Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-20 / 84. szám
sára, a tisztességtelen versenyről, a munkáskamaráiró , a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyairól szóló és egyéb kerkedeli politikai javaslatra. A pénzügyi javaslatok után a sajtójavaslat, a szerzői jogról és a kereskedelmi jogról szóló törvény reformja következik. A kormány erős kézzel elhárítja azokat a nehézségeket, amelyek a házhelyek és kisbérletekre vonatkozó törvény végrehajtása elé tornyosulnak. Elő van készítve a gazdasági kamarák kérdése. A kormány erőteljes programmja a vidék kulturális emelése. Közművelődési politikánkat egységes elvek szerint fogjuk rendezni. A szakoktatást, művészi oktatást korszerűleg reformálni akarja és meg akarja valósítani az egységes testnevelési rendszert. A hadsereg átszervezése. A honvédelmi tárca terén a békekötés folytán a miniszter kénytelen annak következményeit törvényjavaslat keretében levonni és átszer-vezni a nemzeti hadsereget, természetesen anélkül, hogy a nemzet biztonsága veszélyeztetve lenne. Gondoskodni kíván arról, hogy a hivatásos tisztek és altisztek, akik ily módon feleslegessé válnak, az állam egyéb szerveiben tudjanak új munkakörhöz jutni. A hadügyi tárca kereteiben a katonák és a hátramaradottak nyugdíjügyét is rendezni fogják. A népjóléti programairól szólott ezután a miniszterelnök. Nincs szükség külön pártokra. A miniszterelnök így végezte beszédét: — A nemzet érdeke, hogy hordképes alap teremtessék meg végre egy kormányzat számára.. És érdeke ez a keresztény és az agrár irányzatnak egyaránt. Ez a két irányzat a nemzet szivében együtt él és együtt fog elbukni, ha nem egyezünk. Senki se álljon ennek a két irányzat egyesülésének útjába. A nemzet ma már irányt vett. — Elérkezett az ideje, hogy az egész magyar intelligencia egységesen álljon. Nincs szükség külön pártokra. Ezeket oszlassák fel. Hogy a magyar nemzet ne legyen haldokló, hanem élő, fejlődő nemzet, tisztán rajtuk áll. Kérem a nemzetgyűlés támogatását. A Ház minden oldalán hosszan éljenezték a miniszterelnököt. Megindul a vita. A miniszterelnök programmjához a kisgazdapárt nevében Hermannn Miksa szólt elsőnek. Hermann foglalkozott a kiegyezés utáni idők politikájával, majd így folytatta: " Irtózatos áldozatok árán megszereztük nemzeti függetlenségünket. Ezt a függetlenséget semmi körülmények között és semmi hatalom kedvéért többé feláldozni nem akarjuk. Új viszonyok közt, új erőkkel keresni kell a kibontakozást és fenn kell tartani a demokratikus irányzatot a választójogi kérdésben is. Helyteleníti az egységes párt alakítására való törekvést. A kisgazdapárt a kormányt törekvéseiben támogatja, hogy az ország ipari és kulturális fejlődését elősegítse. A disszidensek nevében Fáy Gyulaszólt a kormányprogrammhoz. Bizalommal néz a kormány programmja elé. Lovász János az igazi kisgazdák nevében üdvözli az új kormányt. Ellenzéki hang. Kerekes Mihály volt az első ellenzéki szónok. Kaszinójellegűnek tartja, a kormányt. Kívánja, hogy a szociáldemokrata párttal is tárgyaljon a kormány a munkáskérdésről. A kormány iránt nincs bizalommal. . A vita folytatásátholnapra halasztották. A Tisza-per mai tárgyalásán Haftner folytatta ingadozó, bizonytalan vallomását. Az első félórás szünetig elég friss és élénk volt, a szünet után azonban, amikor az elnök keresztkérdések alá fogta, szemlátomást roppant össze s csakhamar maga kérte, hogy a mai napra fejezzék be kihallgatását, mert agya nem bírja tovább a felelgetést. Hüttner mai kihallgatásán a Csernyákkal való beszélgetéséről beszélt, aki állítólag azt mondta neki, hogy Tisza megölését a forradalom napjára tervezik. Ezután elmentek Fényes László lakására, ahol, szintén szó volt Tisza meggyilkolásáról. " Az elnök: Ki hozta ott szova először? Hüttner: Én nem tudom. Fényes azt mondotta, hogy a katonatanács ilyen csekély dolgot ... Fényes e szavaknál előredul az asztalán és mosolyogva néz Hüttnerre, mire Hüttner Fényes felé fordul és megismétli szavait. Az elnök figyelmezteti vádlottat, hogy eddig tett vallomásai „több részletkérdésben nem egyeznek, mire Slattusz megjegyzi, hogy az egész szállodai jelenetről nem tud tiszta képet alkotni magának. A lánchídi tüntiszésre vonatkozólag elmondja, hogy ezt a tüntetést megelőzte egy tanácskozás, melyen arról volt szó, hogy