Friss Ujság, 1923. február (28. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
XXVIIL évfolyam, 25. szám* Ara 10 korona Budapest, 1923. február 1. CifitortSk POLITIKA£ NAPILAP 13,6ftxktée. Ara, Helybei: kdikex hordva, vtó&ea podara*koldónel egy hécaprm^. —. — ... K 200*— hegyrdérre—. — _ K 560*— Egyes szára árra 10 kor.FRISS UJSH SZERKESZTŐSÉG. IGAZGATÓSÁG ts KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. Sz_ SaarfcesEt£cié?! telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51 .— Kiadóhivatal! telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Hont M-u. 8. (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. sz. (Telefon : József 118—20). — VI., Andrássy út 6. Telefon: 195— 59. — IV. Kecskeméti utca 14. Ismét drágult a kávéház és tejcsarnok Nem boldogul a fra némettel Kitelepítik az irodákat a magánlakásokból Hüingsfi kérdések a Nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés ma a nemzetek szövetsége egyességokmányának módosításáról szóló javaslatot tárgyalta. Apponyi Albert gróf kifejtette, hogy a külpolitikai helyzet igen komoly. A kisántánt rendszeres akciót akar Magyarország ellen. A kisántánt 5.000.000 emberével és 3000 ágyújával szentben nekünk35.000 emberünk van. Ilyen körülmények között támadó szándékunkról beszélni, nélkülöz minden komolyságot. A trianoni szerződés világosan rendelkezik a katonai ellenőrzés felől, melyet kizárólag a főhatalmakra biz a második ellenőrző tényező, a nemzetek szövetsége. Semmiféle idegen tényező ebbe a kérdésbe befolyást nem gyakorolhat (Taps.) Daruváry Géza külügyminiszteri Ami a cseh külügyminiszter legutóbb elhangzott beszédét illeti, osztja azt a nézetet, hogy ez a konciliánsabb hang kedvezőbb atmoszféra kezdete lehet. Ami az állítólagos magyar fegyverkezésre vonatkozik, erről az egyetlen kompetens fórum, a katonai ellenőrző bizottság már közbudomásra hozta vizsgálatának eredményét. Az állítólagos határincidenseket rendkívül felfújták. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk. Bízunk a helyzetkedvező alakulásában, és a legutóbbi hiteket úgy fogjuk fel, mint a vihar utáni mennydörgést és villámlást. Kérem a javaslat elfogadását. Következett ez egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó javaslat tárgyalása. Sándor Pál azt kifogásolta, hogy a kiviteli engedélyeket szinte árulják. Szabadság kell a kereskedelemnek ! Ma már nem áll az, hogy csak a zsidók kezében van a kereskedelem, ma már mindenki belátja, hogy a kereskedelem tisztességes foglalkozás, amely hozzájárul mindenképpen az ország gazdasági fejlődésének fokozásához. Szükség van azonban arra, hogy a kereskedelmet kereskedelmi szerződésekkel alapozzák meg. Magyarország az egyetlen állam, amely azzal dicsekedhetik, hogy a nemzetgyűlés által megadott felhatalmazások dacára nem tudott egyetlen egri állammal sem kereskedelmi szerződést kötni. Nagyatádi Szabó István föld mivelén miniszter cáfolja azt az állítást, hogy a kiviteli engedélyekkel házalnak, Lers Vilmos báró felszólalása után Déness István azt fejtegette, hogy a cukor azért drágult meg, mert a határt elzárták a cseh cukor elől. A napirend megállapítása után a Ház az interpellációkra járt át Rupert Rezső interpellált a földreform végrehajtása körüli hibák tárgyában, mire Nagy Emil közbeszólt: Tíz perc elég az ilyen szamárságokból. Azután Várnai Dániel interpellált a ,,Független Szemle" betiltása ügyében. Az a cikk, amely elsősorban szolgált okul a betiltásra, ,,a kurzus vallási mérlege" című cikk, valóban a kurzus vallási mérlege. Ez a cikk csupa tárgyilagos megállapításokat tartalmaz