Friss Ujság, 1932. július (37. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
. szóvá. Ennek az intézkedésnek semmiféle jó hatása nem lesz és leszögezi, hogy a gazdák nem kívánnak egyoldalú intézkedéseket helyzetük segítésére, de azt is megkövetelik, hogy mások kedvéért ne tegyék őket tönkre. Nem vagyunk hajlandók elfogadni olyan megoldást, amely talán a gazdatársadalom érdekében áll, de amely hullahegyeket fog teremteni más foglalkozási ágak körében. A független kisgazdapárt a hoszszabb moratórium álláspontján van és nem kíván egyoldalú kedvezést. Fábián Béla a Ház figyelmét felhívja az iparosok és kereskedők nagy nyomorára. Malasits Géza a sütőipar éjjeli munkájának a megszüntetését kifogásolja. Legközelebbi ülés holnap. Ellenzéki felvonulás Dombóváron Pallavicini éles támadása az elmúlt kormányrendszer ellen Pallavicini György őrgróf nagy tömeg előtt tartotta meg beszámólóját Dombóvárott a népkert- ben. Élesen támadta az elmúlt kormányzati rendszert, amely csak ígért, de nem teljesítette ígéreteit. A rendszer egy láthatatlan társaságból állott és a kereszténység, kisgazdaság, polgáriság fogalmát csak jelszónak használta. Most demagógiával próbálják egyesek átmenteni magukat. A miniszterelnök azt kérdi, mii az a rendszer. Csak azt válaszolhatja neki: rendszer az, ami lefogja a kezét, amelyet megismerni csak akkor fog, ha majd őt is véglegesen elgáncsolta. Pallavicini után Friedrich beszélt. Új harcot hirdetett az abszolutizmus és a korrupció ellen. A rendszer tizenkét év alatt nem mondott igazat. Azt mondják, hogy a nép nem érett meg a titkos választójogra. A rendszer azonban megérett a pusztulásra, sőt már el is poshadt. Csekonics Iván felszólalása után Lázár Miklós, Pakots József, Kállay Tibor, Nagy Emil, Bródy Ernő, Hódossy Gedeon, Tauffer Gábor, Apponyi György, Sigray Antal, Klein Antal beszélt. Egyetemi tanár Vérengzése a temetőben Üldözési mániában szenved a merénylő bécsi professzor A bécsi központi temetőben Schneider Károly Kamillo dr, a bécsi egyetem állattani tanszékének rendkívüli tanára revolverrel rálőtt tanártársára, Othenio Ábelre. A nem mindennapi merénylet Wettstein Richárd egyetemi tanár síremlékének leleplezésén történt. Amikor a szónokok sorában Othenio Ábel tanár lépett az emlékműhöz, hogy a barátok nevében mondjon beszédet, a közönség tömegén egy éhtes úr fúrta magát keresztül és három lépés távolságról rálőtt Oltenio Ábelre. A lövés nem talált. A merénylő ekkor így kiáltott fel: — Végre itt a leszámolás ideje! Újra célzott, ekkor azonban a közelben álló Seitz bécsi polgármester hozzáugrott, karját félreütötte. Ugyanekkor kicsavarták a merénylő kezéből a revolvert. Amikor a rendőrtisztviselő elvezette, hangosan kiáltotta: — A rendőrségen nem beszélek.A vizsgálóbíró előtt mindent elmondok. Tudom, hogy mit tettem! Egyetemi körökben Schneidert különc embernek ismerik, aki mindenkiben vetélytársat látott és különösen Ábel tanárt tette felelőssé, hogy nem nevezték ki rendes tanárnak. Azt hiszik, hogy a merényletet pillanatnyi elmezavarában követte el. FRISS ÚJSÁG VII) 1932 július 1. német Bettelheim bankár illestte magát - béna nővére mérget ivott Közös elhatározással mentek a halálba • Izgalmas éjszaka a Kossuth Lajos uccai pazarul berendezett lakásban Vagyoni romlás miatt dobták el életüket Szegény sorsból a nukántosságig és a bukásig Budapest egyik legismertebb bankárja, az 56 éves Bettelheim Mór megölte magát, és veleegyütt ment a halálba Mirza nevű 58 éves, mindkét