Friss Ujság, 1923. május (28. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-29 / 119. szám
XXVI. évfolyam, 119. szám. Sra 25 korona Budapest* 1923. május 29. Kedd POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ASA, Hegybe* : hizhos hordva, vkUksa poata! »átokfildével «jy hónapra KWö*— K^ycáém __— — — — _ K 1409*— lm Káéi ára: ^ UZFRISS UJLÁC SZERKESZTŐSÉ C. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓ HIVATALI BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. SarfaaUM telefon 137-51. IgugMM telefon 137-51----KUdóUrateli telefon 38-58. Nyomdai telefon 33-99. InCSCKIADÓHIVATALOK , V., Hoavid-u. 8. (Kábáin-*. sarok). Tel.: 107—A VIL. Ribócsint 34. Tel.i József 118—20. VL.AodrlMy ot 6. Tel.: 195—59. IV., Kecskeméti utca 14* Béke készül a pékiparban Kalózkodások a tőzsdén Aranyparitást kérnek a közalkalmazottak Bizonytalanságok párisi döntés szövegében. Ma végre közreadták a jóvátételi bizottság döntésének eredeti, francia nyelvű szövegét. Ez végre hiteles szöveg és bizonyos tekintetben megint eltér az eddigi három szövegtől. Egyenesen kétségbeejtő, hogy a politikai igazodás ilyen életbevágó kérdésekben apró-cseprő véletlenektől, a hivatalos hírszolgálat tévedéseitől van függővé téve. Négy nap óta lóvá tették egy jövőjéért aggódó ország közvéleményét Az új szöveg új dolgot tartalmaz. Kimondja, hogy a kölcsön egy részét, illetve töredékét (une fraction determinée) jóvátételre is lehet fordítani. Ez a mondat nem eléggé világos, mert a francia kifejezés részt és töredéket jelent Az értelmezéstől függ tehát minden. Homályos a szövegnek az a része is, amely a megszálló hadseregek költségeiről szól. Megszálló hadsereg Magyarországon nincs, tehát annak költségeiről sem lehet beszélni. Valószínűleg itt is, mint az előbb említett homályos helyen, a franciák csak elvi álláspontjukat akarták kifejezésre juttatni. A német példa, a Ruhr-vidék megszállása állandóan ott lebeg szemük előtt, ezért kellett e tisztán elvi jelentőségű mondatot belevenni a határozatba. Bethlen és Kállay rendkívül minisztertanácson számolnak be útjukról. A holnapi formai nemzetgyűlési ülésen aligha kerül a sor Bethlen és Kállay felvilágosításaira külföldi útjukról. Erre csak a jövő héten kerül a sor. Bethlen István gróf miniszterelnök holnap informálni fogja a pártok képviselőit a jóvátételi bizottság döntéséről, valamint külföldi tárgyalásairól és azoknak eredményéről. A jóvátételi bizottság döntését csütörtökön rendkívüli minisztertanács veszi tárgyalás alá. A csütörtöki rendkívüli minisztertanácson a jóvátételi bizottság határozatával, a külföldi kölcsönnel és a kölcsönök megszerzési módjával fognak foglalkozni. A kormány csütörtöki rendkívüli tanácskozására Bethlen István gróf fog elnökölni. A jóvátételi bizottság döntésével kapcsolatban ma politikai körökben utaltak arra, hogy Bethlen István gróf mi- niszterelnök a külföldi tárgyalások sorrát tisztában volt a várható eredmé- nyekkel. Mindenki joggal el lehetett készülve arra, hogy a kisántant mesterke- jdéseinek hatása alatt nem sikerül a legcsekélyebb eredmény elérése sem. Általában politikai körökben a jóvátételi bizottság határozatát a pénzügi kibontakozás alapjául tekintik és úgy. Ítélik meg a helyzetet, hogy ha ez a döntés huzamosabbá teszi is az eljárást, mégis sikerülni fog ezen az úton megtalálni a külföldi kölcsön felvételének lehetőségeit. . Országos Töebtermelési Liga első országos kongresszusa. Vasárnap délelőtt Pest vármegye székházának dísztermében tartotta első országos kongresszusát az Országos Többtermelési Liga A kongresszuson megjelent József Ferenc főherceg, a Liga elnöke s ott voltak többek között: Szurmay Sándor, Némethy Károly és Kálmán Gusztáv v. b. t. t.