Friss Ujság, 1936. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-29 / 23. szám
4 Ma hatvan éve halt meg a „haza bölcse" Deák Ferenc emlékezetét ünnepli ma az ország. Soha jobban és kellőbb pillanatban nem éreztük Deák Ferenc világító bölcsességének a hiányát, mint a mai pártviszályban fuldokló politikai tanácstalanság idején. Annak a koszorúnak a szalagján, amelyet ma a Deák-mauzóleum márványkoporsójára helyeztek, ez a felírás ragyog: „A nagy alkotmány védőnek". Ma, amikor annyiszor halljuk az ország alkotmányának védelmét és az ország újjáépítését, bizony a „Haza bölcsére", Deák Ferencre kell gondolnunk, aki olyan szerencsés bölcsességgel tudta megtalálni a jog, az igazság és a becsület összehangolását, hogy ennek erejével még a hatalmas Habsburg bécsi udvart és a fiatal Ferenc József lelkét is el tudta indítani az igazát kereső magyar nép felé. Hatvan éve, hogy pihenni tért az új Magyarország megalapozója. Hatvan éve tanító és intő példa az élete, államférfiai nagysága, közéleti puritánsága, hogy hogyan kell és hogyan lehet Magyarországot visszavezetni Európába, bekapcsolni az európai kultúrközösségbe anélkül, hogy a magyar nép függetlenségét, szabadságát, alkotóerejét kockára tenné. Deák Ferenc bölcsessége tanított meg arra, hogy a magyar nép nem élhet még a császári önkény parancsa szerint sem, egyetlen uralmi rendszer rabságában sem, a magyar nép csak a jog, törvény és igazság alkotmányos, szabad levegőjében építheti meg a maga boldogságát, mint ahogy 1867 után Deák Ferenc reformkorszakában meg is építette. w visv\\vv\\vm\v m\\\i.\« Leszúrta a felesége udvarlója! Egy évre ítélték a dunaharaszti állomásfőnök merénylőjét Május 19-én a késő esti órákban Gál László dunaharasztii állomásfőnök és Kurtán Miklós Beszkárt szabó, dunaharasztii lakos összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek, amelynek hevében Kurtán összeszurkálta Gál állomásfőnököt. Az összetűzésre az adott okot, hogy fiál feltűnően udvarolt Kurtán feleségének. A pestvidéki törvényszék előtt, a tanuk valamenynyien azt vallották, hogy Gál valóban udvarolt Kurtánnénak és az asszony is később azért hagyta ott férjét, hogy Gállal találkozhassék. A tanuknak ezt a vallomását megerősítették Kurtánké ' szüléie is". Gál tagadta, hogy puszta barátságon kívül más kapcsolata is lett volna Kurtáiméval és az, asszony is azt vallotta, hogy csak egyszerkétszer találkoztak, mert a férje és az állomásfőnök kezdetben jó barátságban voltak. Az ügyész Kurtán súlyos megbüntetését kérte, mert szándékos emberölés bűntettének kísérlete és hatósági közeg elleni erőszak történt, míg Kussbach Ferenc védő azt hangoztatta, hogy a késelésre Gál kihívó magaviselete adott okot, mert a kérdéses este leköpte az előtte elhaladó Kurtán Miklóst. A törvényszék Kurtánt az enyhítő körülményekre való tekintettel egyévi börtönre ítélte. FRISS UJS/ie 1936 jannár 29. seenl* II rákosligeti főjegyzőt héthónapi börtönre ítélték Maga hamisította bizonyítványait Szávay Istvánt, Rákosliget volt vezető főjegyzőjét az ősszel letartóztatták, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy hamis érettségi bizonyítvánnyal lett főjegyző és már régebben is hamis bizonyítványokkal tévesztette meg a hatóságokat. A pestvidéki törvényszék hétrendbeli közokirathamisításért vonta felelősségre. Szávay a bíróság előtt elmondotta, hogy 14 éves korában a háború alatt már katona volt, azután az élet ide-oda sodorta, mindenhol önkéntes urnak szólították, mert katonaruhában járt. 1924-ben a csongrádi községházán volt díjnok, ekkor iratkozott be a jegyzői tanfolyamra. Rákosligetnek 1933-ban lett a főjegyzője. Előadása szerint 1919-ben egyik nagybátyja Szatmárnémetiben pénzért szerzett