Friss Ujság, 1929. május (34. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-26 / 117. szám
1929 május 26 vasárnap FRISS ÚJSÁG Így csodaszép cigány leány Filkóék mentőtanuja Egy rablási kísérlet ügyét tárgyalták ma a kassai cigányperben . Körömszakadtáig tagadnak a cigányok és újból ütlegeléssel védekeznek A kassai cigány per mai tárgyalásán Róth Dániel zsarnóczai kereskedő kirablását tárgyalják. Még ennél a semmiségnél is egyszerűen lehetetlen a tiszta igazságot kiszedni belőlük. Grulya Barnabást hallgatják ki elsőnek, aki azt mondja, hogy a Róth-féle rablásnál nem volt ott és nem is tudott róla. — Én akkor még iskolába jártam, elnök úr. Tizenhárom éves voltam. Ugyan ne beszélj ilyet! A vizsgálóbírónál is beismerted, hogy ott voltál a rablásnál és kaptál thilfsiona részesedést. A tüdőbatos Kónya Aladár a halál küszöbéről mondja el vallomását. Halkan csak ennyit mond: — Nem voltam ott, elnök úr, nem tudom. A süketnéma Rybár Béla az egyetlen, aki jelekkel mutatja, hogy ő ott volt és őrt állott. Az elnök megkérdezi tőle, hogy ki volt ott. Rybár Béla rámutat a három vádlottra, közöttük Zsiga Józsefre. Zsiga: Kérem elnök úr, Rybár haragszik rám, ezért fogja rám a dolgot. Az elnök: Miért haragszik? Zsiga: Mert a feleségével bűncselekményt követtem el Ezt bizonyítani is tudom a többiekkel. Az elnök: Ki tud erről? Három cigány is jelentkezik. Az elnök: Hát mit tudsz te erről? Az egyik cigány: Igen, elnök úr. Tudom, hogy Zsiga József elszerette Rybár szeretőjét. Az elnök: így volt? Zsiga: Igen kérem, elkövettem az asszonnyal a bűncselekményt. Ezután Róth Dánielt hallgatják ki. Idegsokkot kapott az ijedelemtől. Nem tudja felismerni a támadóit, mert mind a kettőnek be volt kormozva az arca. Podr Emánuel csendőrőrmester elmondja, hogy a helyszíni szemle alkalmával Fike maga vezette őket be Róth házába és maga mutatta meg azt a szobát, ahol Róth Dánielt kifosztották. Felvonulnak a mentőtanok, köztük egy csodaszép cigányleány Csiszár alibitanuit hívják most be egymásután. Felvonulnak a szepsi emberevő cigányok rokonai, barátai. Fiike Károly az első tanú. — Kérem, amikor a rablás történt, én együtt dolgoztam Rutnokon Csiszárral. Nagyságos törvényszék úr, katolikus hitemre mondom, hogy ez a Csiszár nem egy olyan fiú. Fike Ilonának hívják a következő tanút. Amikor a 19 éves leány belép a terembe, egy pillanatig meglepetés zúg át a termen. A cigányleány igazi csodaszépség. Buja, viruló kreol arc, két ragyogó szempár villog köröskörül. A bírákat és az esküdteket is elnémítja egy pillanatra a természet ősszépségének ez a csodás tüneménye. A közönség sorában nagy az élénkség. Móricz elnök csak percek múlva tudja megkérdezni a közönség zúgása miatt, hogy hol volt Csiszár a rablás napján? — Pontosan nem emlékszem, elnök úr, csak azt tudom, hogy dolgozott. És nem tudom, hogy mikor, melyik időben. Dancsó Béla „vályogvető vállalkozói" rombadönti Csiszár alibijét, mert pontosan emlékszik arra, hogy 1925 július 25-től augusztus 10-ig dolgozott nála, a rablás pedig július 12-én történt. Ezután újra a pofozás és a verés kerül szóba. Fike Brein Róbert vizsgálóbíró szemébe mondja: — Igenis, vizsgálóbíró úr, ön előtt vertek a csendőrök és ön is lekent nekem néhány pofont. A tanú: Látod, Fiike, ez a hála, azért, mert úgy bántam veled, mint emberrel. Fiike: Igenis, a vizsgálóbíró úr pofozott engem és azt mondta, hogy legyek most is olyan legény, mint a csendőrök előtt voltala. Az elnök, Fiike azt is állítja, hogy a kihallgatás alatt vasra volt verve. Igaz ez? A tanú: Nem igaz. Fike: Négy teljes hónapig vasban volt kezem-lábam. Elnök (a vizsgálóbíró tanúhoz): Állítottak ön előtt olyat a vádlottak, ami lehetetlennek látszott? A tanú: Volt olyan, ami néha érthetetlennek látszott, de nem kellett hihetetlennek tartani, így például elmondták, hogy a Chvala Beim alján megöltek egy öregaszszonyt. Akkor senkinek az eltűnését sem jelentették, de a nyomozás megállapította, hogy az asszony holtteste csakugyan ott van. Még a mai napig sem lehetett a legerélyesebb nyomozás ellenére az aszszony személyazonosságát, kilétét megállapítani, bár ruházata után