s az igazságnak megfelelően állapítja meg, hogy a kurzus harmadik évében a keresztény felekezetek rosszabb viszonyban vannak egymással, mint voltak azelőtt. Forgács Miklós, Fábián Béla és Meskó Zoltán interpellációi után az ülés negyed öt óra után véget ért. Kitelepítik az mnikit a iuitínkitásokis. Lakásrazzia, a fővárosban, —■ A tőkeerős vállalatokat irodáik céljaira építkezésre kötelezik. A fővárosban néhány nap óta lakásrazzia folyik. A népjóléti miniszter rendeletére felkutatják és összeírják azokat a lakáshelyiségeket, amelyeket irodák és üzletek céljaira használnak. Az összeírást hétfőn kezdték meg és szombaton már be is fejezik az adatgyűjtést, amelyről nyomban jelentést tesznek a népjóléti minisztériumnak. ötven bíró és magas állású tisztviselő vezeti a lakásrazziát az egyes kerületekben. Az irodákban és üzleti helyiségekben gondos helyszíni szemlét tartanak és ahol azt látják, hogy kompfétt konyhával és más helyiséggel bíró lakást foglaltak le iroda céljaira, ott jegyzőkönyvet vesznek fel és pontosan bejegyzik az összes adatokat. Ez az összeírás a minisztertanács felhatalmazása alapján történik, Petrívhevich Horváth Emil báró népjóléti minisztériumi államtitkár javaslatára, aki a lakásínséget az irodai és üzleti célokra lefoglalt lakások felszabadításával kívánja enyhíteni. A további eljárást az adatgyűjtés eredményétől teszik függővé. Amennyiben több száz olyan helyiséget találnak, amely lakás céljaira alkalmas, akkor az ott levő irodákat ki fogják telepíteni és a tőkeerős üzleti vállalatokat kényszeríteni akarják arra, hogy az irodai helyiségeik elhelyezésére építkezzenek. A népjóléti államtitkárnak az a terve, hogy a tavasszal már megkezdenék az építkezéseket és az irodák még ez év folyamán beköltözhetnének az új helyiségekbe, amelyeket esetleg egy épülettömbön építenének. Az állam ehez az építési akcióhoz nem járulna hozzá, a tőkeerős vállalatok saját költségükre építkeznének, csak arról lehet szó, hogy bizonyos kedvezményekben részesülnének. Ez az intézkedés nem érinti azokat, akiknek a saját lakásukban van az irodájuk vagy a műhelyük, így például az építész, aki saját lakásában rendezte be az irodáját vagy a kalapkészítő, aki odahaza dolgozik,” természetesen zavartalanul megmaradna lakása birtokában, csak azoknak a komplett lakásoknak a felszabadításáról van szó, amelyeket most kizárólag irodák vagy üzleti helyiségek céljaira használnak. A Friss Újság értesülése szerint a razzia során már eddig is nagyon sok olyan helyiséget találtak, amelyekben most irodai személyzet dolgozik. Különösen a körutakon és általában a forgalmasabb útvonalakon bukkantak ilyen helyiségekre. A körúton számos olyan öt-hatszobás lakást találtak, amelyeket üzleti vállalatok foglaltak le a maguk céljaira. Ezeket a lakásokat részben átalakították már, a konyhát legtöbb helyenraktárnak használják, e helyiségek azonban aránylag csekély költséggel ismét átadhatók volnának eredeti rendeltetésüknek. A razzia kiterjed azokra a lakásokra is, amelyeket most állami vagy közhivatalok tartanak elfoglalva. Ezeket is beköltözhetővé teszik, hogy az állam is építkezzék és elhelyezze így a most lakásokbatelepített hivatalait. Az adatgyűjtés anyaga annak idején a minisztertanács elé kerül és a későbbi tárgyalásokba belevonják az érdekeltségek képviselőit is. Spanyolország sziklás vidékein, ahol nagyobb madarak kóborolnak a magasban, újabban repülőgépről szedik le ügyes vadászok a jég vándorait. MMCMMMMMWMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMOMMMM Ismét felemelték a kávéházi és televikaárakat. A zsírakció céljaira