lábára béna nővére is. A tragikus kettős öngyilkosság Bettelheim Mór Kossuth Lajos utca 4. számú ház második emeletén lévő lakásában történt. Bettelheim Mór sohasem nősült, hogy teljesen nővérének szentelhesse magát, aki kisgyermekkora óta nem tudott lábára állani és tolókocsiban töltötte életét. Csodálatos szeretet, és ragaszkodás kötötte össze a két testvért. Szegény sorsból a milliárdosságig és a bukásig Az öngyilkos Bettelheim Mór igen szegény szülőknek volt gyermeke. Édesanyjának kis kalaposüzlete volt. Mint gyakornok kezdte, egészen lenn, majd tehetsége révén rohamosan emelkedett a bankári pályán. Évek előtt társult Krausz Simonnal, az ismert pesti bankárral, akinek bukása a közelmúltban foglalkoztatta a nyilvánosságot. Ők ketten alapították a híres Krausz és Bettelheimbankházat, amely egykor valóságos nagyhatalom volt a pesti pénzvilágban és a tőzsdén. Amikor Krausz Simon az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója lett, Bettelheim önálló bankházat alapított. Ebben az időben 400 ezer dollárnyi vagyona volt Bettelheim Mórnak, a korona-árfolyamok ingadozása idején sokszoros milliárdos volt, száz milliárda, becsülték a vagyonát, majd amidőn behozták a pengőt, három millió pengőn állott a vagyona. Ez az óriási összeg semmivé lett, Bettelheim Mórt annyira tönkretették a leromlott gazdasági viszonyok és rossz spekulációi, hogy Kossuth Lajos utcai ötszobás lakásán kívül úgyszólván semmije sem maradt. Legutolsó próbálkozása az volt, hogy sorsjátékalapon akarta felépíteni a Tabánt, de ez sem sikerült neki, tervezgetéseiből nem lett semmi. Úgy látszik ez és óriási tőzsdei veszteségei sodorták végső kétségbeesésbe és adták kezébe a fegyvert, amellyel végzett önmagával. Nővérével pedig, akit nem akart tehetetlenül egyedül hagyni, megbeszélte, hogy együtt mennek a halálba. Bettelheim Mór és Mirza nevű nővére közös lakásban laktak a Kossuth Lajos utca 4. számú házban. Tegnap délben váratlanul felmondottak szakácsnőjüknek, ki is fizették és a két testvér egyedül maradt. Bettelheim Mirza este bevitette magát a tolókocsin a lakás sarokszobájába, az erkélyablak mellé. Fivére kis fejpárnát igazított a feje alá, egy asztalkára pedig poharat tett és odaadta nővérének az összegyűjtött nagymennyiségű veronálporokat, amiket altatószerül használt a béna, idős leány. Bettelheim Mirza a veronait beleöntötte, egy pohár vízbe és a gyilkos mennyiségű mérget egy hajtásra kiitta. Amikor a tragikus eseményt később felfedezték, kis kézitükröt találtak a halálos pohár mellett. Ebben a tükörben nézegette magát utolsó pillanatáig a béna Bettelheim Mirza. Fivére ott állt mellette, amíg ki nem lehelte lelkét. Amikor Mirza nővére halála bekövetkezett, Bettelheim Mór a falitükör elé állt és revolverével főbelőtte magát. A golyó átfúrta az agyvelőt, a szem fölött jött ki és a szerencsétlen embert azonnal megölte. A kettős öngyilkosságot ma reggel fedezték fel, amikor kopogtatásra sem nyitottak ajtót. A rendőri bizottság megállapítása szerint a kettős öngyilkosságot vagy ma hajnalban, vagy tegnap késő éjszaka követhették el. Búcsúlevelet is találtak, amelyet Bettelheim Mór egyik alkalmazottjához intézett. Ebben azt írja, hogy önhibáján kívül került bajba s hogy nem bírja már tovább az életet. Ezer pengő készpénz volt a levél mellett, amelyből a kisebb adósságok kifizetését kéri az öngyilkos bankár s azt, hogy a maradékból olcsó temetést rendezzenek nekik. A két holttestet a bonctani intézetbe szállították, a lakást