Friss Ujság, 1921. január (26. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
I • ’f: i. '■ |___/tg £. Ti * \ . , \iAra 1 korona. ' i! t XXVI. évfolyam 12. szám. \ ________Budapest, 1921. január 16. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP szerkesz^s^^pamatosAg ELŐFIZETÉSI ÁRA: llllf §|P|§| fi Jfpm li 11 §§f Mmk Ili jffiplk V„ Honvéd-utcza 10. ss. Hüyben, b&zhoz Hordva, vidéken postai B jjj Hn IS ffflT®* HOB B MM WI S £“!?• tele:OB------istTkJ* g» mát 1%. H N |\H| £2s*E 5E Egyes Bzte ára: Mgfi H W&Jm HUI B&sjiSN ifef VTL, Riktczi-nt 34. (T«L 16**ef 118-10.) W yanT“ 1 ^9^90. H H H B WF HP IHi WW VI„’AnM-nt 6„ Kecskeméti-n 1*. A fájdásom szobrai. Szomorú ünnepe lesz holnap Magyarország népének, amely elzarándokol a Szabadság-térre, hogy ott leleplezze a magyar irredenta szobrait és átadja minden megszületendő gyermekünknek ezt a fájdalmas örökséget, örök jelképét a Veszteségnek és az emlékezésnek.Mllert ezek a szobrok fogják hirdeti a jelen és jövendő nemzedéknek, hogy Északon, Keleten, Dél és Nyugaton egyforma igazságtalansággal rabolták meg és fosztották ki Magyarországot. Az elszakított országrészeknek ezek a szobrai örök emlékeztető jelek lesznek minden magyar ember számára, hogy soha el ne feledje, hogy hazája sokkal nagyobb, hatalmasabb és dicsőbb volt, mint most és hogy lelke ne találjon enyhülést és megnyugvást mindaddig, amíg ezt a borzalmas csorbát ki nem köszörüli. Hogy a szomorú, véres csorba kiköszörülésének hősi ideje mikor fog elkövetkezni, azt nem tudjuk, de érezzük és hisszük, hogy el fog következni okvetlenül. A mai idők diplomáciai helyzete azt követeli, hogy kevés külső tüntetéssel üljük meg ezt a fájdalmas ünnepet, amelyen leleplezzük a négy szobrot, hogy ezek oktassanak minden magyar embert rendületlen flitre, hazaszeretetre és arra, hogy ezt a kegyetlen igazságtalanságot ne tűrje. A magyar nemzet örök tiltakozásának szobrai ezek és ha az ünnep halk és csendes is lesz, mégis a szívünk vérével fogunk áldozni mindenkoron annak az eszmének, amelyet ezek a szobrok személyesítenek meg. És ennek a néma ünnepnek a híre mégis ki fog szárnyalni a külföldre, a magyar határokon túlra és bizonyos, hogy holnap idegesen fognak fészkelődni azok, akik évezredes földünkön osztozkodtak és fel fog rebbenni szemeik előtt, mint látomás a véres eseményekkel terhes jövendő. Miként a rablónak nincs éjszakai nyugalma és pihenése, amikor a rablott holmit tartalmazó zsákon alszik, azon képett nere lehet nyugalmas álmuk szomszédainknak, akik a tőlünk elrablott földeken terpeszkednek, mint jogtalan bitorlók. Hiába cirkalmazta ki a francia boszuvagy és a pillanatnyi siker tébolyának hatása alatt az antant a trianoni békét, ebbe nem fog belenyugodni soha a magyar nép és ennek a békekötésnek a nyomán nem fog megnyugvás támadni Európának ezen a vértől ázott részén. A mi kötelességünk pedig ebben a pillanatban nem lehet más, mint békességben élni egymás között, szeretni egymást, kiküszöbölni az ellentéteket és dolgozni, erőt gyűjteni, szaporodni, hogy ismét megszerezzük magunknak azt az energiát és lelki készséget, amelylyel valóra váltjuk azt, amit a Szabadság téri négy szobor hirdet. Sorozzák a szegény pesti gyerekeket. Nem fenyeget az orosz vörös veszedelem. Ausztria általános sztrájk előtt áll, hanem Apponyi Albert gróf komoly mérsékletére van szüksége az országnak. Erre várnak a kisgazdák és ebben — a dolgok mai állása szerint — a parlament nagy többségét találják maguk mellett. A királykérdésben, amelynek jegyében az Andrássy— Szmrecsányi-féle pártalakulás történik, a többségnél is az a felfogás, hogy azzal nem szabad fölzaklatni újból a magyar közvéleményt. A politika mai eseményeiről az alábbi hírek adnak számot: Andrássy—Szmrecsányi-párt alakul. Ma este az a híradás jelent meg, hogy Andrássy Gyula gróf vezetésével új párt alakult, amelynek a zömét a kormányzópártból Szmrecsányi Györgynek, az Ébredő Magyarok egyik elnökének vezetésével kivált tíz képviselő teszi. A híradás szerint a Nemzeti Kaszinóban folyt le a