-ok, Győry Lóránt ny. miniszter, Szomjas, Mattyasovszky, Tahy, dr. Tóth és Koós államtitkárok, Molnár és Horvthy István altábornagyok, Klemm tábornok, dormándi Dormándy Géza, Herlicska és Vallovics ezredesek, és még számosan. A kongresszust Földes Béla elnök nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a többtermelés elérésével minden társadalmi osztályon akarnak segíjteni. A széthúzás megszüntetését akarják elérni a termelő munka megindításával. A többtermelést ki akarják terjeszteni a mezőgazdaság minden ágára, úgyszintén az ipar, és kereskedelemre is. Minden iskolában a többtermelésről kellene tanítani, minden templomban arról kellene prédikálni és magának a kormánynak is arra kellene törekednie, hogy a többtermelés elérése legyen a vezéreszme a nemzet életében. A hazaárulás bélyegét kellene rásütni azokra, akik közömbösek maradnak, ellenben, aki holdankint 1 mm búzával, vagy tehenenkint 1 liter tejjel többet termel, azt kellene igazi hazafinak tekinteni. Pressly Elemér, Pest vármegye főispánja arra int, hogy ne várjunk többé másoktól segítséget. — Az OMGE nevében Konkoly Thege Sándor szólalt fel, majd a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje, a Magyar Közgazdasági Társaság Többtermelési Szakosztályának kiküldöttje, a Honvédelmi Minisztérium, a NYUKOSZ, a Hadviseltek Országos Szövetsége, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Szövetsége, a Magyar Mérnök és Építészegylet, a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete kiküldöttjei jelentették be csatlakozásukat Gróf Csáky Gyula hangsúlyozta, hogy különösen az értékesítés, illetőleg a piac szervezése mozdíthatja elő a többtermelést, mely célra esetleg részvénytársaságok alapítását tartaná szüksé-gesnek. Azután Konkoly Thege Gyula tartotta meg előadását, „Többtermelés és a közszolgálati alkalmazottak” címen. Szerinte a többtermelés, a közszolgálati alkalmazottakat úgy a fogyasztás szempontjából, mert legtöbbet szenvednek a drágaságtól , mint a termelés szempontjából érdekli, amennyiben el lettek bocsátva és így elfoglaltságot találhatnak. Ezután Solymosi Béla nagy lelkesedéssel és költői lendülettel intézett felhívást különösen a nőkhöz. Bohringer Sándor sürgette az eddig nem eléggé felkarolt öntözési munkálatokat. Steineczer Ferenc egyetemi tanár kimutatta a magyar mezőgazdaság szomorú állapotát, szembe állítván vele a dániai gazdaság virágzó helyzetét. Ezek után az elnökség bemutatta a Liga által fentartott 8 gazdasági téli iskolának eredményeit. Szeld földbirtokos ismertette behatóan a téli iskolák nagy jelentőségét; a kongresszusra 9 községből felutazott tanítványok, férfi és nő, fiatal és öreg, Bokor jószágfelügyelő által feltett kérdésekre adott válaszaikkal beigazolták, hogy a többtermelés és a többtermelés munkájában valóban a legalaposabb oktatásban részesültek, sőt a közönség körében felhangzott kérdésekre is szabatos feleleteket adtak. A téli gazdasági iskolák látogatóinak háziipari készítményei is ki voltak állítva és minden oldalról teljes elismerésben részesültek. A gazdasági iskolák tanítói nevében Pákány tanító kijelentette, hogy ők örömmel csatlakoznak a mozgalomhoz és kérik a Liga támogatását A Himnusz eléneklésével ért véget a kongresszus. Holnap Miréli firiplisok kezdődik a pókiparban. A sztrájkoló pékiparosok nagy része más pályát választott és abbahagyja a pékséget. Éppen három hete tart már a póksztrájk és a közönség ennyi idő óta nélkülözi a fehérsüteményeket, a kiflit, zsemlyét és egyebeket és eszi a gyakran savanyú barna kenyeret, aminek ára azonban újabban kávéházanként és vendéglőnként váltakozik 22 és 26 korona között. Mintegy 315 fővárosi üzemben tart a sztrájk és a három hét alatt az elmaradt munkabérek összege megközelíti