kor eljöttét körülkörül az egész földgolyónmillió és millió torok danolja és harsogja minden május elsején. A prolgtárjövő első diadalmas csatájának büszke emléke a májusi riuikaszünet és reményt keltő kiindulási pont újabb győzelmek felé. Minden újabb és újabb sikere a munkástömegek akaratelhatározásainak ilyen eredményeket fog termelni, amíg majd valóra válnak mindazok az ábrándok, melyekről ma napsugaras mezőkön, húserdők és berkek ölén álmodik millió munkássziv széles e világon. Szénporom műhelyek, sötét pincék és bérkaszárnyák szomorú odúi ma üresek. Nyitva van minden ablak s kinyílik minden szív, melyet a tél nyomorúsága összezárt. Minden ünnep szép, ha leigázot Májuso ak ünnepelnek, de legszebb a május ünnepe, mert az a szabadságé, az ujraébredésé, a holnapé. S bár töri csontjainkat az iga lánca ,és sebzi tüdőnket a por, május egyetlen egy lehellete megállítja minden sebünk vérzését. Széles utcákon, fúvós domibokon, a mezők messzeségén ma ünnepelnek, akiknek soha nincs ünnepük, Piros május áld meg millió hívődet piros májusi élettel. Itt MT M képviselő fiáz ülése. Mai* fidnyi miniszter* A beszéde. A képviselőiház ma négy napos megszakítás után folytatta a költségvetés tárgyalását. Az ellenzék távolmaradt, csak a késő esti órákban jöttek, hogy meghallgassák Polónyi Dezső interpellációját. Pedig jól tette volna, ha meghall- gatja a mai nap eseményét, Harkányi Frigyes báró kerskedelem- ügyi miniszter beszédét, amelyben ez gazdasági kérdéseink egész tömegére világított rá nagy szak-, tudással és széles látókörrel. A képviselőház mai üléséről szól következő tudósításunk. Tizenegy , óra volt, amikor Beöthy Pál elnök megnyitotta a képviselőhöz ülésüt.. Előterjesztései és a kérvények" bemutatása után bejelentette, hogy Polónyi Dezső sürgős interpellációt jegyzett be a honvédelmi miniszternek a • letsizámemelésarehs Ausztriában a 14. úgynevezett szükségszakasz utján történt életbeléptetlése miatt. A sürgős interpellációra az elnök to^aj^van engedélyt. n 'dmutáij köve^kezett a napirend, a kereskedelmi tárca költségvetése. Szabó János (iklódi) volt az első szónok. A vámszövetség fentartása érdekében emelt szót. A monarkiánnak — úgymond — a szövetség fentartása áll érdekében. Hoszszan és részletesen beszélt az idegenforgalom emelésének szükségességéről. Gratz Gusztáv: A munkásbiztosító pénztár reformját sürgeti. A munkásbiztosítónak pénzügyi és adminisztrácionális téren vannak bajai. Az intézet, nagy deficittel küzd és szakértők mondják, hogy ha így folytatódik, rövid idő múlva csődbe jut. Adainisztrácionális baj, hogy túlságosnehézséggel kezelik. A legutolsó jelentés nyolcszázezer korona deficitet mutat fel, de e mellett a járulékhátralékok az aktívák közé vannak felvéve, holott ennek a fele se kerül befizetésre. A munkáspénztár hatéves fennállása óta a hátralékos járulékok összege tíz millió, amit cselekvő vagyonnak tekintenek, pedig ez sohasem fog befolyni. A balesetbiztosítási költségekaránya talán emelkedése ellen emelt szót. Brandsch Rudolf szász képviselő beszélt ezután az államvasutakről és iparpártolásról. Szentpály István szintén az államvasutak reformját sürgeti. Söpkéz Sándor összehasonlítja a máv adminisztrációját a külföldi szervezetekkel. Kimutatja, hogy nálunk kettővel több fórum van, mint a külföldi ideális szervezeteknél. Ez ötven százalék munkatöbblet. A szervezet után a vonatösszeköttetéseket világítja meg behatóan és széles készültséggel. A vonatoknál a villanyos üzemet előnyösebbnek tartja. Ez minden vonatkozásban hasznos lenne. Délután. Harkányi János kereskedelmi miniszter volt az első szónok. Ki