pártalakulás, amelyen Andrássy ismertette programmját. A kormányzópártból kivált képviselők nevében Czettler Jenő tárgyalt Andrássyval a közös programmról, amely az új párt feladatául az építő keresztény politikát tűzi ki. A királykérdésben egyelőre a viták elkerülését tartja szükségesnek Andrássy programmja. Kifejtette , Andrássy, hogy a Teleki-kormányt mindaddig támogatja, ameddig egészséges gazdasági politikát folytat, majd kérte, hogy akik programmját, amelyben a zsidókérdésről nem volt szó, elfogadják, álljanak mellé. A nyilvánosság számára majd később tesz közzé közlést az új párt. Rendcsinálás a budapesti villamoson. Lovasrendőr cibálja le a lógósokat a villamosról. Andrássy szmrecsánylva pártot alakit. A kisgazdák Teleki mellett. — Helytelenítik a pártalakitást. — Apponyit kívánják Teleki utódjául. A nemzetgyűlési szünet óta egyre újabb pártbontási és pártalakitási kísérletek történnek, mindennap eseményt szül, mert az események mögött állók hallatni akarnak magukról, csak a kisgazdapárt csöndesés várja nyugalommal a fejleményeket és csak a kormány próbál elunatkozni a napi politikától a komoly munkavárába. Meg kell állapítani, hogy az utolsó hetekben a kisgazdapárt — itt az igazi kisgazdákra, nagyatádi Szabó híveire gondolunk — és Teleki miniszterelnök között kétségtelen öszszemelegedés történt. A kisgazdák nem felejtik el, hogy Teleki Pál gróf a legteljesebb mértékben figyelembe vette mindazokat az igényeket, amelyeket nagyatádi Szabó hívei támasztottak és hogy a legutóbbi válságot Teleki teljesen a kisgazdák kívánságai szerint oldotta meg. Azóta, amióta a magyar politikában ismét kezd úrrá lenni a széthúzás, a kisgazdák minden erejük latbavetésével igyekeznek azon, hogy végre elköveti rák a munka politikája, amely nélkül ez az ország nem tud kilábolni súlyos betegségéből. Itt a széthúzás átkot és pusztulást jelent és éppen ezért a kisgazdák, akikben minden igyekezet, képesség és szándék megvan az építőmunkára, ellensúlyozni próbálják a széthúzást. A kisgazdák tehát támogatják a munkában a kormányt, amelynek nevében Teleki Pál gróf miniszterelnök a parlamenti szünetet éppen a munka előkészítése érdekében kérte. Ehhez az egész nemzetgyűlés hozzájárult és a kisgazdák úgy látják, hogy azok, akik nem várják be a nemzetgyűlés megnyitását és most csinálnak külön politikát, nem szolgálják a közérdeket. Az Andrássy—Szmrecsányi-féle alakulásnak, amelyről alább adunk hírt, a kisgazdák ellene vannak, aminek több oka van. Legelsőben az, hogy a kisgazdák szerint, de a kormányzópárt többségének a véleménye szerint is, nincs semmi közvetlen oka annak, hogy a nemzetgyűlés szembehelyezkedjék a kormánynyal. A többség tisztában van azzal, hogy Teleki Pál gróf a tavaszon elhagyja helyét, ha elvégezte a reá mért feladatok megoldását, de úgy lát- ják, hogy Teleki után nem Andrássy elvont és most már szélsőségesek érveivel súlyosbított politikájára. Az elszakított országrészei szobrainak leleplezése./ Ünnep a Szabadság-téren. Holnap délelőtt tizenegy órakor leplezik le hazafias ünnepség keretében a Szabadság-téren felá Vitt négy irredenta szobrot. A leleplezés alkalmából tüntetni fog Budapest egész népe az egységes és elfogdathatatlan Magyarországba vetett hite mellett. A demonstrálás emelésére tizenegy órakor az egész városban megállnak a villamosok és tíz percig szünetelni fog a forgalom, hogy az utcáknak ez a néma mozdulatlansága is tüntessen Nagy-Magyarorsság mellett. Az ünnepély, amelyet ágyúdörgés és harangzúgás vezet be és amelyen Magyarország egész társadalma képviselteti magát, a következő programai szerint fog lefolyni: Himnusz: Egyetemi énekkarok. — Szent misét mond: P. Zadravecz István tábori püspök. — Zászlószentelés. A zászlót megáldják a rom. kath. egyház nevében: Csernoch János dir. bi. homok, hercegprímás; a görög-katholikus magyar egyház nevében: Melles Emil főesperes, apátplébános; a református egyház nevében: Petri Elek református püspök; az ág. ev. egyház nevében: Raffay Sándor ág. ev. püspöki rnmi&kis egyház nevében. Jó-