Friss Ujság, 1927. április (32. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

1927 április 1. „A biztosítási törvény nagy árdrágítást fog előidézni az egész vonalon Hadik éles támadása a kor­mány ellen a felsőh­ázban A felsőház ma tárgyalta a bizto­sítási javaslatot. Elsőnek Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel, aki azt mondta, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a ja­vaslat használ a biztosító intézetek­nek, de ezáltal közvetve megvédik a biztosítottakat is. Hadik János gróf: Nehéz megér­teni, mi van abban a javaslatban! Pesti­?/ Pál: Ez a törvény meg­védi a biztosítottak érdekeit száz­százalékig. Hadik János, mint a kisebbségi vélemény előadója nem hajlandó hozzájárulni a törvényjavaslat el­fogadásához azért, mert a minisz­ter nem akarja a javaslatot meg­változtatni. Ez a javaslat tisztán monopóliumot biztosít a kar­telek számára és máris tárgyalások foly­nak a kulisszák mögött, amelyben a kartelek csalogatják a még kartelen kívül álló angol intézeteket a belé­pésre. Lehetetlen, hogy a szerződé­sek hat évre köttessenek, mert mit csináljon a biztosított hat éven ke­resztül, ha nem mondhatja fel szer­ződését. A biztosítottaknak semmi védelem nem áll rendelkezésükre és a társaságok fel fogják emelni a biztosítási díjakat- Ez a törvény nagy árdrágítást fog előidézni az egész vonalon. A biztosí­tó intézetek nem csinálnak mást, mint termelik a biztosítottak feluzsorálását. (He­lyeslés). Nálunk, úgy látszik, a biz­tosítók védelme a fő cél. Ma az a helyzet, ha egy társaság olcsóbb díjtételekkel mer operálni, akkor ez a társaság a felügyelői hatóság ré­széről feljelentésben részesül és tisztességtelen verseny címén a tör­vénnyel kerül összeütközésbe. Soha ilyen pongyolán megszövegezett ja­vaslatot még nem láttam! úgy lát­szik a szövegezés, a mellék-belső munkatársak közreműködésével jött létre. (Derültség). Tessék beszün­tetni ezeket az omnibusz-javaslato­kat, melyek áthajszolására annál kevésbbé van ok, mert véleményem szerint ez a javaslat a kis embere­ket, sújtja. Nagy Ferenc azt ajánlja, hogy a biztosításokat csak esztendőre kös­sék. Somsich László gróf azt mondja, hogy minden intézkedés a biztosí­tottak bőrére történik s ezért nem is fogadja el a javaslatot. Bod János pénzügyminiszter azt mondja, hogy komoly gazdasági okokból akar a kormány a biztosí­tók segítségére sietni- A kormány örömmel fogja látni, ha a gazdák biztosító szövetkezete kartelen kí­vül marad. Hadik János: De akkor nem en­gedik megalakulni! Az elnök felteszi szavazásra a kérdést, mintegy huszonketten sza­vaztak a javaslat ellen, köztük a kisgazdák teljes számban, valamint többen a törvényhatósági bizottság részéről kiküldött tagok közül. A többség azonban a javaslatot elfo­gadta. A felsőház aztán részletekben is elfogadta a javaslatot, a belvízi ha­jókról, valamint a OKH kötvényei­nek biztosításáról szóló javaslato­kat. EmmMF (—) A budapesti ügető versenyek eredménye a következő: I. Elma­radt. II. 1- Mr. Yellow Babus (Cas­­solini); 2- Sári, ti. Viki­ Tót.: 10:19, 18, 28. Olasz: 45. — III. 1. Benkő A. Amerigó (Maszár); 2. Zrinyi; 3- Oh be jó. Tót.: 10:92, 21, 12, 17. Olasz: 41. -- IV. 1- Reclam ist. Kalimegdán (Maszár F.); 2. Balaton; 3. Horpács. Tót: 10:24. Olasz: 22. — V. 1. Pan­nónia isz. H. P­ (Feiser); 2. Pityke; 3. Bajnok. Tót­: 10:30. Olasz: 32. — VI. 1. Stein J. Bráma (Stein): 2- Orgona; 3- Várta. Tót­: 10:28, 13. 