ítélve, kétségtelen, hogy környékbeli parasztasszonyt gyilkoltak meg. Állampéztári tanácsosból s züllött koldus 145 közokirathanosításért körözik. Szilvágyi Dezsőt Tegnap estefelé a keleti pályaudvar környékén az őrszemes rendőr egy rongyos ruhájú idősebb férfit igazoltatott, aki megállította a járókelőket és koldult tőlük. A koldus nem tudta magát igazolni, mire a rendőr előállította a főkapitányságra. Ott azután kiderült, hogy az el- fogott ember Szilvágyi Dezső,58 éves, volt állampénztár tanácsos, aki hosszú ideig Szegeden teljesig tett szolgálatot. Két évvel ezelőtt állapították, hogy Szilvágyi Dezső visszaéléseket követett el. Ekkor elbocsátották az állami szolgálatból, később pedig feljelentést is tettek ellene a szegedi rendőrségen. Az elcsapott állampénztári tanácsos azonban eltűnt Szegedről. Két év alatt azután teljesen lezüllött. Mint ahogy a főkapitányságon elmondotta, először mindenféle alkalmi munkával próbálta magát fentartani, de az utolsó hónapokban már annyi ereje sem volt, hogy állás vagy munka után járhasson Az egykor vezetőállású állami hivatalnok az arénauti népszálló lakója lett és ottani költségeit naponta koldulásból szedte össze. A bűnügyi nyilvántartóból megfelettesei rájöttek, hogy Szilvágyi bölcskei születésű, volt állampénztári tanácsost 145 rendbeli közokirathamisítás miatt 1928 óta körözi a szegedi törvényszék. Ennek alapján átadják az illetékes hatóságnak. A Férfiszabóipari szakrajz tanfolyam nyílik meg junius hó 1-én este Vé1 órakor a VII. Rottenbiller u. 37/4. sz. iskolában. A 6 hétig tartó tanfolyam tandija 28 pengő. — Cipészipari szakrajz tanfolyam nyílik meg május 29-én este 17 órakor a M. kir. áll felső ipariskolában. A 7 hétig tartó tanfolyam tandija 30.— pengő. j ^bolgazo A LUX TAKARÉKOS HASZNÁLATA ÁLTAL I$ MÓDJÁBAN ÁLL MINDIG JÓL ÖLTÖZÖTTNEK LÁTSZANI, A GYAKORI KIADÁSOKAT DRÁGA UJ RUHAKERT ELKERÜLNI. LUX KÍMÉL ÉS SZÉDÍT MINDENNEMŰ RUHÁT LEGYEN AZ KÖTÖTT,SZÖVÖTT VAGY HORGOLT , DE CSAK A KÉK DOBOZBAN ÉS SOSE KIMÉRVE ! 3 Akik a dunai szerencsétlenségekből élnek Panaszkodnak a búvárok, mert kevés a munka. — Öt hivatásos búvár él összesen Magyarországon. — Életveszélyes munka a Duna fenekén, vaksötétben. — Nem kell búvárinas. A Friss Újság számára írta: Stób Zoltán. Minden rossznak meg van a jó oldala — tartja a közmondás. A szibériai télnek is egy sereg ember örült, a hómunkások, akik kenyeret kaptak, így a rettenetes kánikulában, mikor mindenkinek a nyelve lóg a forróságtól, fellendül a vendéglősöknek és alkalmazottaiknak sorsa. A rossz nyomában a jó jár, mert pédául vannak olyan emberek is, akik egyenesen a szerencsétlenségekből élnek. Ilyenek például a búvárok is, akiknek akkor van munkájuk, ha a Dunán valami hajókatasztrófa történik, vagy ha éppen egy repülőgép zuhan ezer méter magasból a Duna hullámsírjába. A búvárok is panaszkodnak A búvármesterségre a figyelmet a múlt vasárnapi borzalmas katasztrófa irányította. Egy utasszállító repülőgép, mint egy darab aláhajított kő, hullott a Duna sebes árjába. Fél napig tartó fáradtságos munka után sem tudta a folyamőrség búvárja kiemelni a repülőgépet a hullámsírból. A motor kiemelése is csak úgy sikerült, hogy vasmacskával többszáz méter körzetben kutattak a Duna fenekén és a vasmacska kampója kihúzta a beléje akaszkodott motort. A folyamőrség búvárja több kísérlet után feladta a merész tervét, hogy leszálljon az örvény mélyébe, amely zúgva borított hullámsírt a levegő utasai fölé. Az ember nem volt megelégedve a földdel, kicsi volt neki már ősidőktől fogva. Először leszállt a föld mélyébe és aranyat hozott fel, aztán leszállt a tenger mélyébe a gyöngyökért. Csak később tudta a levegőt is meghódítani. A búvárok éppen olyan régen léteznek, mint a szíjgyártók vagy vargák. Tisztes, de nehéz, sőt életveszélyes mesterség. De ki hinné el, hogy nálunk Magyarországon is élnek búvárok, akiknek egyedüli főfoglalkozásuk leszállni a vizek mélyére. Nálunk kevés búvár él, de kevés is a búvári munka. Az egyik búvár, Szulyovszky Rezső, aki Újpesten, a Gróf Károlyi utca 29. sz. alatt lakik, elkeseredéssel panaszkodik a folyamőrségi búvár konkurenciájára.