küldöttség útján felkérik József főherceget, hogy egyengesse az utat az uralkodónál, miáltal leszerelhessék a forradalmi mozgalmakat. Hüttner szerint a felvonulás egyrészt fenyegetés volt, másrészt kísérlet a megegyezésre. Fényesre vonatkozólag azt vallja, hogy ő mellékutcákon át akarta a Dunapartra vezetni a tömeget. Az elnök figyelmezteti Hüttnert egyes ellenmondásaira, mire Hüttner azt válaszolja, hogy a rendőrségen tett vallomásait nem lehet illetékesnek elfogadni. Azt mondja, hogy ott egyszerre öten-hatan kérdezték, megzavarták és testi fenyítéseknek tették ki. Ezután elmondja, hogy a Lukachiehféle akták megszerzésének ügyébe Fényes bel© avatkozott, s miután neki aggályai voltak abban az irányban, hogy a vezetők a parlamentben kiegyeznek, s a katonatanácsot statáriális bíróság elé állítják, a Nemzeti Tanács nevében Fényes biztosította őt Cikról, hogy bajuk nem lesz, sőt karrierjükért is kezességet vállal a Nemzeti Tanács. Majd beszél a katonatanács október 28-án este tartott értekezletéről, ahol arról volt szó, hogy Tiszát, Iakacnichot és Banghát őrizetbe kell venni. Majd jött a katonai rendőrség és ők távoztak, nehogy elfogják őket. Ekkor Friedrich is jelen volt. A tömeghez Fényes beszélt, Hüttner azonban elfért vallomásaival ellentétben, s most már nem emlékszik arra, hogy mit és mikor az elnök erre figyelmezteti, kijelenti, hogy fáradt és szünetet kér. Ő fáradt Hüttner. Szünet után percről-percre gyengül Hüttner és egyre vontatottabb feleleteket ad. Kijelenti, hogy nem emlékszik arra, hogy látta Volna Kést a Dobóval lefolyt jelenetnél, majd mégis megemlíti, hogy azt a másik tengerészt, aki Horváth Sanovitsal együtt ennél a jelenetnél jelen volt, Kündeckernek hívták. Az ■ elnök: Bizonyos az, hogy Kéri Tisza meggyilkolásból beszélt? Hüttner: Igen. ■Az elnök: Hallotta az ölés vagy meggyilkolás szót? Hüttner erre kijelenti, hogy ezt nem tudja, azonban olyan szavak voltak, amelyekből erre lehetett következtetni. Ezután felmentek a Nemzeti Tanács szobájába, ahol tanácskozás folyt azok részvételével, akik■ Tisza meggyilkolására szövetkeztek. Ott volt Fényes, Kéri és Friedrich is. Az elnök, Friedrich azt állítja, hogy ő a lánchídi események után hazament Mátyásföldre és csak később, az események után tért vissza. Tudjam ön ezt és ennek ellenére is állítja, hogy Friedrich Ott volt? Hüttner: Igen, ennek ellenére is állítom. Az értekezleten a szót Kéri és Friedrich vitte. Elmondták, hogy a merénylet szükséges a forradalom érdekében. Az elnök: Kimondotta, hogy Tisza ellen el kell a, merényletét' követni? ■Hüttner: Kéri, Friedrich és Cserrják. Az elnök: Fényes "nem veszett ilyen iányban? • Hüttner: Fényesnek csak egykét szavára emlékszem, de nem emlékszem • arra, hogy agresszió lett volna. Hüttner azután elmondja, hogy Kéri és Friedrich tömeges kivégzésekről beszéltek. Fényes erről nem szólt. Az elnök ezután Hüttner elé tárja a hadosztálybíróság előtt tett vallomását, amely szerint a tömeges kivégzést Fényes és Kérikövetelte, Tisza meggyilkolása mellett pedigFriedrich agitált, és megkérdi Hüttnert, hogy melyik vallomása igaz? . Hüttner kijelenti, hogy az, amit a hadosztálybiróságon jegyzőkönyvbe vettük. Majd a következőket mondja: — Én kérem misz hónap óta csak ezzel a dologgal vagyok kénytelenfoglalkozni, mindent összezavarok a fejemben és néha már úgy vagyok, hogy magam sem tudom megmondani, hogy mi az igaz az egészből. Az elnök keresztkérdései Hüttnert annyira zavarba ejtik, hogy kijelenti, hogy vallomását nem tudja tovább foly ■látni, nagyon fáradt, nem mer többé biztos választ adni. A bíróság tanácskozásra vonul viszsza, majd az elnök kihirdeti, hogy a tárgyalást holnap reggel 9 órára halasztják, amikor folytatni fogják Hüttner kihallgatását. »****A»A*4**‡*›A**»*A*A**S.®*AAt**‡4**~alapítson meg, melynek lejártáig az Osztrák-Magyar Bank magyar felülbélyegzésű jegyeit, úgyszintén a postatakarékpénztár aláírását viselő államjegyeket, valamint az egy és kétkaronás bankjegyutánzatokat fizetés gyár ■nánt tejes nővértekben, változatlanul el kell fogadni. Hüttner összeroppant a Keresztkérdések 313litt Kimerültsége miatt egy órával előbb fejezték be a tárgyalást. Holnap újra Hüttnert hallgatják ki. FRISS ÚJSÁG 1921. április 20. Heszédüs Lóránt jó törvényjavaslata a pénzkicserélésről és az új jegybankról. A pénzkicserélésre és a Magyar Nemzeti Jegybank felállítására vonatkozóan a pénzügyminiszter ma a következő törvényjavaslatot terjesztette a nemzetgyűlés elé. Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozás további intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn. Az Osztrák-Magyar Bank jegyforgalmának az a része, amely Magyarország jegyforgalmának fog megfelelni, mefelelő névértékű, koronára szóló államjegyekkel cserélendő fel. Ezenkívül államjegyek kibocsáthatók: a Magyar Királyi Postatakarékpénztár aláírását viselő államjegyek kicserélésére, a tanácsköztársaság szervei által kibocsájtott és még forgalomban lévő egy és két koronás bankjegyutánzatok bevonása végett. A jegyintézet által kibocsájthlató államjegyek összege kát milliárd koronát nem haladhat meg. Az államjegyeket, melyek a forgalom igényeihez alkalmazkodó címletbeosztásban bocsátható ki, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékben elfogadni köteles. A pénzforgalom fentartása, a hiteligények kielégítése és az állami fizetési szolgálat ellátása végett addig is, míg a jegybank létesíthető lesz. Budapest székhellyel, közhivatali jelleggel, a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő, önálló jogiszemélyiséggel felruházott magyar királyi állami fegyintézet létesíttetik. A pénzügyminiszterfelhatalmaztatik, hogy rendeleti úton határidőt áll ...4»»»»i>uNHUu>n»»»mi Á volt német császárné temetése. Alnémet kormány nem vett részt a gyászban. — Vilnos császár és a tröninökök nem mehetnek el a temetésre. Berlin, Április 19. Éjfélkor érkezett a különvonat a császárné holttestével Wildpark állomásit. Éjjelre a vonaton maradt a koporsó és mellette a császárné egykori testőrezredesnek hét-hét tisztje tartott díszőrséget. Korán reggel kezdődött a gyászszertartásra jövő küldöttségeik felvonulása. Az úttesten Wildpaxiktól Poksdamig sok százezerre menő tömeg állott föl és néma csendben várta a gyászmenetet. A fejedelmi gyászolók,az egykori szövetséges uralkodóházak tagjai reggel 8 órakor különvonatontekertek ki Wilpardra. Már akkor névze gyüleksztek a régi hadsereg, tábornokai, a császári pár egykori hadsegéd?*" és megérkezett Hindenburg, tábornagy Lindendorffal, később Mackensen tábornagy. A gyászmenetet Potsdam és Berlin parochiáinak papjai nyitották meg, majd a küldöttségek következtek, a tisztek és a polgári egyesületek, anjol Beknek felvonulása jó félóra hosszat tartott. Most következett a hatlovas koporsós kocsi, amely mögött a királyi hercegek és a volt szövetséges fejedelmek haladtak. Vilmos császár és a trónörökös nem jőhettek el a temetésre. Egyszerű szertartással búcsúztatta a halottat Dryander az ősrégi templomban, mégis magasztos’volt a temetés, mert rengeteg nép adta meg a végtisztességet Auguszta császárnénak. Csal: a birodalmi kormány nem vett részt a gyászban, sőt a közoktatási miniszter segrílap újabb rendeletet adott ki, melyből figyelmeztette a tantestületeket, hifini temetés napján rendes tanítás t r.'i. i Ih H tfttrfM t n 11 -1 ti i r i —-t-------m A fiváros munkásainak sztrájkja. A fővárosi üzemeknél a sztrájk egy éve tart, sőt a mai napon még terjedt is. Tegnap még a köztisztasági üzemnél 330 munkás dolgozott, ma csak 224 állott munkába. A tanács azonban minden intézkedést megtett, hogy a közérdek kárt ne szenvedjen. Négy gépet járat és ezeknek a soffőrjei valósággal emberfölötti munkát végeznek A főváros főbb útvonalai teljesen tiszták és a lehetőség szerint gondoskodás történik arról is, hogy a mellékutcák aoián is a felgyülemlett szemetet eltakarítsák. 224 munkáson kívül számos altiszt is dolgozik. Ami az omnibuszt , illeti, a munkások még ott is sztrájkolnak, de az omnibusz a mai napon már az egész útvonalon jár, mégpedig, a rendes menetrend szerint. A vállalat ellenőrei és fuvartelepi kocsisok látják el a szolgálatot. Tegnap 27 kocsis felvételre jelentkezett a telepen. A tanács ma hajlandó lett volna ezeket fölfogadni, de a kocsisok kijelentették, hogya szakszervezet irányítása értelmében nem vállalnak munkát. Mint egy kőnyomatos írja, Szabó József nemzetgyűlési képviselő adta azt az utasítást a munkásoknak, hogy ne lépjenek szolgálatba, hiszen a sztrájka főváros valamennyi üzemében ú megindul és a munkásoknak nem szabadna munkába állam és a sztrájkolók helyzetét rontani.