Friss Ujság, 1935. augusztus (40. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-17 / 187. szám
1985 animnsztui 18, vasárnap FRISS ÚJSÁG Misszakaszt a Héven a környéki lakosságnak Viteldisanarchia Cinkota, Ilonatelep, Kis- és Nagymarcsa között ígérgetés helyett most már valóban cselekedni kell, le kell törni a tarthatatlanul magas HÉV viteldíjakat, amelyek kerékkötői a környéki lakosság boldogulásának. A gödöllői vonal mentén, ahol kizárólagosságot élvez a HÉV, mert nincs más közlekedési eszköz, elsorvadnak a községek. Különösen sokat szenved Kistarcsa, amelynek Mátyásfölddel sűrű a kapcsolata. A gyermekek ide járnak iskolába, az asszonyok az itteni piacokat látogatják és a nyúlfarknyi útért, amely alig tesz ki hzaz kilométert, 82 fillért számít a HÉV. Ugyanezért a pénzért 27 kilométeres távolságot lehet beutazni a MÁV-on. Kistarcsa, Nagytarcsa, Cinkota és Mátyásföld lakossága a beadványok egészsorával ostromolja évek óta a HÉV, illetve most már a Beszkárt igazgatóságát, hogy csökkentsék a viteldíjakat és teremtsenek olyan közlekedési politikát, ami az utazóközönség érdekeit is figyelembe veszi, sőt arra is rámutattak, hogy a HÉV is jobban jár, ha olcsóbb tarifával fokozza a félig üresen járó vonatok kihasználását. Most újabb erélyes mozgalom indult a tűrhetetlen állapotok megváltoztatására. Öt érdekelt község, Kis- és Nagytarcsa, Ilonatelep, Cinkota és Mátyásföld negyven tagú küldöttséget alakítottak és Veress Ferenc kistarcsai főjegyző vezetése alatt panasziratot adnak át a Beszkárt és a főváros vezetőségének és sürgős viteldij rendezést kérnek. Rámutatnak az iratban arra, hogy Cinkotáról Ilonatelepre 20 fillér a viteldij, holott egészben véve egy állomásról és igen rövid útról van szó, aminél három-négyszer nagyobb utakat hatfilléres kisszakaszjeggyel lehet megtenni Budapesten a Beszkárt kocsijain. Ilonateleptől Kistarcsáig szintén egy állomásról van szó, ez az út ugyancsak rövid, de itt már 30 fillérbe kerül a viteldíj. A legfurcsább azonban, hogy aki Cinkotáról közvetlenül utazik Kistarcsára, annak 62 filléres jegyet kell váltania, holott ha először Ilonatelepig, innen pedig Kistarcsáig vált jegyet, akkor az út csupán 50 fillérbe kerül. Hogy ennek a jegypolitikának mi az értelme, azt senki sem tudja, talán maguk a HÉV vezetői sem értik. A lakosság azt követeli, hogy a viteldíjakat az egész vonalon szállítsák le, a rövidebb útvonalakon pedig ha ladéktalanul léptessék életbe a kisszakaszt, ami némileg enyhítené az eddigi kirívó igazságtalanságokat. álmában agyonverte mostohaapját a budai péksegéd Anyám védelmében gyilkoltam — mondja zokogva a rendőrségen Takács István —Hullai József budai pékmester viharos családi élete Kilenc husángcsapással végzett áldozatával a gyilkos fiú Véres bűntény híre riasztotta fel szombaton a kora reggeli órákban a budai Naphegy környékét. A Zsolt utca 7. számú háromemeletes bérház előkertjében baltával agyonverve találták ifjabb Gallai József pékmestert. A bűntény felfedezését a 4030. számú rendőrőrszem jelentette a főkapitányságra, ahonnan a rendőri bizottsággal azonnal a helyszínre robogott a mordautó, amelyen gyilkossági bűnügyekhez szoktak kivonulni a rendőrség emberei. A Zsolt ucca és Medve ucca sarkán lévő vöröstéglás épület előtt ekkor már a kíváncsiak százakra menő tömege álldogált. A bérház öt méter hosszú előkertjében egy sodronyos nyári ágyon gyapjútakaróval befedve feküdt ifj. Gallai József pékmester holtteste. Amikor a takarót felemelték, borzalmas látvány tárult elő. A pékmester feje felismerhetetlenségig össze volt zúzva, agyveleje kilocscsant, párnája és ágyneműje tele volt alvadt vérrel. A rendőrorvos megvizsgálta a holttestet. Körülbelül kilenc hatalmas fejszecsapás érte a koponyát és ezek közül három feltétlenül halálos volt. A halálos sebek közül az egyik a jobb homlokon volt, 5 centiméter hosszú tátongó mély seb volt ez, a másik fejszecsapás a baloldalon érte a szerencsétlen ember fejét és a szemöldöktől a fülkagylóig felhasította a koponyát. Ettől az ütéstől loccsant ki Gallai agyveleje. A többi csapás kiütötte az áldozat mindkét szemét, tövig levágta orrát és fülét, úgyhogy amikor a rendőri bizottság megtekintette a meggyilkolt