12: 35. Olasz: 40. FRISS ÚJSÁG Mi új munkásbztosítási törvény az Egységes­ párt elüt! • Vass miniszter nem tűr politikai szempontokat a­­munkásbiztosí­­tónál, amely állami intézménnyé válik — Perényi báró megvé­delmezte a KOGSz-ot — Bethlen bejelentette olaszországi útját Az egységes párt ma esti értekez­­­etén Vass József népjóléti minisz­ter ismertette a betegség és baleset kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Az eddigi munkásbiztosító intézmény az idők folyamán egyrészt nem tudott az élettel lépést tartani, másfelől pedig fejlődésében eltolódott poli­tikai irányba, még­pedig a szociál­­demokrata párt felé■ Ez nem vált a munkásság javára. Helytelen volt az az irány, amely a szakszervezeti szellemnek a munkásbiztosító orga­nizmusba való bevonulásával je­lentkezett. A köztudatba úgy ment át az intézmény fogalma, mintha az kifejezetten munkásintézmény volna, holott nem az. Ez állami in­tézmény, az állam felügyelete alatt áll, tehát intézménye az egész nem­zetnek. A kormány törekvése az, hogy az intézmény munkásokból és munkaadókból álló paritásos auto­nómiájának szerkezetéből eltávo­­lítsa azt a mérgező anyagot, amely a múltban folytonos harcok forrása volt, másfelől meg akarja akadá­lyozni azt hogy az intézmény poli­tikai pártok felé tolódjék el. Ezért az intézmény tisztviselőit kinevezett állami tiszt­viselőkké minősít­i át. Ezzel eleve semlegesíti az intéz­ményt a politikai pártok hatásától. Nem az lényeges, hogy autonó­mia-e, vagy sem, hanem az, hogy az intézmény a biztosított tömegek ja­vára szolgáljon. A javaslat kötele­zővé teszi a paritást oly módon, hogy fontos ügyekben történő ta­nácskozásoknál az esetleg m­eg nem jelenő fél képviselője bírságot tar­tozik fizetni. A Hemnlerson-ügy Görgey István Henderson sürgö­nyét tette szóvá. A kormányelnök igen helyesen visszautasította Hen­derson beavatkozását a magyar belü­gyekbe s figyelmeztette, hogy hamis tényállás alapján ne alkosson magának véleményt. A magyar nemzeti közvélemény nevében kö­szönetet kell mondani a miniszter­elnöknek ezért a határozott és eré­lyes fellépéséért. Van azonban en­nek az ügynek egy másik része is. A szociáldemokraták párthatározat­ban rokonszenvükről biztosították Hendersont és üdvözölték őt. Ne­künk erről a helyről meg kell bé­lyegeznünk a szociáldemokratáknak ezt a párthatározatát. Kéri ennek párthatározattá való kimondását. A párt egyhangúlag határozattá emelte Görgey István indítványát. Erdélyi Aladár a szövetkezetek működését bírálva, felemlítette, hogy egyes alt misztikus s államilag támoga­tott szövetkezetek olyan súlyos szerződéseket kötnek a szövetkezet vezetőivel, melyek szinte válságba sodorhatják az egész intézményt. Hivatkozik a köztisztviselők fo­gyasztási szövetkezetére, ahol a ve­zérigazgatónak súlyos szerződése nagy megdöbbenést keltett. A KOGSz-nak „csak" nyolc igaz­gatója volt — mondja Perényi báró Ezután Perényi Zsigmond báró áll fel, aki mint a KOGSz vezér­­igazgatója visszautasítja azokat a vádakat, amelyekkel ma a képvise­lőházban a KOGSz vezetőségét il­lették. A KOGSz-nak nem 12 igazga­tója volt, mint Gaál Gaszton mon­dotta, hanem csak nyolc, jelenleg pedig csak öt van. Fizetésük 6—12 millió korona havonta. Nem áll az, hogy a cipőosztály vezetője 144 millió koronát kapott­ A szövetke­zet a honvédelmi­ Szállításoknál konkurren­ciát csinál a kereskede­lemnek és ezért támadják. D. Pe­­rényi­ az idén vette fel először tisz­­teletdíját a KOGSz-nál. Kéri a pár­tot, fogadja fenntartással mind­azt, amit ma Gaál Gaszton a KOGSz-ról mondott. A miniszterelnök a szövetke­zetekről Bethlen István gr. miniszterelnök beszélt ezután. Jól tudja, hogy tör­téntek bizonyos visszásságok a szö­vetkezeteiknél, többnyire olyformán, hogy bizonyos csoportok összevá­sároltak részjegyeket és így az al­­truisztikus szövetkezet inkább nye­részkedő részvénytársasághoz ha­sonlított. Ezt valamiképpen lehetet­lenné kell tenni, mert visszaélé­sekre vezethet. Egyébiránt a szövet­kezetek ellen felhozott vádak mö­gött sokszor kereskedelmi érde­keltség húzódik meg, amely a kon­kurenciát lehetetlenné akarja tenni. A kormány azonban egyenlő mér­tékben kíván mérni mindenkinek. A kormány mindig figyelembe vette és veszi azt, hogy közérdekből tör­ténik-e, ha akár állami tisztviselő, akár képviselő díjazással egybekö­tött állást vállal a szövetkezeteknél. Végül bejelentette Bethlen, hogy a közelebbi napokban Rómába utazik. Almássy László a párt nevében szerencsét kívánt a miniszterelnök­nek az utazáshoz. Bethlen utazása Mussolínihez és Gömbös