Friss Ujság, 1932. július (37. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-01 / 144. szám

. szóvá. Ennek az intézkedésnek semmiféle jó hatása nem lesz és leszögezi, hogy a gazdák nem kí­vánnak egyoldalú intézkedéseket helyzetük­ segítésére, de azt is megkövetelik, hogy mások kedvé­ért ne tegyék őket tönkre. Nem vagyunk hajlandók elfogadni olyan megoldást, amely talán a gazda­társadalom érdekében áll, de amely hullahegyeket fog teremteni más foglalkozási ágak körében. A független kisgazdapárt a hosz­­szabb moratórium álláspontján van és nem kíván egyoldalú ked­vezést. Fábián Béla a Ház figyelmét felhívja az iparosok és kereskedők nagy nyomorára. Malasits Géza a sütőipar éjjeli munkájának a megszüntetését ki­fogásolja. Legközelebbi ülés holnap. Ellenzéki felvonulás Dombóváron Pallavicini éles támadása az elmúlt kormányrendszer ellen­­ Pallavicini György őrgróf nagy­­ tömeg előtt tartotta meg beszá­­­­mólóját Dombóvárott a népkert-­ ben. Élesen támadta az elmúlt kormányzati rendszert, amely csak ígért, de nem teljesítette ígéreteit. A rendszer egy láthatatlan tár­saságból állott és a kereszténység, kisgazdaság, polgáriság fogalmát csak jelszónak használta. Most demagógiával próbálják egyesek átmenteni magukat. A miniszter­­elnök azt kérdi, mii az a rendszer. Csak azt válaszolhatja neki: rend­szer az, ami lefogja a kezét, ame­lyet megismerni csak akkor fog, ha majd őt is véglegesen elgán­csolta. Pallavicini után Friedrich be­szélt. Új harcot hirdetett az ab­szolutizmus és a korrupció ellen. A rendszer tizenkét év alatt nem mondott igazat. Azt mondják, hogy a nép nem érett meg a tit­kos választójogra. A rendszer azonban megérett a pusztulásra, sőt már el is pos­hadt. Csekonics Iván felszólalása után Lázár Miklós, Pakots József, Kállay Tibor, Nagy Emil, Bródy Ernő, Hódossy Gedeon, Tauffer Gábor, Apponyi György, Sigray Antal, Klein Antal beszélt. Egyetemi tanár Vérengzése a temetőben Üldözési mániában szenved a merénylő bécsi professzor A bécsi központi temetőben Schneider Károly Kamillo dr, a bécsi egyetem állattani tanszéké­nek rendkívüli tanára revolverrel rálőtt tanártársára, Othenio Ábel­re. A nem mindennapi merénylet Wettstein Richárd egyetemi tanár síremlékének leleplezésén történt. Amikor a szónokok sorában Othe­nio Ábel tanár lépett az emlék­műhöz, hogy a barátok nevében mondjon beszédet, a közönség tö­megén egy éhtes úr fúrta magát keresztül és három lépés távolság­ról rálőtt Oltenio Ábelre. A lövés nem talált. A merénylő ekkor így kiáltott fel: — Végre itt a leszámolás ideje! Újra célzott, ekkor azonban­­ a közelben álló Seitz bécsi polgár­­mester hozzáugrott, karját félre­ütötte. Ugyanekkor kicsavarták a merénylő kezéből a revolvert. Ami­kor a rendőrtisztviselő elvezette, hangosan kiáltotta: — A rendőrségen nem beszélek.­­A vizsgálóbíró előtt mindent el­mondok. Tudom, hogy mit tettem! Egyetemi körökben Schneidert különc embernek ismerik, aki min­denkiben vetél­y­társat látott és különösen Ábel tanárt tette fele­lőssé, hogy nem nevezték ki ren­des tanárnak. Azt hiszik, hogy a merényletet pillanatnyi elmezava­rában követte el. FRISS ÚJSÁG VII) 1932 j­úli­us 1. ném­et Bettelheim bankár illestte magát - béna nővére mérget ivott Közös elhatározással mentek a halálba • Izgalmas éj­szaka a Kossuth Lajos uccai pazarul berendezett lakásban Vagyoni romlás miatt dobták el életüket Szegény sorsból a nu­k­ántosságig és a bukásig Budapest egyik legismertebb bankárja, az 56 éves Bettelheim Mór megölte magát, és vele­­együtt ment a halálba Mirza nevű 58 éves, mindkét