Friss Ujság, 1916. április (21. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
XXI. évfolyam, 92. szám Ára 2 Budapest, 1916. április 1. Szombat POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben, házhoz hordva Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 1.40 korona. Szerk. telefon 137—S3. 'SESur.Z ~ Z S£w. Nyomda H _ — 54—30« Megjelenik naponta korán reggel, fontos alkalommal naponkint , többször, ünnepnap után is. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V. Honvéd-utcza 10. sz, FIÓKKIADÓHIVATALOK: Sfeftscóczt úti 34., VI., Andrássy-út 6, IV., Kecskeméti-utcza 8. és 14. Elfoglaltak a németek malancourt-t. Három angol repülő. Szünetelnek a harcok az olasz . ágyúzza az orosz Hindenburg állásait. Cadorna fényes győzelmet aratott. Ezt állapítják meg a francia lapok, de nem olyan értelemben, ahogy azt akkor remélték, amikor Olaszország elkövette a világtörténelem legbecstelenebb árulását és ellenünk fordult. Cadorna győzött, de nem az Isonzo-nál, nem a karintiai fronton, sem pedig a tiroli fronton és nem a mi katonáinkkal szemben állta meg a helyét. Cadorna Parisban győzött és a francia meg angol álláspontok fölötti aratott diadalt és érvényre juttatta azt az elhatározását, hogy Olaszország egy szál embert sem küld a nyugati frontra, a pusztuló franciák segítségére. Egy francia lap szövetségeshez nem illő keserű gunyaival jegyzi meg, hogy ez Cadonnának egyetlen győzelme, egy másik pedig a kétségbeesés hangján írja, hogy Franciaország a végét járja. A küzdelem, amely Verdun körül viharzik, már nem a németek és franciák élet-halálharca, hanem a franciák halálharca. A németek a feltartózhatatlan végzet biztosságával nyomulnak előre, legázolva, eltiporva minden akadályt. Humbert vészkiáltása, amelyivel Franciaország borzalmas helyzetét leírva, az olaszok, angolok, oroszok segítségéért könyörgött, pusztába hangzott szó volt. A párisi tanácskozás természetéről mi jobban voltunk értesülve, mint a franciák. Nem a szövetségi egyetértés és közösség szelleme uralkodott ott, hanem az, ami a négyes szövetséget öszszehozta, az álnokság, zsarnokság, önzés és árulás. A franciák fájdalmas lemondással nézik, hogy mit hagytak ott nagy cécóval fogadott szövetségeseik, nézik a sok frázisba burkolt nagyi semmit. Nekünk ugyan közömbös, hogy hol verjük meg ellenségeinket, a saját országuk vagy szövetségeseik frontján-e. És nem is a harci helyzet szempontjából ítéljük meg ezt a tényt. -A négyes szövetség ügye ebben a háborúban eldőlt: véres vereség érte minden vonalon. De azért mégis elégtétellel vesszük a párisi tanácskozás eredményét. Elégtétellel, mert ellenségeink most már láthatják, hogy az olasz nemcsak a régi, hanem új szövetségeseit is cserben tudja hagyni és mert a párisi tanácskozás eredménye jelentékenyen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a franciák felismerjék a valót, azt, hogy a négyes szövetség immár csak üres fogalom. A négyes szövetség tagjai között volt kötelékek széjjelszakadtak a mi csapásaink alatt és most már mindegyikük csak önmagára gondol, arra, hogy a saját maga bőrét mentse ebben a nagy világfelfordulásban. Sajtóhadiszállás, március 31. A délnyugati hadszíntéren, Tiroltól egészen a karintiai frontszakaszig, csak ágyuharcok voltak. tSrznéi szünet átlőtte a kotpeokfaan. Hivatalos jelentés, március 31-én. OLASZ HARCTÉR: Igen kedvezőtlen időjárás miatt a harcokban szünet állott be. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az Isonzó-menti harcok. akuik a sör. A leghevesebb volt a harc a görzi hídfő vidékén, továbbá Lelz körül. Mialatt a podgorai magaslaton a Perma előtt számos foglyot ejtettünk, az olaszok elkeseredett harcot indítottak a doberdói fensik déli szegélye ellen. Itt, bár rendkívül nagy veszteséget szenvedtek, ellentámadásaink következtében, még mindig folytatják támadásaikat. Az ellenség már hosszabb idő óta fenyegeti ágyútüzelésével déli szárnyáról a mi duinosészi állásainkat. Erre a célre legnehezebb ágyúit állította fel az Isonzó alsó folyásánál. A felállított hajóágyukból álló ütegeket szükség szerint előre viszik, vagy pedig hátra tolják, hogy a fensik szegélyét tűz Annál élénkebb veti azonban a Középső-Isonzó, amely mellett nem csak az ágyuharc dühöngött, haj alá vehessék. Ezeknek az ütegeknem gyalogsági küzdelmekre is kernek elhallgattatása annál néha.