az ötven millió koronát. Ennyi veszteségük van bérekben a munkásoknak. Egyébként munkaadókörökből úgy informálnak, hogy a munkások heti fizetése kenyérpótlékkal együtt kitett a sztrájk előtt 15—16 ezer koronát Ezt a fizetést hajlandók voltak fölemelni 30 százalékkal, ami 22—23 ezer koronás heti fizetést eredményezett volna. A munkások részéről azt állítják, hogy a főnökök merev elzárkózása miatt nem jöhet létre a megegyezés. Szerintük a munkaadók által felajánlott javítással sem keresnének többet 16 ezer koronánál, ami kevés a megélhetéshez. A sütőmunkások maguk is hozzájárulnak a kenyérhiány pótlásához. Személynök-utcai sütödéjükben naponkint több ezer zsemlyét, kiflit és másfajta süteményt készítenek és ezzel a környék vendéglőit és kávéházait látják el. A sztrájkolók nagy része azonban más szakmákban keresett elhelyezkedést és félő, hogy mire a sztrájk véget ér, a pékiparosok nagy része vissza sem tér többet régi iparához. Itt említjük meg, hogy hír szerint Andréka főkapitányhelyettes kezdeményezésére holnap békéltető tárgyalások kezdődnek, ami elé feszült várakozással néznek úgy a munkázsok, mint pedig a munkaadók. Kavarodás a földreform és a tóziselő kérdés körül. A nemzetgyűlés legközelebbi munkarendje. — A politika hírei. A politikai élet a miniszterelnök hazaérkezése következtében élénkülni kezd. A pártközi béke utolsó óráit éli, hacsak Bethlennek nem sikerül a választói névjegyzékek botrányát elsimítani, ami az ország szempontjából nagyon fontos volna. A csütörtöki rendkívüli minisztertanács a jóvátételi kérdésen kívül az égető tisztviselőkérdéssel is foglalkozik. Szilágyi Lajos és csoportja tartja állandóan napirenden a kérdést. Nagyon foglalkoztatja a közvéleményt a földreform-novella is. Ebben az ügyben nagyon éles ellentétek mutatkoznak az egységes párt keretén belül és itt is nagy feladat várakozik Bethlen miniszterelnökre, hogy az ellentéteket elsimítsa. Megkezdték a felebbezések beadását a választói névjegyzékek ellen. Az ellenzéki pártok ma reggel adták át az első felebbezéseket a kerületi elöljáróságokon a választói névjegyzék ellen. A Nemzeti Demokrata párt, Függetlenségi párt, a Reform párt és a Szociáldemokrata párt már átnyújtották a kihagyottak felszólamlásainak első aktacsomóját. A felebbezések átvétele egyelőre simán ment, később azonban bonyodalmasabb lesz az átvétel, mert az egyes pártok egyszerre, egész kocsiderékra való felebbezést fognak szállítani az elöljáróságokra. A felszólamlásokat 30-án, szerdán délig kellbenyújtani az elöljáróságokon, amelyek aztán még ugyanazon a napon délután 6 óráig beszállítják azokat a központiválasztmányhoz. Az elöljáróságokon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—6 óráig tart az átvétel. Tíz hónap alatt ötmilliárd a Máv deficitje. A Magyar Távirati Iroda jelenti. A magyar, királyi államvasutaknak az 1922—23. költségvetési év első tíz hónapjában, azaz 1922 július 1-től 1923 április végéig terjedő időszakra a következő kiadásai voltak: Személyi járandóságok, beleértve a nyugdíjasok rendkívüli segélyét is és természetbeni ellátásának összes költségeit 16.900/192.000 korona, dologi kiadások 350.853.000 korona, üzemi kiadások 16.833.755.000 korona, átalakítási kiadások 36.366.000 korona, tűz- és elemi károk okozta kiadások 272.705.000 korona, összesen 34.403.191.000 korona. Bevételek: Személy- és podgyászszállításból 5.412.635.000 korona, gyors- és teheráru 14.815.025.000 korona, különféle bevételek 2.273.342.000 korona, öszszesen 22.501.002.000 korona. Ezen összegeken kívül fuvardíjakban és menetdíjban foglalt adó címén befolyt 6.966.617.000 korona. Eszerint az államkincstár bevételei az államvasutakkal kapcsolatban a költségvetési év első tíz hónapjában minit