belépése az egységes pártba A politika híres Bethlen István gróf hétfőn dél­után utazik el Budapestről olaszor­szági útjára. A miniszterelnök elő­ször Ilikére utazik, hogy bérletei­nek ügyeivel foglalkozzon, másnap pedig folytatja útját Olaszország felé felesége és Khuen-Héderváry Sándor gróf társaságában. Egye­nesen Triesztbe megy, ahonnan to­vább utazik Rómába. A miniszterel­nök római útjával kapcsolatosan a legkülönbözőbb hírek terjedtek el politikai körökben és a képviselők folyosóján sokat beszéltek arról, hogy amennyiben Bethlen meg tud egyezni Mussolinival, úgy Gömbös Gyula belép az egységes pártba, nemcsak azért, mert ő helyesli az olaszbarát politikát, de főleg abból a célból, hogy ő legyen Scitovszky utódja a belügyminiszteri székben. Ezek a kombinációk azért indul­tak meg elsősorban, mert Gömbös egy nyilatkozata vált ismeretessé, mely szerint Bethlen akarva nem­akarva a fajvédők politikáját csi­nálja. Az egységes párt beavatott politikusai a parlament folyosóján kijelentették, hogy senki nem tud arról, hogy bárki is invitálta volna Gömbös Gyulát a pártba, sőt a faj­védő párt magatartása a kor­mánnyal szemben a legutóbbi vá­lasztáson olyan volt, hogy ez tel­jességgel kizárja Gömbösék belépé­sét az egységes pártba. Almássy László pártelnök is kijelentette, hogy Gömbös belépéséről semmi tudomása nincsen és az egész hír fantasztikus koholmány. Ángyán Béla, államtitkár is meg­cáfolja a Gömbös-féle kombinációt. A folyosón a következőket mon­dotta: — Nem tudok arról, hogy­ Gömbös Gyula kérte volna vagy bejelentette volna belépését az egységes pártba. Ennek a rendes formája az, hogy a bejelentést a pártvezetőséghez ie szo­kás intézni. Ennek a megtörténté­ről azonban nincs értesülésem. Megjelenik a folyosón Gömbös Gyula is, aki a leghatározottabb formában cáfolta meg a hírt: — Nem léptem ki a saját pártom­ból, nem léptem be más pártba, — mondotta Gömbös Gyula — és semmi közöm az egész belügymi­­niszterséghez. 3 Csakis ebben a csomagolásban és nem máskép! A valódi Lux a tisztaság maga, amelyet a mosásnál dúsan áraszt, oly dúsan, hogy rövidesen ismert és összetéveszthetetlen lesz. Kérje mindig a valódi LUXOT. Választás előtt leszállí­tották, választás után felemelték a cukrászok luxusadóját A cukrászipar testület a cukorkások ellen Csütörtökön este tartotta a Bu­dapesti Cukrászok és Mézeskalácso­­sok Ipartestülete ezévi rendes köz­gyűlését Spelter Henrik elnöklete alatt. Megnyitóbeszédében rámuta­tott az elnök arra, hogy bár a ke­reskedelmi miniszter megígérte, hogy rendet fog csinálni a cukor­kások ügyében, akik esti 8 óra he­lyett 11-ig tartanak nyitva, azon a címen, hogy cukrászüzemük van, s így,a cukrásziparnak óriási károkat okozva, tisztességtelen versenyt is támasztanak. Egy strohmann cuk­rászt szerződtetnek, akinek ipariga­­zolványával cukrászdáknak minő­sítik át a közönséges cukorkás üz­letet. Hogy a razziázó bizottságokat megtévesszék, egy kályhát tartanak állandóan fűtve, miáltal azt a be­nyomást keltik, mintha a saját üze­mükben készülnének az eladásra szánt sütemények. Pedig — mon­dotta az elnök — ezeket cukrászok­tól­­vásárolják. Az elnök indítvá­nyára a közgyűlés egyhangúlag el­határozta, hogy ez ügyben orvoslást keres a kereskedelmi miniszternél. A legnagyobb felháborodással tár­gyalta ezután a közgyűlés a luxus­adó ügyét. Ismeretes, hogy a vá­lasztást megelőzőleg Vargha Imre pénzügyi államtitkár a cukrászok fényűzési adóját 10 százalékos kulcs­ról 5 százalékra csökkentette. Most a választások után forgalmi adó­ellenőrök egész raja támadta meg a cukrászokat és az elengedett 5 szá­zalék luxusadó helyett 2 százalék forgalmi adót akarnak bevasalni a cukrászokon, így összesen 7 száza­lék volna az adó­ Ebben az ügyben a jövő héten Vargha és Jakab ál­lamtitkárokat küldöttségileg fog­ják felkeresni cukrászok és meg fogják kérni őket, hogy ígéretükhöz híven csináljanak rendet ebben a­z ügyben. Női Férfi Mttavaszi Kalap imh Sonnenfeld Ede, Király,utca 28. szám*

Next