Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
ia26 sep. ny ígj XXV. évfívása 220. szám. Ara 80 fillér. V 17. Pántpft POLITIKAI NAPILAP __ ^^ ELŐFIZETÉSI ÁRA: IpM? |g gjmm H m Ifi P|| fgp§9k V., Honvéd-utcza 10. az. fJelvben: hAzhoz nordva, vidéken portol [fcS Ejjaf IMTsSá ShTttS Ml SsHT sSS Kar mBS Szerk. telefon _ 137—81* szétküldéssel egy hónapra — K 30—. HM Wk wStet, graj |3S| ffffia mffck BB831 S3§ Igáig. „ _ — 843. Negyedévre_____________K 56.-. jMU ® Ujj Uj ¡$§©~. M MSI Kiadóhlv.,,____ 88—58. félévre K110.—. Egész évre K 220.% ESS" sIS ''Égik gisj H® BSa Nyomda „ — — 54—38. . , K E«,.e* aZi)Am , !§ la Hl US Sal IS S5.10 fff ffSla IS Ea FIÓKKIADÓHIVATALOK: helyben, vidéken és pályaudvaron H §§ jj n WMH ISM mM J111| WM VIL, Rákóczi-n. »«. (Tel. Józzef uhu £10 fillér, Hl &£9 SS B vCSgyr fevjzia VI., Andrissy-út 6., Kecskeméti-u 14. A csehek békét akarnak Magyarországgal. Két milliós ékszerlopás a fővárosban. Prohászka püspök a zsidókérdésről beszélt. Prohászka püspök a zsidókérdésről. „Nem örömest, hanem kényszerűségből fogadják el a numerus clausust." — A zsidóság érdemei a gazdasági életben. — A magyar faji kultúrának védekeznie kell. A nemzetgyűlés pénteki ülésén — — rövid folytatólagos vita után — elfogadták az illetékekről szóló javaslatot, majd áttértek, az egyetemi beiratkozás rendjéről szóló javaslatra. Schandl Károly hangoztatja, hogy az egyetemen be kell hozni a tanulási kötelezettséget. A numerus clausus nem sérti a kisebbségek jogait. A zsidókérdést erőszakos eszközökkel megoldani nem lehet. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlőség alapján biztosítani kell azt a jogot, hogy legalább bizonyos arányban bejusson az egyetemre. Prohászka püspök beszéde. Prohászka Ottokár: Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszoruló magyar középosztályt. Az egyetemen tanulni kell és nem politizálni. Meg tudja érteni aszenvedélyeket, de nem menti azokat az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemeken elkövettek. A numerus clausus nem jelenti a tehetségek elnyomását. Szigorúan meg kell tiltani e kérdésben a protekciót. De a kiválasztásnál a hazafiasság és magyar törekvések érdekeit is szem előtt kell tartani. Ha nem vigyázunk, újabb katasztrófa következhet be. A bécsi egyetemen fegyveres diákok foglaltak állást a zsidó hallgatók ellen. Ez ma világprobléma, mely elől nem zárkózhatunk el. Engedve ennek a nyomasztó kényszerűségnek, elfogadjuk a numerus clausust. Nem örömest, nem boszúból, hanem kizárólag kényszerűségből. A tanszabdságnak nem szabad szellemi anarchiához vezetni. A zsidóság szerepe a gazdasági életben és kultúrában. Az utolsó ötven évben Magyarország különösen gazdasági téren óriási haladást tett. Ezt nem a magyarok, hanem a zsidók csinálták. Ereki Károly: No, nem egészen. Prohászka Ottokár: Nagyrészben. A keresztény intelligencia háttérbe szorult, kicsúszott a talaj a lába alól. A zsidóság a magyar közömbösség, a magyar urhatnámság miatt és a maga nagy szorgalmával megteremtette a magyar kereskedelmet. A magyar nép sohasem volt antiszemita, mert a kereskedője mindig zsidó volt. A falusi nép el sem tudja képzelni életét a zsidó kereskedő nélkül. A zsidóság rávetette erős intelligenciáját és munkaképességét a sajtóra. Ezt nem kifogásoljuk, de ez a helyzet a mi elnyomásunkra vezetett és itt most faji önvédelemről van szó. (Nagy taps és helyeslés.) Tisztelt zsidó polgártársaim ezt ne vegyék támadásnak, vagy gyűlölködésnek. Az orvosok, ügyvédek fele zsidó, ezt nem engedheti meg a magyar társadalom, amely összes fiairól gondoskodni akar. (Taps és éljenzés.) A magyar irodalom azt mutatja, hogy a zsidó írók térfoglalása az irodalom elzsidósodására vezetett. Pető Sándor: Részesei akarunk lenni a magyar kultúrának. Prohászka Ottokár: Ez csak akkor következhetik be, ha teljesen asszimilálódnak. Nem zsidó száműzetésről van szó, hanem a zsidóság értékes, becsületes és felszívódott elemeinek teljes bekapcsolásáról a magyar kultúrába, de a magyar kultúrát meghamisítani, kicsorbítani nem engedjük. Elismerjük Kossuth liberalizmusának érdemeit, de a mai idők más irányokat követelnek. A zsidó nemzeti eszme. A zsidóság