pedig, amelyben harminc év óta lakott a tragikus sorsú testvérpár, a rendőrség lepecsételte. ■ Négy millió értékű aranyat hoztak fel a tenger fenekéről Az Artiglio nevű olasz gőzös az elsüllyedt „Egypt” nevű angol hajót felkutatta a tenger fenekén. Az olasz búvároknak sikerült az elsüllyedt hajó négymillió márka értékű aranyrakományát felszínre hozni. Az aranyszállítmányt Plymouth angol kikötőbe vitték, ahol, mint megírtuk, az aranyrakományt egy francia kapitány igénybejelentése folytán lefoglalták. Lekaszálta a haragosát Egyetlen suhintással megölte egykori barátját egy ráckevei földműves Borzalmas gyilkosság tartja izgalomban Ráckeve lakosságát. Török Sándor 31 éves ráckevei földműves haragos viszonyban volt egykori barátjával, Moharics Jánossal. Moharics ma délelőtt megleste Törököt a mezőn és élesre fent kaszával szörnyű vágást ejtett rajta. A kasza átvágta Török kulcscsontját, a tüdőcsúcsokat és elmetszette az ütőerét. Mire a csepeli mentők a helyszínére érkeztek, Török már haldoklott és rövidesen meghalt. A csendőrség megtette a szükséges intézkedéseket. Littkéné továbbra is fogva marad A Tábla szerint szökésétől tartani lehet A budapesti Ítélőtábla csütörtökön foglalkozott a szándékos emberölés bűntettének gyanúja miatt vizsgálati fogságba helyezett Littke Kálmánná ügyével. Littke Kálmánná érdekében ugyanis Balogh N. Imre dr. és Guttmann László báró dr. ügyvédek felfolyamodást jelentettek be a Táblához a vádtanács fogvatartást elrendelő végzése ellen. A Tábla délelőtt tíz órától fél egyig tartó zárt tanácskozás után úgy döntött, hogy a védők felfolyamodását elutasítja, Littke Kálmánná további fogvatartását rendeli el. A táblai határozat indokai szerint ugyanis a gyamokok Littkenével szemben nyomatékosak, így a bűncselekmény súlyára, illetve a kiszabandó büntetés előrelátható nagyságára való tekintettel vizsgálati fogságban való tartása indokolt. Különösen megokottá teszi a vizsgálati fogságot az a körülmény, hogy Littke Kálmánné szülei Bécsben élnek s igy családi összeköttetései a külföld felé vonják érdeklődését, mindezek szerint tehát esetleges szökésétől tartani lehetne. A Tábla a fogvatartás kérdésében jogerősen határozott. 'szrzrfjrMjrjrwjrrwjjrwMMMwjrjrjrjrwjr, Németországban megszüntették az egyenruhaviselési tilalmat Véres eseményeket jósol a bajor kormány Hindenburg, a német birodalom elnöke rendeletet bocsájtott ki, amely megszünteti a nemzeti szocialisták rohamosztagainak egyenruhaviselési és felvonulási tilalmát. Ismeretes, hogy a déli német államok, így Bajorország is a legélesebben foglalt állást a horogkeresztesek egyenruha viselése ellen. Erre vonatkozóan az új rendelet megállapítja, hogy egyes tartományoknak csak abban az esetben szabad a pártegyenruhát és a gyűlést betiltani, ha azok a közrendet veszélyeztetik. Oly röplapokat, amelyek erőszakos cselekményre izgatnak, a rendőrség elkobozhatja. Németországban az idegesség és a nyugtalanság lett úrrá. Autók robognak össze-viszsza, amelyek ismeretlen cél felé egyenruhás különítményeket szállítanak. Színházak, szórakozóhelyek tájékán állandóan nagy főnyi felfegyverkezett kommunista vagy horogkeresztes tör magának utat a közönség között. Bajorország hadat üzent ezeknek az állapotoknak, mert kormánya kijelentette, hogy nem fogja tűrni, hogy ott is meghonosodjanak a berlini állapotok. — Nehéz napoknak megyünk eleibe, — mondja a müncheni vélemény — olyan idők következnek, amelyek talán vérrel fogják beírni emléküket az új német történelembe.