Friss Ujság, 1929. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

Ára 12 fillér, hétköznapon 6 fillér !^( XXXIV. évfolyam, 5. szám Budapest, 1929 január 6., vasárnap POLITIKAI NAPILAP XLOPIZETÉS!­REA. flstytw b TtickM *jy Mnpn 1 f 40 f Negyedévre — — — — 4 TFRISS UJLÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST. VI.. SZOBI­ UTCA 4 ItUfonziatk. Ast. 137-51. Aat. 238-58. este 10 órától A­k­t. 128-83. FIÓKKI­ADÓHIVATAL* Vll.:Klauzál-u.2. (Rákótczi-ut sarok? Telefon: J 418-20. VL. Nagymező-u.3.Tel. Ak­t 102-401 Forgács Anna életének titkai A pilisvörösvári sztrájk a minisztertanácsban A Kossuth-serleg emelje azt mágnás-kéz, vagy munkában kérgesedett iparos­­ököl, az egyenlőség, a demokrá­cia szimbóluma. Aki a Kossuth­­serleg körül hamis kaszinói pa­rádét rendeztet, hogy elriassza Kossuth szellemétől a becsüle­tes iparosmunka táborát, az szentségtörő kézzel Kossuth La­jos emlékezetét csúfolja meg. Mindezt pedig azért kell el­mondanunk, mert ami az Or­szágos Iparegyesület péntek esti Kossuth-serleg vacsoráján történt, az jellemző a mai idők demokráciájára, amelyben a frakkos nagybirtok-érdekeltség bitorolja az agrárdemokrácia jelszavát, de frakkos gyüleke­zet emeli magasra a Kossuth­­serleget annál az asztalnál, a­hol ötpengős menüre ivott pezsgőmámorában örülnek an­nak, hogy az a nehéz viszo­nyokkal küzdő kézmű­ iparosság, amelynek testvéri összefogásá­ra alapí­­tatott a Kossuth-ser­­leg, távol van az asztaltól. Kern első eset, hogy amikor a nép összefogásáról, a nemzet egységesítéséről szavalnak az urak, kínosan vigyáznak, hogy az istenadta élő nép oda ne fér­kőzzék az urak asztalához. Mert nevezzük csak nevén az esetet, az a botrány történt, hogy az Országos Iparegyesület Kos­­suth-serleg vacsorájának meg­hívójára oda nyomtatták: esté­lyi ruha és 5 pengős menü. Ezt a vacsorát pedig Wekerle Sán­dor emlékezetének szánták az­zal a bemondott céllal, hogy Kossuth Lajos demokráciája szellemében tömörítik az ipa­rosságot. Micsoda szemforgató, álarcos komédiás világ az, ahol az iparos gyülekezet asztalá­hoz oda illetéktelen, frakkos urak telepednek és Kossuth szellemét emlegetve, éltetik a demokráciát, az agyonadózta­tott iparosság pedig, amelynek alig telik egy jó ünneplő ruhá­ja, másnap az újságban olvas­hatja, hogy a Kossuth-serleg­­vacsorán mit szavaltak a de­mokráciáról azok, akik glassé­­kettyűben, frakkosan dikcióz­­nak a demokráciáról. Kossuth Lajos, ha látja a magasságból ezt a komédiát, elborult hom­lokkal fordul el. Tegyék te hát az urak azt a Kossuth-serleget és engedjék Kossuth asztalá­hoz azt az iparosságot, amely­ről már nemcsak a frakkot, de az egyszerű ünneplő kabátot is lehúzták. A politika farsangja Illaj-csuhaj, dinom-dánom, szerte az egész világon farsang van most éppen. Hejehuja, haccacáré, jobb a pezsgő, mint a kávé, jobb bizony a’ kérem. Wekerle sem maradt árva, terebélyes az ő párja. Izzad a tehertül. Mayernak a drága búza a két karját majd lehúzza, mégis vígan perdül. Szép a farsang mégis, mégis... politikus uramék is rip­ropják a táncot, gondbús arcok kivirulnak s varázs­szóra elsimulnak homlokról a ráncok. A nyelvükkel is csettintnek, mert juttattak mindegyiknek parázs kis táncosnőt. Zsitvaynak tárcát ... Bethlen párja persze ismeretlen. Vígan járják most ők. Petrezselymet csak Bud árul, táncba véle ki se járul, holtig búsan ülhet. Aki, (így van ez már régtől,) kipottyant a bársonyszékből, arra csak fütyülnek. Petőfi Sándor unokaöccse a 101 éves 48-as honvéd nyomorral küzd a sashalmi Ehmann-telepen Aki azt mondja, hogy látta Petőfit elesni a segesvári csatában , Petőfi apja állítólag le akarta szúrni a nagy költőt A sashalmi állami baraktelep egyik szomorú lakásában szent karácsony hetében két öreg össze­tört ember üldögél. A vékonyfalú fűtetlen helyiségben hiányzik a karácsonyfa az asztalukról és bi­zonnyal hiányzott az ünnepi va­csora is. Gleichtvett Vince 48-as honvéd lakik itt öreg feleségével. Ez a honvéd éppen Jézus születése napján töltötte be 101-ik évét és Petőfi Sándor unokaöccsének mondja magát. A nyomor mindenütt megrendí­tő, de különösen szivet facsaró en­nél az agg házaspárnál, akik a múlt század legnagyobb esemé­nyének élő hősei. Ha pedig az aggastyán elbeszélésének minden­ben hitelt adunk, akkor a legna­gyobb költő közeli rokona szen­ved hideget, éhséget az Ehm­ann­­telepi szükségbarakban. Látogatás a 101 éves honvédőt! A 29-ik barak 16-os számú laká­sában kopogtatunk, összetört, őszi hajú nénike nyit ajtót — igen, itt lakik Gleichweit Vin­ce — mondja reszkető hangon — és a kis szoba homályos sarkába mutat, ahol kibontott ágyon taka­rókba burkolva egy őszhajú ag­gastyán üldögél. Sárgába borult hosszú fehér szakálla és megle­pően dús fehér haja övezik csodá-

Next