fejlődése a réyébként most már csak a szirtei nemzeti eszme, a cionizmus irányában képzelhető el. A háború nyomán kialakult ez az eszme, látjuk abból is, hogy Palesztinát odaadták a zsidó nemzeti államnak és azonfelül az ántánt is elismerte a zsidó nemzeti kisebbség jogait. A zsidók lehetnek jó állampolgárok, de ne mondják, hogy a cionizmus bolondság. Sándor Pál és a demokraták közbekiáltanak: De igenis bolondság! Prohászka Ottokár: Nem tűrhetjük tovább, hogy Magyarországon nagyobb százalékban legyen a zsidóság, mint kívánatos. A régi kormányzat bűne, hogy megengedte Felsőmagyarországon keresztül a galíciai zsidóság beszivárgását. A zsidók katonai szolgálata. Rátér ezután a zsidók katonai szolgálatára. Azok előtt a hősök előtt, akik szenvedtek, vagy meghaltak a hazáért, lettek légyen zsidók, vagy keresztények, egyaránt meghajtja lobogóját a nemzet. Az osztrák-magyar hadseregben szolgált tartalékos tisztek közül magyar elesett 27 százalék, zsidó 8 százalék. Az egyetemi hallgatók közül 100-nál 48 keresztény és 7 zsidó hallgató esett el. Közbekiáltások: Hallatlan! Itt a hiteles statisztika. Prohászka Ottokár: Ami a legénységi adatokat illeti, a keresztény legénység közül 17,9 százalék esett el, a zsidó legénység sorából pedig egy százalék. (Újabb zaj.) Prohászka: Mindamellett, hogy a statisztika szerint a zsidóság nem kedvelte a frontszolgálatot, az első évben 21.000 zsidó katona közül 6000 kapott vaskeresztet, ezért Németországban zsidó keresztnek is nevezték ezt a kitüntetést. Azzal fejezi be beszédét, hogy a javaslatot — melyet Bernolák módosításával fogad el — a nemzeti aggodalom kifejezésének kell tekinteni. (Hosszas éljenzés.) Tanszabadság és tanulási szabadság. '* fejtegette, hog 'Iffihszabadság és a tanulás szabadsága két különböző fogalom. A műveit nyugaton nincs meg a végletekig vitt tanszabadság. Franciaországban például csak felvételi vizsga alapján juthatnak be a hallgatók az egyetemre. A tárgyalást holnap folytatják. A zsemle Sídrája, ropogós,marnapiros, jegy nélkül kapható esétkoronás zsemle bucsúzik fölülük: a hatóság intézkedései folytát ezentúl csak jegyre és darab építent két korona hetven fillérért vehetjük. Nem a régi becsületes, hófehér bélű, két krajcáros zsemle volt az eddigi Sebarnás tésztalisztből gyártják s egy koronás ár helyett kettőért adták, mégis örült neki minden ember, aki nagyobb darab kenyeret, több tésztásételt adhatott igy, ebben az átkos nyomorúságban, éhező gyermekének, megtakarítottuk a kenyérjegyet és ez is számított valamit. Az új intézkedés ettől az örömtől, ettől a haszontól is megfoszt bennünket. És az ezentúl már csak jegyre kapható zsemle árát is tulajdonképpen három koronára emeli, mert hiszen az Árvizsgáló Bizottság és a közönség hiába sürgeti az új aprópénzt, a kormánynak az erre vonatkozó intézkedése még mindig késik és így a legkisebb pénz ezentúl is a korona marad. ) Az uj zsemle, a jegyre kapható két korona hetvenfilléres zsemle mindenesetre nagy kérdőjellé görbül előttünk. Hogyan, hát az aratás után, az uj termés idején olyan szegények lettünk, hogy vissza kell vonni még azt a kis enyhítést is, amit a jegynélküli zsemle a jegyhez kötött és aránytalanul drága liszt idején jelentett? Hát szükséges, hát okos, hát elkerülhetetlen ez az intézkedés a búzatermő magyar Kánaánban? Kinek az érdeke ez az áremelés? Kinek a zsebe éhes a szegényember iskolába menő gyerekének iszegényes, szomorú uszonna-koronájára? ! A mai drága lisztárak, a negyvenkét koronás nullásliszt már megteremtették azt a lehetetlen helyzetet, hogy míg az üzletekben a jegyre mért, drága nullásliszt nem igen késl, addig azt a szabad kereskedelemben jegy nélkül és harmincöt koronás áron is meg lehet szerezni. A zsemlével azonban nem így lesz.És ha egyes péküzletekben dugvást ezenaiit is fogják majd jegy nélkül adni, az ilyen zsemlének az árát a lisztbegyével takarékoskodó szegényember többé már nem lesz képes megfizetni. Az ilyen zsemle a hadimilliomosok Csemegéje lesz. És úgy mosolyog ezentúl ránk a péküzletek kirakataiból, mint a váci utcai csillogó ékszeresboltokból az ékszerek. Benes cseh külügyminiszter, ő kovácsolta össze ellenünk a kis kántántot.