Friss Ujság, 1935. május (40. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

á­l l /. ■ * Mas Keresztrejtvény___________________Ara 6 fillér 42. évfolyam, 08. szám , Budapest, 1935 május 1, szerda B0LI1 IH Al NAPILAP gf Szerkesztőséé ts hicdolmauik Előfizetési éri HB wm ^ BB BB BB A EBE BUDAPEST, r.Tplu IrDIfrf* 11 B Br M ■“ NATM0r­ca* I ,B® RC I H H B jfl | telefons/emok: Egyes ssém érái B B fB J§j H p 5BH lEi ffÉJÉl IH B B& Ma gag!!m B*fl An~ *4-2-85, Ant. 24-2-06, SMkSznapoi........................ fillér H B Ü Ü WLÉ& Jjjp©| wÉÉI ,lui- 24-2-97, Mit. 24-2 26, Vasárnap ........ 12 fillér TM m ■■ M AB HE m* m AuL 24-2-90 hagyományos történelmi kere­tek között ült össze kedden az Országháza kupolatermében. Elhangzott a kormányzói szó­zat, amely egyrészt emlékeztető útravaló a reformmunkára vál­lalkozó törvényhozók számára, másrészt a határokon túl is messzehangzó magyar szó most a velencei konferencia előtt, amikor a dunavölgyi békés ki­bontakozás kapuját keresik a Világ nagyhatalmai. Az ország­­gyűlést megnyitó kormányzói szóból megértheti mindenki, hogy Magyarország a megegye­zéses, igazságos békére minden­kor készen áll, de elszakított véreinek védelméről, sorsáról könnyelműen le nem mond. Amit tehát a világ hatalmasai­nak üzen e történelmi jelentő­ségű pillanatban a kormányzói szózat, az minden magyar ember lelkéből fakadó legőszintébb magyar beszéd. Az egyoldalúan megállapított és ránk kénysze­­rített békeszerződéseket valóban nem lehet a megértő, igazságos béke alapjának tekinteni, de a magyar nemzet mindenkor ké­szen áll, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésé­ben, ha azt kölcsönösen a meg­értés és az igazság alapjára épí­tik. Ami pedig a magyar tör­vényhozók lelkiismeretének szó­ló útmutatást illeti, valóban minden reformmunkának ott kell kezdődnie, hogy megteremt­se a megélhetést, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. Mun­kaalkalmakat kell teremteni. Céltudatos gazdasági, szociális politikát vár az ország, olyan korszerű reformokat, amelyek helyes birtokpolitikával, telepí­téssel földművesnek, iparosnak, kereskedőnek egyaránt egészsé­gesebb munkalehetőséget, több, jobb megélhetést jelent. A tör­vényhozók útravalója és sző­kébb programja tartalmas te­hát s reméljük, az országgyűlés egész ülésszakában emlékezni fognak arra, hogy meg kell őrizni minden viszonyok között alkotmányosságunkat, a gondo­latszabadságot, a felekezeti bé­két annak a nagy Rákóczi Fe­rencnek a szellemében, akinek útmutató sugaras árnyékát idézte a kormányzói szózat a reformmunkára vállalkozó ma­gyar országgyűlés lelkiismerete elé. Ha Rákóczi Ferenc szelleme és önzetlensége fogja vezetni minden cselekedetüket, akkor j­ó munkát fognak végezni. Kedden délben a kormányzó ün­nepélyesen megnyitotta az új or­szággyűlést. Az újonnan válasz­tott képviselőház, valamint a felsőház tagjai legnagyobb rész­ben díszmagyarban, katonai egyen­ruhában, főpapi öltözékben, vagy érdemrendekkel dúsan kirakott fe­kete ruhában jelentek meg. A ku­polacsarnok, amelyet felvételünk a kormányzó beszéde alatt mutat be, zsúfolásig megtelt a törvény­hozó testület tagjaival, a minisz­terek és képviselők hozzátartozói­val, az érdeklődők százaival. A karzatokon és a páholyokban egy­más hegyén-hátán szorongtak a kíváncsiak. A főbejárattal szem­ben felállított és piros bársony­szőnyeggel bevont emelvényen egy kis asztalka előtt olvasta fel Horthy Miklós kormányzó az ün­nepélyes megnyitó beszédet, ame­lyet a törvényhozók, valamint a vendégek állva hallgattak végig. Ebben a beszédben nagy átfogó programban jelölte meg az állam­fő a törvényhozás jövendő mun­kásságát. A mély benyomást keltő beszéd után felhangzott a Himnusz, majd a zugó éljenzés, amelynek hangjai mellett a kor­mányzó kíséretével együtt elhagy­ta az országgyűlés épületét. A képviselőház tagjai ezután épp úgy, mint a felsőház tagjai, külön­­külön ülést tartottak és ezzel most már hivatalosan megkezdődött a törvényhozás munkássága. Matuska a rém, nem kap kegyelmet Ausztriában Drámai szembesítés a menyasszonygyilkossal az országgyűlés A kormányzó megnyitotta az új országgyűlést IIIMIIIIIIIIIIIIIIIII11IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1II1III3IIIII1III11IIIIIIIIIII1IIIII1II1IIIIIEQIIIÍIISSSI1IIII1 A magyar revízió Európa ajtaján kopogtat Magyarország felfegyverkezése a velencei értekezlet elé kerül A magyar, osztrák és olasz kül­ügyminiszterek május 4-ére kitű­zött velencei értekezletén Ausztria, Magyarország és Bulgária fel­fegyverzéséről is szó lesz. A kis­­antant bizalmatlanul tekint a ve­lencei megbeszélések elé és főként Románia ellenzi komolyan Ma­gyarország felfegyverkezését. Az olaszok azt hiszik, hogy Rómában ezt az ügyet kedvezően fogják el­intézni és a velencei, valamint a római előkészítés után a Népszö­vetség nem tagadhatja meg a ki­sebb hatalmak felfegyverzését. Francia megállapítás szerint Magyarország nem zárkózik el a középeurópai általános együttmű­ködéstől, de biztosítékokat kér a népszövetségi alapokmányban is lefektetett revízió alkalmazására nézve. Emellett a magyar kor­mány a véderőkötelezettség beve­zetésének jogát is kéri. A magyar kormány hangoztatja, hogy csak akkor vehet részt a római értekez­leten, ha a hatalmak elismerik a magyar részről megnyilvánuló erőfeszítések őszinteségét és jó­hiszeműségét. Szó van arról, hogy a magyar fegyverkezési jogegyen­lőség megbeszélésére külön érte­kezletet hívnak össze, melyen Bul­gária és Törökország is részt vesz. A velencei magyar-osztrák elő­­készítő tanácskozást olasz felfogás szerint azért hívták össze, mert meg akarják kísérelni a három leginkább érdekelt állam külügy­minisztereinek személyes eszme­cseréje révén a még fennálló ne­hézségek kiküszöbölését. Olasz­ország megpróbálja áthidalni a Magyarország, Ausztria és a kis­­antant államok között mutatkozó eltéréseket. A római Duna-tanács­­kozáson, hír szerint, be nem avat­­kozási szerződéseket is kötnek. De szabad kezet engednek minden ál­lamnak abban, hogy ezen az egyez­ményen túl szükségesnek tartják-e a kétoldalú kölcsönös segélynyúj­tási egyezmények megkötését is. Olaszország legfőbb célja az, hogy a dunai konferencia nagyszabású biztonsági egyezményt eredmé­nyezzen

Next