Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
2 Kommunista bűnperek. NpvSBjevics János 36 éves asztalossegéd a diktatúra idején töb rendbeli bűncselekményt követett el. Múlt év április havában egy rendőrfőellenőrt hurcolt el betegágyából és a Markó utcai fogházban csukatta le. Úszódon 29 embert tartóztatott le. A budapesti büntetőtörvényszéken dr. Surgeth Gyula táblabíró tanácsa gyilkosság bűntettének kísérlete és személyes szabadság megsértésének bűntette miatt 6 évi fegyházra ítélte. Dr. Stocker Antal gyorsított tanácsa a múlt héten tárgyalta Bársony Kornél magánhivatalnok bűnügyét, aki a kommün alatt az oroszkai cukorgyár termelőbiztosa volt. Az oroszkai cukorgyár igazgatójának állását elfoglalta, a lakást saját kezelésébe vette át, magát az igazgatót is elfogatta, izgató beszédeket tartott a munkások között és körülbelül két millió korona kárt okozott a gyárnak. A kir. ügyészség ezért rablás, személyes sza- badság megsértése, zsarolás, ma-gánlaksértés és izgatás bűntette miatt emelt ellene vádat. A mai napon mindezen bűncselekményekben bűnösnek mondotta ki a bíróság Bársonyt, amiért összbüntetésül 8 évi fegyházra s 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Dr. Surgoth Gyula gyorsított tanácsa tegnap hirdette ki dr. Trattner Árpád előtt az ítéletet, amely szerint Trattner Árpádot összbüntetésül 15 évi fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. A budapesti büntetőtörvényszéken dr. Diószeghy Kálmán táblabíró elnöklésével az úgynevezett forradalmi törvényszék egyik tanácsának tagjait vonták felelősségre több rendbeli bűncselekmény miatt. Dr. Hérits-Tóth Lajos főügyész-helyettes vádja után a törvényszék Sámuel Ferenc gyári hivatalnokot 8 hónapi fogházra, Túri János lakatossegédet, aki vádbiztos volt három évi fegyházra, Lőrinczi Fülöp vasesztergályost két évi és hat hónapi fegyházra és ugyancsak harmadik évi fegyházra ítélte Győri László vendéglőst.v Ellentétek a földreform körül ’d*£W*s,elhagyatódi Szabóékat nem elégíti ki Rubinek javaslata. A politikában a legnagyobb érdeklődés ma kétségkívül a földreform iránt nyilvánul meg. Rubinek miniszter tervezete már közkézen forog, s meg lehet állapítani, hogy a tervezet magában a kisgazdapártban is meglehetős ellentétes véleményeket váltott ki. Nagyatádi Szabó Istvánék Rubinek javaslatát nem tartják alkalmasnak a kérdés gyökeres megoldására. A párt egy részének az a véleménye, hogy amennyiben jelentős változások nem lesznek, nem fogják megszavazni a javaslatot. Elsősorban kifogásolják, hogy a javaslat szerint a földet a napi ár mellett kell megváltani. Ez lehetetlen megterheléssel járna a földet igénylőkre nézve, amennyiben pénzünk értéke javulni fog, a kölcsönvevő pedig hosszú ideig marad adós és értékesebb pénzzel lesz kénytelen fizetni. Ez a gabonaárak emelkedését vonja maga után. Kifogásolják a Birtokrendező Tanácsösszeállítását is. Nincs pontosan megállapítva az sem, hogy kinek van joga földhöz, sem a kisajátítás joga. Az elégületlenek szerint a javaslat felapján tizenöt esztendeig latrima a reform végrehajtása . . . Bizonyos, hogy a tiszántúli választások eredménye fogja legjobban befolyásolni a reform sorsát. A tiszántúli földnélküli emberek pedig jószmiesetre sem akarják a javasla- FRISS O 3 SAS • 1920. május 28. tót mostani formájában elfogadni. Remélhető, hogy Rubinek maga át fogja dolgozni javaslatát, s így a kisgazdapárt egysége megmarad. A rokkantak a felekezeti MetM ellen. A rokkantszövetség viharos közgyűlése. A Fradirokkantak Országos Szövetsége ma délelőtt 11 órakor a régi képviselőház üléstermében Földváry Imre dr. miniszteri biztos elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya a Hadirokkantak Országos Szövetségének a Nemzeti Szövetséggel való fúziója volt. Az alapszabályok ismertetése után Földváry dr. elnökvázolta az elmúlt idők nehézségeit. A rokkantakat mindenhol mellőzték — mondotta. Káros hatással volt rájuk a gombamódra szaporodó sok kis zugszövetség. Ez érlelte meg az új egységes Nemzeti Rokkantszövetséget. Bauer Kálmán gyári küldött szólalt fel ezután. Kérdi, hogy a Nemzeti Szövetségnek