számára érettségi bizonyítványt 1934-ben azonban minden kitudódott s a fegyelmi biztos előtt bevallotta bűnét. A elnök ezután elébe tárta a vádlottnak, hogy két leventeoktató-igazolványt szintén saját maga állított ki magának és hogy ugyancsak ő hamisította a középiskolai IV. V., VI., VII. és VIII. osztályok elvégzéséről szóló bizonyítványokat A vádlott egészen megtörve folytatta: — Méltóságon uram, gyermekkori botlás áldozata vagyok, mindig mardosott a lelkiismeret, tudtam, hogy egyszer lelepleznek, tíz éven át állandóan készültem az érettségire, de akkor meg attól tartottam, hogy ezáltal lepleznek le. Vitéz Endre László főszolgabíró szerint Szávay a legkitűnőbb jegyző volt. A törvényszék a volt jegyzőt héthónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Véres családi tragédia a férj állástalansága miatt Egy nyíregyházi fogtechnikus rálőtt feleségére, majd mellbelőtte magát . Mindkettő állapota rendkívül súlyos Megdöbbentő családi tragédiához vezetett egy fiatal férj hosszú állástalansága. Csordás László nyíregyházi fogtechnikus négy évvel ezelőtt házasodott. Feleségével boldog szerelemben éltek egészen addig, amíg az anyagi gondok éket nem vertek közöttük. A pénztelenség éppen akkor következett be, amikor az asszonynak kisleánya született. Csordásné a gyermekkel együtt szüleihez költözött. A házastársak beadták a válópert, de a tárgyaláson kiderült, hogy még mindig szeretik egymást és kibékültek. Négy hétig éltek együtt kisleányukkal csendben, békességben. De a lelkekbe megint beköltözött a szegénység fenyegető réme és a szükség azt parancsolta, hogy az asszonynak újra el kellett költöznie férjétől. Ennek ellenére jó barátságban maradtak. Csordásné állandóan hangoztatta, hogy mihelyt álláshoz, keresethez jut a férje, újra felveszik a régi meghitt családi életet. Ilyen előzmények után találkozott Csordás László kedden este 7 óra előtt a nyíregyházi dohánygyár környékén a feleségével. Nem lehet tudni mi történt közöttük, miről beszélgettek. A közelben lévők a revolverlövések zajára lettek csak figyelmesek. Csordás előbb feleségére lőtt, majd mellének szegezte és kétszer egymásután elsütötte revolverét. Mire odaértek, már a férj is, meg a felesége is vérében feküdt az úton. A mentők kórházba szállították őket, ahol súlyos állapotuk és eszméletlenségük miatt nem lehetett őket kihallgatni. Meg kell oldani három és félmillió mezei munkanélküli kérdését Nem bíznak a paraszt hitbizományi rendszer eredményében A keddi képviselőházi ülésen Kozma Miklós belügyminiszter beterjesztette az önkormányzatok kárpótlási vagyonának legutolsó hatévi kezeléséről szóló jelentéseket, a tűzrendészet fejlesztéséről és a rendőr-, valamint a csendőrlegénység betegségi alapjáról szóló törvényjavaslatokat. tromeniszu, Géza ipari miniszter a nők éjjeli munkaidejéről, valamint a táblaüveggyártásnál alkalmazott munkásokról szóló genfi nemzetközi egyezmények becikkelyezésére vonatkozó javaslatokat, majd rátértek a hitbizományi javaslat vitájára. Malasits Géza szociáldemokrata hangoztatta, hogy a szocialisták kezdeményezésére teremtették meg az első szociális vonatkozású intézményeket. Beszélt a hitbizományok keletkezéséről, kimutatva, hogy ezeket mindig a magyarság ellen alapították. A terjengő nagybirtokok miatt az emberi munkaerő oda értéktelenedett, hogy a szőlősgazdák kereplő helyett embereket alkalmaznak a verebek elkergetésére, mert az olcsóbb. A szocialisták a hitbizományok teljes eltörlése mellett vannak. Hivatkozik Berzeviczy Gergelyre, aki megállapította, hogy a hitbizomány és a parasztság nyomora között szoros okozati összefüggés van. Nem közügy ez a javaslat, hanem csak 67 mágnáscsalád ügye. Ennél is ígérethegyek