lábára béna nővére is. A tragikus kettős öngyilkos­ság Bettelheim Mór Kossuth La­jos utca 4. számú ház második emeletén lévő lakásában történt. Bettelheim Mór sohasem nősült, hogy teljesen nővérének szentel­hesse magát, aki kisgyermekkora óta nem tudott lábára állani és tolókocsiban töltötte életét. Csodá­latos szeretet, és ragaszkodás kö­tötte össze a két testvért. Szegény sorsból a milliár­­dosságig és a bukásig Az öngyilkos Bettelheim Mór igen szegény szülőknek volt gyer­meke. Édesanyjának kis kalapos­üzlete volt. Mint gyakornok kezdte, egészen lenn, majd tehet­sége révén rohamosan emelkedett a bankári pályán. Évek előtt tár­sult Krausz Simonnal, az ismert pesti bankárral, akinek bukása a közelmúltban foglalkoztatta a nyil­vánosságot. Ők ketten alapították a híres Krausz és Bettelheim­­bankházat, amely egykor valósá­gos nagyhatalom volt a pesti pénz­világban és a tőzsdén. Amikor Krausz Simon az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója lett, Bettel­­heim önálló bankházat alapított. Ebben az időben 400 ezer dollár­nyi vagyona volt Bettelheim Mór­nak, a korona-árfolyamok ingado­zása idején sokszoros milliárdos volt, száz milliárda, becsülték a vagyonát, majd amidőn behozták a pengőt, három millió pengőn állott a vagyona. Ez az óriási összeg semmivé lett, Bettelheim Mórt annyira tönkretették a le­romlott gazdasági viszonyok és rossz spekulációi, hogy Kossuth Lajos utcai ötszobás lakásán kívül úgyszólván semmije sem maradt. Legutolsó próbálkozása az volt, hogy sorsjátékalapon akarta fel­építeni a Tabánt, de ez sem sike­rült neki, tervezgetéseiből nem lett semmi. Úgy látszik ez és óriási tőzsdei veszteségei sodorták végső kétségbeesésbe és adták kezébe a fegyvert, amellyel végzett önma­gával. Nővérével pedig, akit nem akart tehetetlenül egyedül hagyni, megbeszélte, hogy együtt mennek a halálba. Bettelheim Mór és Mirza nevű nővére közös lakásban laktak a Kossuth Lajos utca 4. számú ház­ban. Tegnap délben váratlanul felmondottak szakácsnőjüknek, ki is fizették és a két testvér egyedül maradt. Bettelheim Mirza este be­vitette magát a tolókocsin a lakás sarokszobájába, az erkélyablak mellé. Fivére kis fejpárnát igazí­tott a feje alá, egy asztalkára pedig poharat tett és odaadta nő­vérének az összegyűjtött nagy­­mennyiségű veronálporokat, ami­ket altatószerül használt a béna, idős leány. Bettelheim Mirza a veronait beleöntötte, egy pohár vízbe és a gyilkos mennyiségű mérget egy hajtásra kiitta. Ami­kor a tragikus eseményt később felfedezték, kis kézitükröt találtak a halálos pohár mellett. Ebben a tükörben nézegette magát utolsó pillanatáig a béna Bettelheim Mirza. Fivére ott állt mellette, amíg ki nem lehelte lelkét. Amikor Mirza nővére halála be­következett, Bettelheim Mór a fali­­tükör elé állt és revolverével fő­­belőtte magát. A golyó átfúrta az agyvelőt, a szem fölött jött ki és a szerencsétlen embert azonnal megölte. A kettős öngyilkosságot ma reggel fedezték fel, amikor kopogtatásra sem nyitottak ajtót. A rendőri bizottság megállapítása szerint a kettős öngyilkosságot vagy ma hajnalban, vagy tegnap késő éjszaka követhették el. Búcsú­levelet is találtak, amelyet Bettel­heim Mór egyik alkalmazottjához intézett. Ebben azt írja, hogy ön­hibáján kívü­l került bajba s hogy nem bírja már tovább az életet. Ezer pengő készpénz volt a levél mellett, amelyből a kisebb adós­ságok kifizetését kéri az öngyilkos bankár s azt, hogy a maradékból olcsó temetést rendezzenek nekik. A két holttestet a bonctani inté­zetbe szállították, a lakást pedig, amelyben