mi a célja a zsidókkal? Indítványozza, hogy az alapszabályok 4. pontjából a keresztény szellem szót hagyják ki. Pándl miniszteri tanácsos reflektál a felszólalásra s válaszában kifejti, hogy a keresztény szellem nem zárja ki azt, hogy a Szövetség zsidót is fölvehessen tagjai sorába. Bognár Imre kijelenti, hogy nem a zsidóüldözés szempontjából kell felfogni a keresztény szellemet, nem a zsidóüldözés szempontjából van szükség a keresztény irányzatra, hanem a múlt tapasztalatai alapján. Kívánja, hogy a zsidók minden előnyben részesülhessenek, de vezető szerepet ne kaphassanak. A fúzióhoz hozzájárul. Lander József dunaharaszti kiküldött tiltakozik az evangélium nevében, hogy a valláskérdést belekapcsolják a rokkantügybe. A vezetőség túlnyomó része katona, kívánja ennek a megszüntetését. Az elnök ezután javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el az alapszabályokat és határozzon a fúzió dolgában. Erre óriási vihar tört ki. Nem ismerjük az alapszabályokat! Addig nem határozhatunk, míg az alapszabályokat át nem tanulmányozzuk! — kiáltozzák mindenfelől. Azután Zambó Lajos hangsúlyozza, hogy a rokkantak túlnyomó része keresztény, ezt az alapszabályokban a „keresztény" szóval ki kell domborítani. Balassa Ernő tiltakozik az ellen, hogy a Szövetség kebelében politizáljanak. A vallási kérdésnek a rokkantügyekbe való belekeverését politikai izgatásnak minősíti. Rokkantügyi minisztérium felállítását sürgeti . Balassa Gyula dr. tartott ezután, nagyhatású lendületes beszédet. A rokkantakat azért nem becsülik érdemük szerint, mert nem illeszkednek bele a keresztény szellembe. Amint elfoglalják a rokkantak az őket megillető helyet a keresztény társadalomban, visszaszerzik a becsületet, a tiszteletet. A keresztény eszme nem ismer vallást, csak szeretetet. A nemzeti eszme szellemében kell egyesülnie minden rokkantnak. Együtt kell működni azzal a Szövetséggel, amelynek egyetlen célja a nemzeti és keresztény szellem ápolása. Javasolja a Nemzeti Szövetséggel való fúziót. Weiler Imre hangsúlyozza, hogy rokkantak között nem szabad különbséget tenni zsidó és keresmény szempontból, mert éppen rokkantságuk dokumentálja, hogy egyenlő mértékben szenvedtek a magyar hazáért, ő, mint zsidó, éppen olyan jó hazafinak vallja magát, mint bármely keresztény bajtársa. Javasolja a Nemzeti Szövetséggel való egyesülést. A követekző szónok Okos Gyula protestáns lelkész. Beszédében kifejti, hogy a kereszténység kötelességének kell hogy tekintse, hogy magához vegye a zsidó bajtársakat. Ezután egy héttagú bizottságot választottak meg, mely a részleteket fogja a Newagtt szövetséggel megtárgyalni. Magyarország sorsa még jára fordulhat *«««*&**. Külföldi vélemény Magyarország helyzetéről. Amsterdam, május 27. A Telegraaf véleménye szerint Magyarország aránylag kedvezőbb viszonyok közt tárgyal a békéről, mint Németország vagy Ausztria. A német békedelegáció vezetői tekintély nélkül való diplomaták voltak, akik nem tudtak vonzóan hatni, mig Apponyi gróf az ellenfelek rokonszenvét élvezte és a feltételek enyhítése nem kis részben ennek az igen nagy diplomatának és személyes befolyásának köszönhető. Kedvező továbbá Magyarországra, hogy a nemzetközi türelem egy év óta igen megerősödött. Az általános hangulat enyhébb. Már nemcsak a békét kívánják, mint a versaillesi béke megkötése idején, hanem a közeledést ie. Hogy a legfelsőbb tanács nem ad helyet a népszavazásra vonatkozó kívánságnak, az elvi állásponton múlik, amit a békeszerződés alapjainak megrendítése nélkül nem lehet megváltoztatni. Magyarország politikai helyzete is kedvezőbb ma, mint egy évvel ezelőtt volt Nem csupán azért, mert a neuillyi béke közelebb esik a volt ellenségeknek a népszövetségbe való felvételéhez, mint a versaillesi, hanem azért is, mert Budapest viszonya Londonhoz és Rómához jelentékenyen javult. A Népszövetség dönt Ausztria sorsa fölött Bécs, május 27. A Neue Freie Presse jelenti Páréból. A kamara tegnap elfogadta az osztrák békeszerződést. A vitában valamennyi párt szónoka, különösen Tardieu és Sembat hangoztatták, hogy Franciaországnak Ausztria segítségére