párosultak, amelyből megszületett ez a szürke kis egér, a hitbizományi javaslat. Pedig a kérdésnek ilyen elintézésével a magyar nép nincs megelégedve. Igazi hitbizományi és telepítési reformot csak titkos választójog alapján összeülő törvényhozás fog csinálni. A kis paraszthitbizományok létesítése sem oldja meg a kérdést. Ott, ahol a legidősebb gyermek fogja örökölni az apja vagyonát, fel fog bomlani a család és az örökségből kimaradó gyermekek kényszerülni fognak elmenni hazulról. Meg kell oldani három és félmillió mezőgazdasági munkanélküli kérdését. Túl sok a munkaalkalomtól megfosztott ember, aki nem tud mit csinálni a munkaerejével. A hitbizományokon a napszámbér 50 fillérre szállott le-Pesthy Pál kormánypárti azt fejtegette, hogy a javaslat elsősorban örökösödési javaslat. A családi hitbizomány megteremtése alapjában véve helyes gondolat, de nagy eredményeket nem lehet várni tőle. Leghelyesebb lenne, ha nem a legidősebb, de a legfiatalabb gyermek örökölné a paraszthitbizományt, mert így az idősebbekről az apa jobban tudna gondoskodni. Horváth Ferenc független kis-, gazda a hitbizományi kötöttség teljes megszüntetése mellett foglalt állást. Elvben nem helyteleníti a kis paraszthitbizomány megvalósítását, de rámutatott arra, hogy ugyanekkor a népet nem szabad elzárni a földtől. Elmondotta, hogy Sopron megyében 267.000 katasztrális hold területből 40.000 hold hitbizományi birtok, ha ezt felszabadítanák, sokkal nagyobb hatása lenne, mint bárhol az országban. Ez a javaslat teljesen szürke, nem tudni azt sem, hogy mikor lép életbe. Horváth Zoltán: Majd ha Gömbösnek ilyen nagy szakálla lesz. Hunyadi Vass Gergely kormánypárti elfogadja azt az álláspontot, hogy a hitbizományt egyelőre csak korlátozni kell. Középbirtok alakulására kell helyezni a fősúlyt. Tagadja, hogy a javaslatban diktatúrás intézkedések lennének. A javaslat vitáját szerdán folytatják. Felakasztották az apjukat Két bollédi legény rémtette 15—15 évi fegyházra ítélték az apagyilkosokat 1921 július 7-én a Trollád községéhez tartozó Darics szőlőhegyen felakasztva, holtan találták Kovács József gazdát. A hatóságok akkor kiadták a temetési engedélyt, mert a boncolás során nem találtak semmi olyan adatot, amiből bűncselekményre lehetett volna következtetni. A múlt év karácsonya előtt bizalmas jelentés érkezett a rendőrségre, amelynek alapján nyomozást indítottak Kovács József halála ügyében. A vizsgálat során kiderült, hogy az öreg Kovácsot két fia, József és György gyilkolták meg, oly módon, hogy a pince mestergerendájára kötelet erősítettek és arra akasztották fel apjukat. Mikor végeztek vele, anyjuknak jelentették, hogy meggyilkolták az öreget. Az ügyészség a két fiút, mint tettest, anyjukat mint felbujtót vádolta meg. Most tárgyalta ezt a az ügyet a kaposvári törvényszék. Mind a két fut tagadta, hogy megölte volna apját. Azt hangoztatták, hogy apjuk öngyilkos lett, mert anyjukkal rossz viszonyban élt. A tárgyalás során több tanút hallgattak ki, akik azt vallották, hogy a gyilkosság napján a két fiú összeveszett az apjával és olyan kijelentést tett, hogy ma még nagy muri lesz. A bíróság Kovács Györgyöt és Kovács Józsefet felmenő ágbeli rokonon elkövetett gyilkosság bűntette miatt 15—15 évi fegyházra ítélte el; anyjukat, Kovács Józsefnél pedig felmentette a vád alól és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését Az ítélet nem jogerős. • Ki látta balesetet? Bencze Józsefné (lakik: Ceglédi út 5/714. épület 543) 1935 december hó 6-án reggel 8 és 9 óra között a Tisza Kálmán téren, a Gázgyár kapujában, elcsúszott és lábát törte. Ezúton kéri a szemtanúkat és azokat a járókelőket, akik őt a gyár portásfülkéjébe bevitték, közöljék vele rímüket