pékmester fényképét, az összeroncsolt fejről nem lehetett őt felismerni. Ki a gyilkos? A helyszíni vizsgálat rögtön megkezdődött. Amiként ilyenkor szokásos, mindenekelőtt azt igyekeztek tisztázni, hogy gyilkosság, avagy rablógyilkosság történt-e. Percek alatt tisztázódott, hogy nem történt rablógyilkosság, az áldozattól semmiféle holmit nem vittek el. A következő kérdés, amelyet a rendőri bizottság feltett önmagának, ez volt, miért gyilkolták meg Gullai Józsefet. A feleletet is gyorsan megtalálták. Ifjú Gullai József pékmester csakis bosszúnak eshetett áldozatul. A nyomozás most már ezen a fonalon haladt tovább és elsősorban tisztázni igyekeztek Gullai pékmester családi körülményeit. Kiderült, hogy a pékmester, aki a Zsolt utca 7. számú ház első emelet 7-es számú szoba-konyhás lakásában lakott feleségével, született Takács Ilonával és mostohafiával. Takács István 23 éves péksegéddel, valamint 9 éves Juliska nevű keresztleányával, hosszú idő óta rossz viszonyban volt a feleségével. A házastársak között napirenden voltak a civódások és veszekedések, amiket az váltott ki, hogy 8 pékmester gyakran kocsmázott és részegen járt haza. A Zsolt ucca 7-es számú házban van a meggyilkolt ifjú Gallai József pékműhelye is, ahol Takács István 23 éves mostohafia és Nusszer Sándor péksegéd dolgozott. Felfedezik a véres bűntényi Nusszer Sándort hallgatta ki először a rendőri bizottság. A fiatalember elmondotta, hogy a kora hajnali órákban szokták kezdeni a munkát a péküzemben. Szombaton hajnalban 4 órakor érkezett meg Nusszer, a házfelügyelő nyitott neki kaput, felment az elsőemeleti szoba-konyhás lakás felé, ahol Gullai és családja lakott. Bezörgetett a konyhaablakon, mire Gullai Józsefné kiadta a péküzem kulcsát a segédnek és Nusszer Sándor lement a pincehelyiségbe, hogy előkészítse a sütésre a tésztát A pince előtt lévő kis előkertben egy nyugágy szokott állani a bokrok között. Sokszor megtörtént, hogy Gallai József pékmester, ha későn érkezett haza a közeli kocsmából, vagy túlságosan melegnek találta az első emeleti lakást, erre a nyugágyra feküdt le és itt aludta át az éjszakát. Nusszer a hajnali félhomályban csak egy pillantást vetett a nyugágy felé és látta, hogy a pékmester, akinek fejére fehér vászonlepedő volt terítve, a nyugágyon fekszik. Nem akarta zavarni gazdája hajnali álmát és ezért nem is szólította meg, hanem lement a pinceüzembe és megkezdte rendes napi munkáját. — Egy órával később — folytatta vallomását Nusszer Sándor péksegéd — lejött a pékségbe Gallai felesége és itt segített a munkánál. Egyszer csak Gáliainé megtörülgette verejtékező homlokát, megszólalt: — Sándor, kimegyek egy kicsit a kertbe, megnézem mi van az urammal. . Az asszony felment a lépcsőn, de rögtön visszajött és lihegve így szólt: — Menjen csak fel gyorsan maga is, nem tudom, mi történt az urammal. Úgy látom, hogy véres az arca. A péksegéd ezután elmondotta, hogy felment és odalépett a nyugágyhoz és akkor látta, hogy mi történt gazdájával. Azonnal kirohant az uccára és torkaszakadtából kiáltozni kezdett: — Segítség! Gyilkosság történt! Megölték Gallai urat! A péksegéd ezután a Madarász ucca sarkán álló 4030-as rendőrőrszemhez rohant, aki azután telefonon értesítette a gyilkosságról a főkapitányságot. Szorul a hurok a mostoháim közül Ifia Gallai Józsefnét, a meggyilkolt pékmester feleségét hallgatta ki ezután a rendőrség. Az asszony könnyes szemekkel adta elő, hogy férje pénteken délután öt órakor ment el hazulról, a közelben lévő Csóka vendéglőben ivott és kártyázott barátaival, majd este nyolc óra tájban tért haza, teljesen részegen. Amikor az asszony szemrehányásokat tett neki, férje hozzáugrott és alkalmazottak szeme láttára öklével mellbeütötte feleségét. A jelenetnél jelen volt Gallai mostoha fia, Takács István péksegéd is. Amikor a pékmester feleségének bántalmazása után eltávozott, Gullainé így fakadt ki a fia előtt: — Ha más anyával ezt csinálná a férje, a fia már valamit a kezébe kapott volna. Gullainé nyilvánvalóan arra célzott, hogy fia nem védelmezte meg őt mostohaapjával szemben, amikor ez őt bántalmazta. Gullainé vallomásában előadta, hogy ezzel Ifj. Gullai József, Takács István, az apagyilkos. 3