kell sietnie, mert csak így indulhat újra virágzásnak. Néhány szónok sajnálkozását fejezte ki, hogy az egyezmény nem készíti elő a Dunakonföderáció teremtését. Sembat szocialista képviselő szóba hozta Ausztria és Németország egyesülését is. Miterand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egyhangú hozzájárulása mellett lenne lehetséges. Polgárháború Tesetlenben, Bécs, május 27. Mint a lapok Maerisch-Ostrauból jelentik, a tescheni területen nyílt polgárháború tört ki. Tegnap reggel óta Karwin környékén tűzharc folyik. A lengyelek a domrovai erdőben megtámadtak egy cseh csendőrosztagot és azután megszállották az úgynevezett János-tárnát. Az összecsapás alkalmából mindkét részről sok halott és sebesült volt. Az antant katonaság egészen paszszív és úgy látszik tehetetlen. A hivatalok az Oderberg melletti Udlauba menekültek. Karwin kiürítése folyamatban van. A karwíni harcok hírére a polnisch-ostraui cseh munkások azonnal kiadták a jelszót, hogy zárt sorokban kell darwin társaik segítségére sietni. Emiatt további zavargásokkal kell számolni. Olcsóbb lett a zöldborsó, ami '"Tiloslépítést keltett ma a csarnokban, hogy a zöldborsó ára, amíg tegnap 16 korona volt kilónkint, ma reggelre egyszerre 4 koronára esett le. Reggel 6 óra felé körülbelül 30—35 szekér zöldborsó érkezett s tulajdonosaik az árut 13 koronáért kínálták a kereskedőknek. Ezek viszont legfeljebb 12 koronát voltak hajlandók fizetni a zöldborsó kilójáért. A parasztok nem akartak engedni s fogadkoztak, hogy inkább az állatokkal etetik meg, semhogy 13-nál olcsóbban adják. Nagy alkudozás közben beérkezett 25 vagyon zöldborsó, amelyet nagybani áron 4 koronáért árusítottak ki a kereskedők között. Erre a parasztok is hirtelen engedtek áraikból és egyszerre 5 koronáért kínálták a borsót. A 25 vagyon zöldborsót a községi üzemek vették át és árusító bódéikban 5 koronáért mérték ki a közönségnek. A szekéren beérkezett borsót pedig a kereskedők árusították kilónkint 5 és 6 koronás áron. A zöldségpiacra egyéb áruból is nagy volt a felhozatal, különösen karfiol, kelkáposzta és saláta érkezett igen nagy mennyiségben. A nagy kínálat következtében folytonos áresés várható. A gyümölcspiac A szerbek készülnek Újszeged kiürítésére , Szeged, május 27. !Jól informált és teljesen megbízható forrásból arról értesülünk hogy a szerbek a békeszerződésnek most már véglegesen megállapítot szövegéhez képest foglalkoznak Újszegednek és azoknak a további területeknek kiürítésével, amelyeket a békeszerződés a Tisza túlsó partján meghagyott Magyarországnak. Ezeknek a területeknek kiürítése egy hónapon belül megtörténik és igy Újszeged legkésőbb junius vége felé fölszabadul a szerb megszállás alól és végleg visszakerül a magyar imperium alá. ■— ~ ‘ 11 .............—WiMIW— Szabadság helyett fegyház. Vihar a cseh nemzetgyűlésen. Bécs, május 27. A Neue Freie Presse jelenti Prágából. A cseh képviselőház megnyitó ülésén Tomasek elnök beszédét a német és magyar képviselők közbekiáltásokkal ismételten megzavarták. A magyar képviselők ezt kiáltották: Szabadság helyett a legnagyobb fegyházat juttattátok nekünk! Szabadságot az elnyomottaknak! A magyar képviselők közbekiáltását a német képviselők viharos tetszésnyilvánítása kisérte. Cseh részről a következőket kiáltották: — Menjetek Budapestre! Hogy bánnak a csehekkel Bécsber? Mikor Tomasek elnök arra utalt, hogy a Rudolphinum, ahol a cseh parlament tanácskozásai folynak, eddig a művészet lelke és a harmónia töltötte be, német részről ezt kiáltották: — Ez az épület német munka gyümölcse és a német művészet tűzhelye volt Az alelnökök és a jegyzők megválasztása után az ülést berekesztették. Az ülés ideje alatt a baloldali szocialisták nagyszabású utcai tünteseket rendeztek. A tegnapi ülésen szólásra jelentkezett Jung képviselő, Lodgeman dr. képviselő és egy magyar képviselő, akik közjogi nyilatkozatokat akartak tenni. Tomasek elnök azonban nem adta meg a szót, azzal az indokolással, hogy a képviselők nem a napirenden levő kérdéshez akarnak szólani és a jegyzők megválasztása után azonnal berekesztette az ülést. *'j*ii#**