harminc év óta lakott a tragikus sorsú testvérpár, a rend­őrség lepecsételte. ■ Négy millió értékű aranyat hoztak fel a tenger fenekéről Az Artiglio nevű olasz gőzös az elsüllyedt „Egypt” nevű angol ha­jót felkutatta a tenger fenekén. Az olasz búvároknak sikerült az elsüllyedt hajó négymillió márka értékű aranyrakományát felszín­re hozni. Az aranyszállítmányt Plymouth angol kikötőbe vitték, ahol, mint megírtuk, az aranyra­kományt egy francia kapitány igénybejelentése folytán lefoglal­ták. Lekaszálta a haragosát Egyetlen suhintással meg­ölte egykori barátját egy ráckevei földműves Borzalmas gyilkosság tartja iz­­galomban Ráckeve lakosságát. Tö­rök Sándor 31 éves ráckevei föld­műves haragos viszonyban volt egykori barátjával, Moharics Já­nossal. Moharics ma délelőtt meg­leste Törököt a mezőn és élesre fent kaszával szörnyű vágást ej­tett rajta. A kasza átvágta Török kulcs­­csontját, a tü­dőcsúcsokat és elmet­szette az ütőerét. Mire a csepeli mentők a helyszínére érkeztek, Török már haldoklott és rövidesen meghalt. A csendőrség megtette a szükséges intézkedéseket. Littkéné továbbra is fogva marad A Tábla szerint szökésétől tar­tani lehet A budapesti Ítélőtábla csütörtö­kön foglalkozott a szándékos em­berölés bűntettének gyanúja miatt vizsgálati fogságba helyezett Littke Kálmánná ügyével. Littke Kálmánná érdekében ugyanis Ba­logh N. Imre dr. és Guttmann László báró dr. ügyvédek felfo­lyamodást jelentettek be a Táblá­hoz a vádtanács fogvatartást el­rendelő végzése ellen. A Tábla délelőtt tíz órától fél egyig tartó zárt tanácskozás után úgy dön­tött, hogy a védők felfolyamodá­sát elutasítja, Littke Kálmánná további fog­­vatartását rendeli el. A táblai határozat indokai sze­rint ugyanis a gyam­okok Littke­­nével szemben nyomatékosak, így a bűncselekmény súlyára, illetve a kiszabandó büntetés előrelátha­tó nagyságára való tekintettel vizsgálati fogságban való tar­tása indokolt. Különösen megokottá teszi a vizs­gálati fogságot az a körülmény, hogy Littke Kálmánné szülei Bécs­ben élnek s igy családi összeköt­tetései a külföld felé vonják ér­deklődését, mindezek szerint te­hát esetleges szökésétől tartani lehetne. A Tábla a fogvatartás kérdésében jogerősen határozott. 'szrzrfjrMjrjrwjrrwj­jrwMMMwjrjrjrjrwjr, Németországban meg­szüntették az egyen­­ruhaviselési tilalmat Véres eseményeket jósol a bajor kormány Hindenburg, a német birodalom elnöke rendeletet bocsájtott ki, amely megszünteti a nemzeti szo­cialisták rohamosztagainak egyen­ruhaviselési és felvonulási tilal­mát. Ismeretes, hogy a déli német államok, így Bajorország is a leg­élesebben foglalt állást a horog­­keresztesek egyenruha viselése el­len. Erre vonatkozóan az új ren­delet megállapítja, hogy egyes tartományoknak csak abban az esetben szabad a pártegyenruhát és a gyűlést betiltani, ha azok a közrendet veszélyeztetik. Oly röp­lapokat, amelyek erőszakos cselek­ményre izgatnak, a rendőrség el­kobozhatja. Németországban az idegesség és a nyugtalanság lett úrrá. Autók robognak össze-visz­­sza, amelyek ismeretlen cél felé egyenruhás különítményeket szál­lítanak. Színházak, szórakozó­he­lyek tájékán állandóan nagy fő­nyi felfegyverkezett kommunista vagy horogkeresztes tör magának utat a közönség között. Bajoror­szág hadat üzent ezeknek az álla­potoknak, mert kormánya kijelen­tette, hogy nem fogja tűrni, hogy ott is meghonosodjanak a berlini állapotok. — Nehéz napoknak megyünk eleibe, — mondja a müncheni véle­mény — olyan idők következnek, amelyek talán vérrel fogják be­írni emléküket az új német törté­nelembe.

Next