a sertéskivitel után természetbeni illetéket követel a főváros. — Miért drágul a gyufa? Harminc koronánál drágábban nem szabad árulni a tojást. A kávéházi árakat legutóbb január 16 án állapította meg az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság. Az élelmicikkek és az üzemköltség drágulása következtében most ismét új árakat álapított meg, azaz a kávéházi és tejcsamóld cikkek árát jelentékenyen felemelte. Az új árak február 1-én lépnek életbe. Holnaptól kezdve tehát a kávéházakban tejeskávé cukorral 44 (42), fényüzési adóval 50 (48) korona. Tea kannában cukorral és rummal vagy citrommal 44 (42), fényüzési adóval 50 (48) korona. Tea cukorral 32 (30), fényüzési adóval 36 (34) korona. tejivócsarnokokban és kávémérésekben két deciliter tejeskávé két cukorral 30 ,három deciliter három cukorral 44 korona. Tejeskávé utcán át kimérve, cukor nélkül deciliterenkint 9 korona, tej 12 korona felszolgálva és 10 korona a fogyasztó edényébe ki- mérve utcán át. Tea cukorral és rummal vagy citrommal 28, egy deciliter feketekávé egy kockacukorral 14, kakaó 49, tejben rizs 38, tejfeles túró 60 korona. Tejfel deciliterenkint 40 korona. Ezek az árak forgalmi adóval együtt értendők. A főváros résztvon a sertésátviteli illetékből. A főváros — mint ismeretes — újabb zsirakciót tervez, amely korántsem lesz olyan méretű, mint a tavalyi, mert csak az ellátatlanokat és azokat szándékoznak az olcsó akciózsírban részesíteni, akik szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják. A zsirakció — eddigi megállapítás szerint — legjobb esetben a kora őszi hónapokban kezdődik. A főváros azonban már most igyekszik felhalmozni a zsírkészletet és miután az az igyekezete, hogy a szalámikivitelnél természetbeni illetéket kapjon, meghiúsult, most a sertéskiviteli illetékekből kíván természetbeni illetékekben részesülni. Az érdekeltek hevesen tiltakoznak az ilyen megadóztatás ellen és készpénzben akarják az illetéket leróni Ebben az ügyben tanácskozások folynak, végleges döntési azonban még nem történt. 14 korona egy skatulya gyufa, A Magyar TáviratiIroda jelenti. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent pénzügyminiszteri rendelet a gyufa utáni kincstári részesedést az eddigi dobozonkénti 1 korona 60 fillérről 2 korona 90 fillérre emelte fel, ami az adóval együtt 3 koronát tesz ki. Ennek folytán, valamint a nyersanyagok árának, a munkabéreknek és a vasúti fuvarköltségeknek nagymérvű emelkedése következtében, továbbá figyelembe véve azt is, hogy a gyufát háromszoros forgalmi adó terheli, az Országos Árvizsgáló Bizottság közölte az érdekeltekkel, hogy a svéd gyufának eddigi, dobozonként 10 koronás fogyasztói ára helyett február 1-étől dobozonkénti 14 koronás ára ellen nincs kifogása. E félhivatalos köréshez csak azt tesszük hozzá, hogy az Első Kecskeméti Gyufagyár Részvénytársaságnak a hivatalos lapban közzétett múlt évi mérlege 8 millió korona alaptőke mellett 4.303.215 korona nyereséget tüntet fel. Ez a feltűnő nyereség élénken dokumentálja azt, hogy miért kell a fogyasztóknak oly horribilis árat fizetni a gyufáért. A tojást nem szabad 30 koronánál drágábban adni. A tojás árát, mely a múlt hetekben már 24—25 koronára esett vissza, most ismét 34—35 koronáért árulják. A hatóság megokolatlannak tartja ezt a drágítást és közölte a tojáskereskedőkkel hogy kötelesek naponta egy-egy koronával az árakat fokozatosan leszállítani. Az árleszállításnak egész 30 koronáig kellett megtörténnie, úgy hogy ma már 30 koronánál drágábban nem szabad az árusoknak a tojást eladni, különben az uzsorabírósággal gyűlik meg a bajuk.